Fezejet

1 VII |       erről, kedves Kornéliám.~Kornélia letette kezecskéiből a gombolyagot,
2 VII |    ahogy én tartogattam eddig.~Kornélia megcsókolta férje nyílt,
3 VII |    nyitni.~– Kérem önt, kedves Kornélia, ha ön tud valamit arról,
4 VII |      apja szolgáltatta kézhez!~Kornélia bámulva nézett férjére.~–
5 VII |  mielőtt valaki tudtomra adná.~Kornélia csüggedten mondá:~– Valóban
6 VIII|       segítsen, ne hagyjon el!~Kornélia bámulva, meglepetve néze
7 XI  |        tábornokhoz, ugyanakkor Kornélia bevezeti hozzá az elveszettnek
8 XIV |       hazamenni szállására.~Ha Kornélia kérdeni fogja, mi ítéletet
9 XIV | odatérdelt a szőnyegpárnára.~– Kornélia, hogy van ön?~– Az isten