Fezejet

1 VI| famózus népnevelő~Egyik volt a kántor, tisztes Kordé Mihály uram.~
2 VI|     meghallva otthon a tisztes kántor életpárja, előtte az utcaajtót
3 VI|  kerítésnek nyoma sem maradt a kántor háza körül, de az utcaajtó
4 VI|    aludt, mint a káposztakő.~A kántor elhagyatva érzé magát ez
5 VI|  gebedj meg – ordítá magában a kántor –, a patkányok voltak megmérgezve,
6 VI|      verekedhetnék – gondolá a kántor.)~– És én már ettem is e
7 VI|      ájulni…~E perctől fogva a kántor nem látott a sötétben semmit,
8 VI|      nehány perc múlva látta a kántor, mint szaladtak vissza a
9 VI|  kölyök elharapta a nyelvét…~A kántor használva az általános megdöbbenés