Fezejet

1 Elo  |        égen. Estefelé minden madár elhallgatott, a virágok becsukták kelyheiket,
2 II   |   utánanézett.~Amint az utósó nesz elhallgatott, felszökött emez is álmatlan
3 IV   |        hosszat, nagyot sóhajta, és elhallgatott.~– Hah! – ordíta kétségbeesetten
4 VII  |         vas ember most már egészen elhallgatott, csak arca öntudatlan derűjén
5 XII  | barlangjában!~A dörömbözés odabenn elhallgatott; a lángok már a háztetőt
6 XV   |           néptömeg elé.~Egy percre elhallgatott e szóra a zaj. Megállt a
7 XVIII|        megmosta kezét a vértől, és elhallgatott.~A megszabadultak ölelő