Fezejet

  1 Elo  |          az enyéimmel történt! Én ott voltam. Én borzadva emlékezem
  2 Elo  |  felhőtömeg egyes városok fölött, ott függött feketén, mozdulatlanul,
  3 I    |        ropogni, pattogni – ki jár ott? Kinek lépte alatt recsegnek
  4 I    |        végigmegy, három házat fog ott észrevenni, melyeknek külseje
  5 I    |      itt-ott lehullt a vakolat, s ott a vörös téglarakás kilátszik;
  6 I    |           meszelve; látszik, hogy ott is egy vagy több ablakot
  7 II   |     kiszedték – minden falu végén ott áll körülárkolva egy jó
  8 II   |            lépj be te is, ne nézz ott a semmibe – szólt a jövevény,
  9 II   |           ki mélán elbámulva állt ott a küszöbben, talpig egy
 10 II   |           nem bujdosnak egy úton.~Ott álltak a bakó udvarában.
 11 II   |     Megéheztetek, ugye. Mindjárt. Ott az asztal. – S tovább főzött,
 12 II   |       villámos ében ki mennydörög ott fent? ~A földnek reszkető
 13 II   |         padlás belsejére lopózik, ott lehasal, a gerendák közti
 14 II   |     Győztél az égen!”.~A vénember ott fekszik a földön, ujjaival
 15 II   |       volt? – S ha van találkozás ott fenn, vagy tán – ott alant,
 16 II   |   találkozás ott fenn, vagy tán – ott alant, hóhér és kivégzett
 17 II   |          megölte. Nem tagadhatta, ott aludt a szobában, s a kés
 18 II   |      erdőbe ment virágot keresni, ott az égiháború utolérte őket,
 19 II   |  menekültek, hogy meg ne ázzanak, ott a villám mindkettőt agyonütötte.
 20 II   |          fog fojtatni, főnökül őt ott fogják találni. Ránk a gyanúnak
 21 II   |           Minden szót hallott, mi ott alatta kimondaték.~Percig
 22 II   |    félőrülten, eszméletlenül állt ott elbámulva, magánkívül. Majd
 23 II   |  felkapaszkodott a ház gerincére, ott óvatosan végigmászott az
 24 II   |        udvarra. Egy embert látott ott a kerítésen mászni, ki előtte
 25 III  |        nézzék meg!…~– Nincs senki ott kinn, kisfiam, édes, beteg
 26 III  |         Van, van, én hallom, hogy ott van, az ajtót kaparja, a
 27 III  |      szokta mondani.~A halálmadár ott állt a rácskerítés előtt,
 28 III  |       javasasszonynál megfordult.~Ott ő magának kártyát vettetett,
 29 III  |     kemény fa gyökerébe csapta, s ott maradt mozdulatlanul. Elsápadva
 30 III  |        sűrűn benőttek a bokrok, s ott betemette azt ágakkal és
 31 III  |         mikor kívüled senki sincs ott, vess keresztet magadra
 32 IV   |            Talán senki sem alszik ott a ház urától kezdve a házőrző
 33 V    |        jőne és nem tudna hozzá, s ott megállt a tornác előtt,
 34 V    |           a legtöbb sírás hallik, ott van ő. Az ifjú ment, s hol
 35 V    |           ez is meg volt tagadva. Ott térdelt megostorozva, földre
 36 V    |            ki még mindig úgy állt ott: felemelt öklében a nagy,
 37 VI   |     teleirkálva a falu valamennyi ott megfordult sihederének kereszt-
 38 VI   |         de az utcaajtó még mindig ott állt a kapubálványokkal
 39 VI   |     zsebeiket kövekkel, s azokkal ott ünnepélyesen összeverekedtek.~
 40 VI   |      pincében borokat kóstolni, s ott úgy megverte magát mind
 41 VI   |         noha nem volt rá hatalma; ott felejtette a tömlöcben négy-öt
 42 VI   |           nádat a tetejére valót, ott rohadt a deszka az udvara
 43 VI   |           Egyikünk feje sem marad ott, hova azt az isten teremtette.
 44 VI   |       ahol e módszer nem sikerül, ott a megyei orvos erőhatalommal
 45 VI   |  megdermedve hullottak rakásra.~– Ott van, ni – ordítá egy fülelő –,
 46 VI   |           gabona a magazinumban.~(Ott gebedj meg – ordítá magában
 47 VII  |  közvizsgálatok alkalmával mindig ott szokott lenni az ünnepélyen,
 48 VII  |      kikészítések történtek velök ott a skatulyában azalatt, azzal
 49 VII  |  verekednie, vagy ki nem állta az ott maradást. Ha pedig a városbeliek
 50 VII  |      mondá rá: „Ki az a vas ember ott, aki nem akar sem törni,
 51 VII  |          boltbul; a melle közepén ott ragyog díszesen az a nagy
 52 VII  |          Annyi úri asszonyság van ott olyankor, mint valami komédián.~–
 53 VII  |       ajtóig ugrott ijedtében, de ott megállt, kék kötényével
 54 VII  |        nagyon boldog.~A vas ember ott ül előtte, két könyökét
 55 VII  |     bukfenceket hányni, és azután ott kell neki állnia a szoba
 56 VII  |          tanúskodott.~Az ordonánc ott állt az előszobában akkor
 57 VIII |      magam benn a városban lakom, ott ülök az első vendéglőkben,
 58 VIII |          bírja elhagyni lelkedet, ott van a helye homlokodon.~
 59 VIII |          s átvittem azt szobámba, ott lefektettem ágyamra, kezébe
 60 VIII |         szobába mind a ketten. Én ott álltam a szoba közepén.
 61 VIII |          s a ház háta mögé futva, ott kezdtek el vonítani. Bűbája
 62 VIII |    bevezeté az idegent a terembe; ott inte neki, hogy foglaljon
 63 VIII |           mellékterembe lépett, s ott találva doktor Sarkantyús
 64 VIII |           néma beteg vánkosára, s ott zokogott keservesen.~Az
 65 VIII |     unokáját. A leánykát szeretik ott, ahol van. Fogadott apja
 66 VIII |           szobor lett belőle, ami ott kinn szokott lenni.~– Kitől
 67 IX   |       özöne lepte el kertjeinket. Ott hagytuk rothadni. Egy derék
 68 IX   |  morbustól, és a kulacsom most is ott van nálatok.~Klimpa Guszti
 69 IX   |        éneket; – ahol alant járt, ott csak Kordé uram szava hallott,
 70 IX   |       luteránus gyerekeknek, akik ott labdáztak a templom előtt;
 71 IX   |    rémület kifejezése uralkodott.~Ott a szentegyházban is kihirdeté
 72 IX   |        vén boszorka, a halálmadár ott gubbasztott a templom lépcsőjénél,
 73 IX   |       elmentek már, csak ő maradt ott, meg a borzas Hanák, a harangozó.~
 74 X    |      közös, s mely különösen erős ott, hol egy elárvult, elszegényült
 75 X    |           gömbölyeg kőre, s éppen ott járt, ahol a jó Horác e
 76 X    |     hazudik, aki azt mondja, hogy ott mérget főznek. Általában
 77 X    |           városba ment szolgálni. Ott egy éppen nem jó hírű helyre
 78 X    |   félállatot neki lehet ereszteni ott, ahol magunk nem akarjuk
 79 X    |  sikerülni.~– Majd megmutatom, ha ott leszek! – szólt Iván, mellére
 80 X    |         hosszú, sötét felhő úszik ott az ég határán. Mint valami
 81 XI   |         az úton; azt hitték, hogy ott elfoghatják; a delnő egy
 82 XI   |            de hát a városokban?~– Ott még jobban félnek, s még
 83 XI   |          kiáltás, és Jerikó falai ott is leomlanak, ahol senki
 84 XI   |         gondolataiban mindaz, ami ott történhetett, és ami még
 85 XI   |       felnyitva gyorsan az ajtót; ott azonban újra megállt egy
 86 XI   |      vinni lovagját az istállóba; ott azonban valahogy mégis utolérte
 87 XI   |            Hát igazán fel akarjuk ott olvasni a proklamáckit,
 88 XII  |  fejecskéjét a vánkoson.~Nem volt ott!~E pillanatban azt hallá,
 89 XII  |           mely a kilincset tartá, ott maradt öklében.~Most ordítá
 90 XII  |       érzék csalódása. Nem énekel ott már senki, hacsak a hóhér
 91 XII  |        futott, azt gondolva, hogy ott az ablakon át a kertre kimenekülhet.~
 92 XII  |          észre, hogy az ablak már ott is el van fedve nádkévékkel,
 93 XII  |           Vissza az első szobába; ott vastáblák vannak az ablakon,
 94 XII  |          oda.~Ah, mi jó hűs lehet ott. A lég oly forró volt már
 95 XII  |  odahengerített a tört rés alá, s ott felállítá a fenekére.~Akkor
 96 XIII |           itt is hallott valamit, ott is valamit, a haranglábnál
 97 XIII |           tán a bíró komámat majd ott találom, de biz az nem volt
 98 XIII |            de biz az nem volt már ott, hanem ahelyett ott ültek
 99 XIII |           már ott, hanem ahelyett ott ültek már a Spletykó meg
100 XIII |           nem tűnt fel neki, hogy ott milyen szép rend és béke
101 XIII |      Csicseri Márton uram, a bíró ott ült az asztalfőn, és az
102 XIII |          A kalodában.~– Ugye? No, ott igazán jó helyen vannak.
103 XIII |          vármegyére, majd ülhetsz ott, amíg rád kerül a sor. Te
104 XIII |           kezére. „De a kalodában ott fogsz ülni reggelig, komám!
105 XIV  |         könyöröghetné onnan.~Akik ott a hosszú asztal mellett
106 XIV  |     hazamenni: félt.~Amint sokáig ott időzött, a porkoláb jő hozzá
107 XIV  |         ült, és írt.~Vértessy még ott künn letette kardját, hogy
108 XV   |            hogy milyen jó azoknak ott kiabálni.~A tábornok a lármázó
109 XV   |       tábornokig szállíttatott, s ott letevődött.~Itt van Mátyás
110 XV   |          ahol egyszer megfordult, ott bámulatra méltó módon kezdtek
111 XV   |  belovagolt a kaszárnya udvarára, ott mindketten leszálltak lovaikról,
112 XV   |        elítélt szava igaz volt.~– Ott urat és cselédet megölnek.
113 XV   |          és családját oltalmazni. Ott isten keze lesz ön felett.
114 XVI  |         az a kis látatlan bogárka ott az ágy deszkái között elkezd
115 XVI  |       kastélyban aludni; nem volt ott más, mint ő maga, az öreg
116 XVI  |      kinyitá a bőrharang, az ebek ott feküdtek a kút körül megdermedve,
117 XVI  |         Ha együtt lesz kínzójával ott a szédítő magasban, egyszerre
118 XVI  |      utána, mint a jó alvók, akik ott alusznak el, ahova fejüket
119 XVI  | összesietett a középső terembe, s ott ismét nehány pillanat múlva
120 XVI  |          redőnyű ablak elé értek, ott megállítá a gyermeket, s
121 XVI  |    pillanatban, ahogy én elestem, ott áll anyám a hátam mögött,
122 XVI  |        ismét a gyermekhez lépett.~Ott állt az a palota küszöbe
123 XVI  |  fájdalmat okoz.~*~Hát, te férfi, ott a tűznek vermében, énekeled-e
124 XVI  |      figyelmezteté gazdáját, hogy ott künn parázzsá vált a tűz,
125 XVI  |        kezében az a pallos.~Amint ott állt egy kerítésnek dűlve,
126 XVI  |       mindezt gyönyörködve nézte.~Ott állt összefont karokkal
127 XVI  |           Az elítélt bűnös felett ott állt a bűnök büntetésének
128 XVII |           a bakó félelmes alakját ott mindnyájukhoz közel, kit
129 XVII |           ideig megkövülve álltak ott körüle, mint akiket elhagyott
130 XVII |     patakhídon kellett átfutniok, ott hirtelen elbukott, egypár
131 XVII |           csimbókos hajú földiek, ott körül gubáikra letelepedve;
132 XVII |  megszánta, hogy oly pőrén feküdt ott a hűs reggeli szélben, s
133 XVII |         kandalló vak fülkéjébe, s ott hallgatta az egész rémjelenetet,
134 XVIII|           a kis csapattal tovább. Ott legnagyobb biztosságban
135 XVIII|          hiszen nem volt egyedül. Ott volt mellette bátor kedvese:
136 XVIII|         nem tanítá semmi jóra; az ott halt meg fél óra alatt soha
137 XVIII|      atyjának kínzott teteméig, s ott elfeledkezve magáról és
138 XVIII|         tehát őt se bántsa senki. Ott azután egy nagy pőröllyel
139 XVIII|       lázadók közül; nem volt már ott keresni többé. Minden porrá
140 XVIII|         nem fogsz engemet vádolni ott, hogy keserű atyád voltam,
141 XVIII|          múlva egyetlen unokád is ott lesz; gondolj az istenre,
142 XVIII|     fetrengtek az utcákon. Ő maga ott kívánt maradni, hivatalos
143 XVIII|      embert, mert a „tatár legyen ott doktor, ahol a betegek megitatják
144 XVIII|         többé halálkaszája lenni.~Ott Kamienszka jószágai közelében
145 XVIII|           bérlett egy kis telket, ott ápolta virágait, dinnyéit,
146 XVIII|        fényes sírboltja állott, s ott leülve a vasajtó elé, tartott
147 XVIII|       kezdjük…~Órákig elbeszélget ott ilyen ádáz, bohó szavakat,