Fezejet

1 II |       társa nem mozdul, lassan félre hajtja magáról a takarót,
2 VI |      közben irtózattal fordult félre, mintha szemével látná a
3 VII|       szemei járnak néha lopva félre, de a nyaka akkor sem mozdul
4 VII|     meg.~Járnak pedig a szemei félre azonképpen, amint egy kis
5 XI | gondolkozott, hogy meneküljön. Félre az útról, az ismeretlen
6 XVI|        bárgyú ne lett volna.~– Félre innen! – kiáltozott Zudárné