Fezejet
1 I | sarkaiból volt kivetve, s azután röstellték újra helyre tenni.~
2 I | irtózatos, undok páréneket. Azután bement a házakba, sírva,
3 II | még egyszer hátba üsse, azután ügyetlenül, vihogva beugrott
4 II | Elmenni? Nincs mód reá…~Azután egy tál tarhonyás húst tett
5 II | kutyának hányt csontokat, s azután oldalba rúgta, ha elkapá.~–
6 II | kietlen esemény között, azután lassanként ismét visszasüllyedt
7 II | gerendák közti hasadékon lenéz. Azután felkel, lábhegyen a kémény
8 II | deszkafalon háromszor kopogtat, azután lemászik a hágcsón a padlásról,
9 II | imádkoznék, s könnyei megeredtek. Azután felemelkedék. A kisleány
10 II | mozdulatlan volt, arca elsápadt. Azután ismét visszanyeré nyugodt
11 II | ki fegyverét lenyomta. Azután oda célozott. A lőszer eldördült…
12 III | hogy ébredjen fel újra. Azután elkezdett sírni, mint a
13 III | Széttekinte: nem látta-e valaki? Azután hirtelen felölelte az élettelen
14 IV | azt onnét, úgy oltá el.~Azután a sötétben az ablakhoz ment,
15 IV | villámlott a szeme közé! Azután ismét sötét lett; – senki
16 IV | kiálta fel e szóra a gyermek; azután hosszat, nagyot sóhajta,
17 V | akart hinni saját szemeinek, azután összecsapta kezét, s csodálkozva
18 V | hozzá, és kérlelni kezdte, s azután nyakába borult, és együtt
19 VI | nyelvet beszélnek.~Elindultak azután hazafelé, vállaikat egymásnak
20 VI | sokat rögtön tótra lefordít, azután ismét a szeméhez kapja a
21 VI | szót sugdosott a rektorral, azután a megkötözött monstrum háta
22 VI | felordított, de csak egy percre, azután ismét néma lett, arca nem
23 VI | Eleresztünk.~– Még fölkacag rá.~Azután ismét sokáig lehete hallani,
24 VI | csoda rémesen felordított, s azután vad hörgése hallatszék…
25 VI | percre elhallgattak odabenn, azután a bámulás és meglepetés
26 VII | kaszárnya udvarán belül azután vége van minden barátságnak,
27 VII | őt kigyógyítani. Rendesen azután négy-öt napon át folytatott
28 VII | éles, szürke szemek; és azután minden, ami ez arcon van:
29 VII | vas prédikátumot.~Később azután, hol csúfolták, hol dicsőítették
30 VII | nem kiált a fülembe?~Mikor azután olyan közel volt a katonához,
31 VII | meglövi, s odakinn a konyhában azután sokáig eltanakodott a szakácsnéval,
32 VII | hordozta karjait, hanem azután bocsánatot kér, és ígéri,
33 VII | és bukfenceket hányni, és azután ott kell neki állnia a szoba
34 VII | fonáltekercs labirintjait, s azután nagyot sóhajtva monda:~–
35 VII | hogy a fonál lejárt.~Akkor azután azt mondja, hogy:~– Kezdjünk
36 VII | volt.~– Annál inkább.~– És azután nagyon kiszeretett belőle.~–
37 VII | pénzért akart nősülni.~– Önnek azután nagy ellensége lett a Hétfalusy
38 VII | karjairól a tekercset, s azután mellé ülve a kis zsámolyra,
39 VII | katonának, hogy elmehet.~Azután szobájába vonult, kiteríté
40 VIII | kémlelve az ismeretlent. Azután közelebb lépett hozzá, s
41 VIII | összeszólalkoznának adandó feleletért, azután a nő sebesen válaszolt:~–
42 VIII | Bohó ember lehetett. Hát azután jobb dolga van most?~– Azt
43 VIII | társaságokba; s az volt azután a mulatság, mikor megtudták,
44 VIII | felé.~– Nem ugratták meg azután?~– De biz egyszer egy fiatal
45 VIII | Valahányszor elém került azután, mindig azt kérdeztem tőle: „
46 VIII | milyen piros vagyok.~És azután újra kacagott.~Az ismeretlen
47 VIII | míg az kilépett az ajtón; azután ünnepélyes csend maradt
48 VIII | felderült e reményektől. Azután – újra elkezdtem a keserves
49 VIII | visszagondolt rá.~– Egyszer azután elkezdtem siket lenni. Valami
50 VIII | valaki rám töri az ajtóm; és azután az éjszakában, a sötétben,
51 VIII | mire az megszűnt sírni. Azután leskelődtem, hogy mit csinálnak
52 VIII | szépen megetettem őt magam, azután csináltam neki bölcsőt a
53 VIII | percig meg volt lepetve, azután hirtelen kibontá újra a
54 VIII | könnye esett rá, megcsókolá, azután szótlanul nyújtá át az idegennek.~–
55 VIII | katonává lettünk; engem azután elbocsátottak, mert megvakultam.
56 VIII | fickó fejét a falhoz, s azután lelökte a földre, s egyet
57 VIII | maga is segített neki. Azután gyorsan felszökött lovára,
58 VIII | szóltak eddig egymáshoz.~Azután Széphalmi egy mellékterembe
59 VIII | először alulról felfelé, azután felyülről lefelé; megrázta
60 VIII | végighúzogatá annak szélein, azután ismét az öreg szemöldein
61 VIII | veríték fogja kiütni magát; de azután le fog csillapulni, és meggyógyuland,
62 VIII | váró kedvesének. Egyszer azután a hölgy maga ment oda önhöz,
63 VIII | rászegzé szemeit az ifjúra, azután csendesen végigolvasá a
64 VIII | összehajtotta azt, s keblébe tevé. Azután sokáig gondolkozott merően
65 IX | vannak, akik intésit elértik?~Azután századokig nem adja megint
66 IX | mert berepülnek rajta.”~És azután, midőn hallottam a bódító
67 IX | nekik megmagyarázni, hogy azután odahaza édes szülőiknek
68 IX | gyomrában. Ez a legjobb. Azután, Klimpa Guszti, el ne felejtsd
69 IX | énekeljünk és imádkozzunk. S azután nem lesz iskola, amíg a
70 IX | uram szava hallott, de ahol azután felment, nekivisalkodtak
71 IX | melódiát.~Klimpa Guszti azután elhadart egy imádságot,
72 X | elnyomó hatalmas góg népet; és azután olvasá, s tudta könyv nélkül
73 X | urasághoz szít, a szegénység azután gyűlöli mind a kettőt. Látta
74 X | mázatlan szilkében, s ki azután Magyarország egyik hercege,
75 X | dolgokkal, amiknek elhivése azután sok boldognak és boldogtalannak
76 X | tulajdoníták. Anna asszony azután sokszor talált alkalmat,
77 X | Sokszor mondta ezt. „És azután nem bánom, ha megölnek is!” –
78 X | parasztgúnyában jár is. A többi azután az én gondom lesz.~– Jól
79 X | lesz.~– Jól van, mester.~– Azután a csőszháztól elő kell hozni
80 XI | növelte a tikkasztó nyomást.~Azután lassan, igen lassan besötétült;
81 XI | az ismeretlen erdők közé… Azután ismét eszébe jutott, hogy
82 XI | eltakarva kezével szemeit, azután hirtelen a mester vállára
83 XI | a veszedelmes okiratnak.~Azután Mária vevé kezébe a tollat,
84 XI | Cunctator, volhyniai quaestor.~Azután mind a két okiratot megpecsételék
85 XI | körülvakarta a kalap alatt a fejét; azután egyszerre furcsa vigyorgással
86 XII | hozzáértőleg, s az ágyhoz támasztá.~Azután lefeküdtek.~Zudár sokáig
87 XII | nem fog aludni; egyszer azután elcsendesült, s követé azt
88 XII | keblébe rejte onnan.~És azután egy hosszú bőrtokot vett
89 XII | belőle szörnyű hosszút, azután megmosta vele a fejét és
90 XII | vele a fejét és orcáját, és azután újra töltött magának, és
91 XIII | egy kicsinyt a papé, és azután minden jó emberé, akinek
92 XIII | csapszékbe, megint a mezőre, azután ismét az udvarba; itt is
93 XIII | ilyenkor délután a bort, azután meg hogy már voltaképpen
94 XIII | földre öntött porfélét. Azután megnyálazta a mutatóujja
95 XIII | nyelve hegyéhez, s köpködött azután tőle mindenfelé; végre hevenyében
96 XIII | maga körül csődített, akkor azután jó hangosan súgta oda:~–
97 XIII | ráolvasnak, azt sem bánja; csak azután ne vallassák többet, mert
98 XIV | szavait kimondá fejére.~Azután elviszik a siralomházba,
99 XIV | küzdött szorongó lelkében; azután derült arccal fordult ismét
100 XIV | hogy el fog rejteni. És azután éppen ő jelentett fel. Most
101 XIV | Istennél a kegyelem… – susogó azután halkan a hölgy.~Vértessy
102 XV | koppanása a fegyverek csöveiben. Azután megint egy zördülés; minden
103 XV | letörje az agyát. Megköszörüli azután a torkát, s nem egészen
104 XV | kiáltott a tábornoknak, azután botjaival és ökleivel mindenféle
105 XV | végezni ifjú barátjával, s azután rendelkezzék szinte egy
106 XV | Köszönöm, tábornok úr – felelt azután vissza bátran. – Ez ajánlatot
107 XVI | örömében ez indítványra.~– Azután azon a kötélen fel fogsz
108 XVI | van a fickónak! – szólt azután Bodza Tamáshoz, a zömök
109 XVI | egy ideig a levegőben, s azután elterülni a földön, összezúzva,
110 XVI | sikolta a szörnyeteg; azután egy veszett ordítás hangzott
111 XVI | hirtelen világosság támadt, azután mind a két világosság összesietett
112 XVI | hogy egyenesen álljon.~Azután egy félig elégett viaszfáklyát
113 XVI | előbb azt lövöm agyon, azután a leányt.~Kár volt megijedni
114 XVI | földről, megköték kezeit, s azután sovány, elszáradt karjainál
115 XVI | elébb sebesen pörögve, azután mindig lassúbbá váló ütenyekben
116 XVI | voltak legelső gondolatjai. Azután meg az, hogy merre keresse,
117 XVI | csengő gyermekhangra.~Később azután az ötlött agyába, hogy tán
118 XVI | és összeszorítá ajkait.~Azután mondott neki egy szót; egy
119 XVI | magát szörnyű ítélete ellen, azután lebukott előre, visszafordult
120 XVII | némber érintése alatt, s azután – végezte, amire el volt
121 XVII | széthullani a körülállókon, és azután a bakó félelmes alakját
122 XVII | halált kiabálva fejére, s azután hosszú idő múlva hogy térnek
123 XVII | fog szavazni.~Borzas Hanák azután oda állított a háta mögé
124 XVII | a hűlt rémület torzképe; azután egyszerre felordítva bukott
125 XVIII| ki a földet a veremből; azután belefektették, hogy mérje
126 XVIII| őt se bántsa senki. Ott azután egy nagy pőröllyel ráütöttek
127 XVIII| székvárosig. Még egyszer kellett azután keresztülvágniok magokat
128 XVIII| test életét.~Hétfalusy még azután fél évig élt, testi sebei
|