Fezejet

1 VIII | viszem el.~– Jó helyen lesz – susogá az öreg, s odanyomta azt
2 VIII |   Olvassa fennhangon, kérem – susogá az idegen –, hadd lássuk,
3 XIV  |       írt ő!~– Énértem írt? – susogá az elítélt, láncos kezeit
4 XIV  |      ön?~– Az isten kezében – susogá a hölgy, megdicsőülő szemeit
5 XVIII|       indulattól meleg szóval susogá:~– Nem lehet, én istenem,