Fezejet
1 Elo | titkokat, miket ha képes volna megérteni, a halál nem lenne
2 Elo | mintha rejtekben akarták volna tartani a köznép előtt:
3 Elo | csak hónapok múlva lett volna itt az ideje.~De a vándormadarak
4 Elo | mintha titkos ösztön sugallta volna az embereknek is, hogy e
5 Elo | valami lázas sápadság terült volna szét rajta, s míg olykor
6 I | megjött, mintha magvok szakadt volna, egy nap alatt eltűntek,
7 I | egy ital hideg vizet adtak volna neki, mindjárt megszabadult
8 I | neki, mindjárt megszabadult volna az élet kínjaitól, de senki
9 I | várakozásában élt; futott volna, ha lehetett volna hova.~
10 I | futott volna, ha lehetett volna hova.~S mit tettek ekkor
11 II | belülről hatalmas tenyér adott volna fejének tetemes mozzanatot.~
12 II | imádságot. Az ember azt várta volna, hogy érthetlenül fogja
13 II | nem is öröm, nem is jókedv volna az, mi benne festve van,
14 II | szabad meghalnia, s ha vétkes volna is, megbocsátanák neki azt
15 II | Szükség esetén megvívott volna a kutyával, s lehet, hogy
16 II | kutyával, s lehet, hogy megölte volna. De ez nem eshetett volna
17 II | volna. De ez nem eshetett volna meg zaj nélkül. S neki mindenáron
18 III | kiáltott.~Tán ha az égből jött volna e kiáltás, az égbe lőtt
19 III | e kiáltás, az égbe lőtt volna! Ah! Az életért imádkozónak
20 III | gyógyító fű a mezőn, mindegy volna, ha balzsamban fürösztenék
21 III | fürösztenék is.~– Meghal…?~– Jó volna lelkének, ha még csak meghalna.~–
22 IV | az ég, mintha szét akarta volna morzsolni e ködös csillagot
23 IV | csillagot itt alant. – Ki bírt volna alunni ilyenkor?~Egyik villám
24 IV | férfiszív is meg tudott volna szakadni.~Mit kelle szenvednie!~
25 IV | földébe vannak nőve. Jótét volna ugyan rá nézve a halál.
26 IV | feledni, ha már a föld alatt volna. De az életet nem adja ember,
27 IV | tud; keble mint piheg; nem volna jó embernek tudni, miről
28 V | fehér viaszkép.~Nem lehetett volna rájok ismerni.~A ravatal
29 V | fájdalmában az ördög nyúlt volna kezéhez.~– Megérdemlem,
30 V | akkor minden másképpen lett volna. Kiket úgy szerettél, isten
31 V | s ajka, mintha beszélt volna, mozgott, hebegett, de szó
32 V | térdeit átölelő fiút akarta volna lesújtani vele.~E fájdalmas
33 VI | férfiú, hogy bajos lett volna tőlök megtudni, mi nyelvet
34 VI | torkaszakadtából, mintha szurkot evett volna.~Ami ezután következik,
35 VI | fegyvereivel. Most már késő volna a pórnépet hozzánk édesgetni
36 VI | amink volt is, kivették volna a szánkból, miért hízelkednek
37 VI | Úgy van! Mi szüksége volna istennek annyi holt emberre?~–
38 VI | bagókkal.~Ha azt mindig elhitte volna az ember, amit ő beszélt!~
39 VII | onnan, mintha kicserélték volna. Pontos, rendes, férfias
40 VII | mintha skatulyából vették volna ki. Hogy micsoda kikészítések
41 VII | mintha igazán vasból lett volna öntve, s törhetlen ellenállása
42 VII | kötekedéssel igen rosszul járhatott volna nála az ember, a hízelkedéssel
43 VII | rajta, mintha most hozták volna a boltbul; a melle közepén
44 VII | szobában, mintha valami dolga volna ottan, s loppal felkacsingat
45 VII | széket kötényével szépen.~– A volna szép – viszonz a hadfi –,
46 VII | szobájában. Majd készen volna a kurta vas.~– Hát mért
47 VII | dolgot, amiktől úgy szeretett volna félni.~A hadfinak ugyan
48 VII | Elhiszem azt, nem is nőttem volna meg különben ilyen nagyra.~–
49 VII | aludnák az időt, bárcsak ki volna már téve a főbelövendő a
50 VII | senkinek; ha tulajdon fia volna, sem kegyelmezne meg neki,
51 VII | egy tízéves gyermek is meg volna csalva, ha osztályképpen
52 VII | ha osztályképpen jutott volna neki. Apró, epernyi szája
53 VII | mintha észre sem vette volna, pedig tudta azt igen jól.~–
54 VII | tiltják. Ha énnekem gyermekem volna, annak nem lenne szabad
55 VII | a lyánkát nekem kellett volna nőül vennem. Óh, még akkor
56 VII | hogy akkor nem kellett volna nekem ígérnie kezét. Kezet
57 VII | Háborúban talán jó katona lett volna.~– Ez Lengyelországban összeveszett
58 VII | ökleit, hogy ha akármi lett volna bennök, csakugyan összetörött
59 VII | bennök, csakugyan összetörött volna.~– E tény után azonban a
60 VII | Rosszabb mesét nem mondhattál volna nekem – monda a tábornok,
61 VII | lehetetlen. Ha testvérem volna, sem menthetném meg ily
62 VIII | pedig ezt tán nem is kellett volna mind elfogyasztani. Alkalmasint
63 VIII | ez az egy?~– Nincs. Minek volna?~– Hogy győzheti másodmagával
64 VIII | elkábító sötétség, amit űztem volna magamtól, ahogy tudtam.
65 VIII | boldog tudnék lenni; akkor volna valami, ami az élethez,
66 VIII | mintha mélyebben merültem volna egy zúgó, feneketlen tengerbe
67 VIII | Mintha az istennyila ütött volna közéjük! A vén elejté a
68 VIII | Reggelre, mielőtt láthattam volna, megszökött a padláson keresztül;
69 VIII | pisztolyt, olyan kedve lett volna legalább az agyával egyet
70 VIII | Mintha egy hullával bánt volna, szemeit sem nyitotta fel
71 VIII | mielőtt önnek neje lett volna. Bocsánat, uram, mint orvos
72 VIII | kigyógyíthassa. Most már engedte volna az apa, hogy leánya régi
73 VIII | porban, hogyne hajoltam volna le, hogy őt felemeljem.« –
74 VIII | levelem van önhöz. Ezt kellett volna legelébb mutatnom; de ezt
75 IX | évben, mintha szatírát akart volna ránk írni a természet, a
76 IX | gyönge volt, mi alapja lett volna? De a hit erős és megnyugtató.~
77 IX | Bizony mondom, hogy jobb volna neked is, másoknak is, ha
78 IX | haja egy terhes adósság volna. Az ebek úgy vonítottak
79 X | kiengesztelődésre bírhatták volna. Hétfalusy minden embert
80 X | hogy Hétfalusy elfoglalta volna jószágaikat; de nem lehet
81 XI | nem mentek, most alig bírt volna előlük megszabadulni.~De
82 XI | csoportnak.~Könnyű lett volna ugyan e sötétség közepette
83 XI | csoport; ha menni akart volna, tiszta volt előtte az út,
84 XI | szolgáltak.~– S főurak írták volna egymásnak, hogy jobbágyaikat
85 XI | eloltják. Egyszerre kellett volna mindenütt fellobbanni annak.
86 XI | förmedt rá Mária. – Ez lett volna az első, a legmúlhatlanabb
87 XI | tervet; csak azt szerette volna tudni, vajon kinek lesz
88 XI | bele a sarkantyúdat!~– Ha volna.~– Hát eredj előttem; majd
89 XI | olvasni?~– Hogyne tudnék? Az volna szép. Egyházfi vagyok én!~–
90 XII | puszta kézzel is kirohant volna ő közéjük; hanem a konyhaajtó
91 XIII | mert amikor legkevésbé várt volna hasonló megtiszteltetést,
92 XIII | embereknek itten több eszük nem volna, mint neked, mi történnék
93 XIV | orvosok előre megmondták volna, hogy csak három napig élek.~–
94 XIV | hadtörvényszék előtt, tudtam volna önnek megszabadítására valamit
95 XIV | hajnalban, mielőtt valaki ébren volna.~– Mi okai vannak önnek
96 XIV | Nem gondolom azonban, hogy volna valaha olyan idő, amely
97 XIV | elég volt ez neki.~Ő félt volna tán, hogy ezek a jámbor
98 XIV | amikor ehelyett kedve lett volna közéjük rontani, és szétszelelni
99 XV | puskával a földre, mintha az volna a szándéka, hogy mentül
100 XV | tulajdonképpen koránsem lehetett volna kivenni a dolgok mivoltából,
101 XVI | az asztalról, s beledöfte volna az asszonyba, ha Bodza Tamás
102 XVI | mintha semmi teher sem volna rajta.~– Bárcsak leejtené! –
103 XVI | Mekipirosnak alul kellett volna esni, de valami horogvasban
104 XVI | karcsú, szelíd teremtést kár volna céltáblának venni ostoba
105 XVI | hálálkodik, nem cserélt volna veletek.~Az ablakból nem
106 XVI | fájdalmas nyögés hangzott volna a sötét ablakból alá, hasonlatos
107 XVI | csak oly bárgyú ne lett volna.~– Félre innen! – kiáltozott
108 XVI | hogy kézzel hozzá lehetett volna nyúlni, azonban a sarkainál
109 XVI | megannyi elítélt gonosztevő volna az mind. Akár egy bohókás
110 XVI | paréjbozótok ellen. Ha valaki látta volna, azt mondhatá rá, hogy őrült.~
111 XVI | méregről. Bár inkább meghalt volna tőle.~Zudárné mindezt gyönyörködve
112 XVI | hallgat, mintha több lelke volna, mint annak. Itt, e helyen
113 XVII | menthetlenül, mintha késsel szúrt volna szívébe.~A lázadók borzadva
114 XVIII| szomorú emberekre találhattak volna itten.~Doktor Sarkantyús
115 XVIII| vas férfi hogyne bocsátott volna meg annak, aki őellene sokat
116 XVIII| zsoltárait. Senki sem mondta volna róla, hogy valaha… A hétfalvi
|