abece-bajai | bajar-borza | borzo-dubor | duhbe-elsze | elszi-faras | farka-folde | foldi-gyujt | gyulh-hidon | hiede-izma | izmai-keres | kerez-kivit | kivol-lazit | lazon-maras | marci-melle | mello-nevez | nevre-on | onagy-rajot | rajon-soksa | sopan-szoke | szoko-testv | tesze-utana | utani-vigyo | vihar-zuzha
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
7036 VII | múzsák, s úgy düllesztik mellöket kifelé, hogy gyönyörűség
7037 VII | halottakat szokták öltöztetni; melltű gyanánt halálfőt viselt
7038 VIII | gavallérosan felöltözve, melltűvel nyakkendőmben, arany óralánccal,
7039 IX | félrevitték a kivihetetlen melódiát.~Klimpa Guszti azután elhadart
7040 X | melyek különösen hazánkat méltaták azon kiváló figyelemre,
7041 VIII | nyelvek ismeretét, nekünk méltatlanabb utódoknak sok fáradsággal
7042 XVII | Széphalmi viselte magát méltatlanul; sírt, könyörgött, térdre
7043 II | Undoksága ~Érdemli haragodat.~Méltók vagyunk, hogy ellenünk ~
7044 XVIII| szépnek, okosnak, szeretetre méltónak; érzett jótékony örömet,
7045 XV | ezt mitőlünk távol tartani méltóztassék; amire való nézve, mi is
7046 XIII | kínáltak, hogy igyam pálinkát. Méltóztatik tudni, én nem nagyon szeretem
7047 XVIII| mérje meg: elég hosszú, elég mély-e?~Úgy kacagtak e tréfának!~
7048 VIII | minden pohár bor után mintha mélyebben merültem volna egy zúgó,
7049 VIII | okoz.~Széphalmi a karszék mélyébe vonta magát, és reszketett
7050 VII | embernek a szíve, lelke mélyében.~A tábornok nyugtalan kedéllyel
7051 Elo | időkről hozva következést, melyekben hasonló jelek mutatták magukat
7052 I | házat fog ott észrevenni, melyeknek külseje mutatja, hogy bennök
7053 VI | kiváltképpen pedig kutakba, melyekről az ivóvizet hordják. A nemes
7054 XVI | Könyörgésemre hajtá kegyes szívét, ~Melyért imádom őt mindörökké”…~…
7055 VIII | lángoló szemeit annak szemeibe mélyeszté, s lelkesült hangon szóla
7056 XVI | rugdalózva, rángatva ellenfelét a mélységbe le magával.~Ivánnak a rémület
7057 VIII | nem hallom azt a tenger mélységébül jövő zúgást magam felett
7058 XVI | hangzott végig a magastól a mélységig, s azzal valami sötét gomoly
7059 XI | közelebb állva, a szállongó mendemondák után több mesét volt képes
7060 XII | hóhér pedig odalenn a hűs menedékben éneklé buzgó szívvel:~A
7061 XVI | kapott gyávák, előkerülve menedékeikből, bottal, cséphadaróval rohantak
7062 XII | Oldalt és fölfelé nincs menekülés, lehet alá felé; le a pincébe.~
7063 II | újra kezdi a sikertelen menekülési harcot.~Lenézett a padlásnyíláson.
7064 XVI | a bennszorult fogolynak menekülésről kelle gondolkoznia.~Az eddigi
7065 II | hullott vad, mely keresi a menekülést, megfeszíti minden erejét,
7066 XI | Azon gondolkozott, hogy meneküljön. Félre az útról, az ismeretlen
7067 II | mindenáron észrevétlen kellett menekülnie.~A kerítés is magas volt,
7068 II | magasról.~Mint a kalitkájából menekülő párduc, mászott ki a padlás
7069 II | észrevette a komondor a menekülőt, s üvöltve rohant neki,
7070 II | őket, s amint egy fa alá menekültek, hogy meg ne ázzanak, ott
7071 XVI | vonaglott kétségbeesett menekvési vággyal, hogy könyörgött
7072 XVI | földhöz üthetne, ha akarna. Menjetek az utamból! Nem férfiaknak
7073 V | kerülje ki.~– Szemközt menne neki, szegény öreg, nem
7074 VI | kikeresték a fickók, hogy hova mennek labdázni a lutrános gyerekek,
7075 II | tévedt a bíró… Hatalmas mennybéli atyám!…~Az ősz óriás iszonyú
7076 IV | ilyenkor hívni, mikor a mennydörgéstől a föld alapja reszket?~Szegény
7077 II | ha isten kérdeni fogja mennydörgő szavával: „Ki merte az én
7078 IV | az emberek szeméről, úgy mennydörgött az ég, mintha szét akarta
7079 II | verse.~A villámos ében ki mennydörög ott fent? ~A földnek reszkető
7080 II | a holdvilágsugár – arca mennyeien fehér, mosolygása, mint
7081 VIII | atyánk isten, ki vagy a mennyekben.”~Az ismeretlen ifjú felemelé
7082 II | nem énekelhetnek szebben a mennyországban, mint minő e szózat zenéje
7083 XVI | valahonnan a túlvilágról, a mennyországból szól már hozzá, s ő is felemelé
7084 VI | országút mellett. Esküdött mennyre-földre, hogy az paplanos ágy, aminthogy
7085 II | harangzúgású férfihangon; mennytiszta gyermeki hang kezde énekelni,
7086 XI | feküdt keresztül; minden azon menő, aki átlépte, egyet rúgott
7087 II | kísérte a betérőket, az utóbb menőnek sarkába szaglálva, mialatt
7088 VII | egész szétzavart hadtestét menté meg a diadalmas ellen üldözése
7089 XVIII| nyakszirton egy szotyákot, hogy az menten elfeledt beszélni.~– Ide
7090 VIII | nem fedné be a földet, ki mentené meg az ítélettől mindazokat,
7091 XVII | őt a megásott sírba, oly menthetlenül, mintha késsel szúrt volna
7092 VII | Ha testvérem volna, sem menthetném meg ily balhelyzetben.~–
7093 II | nyilatkozata, hogy ha a nép a mentő vismuth porokat be nem akarja
7094 VIII | óhajtásukat az övéhez, hogy mentse fel büntetése alól. Mindazokról,
7095 VII | arról voltam híres, hogy a menyasszonya elől megszököm.~– És önnek
7096 VIII | menyegző napján elhagyá menyasszonyát; ebben az esztendőben egyszerre
7097 VIII | Útközben találkozott a menyecskével. Megcsípte az orcáját, s
7098 VIII | A gazdag úr azonban a menyegző napján elhagyá menyasszonyát;
7099 VII | kastélyban voltam már a menyegzőre készen, elárulá előttem
7100 VIII | fogom viselni, s aki be mer érte a szobámba lépni, annak
7101 VII | félek ám én kendtül.~– Ugyan mér nem ül le, katona bácsi,
7102 VII | kadét uracskák csak úgy meredtek a silbakon a hétfontos puskával
7103 X | üldögélni a jámbor néptudós; méregette cirkalommal a határokat,
7104 II | falura, saját fia támadt a méregkeverő apa ellen bosszút állani
7105 XVII | régi görög szokás szerint a méregkeverők fölött. A nép cserepeket
7106 XI | felelt a kérdésre:~– Egy méregkeverőnek fizetünk; ha tudni akarja,
7107 XVI | Üssétek, törjétek össze a méregkeverőt! – hangzott mindenünnen,
7108 XVI | mindennek, mert ő beszélt a méregről. Bár inkább meghalt volna
7109 XV | kell. Amily váratlan jött a merénylet, oly hirtelen kell azt torkon
7110 XVI | megdermedve, semmi sem árulta el a merényletet.~Most Iván egy hosszú, erős
7111 XV | erős szövetségesei ez őrült merényletnek, mely ha erőre kap, néhány
7112 XV | dikció alatt azonban a népség merészebb csoportjai egészen előre
7113 VIII | háziasszony.~Az utóbbi most már merészebben közelíte a rejtélyes alakhoz,
7114 IX | nem akar, egy szemet se merészeljen megtorkoskodni.~Egypár északvidéki
7115 XV | itt, ki önért oly sokat merészelt. Az ifjú csak most tekintett
7116 VIII | bátor sasszemeivel, amik merészen tekintének az emberek arcaiba.~
7117 XV | Az ifjú Hétfalusy bámulva mereszté szemeit maga elé, s hagyta
7118 IX | A gyerek nagy szemeket meresztve felállt, s hebegve válaszolt~–
7119 X | deputatum-gabonát a rostaaljából mérette ki a mesternek, az iskola
7120 XVII | gyógyszerei miatt vádolnak valakit mérgezéssel, nem tűrhette tovább a hallgatást,
7121 XVII | állítja ön, hogy a nemesek nem mérgezik meg a parasztokat?~– Az
7122 I | küszöbön, s várta, hogy ki meri azt átlépni. Jaj volt annak,
7123 XI | fenékkel, melyből kalappal meríték a pálinkát, akik hozzáfértek,
7124 XVIII| azután belefektették, hogy mérje meg: elég hosszú, elég mély-e?~
7125 II | az országban, hogy be ne merjen jőni. A nép gyanút kapott
7126 IX | dinnyét, barackot enni ne merjünk. Mi jó, szófogadó gyermekek
7127 IV | a halál megjelen.~De ki merné őt ilyenkor hívni, mikor
7128 II | tartanak szájuk elé, s nem mernek lélegzeni, s a harangok
7129 VIII | van. Fogadott apja csupa merő szeretet; ön pedig csupa
7130 XVI | lakik benne.~A zendülők nem merték őt bántani, pedig odaállt
7131 XVIII| halál. A dögvész iszonyú mértékben dühöngött már a helységben,
7132 X | szépség dolgaiban nagyon mértékletes osztályrésze jutván.~Ezek
7133 III | nem találtam; aznap nem mertem odamenni, mert féltem, hogy
7134 XIII | ellen hordok gyógyszert.~– Merthogy olyan sok.~– Így is kevés
7135 VIII | bor után mintha mélyebben merültem volna egy zúgó, feneketlen
7136 XV | Olyan idők vannak ránk mérve, amidőn a haza egy harcos
7137 XIII | köszörülnéd a kést, amivel torkát mesék?~A bőrharangnak a térdei
7138 XIII | megnyalod a kezét szemben; ilyen mesékkel jössz te ide, mikor anélkül
7139 VII | értem. Ön, úgy látszik, mesémből többet tud, mint magam.~–
7140 VII | nem bánja hát, hallgatja a mesemondást.~– Szegény Eliz, igen boldogtalan
7141 VIII | folytatása is van ennek a mesének. Az én apámnak az a jó szokása
7142 XI | egy egész falu égne; amint messzebb-messzebb távoztak, a láng kevésbé
7143 XI | szemközt fútta a lovaglókat; a messzeségben már látszottak előttük a
7144 X | Iván bámulattal hallgatá mestere szavait, s magában erősen
7145 X | Nagyon helyesen. Bámullak, mesterem. Ezt a félállatot neki lehet
7146 XII | kíváncsisággal a szobában. A mestergerenda már meg volt hajolva középen
7147 XVII | onnan felyülről jő – szólt a mesterhez nyugodtan. – Az orvosság
7148 X | kifejlettségét akarva elismertetni a mesterrel.~Bodza még az arcát sem
7149 VI | emlékezel; amit csak átkozott mesterségem tudnom engedett, mindazt
7150 VIII | Lelkem! Ne beszéljen a hóhér mesterségéről.~– Miért ne? Üzlet az is,
7151 VIII | gondolja ám, hogy én minden, a mesterséggel járó alkalmatlanságban gyönyörűségemet
7152 VIII | gazdával, megveszem tőle a mesterségit, amit ön úgy utál, szép
7153 XVIII| többé szomorú hivatalát. Ama mestervágás után többé nem vette kezébe
7154 XVII | Mekipirost. Odaveték őket egy meszes verembe a ház hátuljában,
7155 X | a Kárpátok alatt tornyos metropolisok és csillagos várak jelvényeit
7156 V | elkényszerült arc, e rongyos mez, kuszált hajak, nem hagynak
7157 X | tudomány, költészet, műipar mezején; és tennék azt nem a ragyogni
7158 XVI | Numa Pompilius, most van jó mezejök a dicsőség versenyfutóinak;
7159 IX | erdőket kiirtjuk felőled, mezetlenül hagyva testedet kínzó urad,
7160 VI | kegyelmed a szérűkön, a mezőkben, hol a tehéncsorda legelész,
7161 VI | iglicetüskével veretett a meztelen testére; egyik hatodnapra
7162 IX | Van egy hatalmas úr itt mialattunk, kinek életét még nem ismerték
7163 VIII | kétfelől lesimítá halántékaira, miáltal arca szelíd, nyájas küllemet
7164 XV | patikáriusok készítsenek valami miasmát, amelynek decretuma által
7165 VIII | nehogy csúfot űzzenek belőlem miatta. A siketség iránt senkinek
7166 V | sokat. Korán megőszültél miattam. De mindez egy halállal
7167 X | és csak félig-meddig a mieink. Sok közöttük az áruló,
7168 XVI | hatalmukban, hanem ők vannak a mienkben! Az ő tulajdon bűnök az
7169 XVI | az ördög nevére. De hogy mifelől? Mit fogadjak, mit ne fogadjak?~–
7170 VIII | elváltoztaták elébbi alakját; mihez ama jellemzetes, hideg,
7171 XVIII| közbe egyes vérfoltok, mikbe valaki begázolt, s messzire
7172 V | bánatát kisírja, és szavakat, mikben kínjait elbeszélje; tőle
7173 X | hírlapok kuriózumként említék, miképp valami Griffith Vilmos Angliában
7174 XV | tudni akarja, hogy hogyan és miképpen. Ezt én meg nem mondhatom,
7175 III | gyönyörködött a pompás ibolyákban, mikkel udvara tele volt.~Gyönyörködhetett,
7176 X(1) | és helyeslendi az okokat, miknél fogva mind az illető helységek,
7177 I | vaktában oly dolgokat mondott, mikre a jövendő igazság pecsétét
7178 Elo | hírekről kezdtek suttogni, mikről úgy látszék, mintha rejtekben
7179 XII | mindazt, ami alatta van; millió szikra vágtat egyenesen
7180 X | egy maroknyi görög haddal milliónyi perzsákat öldösött rakásra;
7181 XV | impulsusra kívánatos óhajtása. Mindamellett, hogy ennek eleje vétessék,
7182 XI | keresztülfutott gondolataiban mindaz, ami ott történhetett, és
7183 XVIII| őellene sokat vétett, de mindazért megszenvedett.~A lélekizgalom
7184 VIII | mentené meg az ítélettől mindazokat, akik élnek? Ha egy napon
7185 VIII | mentse fel büntetése alól. Mindazokról, amiket mondtam, íme, leveleket
7186 X | Megvoltak könyvtárában mindazon nagybecsű művek, melyek
7187 XV | rendkívüli módon elszaporodott; mindazonáltal a tekintetes impostoratus (
7188 XVI | Hatcsövű fegyverei vannak, mindegyikben három golyó. Még valamelyikünkben
7189 II | volna meg zaj nélkül. S neki mindenáron észrevétlen kellett menekülnie.~
7190 XVIII| Doktor Sarkantyús azonban mindenekelőtt azt sürgeté, hogy az egész
7191 VI | bántásodra lenni nem akarunk, ha mindeneket megvallasz; ellenben kegyetlenül
7192 III | zokogá Zihanyiné.~– Nem.~– Mindenemet odaadom annak, ki őt meggyógyítja.
7193 X | kezemmel többet érek, mint te mindenestől.~– Mégis gyáva vagy, ha
7194 IX | határozható színű; készítik azt mindenféléből; az ízére nézve hasonlít
7195 VIII | boszorka fenyegetett, hogy mindenféleképpen megront; én pedig szép csendesen
7196 IX | anyánk kicsi tarsolyokban mindenikünk nyakába darabka kámfort
7197 III | nyavalya töri. Gyógyíták mindenképp. Misem használt neki, napról
7198 XI | csárdaszobából kiküldött a mester mindenkit, s midőn egyedül maradtak,
7199 Elo | esetek előtt.~Ilyenkor a nép mindenkitől fél, s ezért mindent elhisz.
7200 VII | Jaj, be rossz ember kend. Mindenre olyan rosszakat mond. Azér
7201 XVI | méregkeverőt! – hangzott mindenünnen, s a vérszemet kapott gyávák,
7202 II | szokatlanul világos vala az ég. Mindenünnét visszaverődő visszfény kínzá
7203 XI | szomorúságot, rémületet visz mindenüve. Az emberek látják, hogy
7204 VI | iskolaházba rakatta száradni, ha mindezek a dolgok eszibe találnak
7205 X | különös események felől.~Mindezeket mai világban puszta kuriózumoknak
7206 XI | Eközben ama sötét kárpit mindjobban bevonta az eget, a vidék
7207 III | szép virágot vett észre. Mindkettő sietett leszakasztani. A
7208 VIII | fészke a lélekben rejlik, mindkettőjüket nagy csapások érték; ön
7209 II | ne ázzanak, ott a villám mindkettőt agyonütötte. Pedig a villám
7210 XVII | bakó félelmes alakját ott mindnyájukhoz közel, kit megölve, eltemetve
7211 VI | Látjátok, az isten keze mindnyájunkkal szabad, ő tehet nagy csudákat,
7212 XI | és engedelmeskedést kíván mindnyájunktól.~A mester még forróbban
7213 XVI | szívét, ~Melyért imádom őt mindörökké”…~… Sokaknak úgy tetszett,
7214 III | gyermek futni, bújni akart, minduntalan felugrált ágyából, s irtózatos
7215 IX | és átkozunk, hogy táplálj minket, és törjük a fejünket rajta,
7216 II | némulatában hangok hallatszának, minők a halálmadár sikoltása,
7217 Elo | meg távol tartományokból, minőket addig senki sem látott.~
7218 Elo | virágokkal rakott gyümölcsfák, minőknek csak hónapok múlva lett
7219 I | minden alszik, oly hangon, minőn soha nem szólt, elkezdjen
7220 II | megjelen előtte, oly alakban, minőnek ember nem képzelé, és lemosolyog
7221 XIII | az ispánsággal. Ebben a minőségben szüntelen házról házra járván,
7222 IV | keresztüllátnak a fekete éjen. Hah! Minőt villámlott a szeme közé!
7223 II | magát, s inkább kettétörik, mintsem megmozdulna.~A másik fiatal,
7224 VI | házával nézett farkasszemet. Mióta felépült, azóta soha meszelve
7225 IX | te nebuló! Te, Turtyik Miska. Miről beszéltem most?~A
7226 Elo | Titokteljes jelenetek, félig misztikus babona, félig természetkihágás
7227 VIII | Mit bánt maga engem?~– Mit-e? Te sehonnai, azt majd mindjárt
7228 XV | békességes városunkhoz, ezt mitőlünk távol tartani méltóztassék;
7229 X | az emberi gyöngeségnek, a míveletlen, tompa népkedélynek, a tudatlanságnak.
7230 XV | Nagyságos generális úr! Mivelhogy úgy levén, és akképpen származván,
7231 X | szemeit, akarnák őt vezetni a míveltség, igaz tudomány, költészet,
7232 X | annyi természetes ésszel, míveltségi fogékonysággal bír, szorgalma,
7233 X | tökéletesen egy értelmet kifejező mivolta meglepő alapossággal és
7234 XV | lehetett volna kivenni a dolgok mivoltából, hogy az instantiák hová
7235 VI | helységében.~A másik népnevelő, mladipan Bodza, egy inkarnátus pánszláv.~
7236 XV | francia nyelven. – Én az első moccanásra szétveretem ez embereket.~–
7237 VII | pecsétes levél; semmi íz sem moccanik meg rajta, sarkai egymáshoz
7238 VIII | tartott az orra elé.~– Meg ne moccanj, semmirevaló; vagy ide ragasztalak
7239 VI | keresztül, belevágtatott a mocsárba, és keresztülgázolt rajta.
7240 XI | felolvasta a nép előtt, annak módjában állt olyan dolgokat mondani
7241 VIII | ebekkel beszélni. Van valami módom. Gonosz, zivataros idő van,
7242 VIII | téve. – Önnek tartásából és modorából azt sejtem, hogy önt katonának
7243 X | képzőtársulat költeményeit modoros leppegő szózatával. Még
7244 XVII | amiért rejtekhelyét őrült módra elárulta.~– Széphalmi úr –
7245 VI | gondoskodott róla, hogy ahol e módszer nem sikerül, ott a megyei
7246 XI | mire üldözői elmaradtak mögötte, hanem amint hátrafordult,
7247 XIII | magát, hogy bíró uram hosszú mogyorófa pálcája elkezdi a hátát
7248 XIII | végig volt fektetve a hosszú mogyorófapálcája.~– Szerencsés jó estét kívánok,
7249 VI | van délután.~Életében sok mogyorófát elnyűtt, melyet konvencióképpen
7250 I | bársony, a buján tenyésző mohától.~E három házban huszonöt
7251 II | nyámmogva evett belőle, a másik mohón látott hozzá, s aközben
7252 VIII | magnetizőr, moszjő?~– Oui, mon cher bonhomme.~– Szet –
7253 XIV | kérdeni fogja, mi ítéletet mondál ellenséged fiának fejére?~
7254 VIII | asszony, olyan nagyon – mondám neki –, mert lassabban is
7255 XVIII| nézett rá vissza:~– Miért ne mondanád ki? Én nőd vagyok; a hírhedett
7256 XVII | olvasnak, hanem ítéletet mondanak, ahogy szívök szerint tetszik.
7257 IX | tudatlan népnek a nyílt levelek mondanivalóit.~Magyarázzák? Olyan emberek,
7258 XV | Mindkettőnek volt valami sürgetős mondanivalója, amit nem lehetett a közönség
7259 VII | Nekem kell rá ítéletet mondanom!~Úgy félt, úgy irtózott
7260 XV | szépen, s azonkívül minden mondásnál szokott egyet rántani a
7261 XVII | bebizonyítsam. Ez az én mondásom. Ki van hát itt, akivel
7262 X | bizalmasabb hívei előtt célzó mondatokat hullatott el a világ rendének
7263 X | helyeslőleg inte fejével e bölcs mondatokra. Bodza meg fogja érdemelni
7264 IV | halálmadár megsúgta a bűvös mondatot, melynek hallatára a halál
7265 III | kártyát vettetett, jövendőt mondatott, italokat főzetett, miktől
7266 XIV | tette, hogy más ítéletet mondhassunk.~– Tudom. Akartam azt –
7267 VIII | előállt.~– Kérni nem elég; mit mondhat védelmére?~– Bizonyítja,
7268 XVI | valaki látta volna, azt mondhatá rá, hogy őrült.~Csak akkor
7269 VIII | lesz ön meggyógyulva, akkor mondhatja: én nem vagyok beteg.~–
7270 X | rosszul talál sikerülni, azt mondhatjuk, ő volt a hibás.~A mester
7271 XVII | s olyankor mindig valami mondhatlan rémület támadt lelkében;
7272 VII | hiszem, jó helyen van.~– Hogy mondhatod ezt? Nem személyes ellenségem-e
7273 XV | apprehendálni, de annyit bizonyosan mondhatok, hogy már egy vásárra járó
7274 VII | gondolattól.~– Rosszabb mesét nem mondhattál volna nekem – monda a tábornok,
7275 VIII | üldözök, akit te rejtettél el; mondjad, hova tetted?~Iván kezdett
7276 XVI | fennhangon:~– Ha ti azt mondjátok: legyen vér, lesz vér! Azzal
7277 I | ház ormára ülve jövendőt mondjon a benne lakozónak?~Ki kényszeríti
7278 XII | megnyugtatá lelkét. „Ámen, ámen” – mondogatá utána, sokszor ismételve
7279 XV | szerény köpönyegfordítási mondolatra.~Vértessy kivont kardjával
7280 XV | Ámbátor én sem azt nem mondottam, hogy így vagy amúgy, ez
7281 III | Álomnak is iszonyú!~– Igazat mondtál, ilyesmit csak a te családod
7282 VI | összevissza csókolgatni, mondván, hogy „Kedves barátom, régi
7283 II | ütötte és oldalba rúgta a monstrumot, ki egy ideig vigyorogva
7284 IX | a rektor úr nagyon fél a morbustól, és a kulacsom most is ott
7285 VIII | nézett, félénk, nyugtalan morgással húzódtak el előle, s a ház
7286 VI | A hóhérlegény hidegvérű mormogása.~A rektor vallató szavai.~
7287 X | történetekből VII. Ferdinándot, ki a mórokat annyi százéves uralgás után
7288 X | tántorgó sorai:~„…pallida mors ~Aequo pede pulsat. ~Pauperum
7289 IV | mintha szét akarta volna morzsolni e ködös csillagot itt alant. –
7290 IX | időben a fördés, s mindenféle mosdás hideg vízzel, mert azáltal
7291 XI | középen, azon is el volt már mosódva az utolsó kerékvágás, melyet
7292 XIV | pillanatra valami gyönyörteljes mosoly villámlott át, hogy aztán
7293 VIII | iménti könnyelműség kérkedő mosolya; a szilajon hányt-vetett
7294 Elo | falvak végein. A nap meleg mosolyára lefoszlott a természet álma.
7295 VIII | mosolygott. Galvanizált halottak mosolyganak így.~– Számomra nem termenek
7296 VI | megölni? Emlékezzél arra a mosolygásra, amivel áldozatom kétségbeesésére
7297 XVI | őrséget.~A hóhér neje gúnyosan mosolygva ül a két tanakodó fővezér
7298 XV | meg, hogy csendesen el ne mosolyodjék e szerény köpönyegfordítási
7299 VIII | parányi, mint egy eperszem; ha mosolyog, szép arcán gödröcskék támadnak.~–
7300 XIV | a tábornok arcán a hideg mosolyt, s kétségbeesve ragadá meg
7301 II | apád kezei oly véresek! Ki mossa le azokat? Annyi embert
7302 XVIII| tiszták, mert olyan vérben mosta meg azokat, melynek kiomlása
7303 VII | mentül hamarébb. Nem lesz mostanában? Ugyebár azt a generális
7304 X | térképet, melyen az országok a mostaniaktól szokatlanul eltérő alakban
7305 X | múltak el lelkéből. A sors mostohaságát, saját tehetségei korlátolt
7306 XVIII| kifeszítésével; az meg sem mozdítá fejét. A dühöngők legnagyobb
7307 XVIII| lenn a pincében dőzsölt, és mozdíthatlan állapotban volt.~Hétfalusy
7308 II | szemekkel amannak minden mozdulatát ügyelve kísérte. Ha feléje
7309 VII | forogtak, hogy a tábornok egy mozdulatával igen apróra fogja őket szakítani.~–
7310 XVII | amidőn kezébe adta az egész mozgalmat, kimondá, hogy csak az ész
7311 XI | vezetőket, összpontosítani a mozgalom erejét; rendszert hozni
7312 XI | Vannak-e tudósítva e mozgalomról többi testvéreink, kik a
7313 XV | elcsendesülni a szájak; mozgás, zúgás lett a zajból. Mátyás
7314 XI | homályosan kivehető tömegek mozogtak alá s fel a ház körül.~Ösztönszerűleg
7315 II | adott volna fejének tetemes mozzanatot.~A bőrködmenes erre beterelé
7316 XIII | A parasztok szörnyűködő műértéssel nézték körül az idegen,
7317 XI | derék bajtársnak, aki azt műértő szemekkel végigtekintve,
7318 X | igaz tudomány, költészet, műipar mezején; és tennék azt nem
7319 XI | másikat én kézbesítendem. Ne mulaszd el ugyanezen kiáltványokat
7320 VI | után a később érkeztek nem mulaszták el szorgalmatosan asinust,
7321 XVIII| másfelé szükség.~Imre nem is mulasztott több időt azzal, hogy másik
7322 VII | eszme foglalta el, s most mulat legjobban, észre sem veszi,
7323 VII | porcikája sem kívánt a kórházban mulatni, hanem inkább felvette a
7324 VII | Kezdjünk másikat.~Nagy mulatságát találhatja benne.~Az asszonykának
7325 VII | maga ez a szeles fiú nyílt mulatságban megsérte mint nőmet, és
7326 VII | rendhez tartozik, nagyobb mulatságok nem történhetnek meg nála
7327 IX | a helyzet újdonsága még mulattatott is. Iskolába nem volt szabad
7328 IX | iskola, amíg a morbus el nem múlik.~A fiatalság öröme nagy
7329 I | nyílik meg előtte, s míg a múltakat elfelejti, megtudja a jövőket,
7330 Elo | nyugalmaikból, s tanuljanak látni múltat és jövőt, s élni aszerint
7331 XII | kiemelni.~Meg-megállt néha e munkában, és hallgatózott.~Hallott
7332 II | csoportjait látni, amint napi munkáik végezte után tikkadtan sietnek
7333 VII | Herkules is a tizenharmadik munkája által lett leghíresebb,
7334 VIII | családélet titkos bánatát vagy a munkás osztályok nélkülöző tömegeit;
7335 X | szabadelvűek földönfutók lettek Muravieff esete után; tudósaik maig
7336 XI | Romulus alatt. Nem mást, mint Muravjovot, ki az új Róma falait volt
7337 V | bitófától megmentsen. – Mutasd meg, hol van apám!~– Csak
7338 XVI | hogy sírj te is, és ne mutass ilyen hideg képet; ne csúfold
7339 XI | parasztlegény az ajtó mögül mutatá neki a jövevényt, figyelmeztetve
7340 VII | miszerint annak rokonai ajtót mutatnak. Az én kedves kis Kornéliám
7341 XI | éjféli borzalmakat mind, és mutatnia kellett, hogy őt mind e
7342 VIII | Ezt kellett volna legelébb mutatnom; de ezt hagytam legutoljára.
7343 XIII | porfélét. Azután megnyálazta a mutatóujja hegyét, s belemártotta a
7344 X | ünnepnapon lehetett látni mutatóujján egy durva kovácsmunkájú
7345 V | világban.~Az öreg némán mutatta, hogy ne szóljon tovább.~–
7346 XI | gyümölcsöskertek olyan színt mutattak, mintha le volnának égve,
7347 Elo | melyekben hasonló jelek mutatták magukat hasonló esetek előtt.~
7348 XVIII| véres arcú ember sebeit mutogatta; egy özvegyasszony, az elesettek
7349 II | asszonnyal, mialatt sűrűen mutogattak az asztal mellett ülőre.~
7350 XVI | ajtajában, s mankójával mutogatva számlálgatta az előtte elmenőket:~„
7351 II | szavával: „Ki merte az én műveimet elrontani? Ki merte a halált
7352 X | könyvtárában mindazon nagybecsű művek, melyek különösen hazánkat
7353 XVI | türelmetlen hangversenyi művész, aki várja, míg a többiek
7354 VIII | festői alakzatba, melyben a művészek Niobét vagy a babiloni füzek
7355 VII | reggel vesszőztetnék, este muzsikáltatnék.~– Az nagyon jó lenne. Gyere
7356 VI | keres itt az én kollégám, a myops iskolamester? Ni, hogy húzza
7357 XVI | sértetlenül elő az emberek, mint Nabukodnázár zsidó férfiai. Megkeményíté
7358 VI | sárt vályognak, nem adott nádat a tetejére valót, ott rohadt
7359 XII | sziszegő ropogás, mit az égő nádkévék támasztának, és a lángok
7360 XII | már ott is el van fedve nádkévékkel, miken recsegve kígyózik
7361 I | kisded viskóban, melynek nádpadlatán most a csuvik költi tojásait,
7362 VIII | odateszi az ajtóba nagy gombú nádpálcáját, megdörzsöli zsebkendőjével
7363 XV | fennhangon is.~– Háromezer nadrág.~Az oroszlánpék nem hallotta,
7364 XV | ezerekbe vágó csizmákat, nadrágokat és megfelelő zsemlyéket
7365 X | kezeivel kötözi össze a bomlott nádtetőt. Gyakran az utcán lehordta
7366 XIV | de én a leheletén érzem. Nagy-e a veszély?~Az orvos vállat
7367 VIII | éltem. Apám is bakó volt, nagyapám is az. Úgy maradt rám a „
7368 VIII | őtet és önt, az apát és nagyapát, elvette tőlük azt az áldást,
7369 XVIII| A gyermek elfogadta őt nagyapjának, de arra kérte, hogy legyen
7370 IX | járni a napon.~Ez a passzus nagyban tetszett a nebulóknak.~–
7371 VII | jelentve lenne?~– Szolgabíró nagybátyám mondá, ki kocsin jött onnan,
7372 XIV | meghalok. Vegyük úgy, mintha nagybeteg volnék, s az orvosok előre
7373 X | városok, Debrecen, Kecskemét, Nagykőrös és többek, apró pontocskákkal
7374 X | miszerint Horácnál szebbet és nagyobbat emberi lantverő többé zengeni
7375 III | e szavaknál, még egyszer nagyobbnak látszék így, mint szokott
7376 Elo | A világesemények minden nagyobbszerű katasztrófjait meg szokta
7377 VI | kell történni a földön. Nagypénteken a mádi hegy táján véres
7378 X | valamiféle úrnak; ezt a nagyrabecsülést különösen kiterjesztette
7379 XIII | összenyalábolni, azt érte el e nagyravágyás által, hogy három katulyát
7380 X | ábrándos geneológiákkal, olcsó nagyravágyással kápráztatják szemeit, akarnák
7381 II | csontos kezeivel a borjú nagyságú, vihogó ebet örvénél fogva,
7382 X | eszméje méltán nevezhető nagyszerűnek.~E magában igen ártatlan
7383 XVIII| Hát ezt a gyermeket, a nagyúr unokáját, akit Zudár titokban
7384 XVIII| intett fejével, s megszorító nagyúri kezével a hóhér durva tenyerét.
7385 XI | tekintélyesebb címet a „kurér”-nál.~Amint lassankint megvirradt
7386 IX | kulacsom most is ott van nálatok.~Klimpa Guszti áhítatos
7387 VIII | öregapám is; firól-fira szállt nálunk a mesterség.~– Hová való?~–
7388 V | egy öreg, fehér bajuszú, napbarnított férfi; adott egy nagy darab
7389 VIII | lélegzik.~– Így szokott naphosszant feküdni – monda Széphalmi
7390 II | csoportjait látni, amint napi munkáik végezte után tikkadtan
7391 XVI | melyből számunkra az uralkodás napja virrad. Bátraké a diadal.~
7392 X | mit a sors a beteljesülés napjáig reá mért.~Mert, hogy a beteljesülésnek
7393 I | nyár jött irtózatos meleg napjaival, a nő őrültsége a dühig
7394 II | volt az, megbarnítva sok év napjától, szakállában egy-egy csomó
7395 XI | kelet felől, ugyanolyan napküllők emelkedtek barnán, magasan,
7396 Elo | gödröket kaparnak az udvaron, s naplemente után a föld szokatlanul
7397 XIII | helyeztetve, hogy a bágyadt naplementi eget bámulhassa.~A bőrharang
7398 X | minden embert haszontalan naplopónak tartott, aki nem ásóval,
7399 XIV | megismerhetni, kik e rémületes napokat valami borzalmas munka kivitelére
7400 Elo | zaklatták a vidéket, másszor napokig elállt egy és ugyanazon
7401 IX | tanácskozott a nagy eljövendő napokról.~
7402 VIII | igazán is tud franciául. Még Napóleon idejében tanulta.~– Vuz-ét –
7403 XVII | italban, amit isten adott, a nappali forróságban, az éjszakai
7404 VI | egyik hatodnapra meghalt napszúrás miatt; kelmed egy béresének
7405 III | sehol sem volt.~Ödönke e naptól elkezde betegeskedni. Elveszté
7406 VII | látja az ablakon besütni a napvilágot, hallja a pajtások lármáját
7407 III | a túlsó parton szedtem a nárdusfű virágát. Egyszer egy partos
7408 XV | céhgyűléseken, kitanult násznagy és elismert disznóölő, annálfogva
7409 XV | képzeli, hogy a szuronyos nationalgarde tökéletesen megfelel a katonaságnak.~–
7410 IX | hangosan kocódott.~– Hej, te nebuló! Te, Turtyik Miska. Miről
7411 IX | passzus nagyban tetszett a nebulóknak.~– Minthogy mégis megeshető
7412 IX | Guszti! Felelj meg ennek a nebulónak, miről beszéltem.~Klimpa
7413 VIII | szedte ki, vagy a lőport nedvesítette meg. Nem érzi magát biztosságban
7414 XVI | sziszergett az izzó érc a hideg nedvtől, mintha kacagna örömében,
7415 VIII | s kivonta onnan ama kis nefelejccsel és rózsabimbókkal hímezett
7416 VIII | kis, fodros ingecske, e nefelejcsekkel és rózsabimbókkal hímzett
7417 VII | gőzhajón, a nő-emancipáción, a négerek felszabadításán, hanem ettől
7418 XI | melyben hagyd meg nekik, hogy négy-négy ezer pár sarut és ugyanannyi
7419 XIV | lecsukva nedves szemeire.~– A negyedik volt Kamienszky gróf, kinek
7420 IV | fiakban és az unokákban negyedíziglen. Beoltják vérük rosszaságát
7421 Elo | tiszta búza rozzsá változik, négylábú madarak s fejeiket fonákul
7422 XVI | kétségbeesetten vergődött a négyölnyi magasságban, s mindent feledve
7423 II | körülárkolva egy jó darab négyszegű föld, benne imitt-amott
7424 XIV | szót kívánna a tábornokkal négyszemközt váltani.~Vértessy rögtön
7425 XI | vágtatott az országúton, néha-néha félretekintve az égő ház
7426 XI | percre erőt vett szívén, nehányszor végigborzadt egész teste,
7427 VI | előre, hogy az isten keze nehezedik.~(Hogy a kő vágja le! –
7428 VIII | ágynak feküdt, és gyakran a nehézkórság töri.~Az orvos, tekintetes
7429 I | nem halt! –~Az isten keze nehezül…~Halál! – Halál!~Véres napok,
7430 VII | Meghaltak?~– Borzasztó sors nehezült az egész családra. A kisleány,
7431 VIII | hivatalos órája; ilyenkor nejénél szokott lenni.~Azt feleli,
7432 XVI | azt tudta, hogy tulajdon nejétől kell féltenie legjobban.~
7433 VII | jeles tulajdonai által, nejévé lesz, s ilyenformán a tábornok
7434 III | sírni, mint a kétségbeesés, nekifutott a tónak. Én láttam, mint
7435 VIII | minden nép nyelvén, hirdetve nékik az ég vigaszait. Én Angliából
7436 X | kezeinket bekeverni. Ez nekimegy a töltött fegyvernek, ha
7437 XIII | egyetemben, s féltükben nekimennének annak a te jámbor ifjúuradnak,
7438 XVIII| is kész volt a veszélynek nekirohanni. De hiszen nem volt egyedül.
7439 II | vállára emelje, s azzal nekirontson apja kastélyának, ki a fiút
7440 VIII | váratlanul erős markolástól s a nekiszegzett fegyvertől, s féltében szepegve
7441 XVIII| kardját, s azzal a két bátor nekitámadt a gyáva tömegnek, s dühödt
7442 XV | idetartozni.~Végre Mátyás mester nekitámasztotta a puskáját valaki hátának,
7443 VI | akarták magukat viselni, nekitehenkedtek a padnak, és aludtak keresztyéni
7444 VI | dolgoznak odabenn. Hidegvérrel, nekitürkőzve, mintha nagy, sietséges
7445 IX | de ahol azután felment, nekivisalkodtak az apró hívek, hogy az ablakok
7446 XI | Pompiliustól. – Ki adta nektek erre a jelt?~– Az ég és
7447 X | sérelmei közé rótta fel. A nélkülözés évei, a rongyos kis népnevelői
7448 XV | egy harcos fia kezeit sem nélkülözheti. Én saját felelősségemre
7449 X | akik a vizet oly kevéssé nélkülözhetik.~Bodza Tamás hosszas tudományos
7450 VIII | vagy a munkás osztályok nélkülöző tömegeit; némelyek a bukott
7451 VIII | a sötétben, a magány-, némaságban, annál jobban hallottam
7452 VIII | az éjszakai suttogások, a némasági nyögés, a rettegett magányos
7453 XIV | hogy az első kiáltása után némává fogom őt tenni! És büszke
7454 XVI | Micsoda hatalma van ennek a némbernek fölöttük? Igazán tud-e ez
7455 XVII | pallosát lecsapni, látták a némbert szörnyen megcsonkított testtel
7456 VI | papirost, oly közel, mintha nemcsak látni, de egyszersmind meg
7457 X | Az emberi ambíciónak ez a neme valóban ritka növény. Hasonlít
7458 I | el oldala mellett, mert nemegyszer jövendölte meg egyiknek
7459 IX | elsárgult falevélről!~A halál új nemei, miket soha névvel nem nevezett
7460 II | legsajátosabb erdei virágok minden nemeivel; odább dinnyefészkek szétfutó
7461 XVI | hogy itt kapja őket valami. Némelyiknek veres volt még a szegélye
7462 XVII | Azt állítja ön, hogy a nemesek nem mérgezik meg a parasztokat?~–
7463 XVII | házban, ha mindjárt minden nemesembert megöltök is e helységben;
7464 XVI | vallja meg, miszerint a nemesség összeesküdött a parasztok
7465 X | Hétfalusy kétségbe vonta Dudoky nemességét, ez nem tudta azt bebizonyítani.
7466 X | telkén megkapta a kurta nemest, s megcsapatta. Ebből nagy
7467 X | sajátságos városban, hol az ipar német, az uraság magyar, a szegénység
7468 II | a meggyújtott kéngyertya némi világot derített a sötétben,
7469 XII | mint a háború, a pusztítás nemtője, mely vágtat szilaj lovakon,
7470 II | betett ajtót, s a döbbenés némulatában hangok hallatszának, minők
7471 IV | rosszaságát fiaikba; egyik nemzedék a másiknak adja azt át;
7472 VIII | földről jövök, nem is vagyok e nemzetből való, bár nyelvét céljaimhoz
7473 XIV | akarják gyújtani hazámat, nemzetemet!~– Kik? – kérdé a tábornok
7474 X | mindig háttérbe szorított nemzetisége sérelmei közé rótta fel.
7475 X | értekezhessenek, s hogy a nemzetiségi rokonszenvek minő egyetemességet
7476 X | komolyabb civódásoknál; ön nemzetiségüket kérkedéssel vallák, s az
7477 X | világos az út.~Nagy és dicső nemzetté lenni, világ színe elé emelkedni,
7478 VII | tartanom, nekem akkor a nénéim meséket szoktak mondani,
7479 X | egy kis írásra, olvasásra, nép- és földismeretre, természettanra
7480 VII | jele a gyöngédségnek. A népdal is megbecsüli vele a szerelem
7481 VI | különben. Misem gondoltunk soha népeink nevelésére. Felnőttek, megvénültek,
7482 XVI | szépen.~Bodza Tamás elosztá népeit az utcákra; elállatott minden
7483 Elo | az isten irtó keze egész népeknek ad fenyítő tanítást, meglátogatja
7484 XI | az ég, mely elküldé a népekre a halált, és a föld, mely
7485 X | takarékossága bámulandó; népélete, dalai, dallamai tele költészettel,
7486 VI | konferenciánkban, hogy a népesség rettentésére legelsőbb is
7487 XVIII| többé; az úri kastély nem népesült meg lakókkal, félt belemenni
7488 X | rajongás – mely különben minden népfajjal többé-kevésbé közös, s mely
7489 XIII | elszelelni.~– Mármost te, népháborító, ha ezeknek a becsületes
7490 X | tanítják, nem vetemedik rá”. A népiskola-tanítók a földmíves természetes
7491 IX | helység bölcsei, bírák, népiskolárok meg voltak bízatva, hogy
7492 X | gyöngeségnek, a míveletlen, tompa népkedélynek, a tudatlanságnak. Van osztálya
7493 XIII | port, melynek emberölés, népkiirtás rettentő munkáját kelle
7494 X | nélkülözés évei, a rongyos kis népnevelői lak Hétfalu egyik zugában,
7495 IX | Kordé uram, Hétfalu egyik népnevelője, összekurjantatá a maga
7496 I | gyakorolt akkoriban a babonahívő népre.~Valami félelmes, ihletszerű
7497 XI | mások ingerülten beszélő népszónokot fogtak körül, vagy öten
7498 IX | rájött a köhögés az érdemes néptanítóra, mert meg kellett, utasítás
7499 XV | keresztültörtetni a sűrű néptömegen, mely csak azért nyitott
7500 X | tudott üldögélni a jámbor néptudós; méregette cirkalommal a
7501 X | puszta költői lelkesületnél néptudósunk szívében.~Már tanulókorában
7502 X | építenének igazi várakat népük számára; a többi kártyavár,
7503 XVIII| rendszernek.~Az elbukott népvezér esete csak kétségbeejté
7504 XI | ne?~– Hibát követsz el. A népvezérnek gyanakodónak kell lenni;
7505 VIII | lábam alatt nyikorgó palló neszét is hallottam. És közbe folytonosan
7506 XVI | Ha a kastélyban levők neszt kapnak, s észreveszik a
7507 XVIII| beszélgetésüket, az út üres volt és nesztelen.~Amint az első csárdához
7508 V | lépett hozzá, s halkan, nesztelenül melléje térdelt.~Az öreg
7509 XV | a többi; de mégis haneha netalántán tulajdonképpen koránsem
7510 VIII | hívni, hogy Elizke. Egy névből van mind a kettő.~– Nono,
7511 XI | meg Mária kezét.~– Mi a te neved, szeretett testvér?~– Nevem
7512 XI | Hétfalu alatt.”~– Írd alá nevedet: Numa Pompilius, felső-pannóniai
7513 III | leány.~Ödönke és Emma voltak neveik. E gyermekek szüntelen civakodtak
7514 XVI | szóval?~– Hogyne, csak a neveiken kell szólítanom, s odajönnek
7515 II | öntudatlanul, s ezáltal saját neveink kimaradnak a lázadásból,
7516 X(1) | mind a benne szereplők neveit költöttekkel helyettesítém,
7517 XIV | olvastam leveleiket, láttam a nevek lajstromát, akiknek legelébb
7518 XI | klasszikus korból válogatni neveket.)~– Az én nevem Numa Pompilius –
7519 VI | oldalaikkal, összevissza faragva nevekkel és emblémákkal. Az ablakok
7520 IX | nem bünteti őket. Ápol, nevel, és nem vár háládatosságot.
7521 VI | látszott rajtuk a fölséges nevelés még felnőtt kamasz korukban
7522 VI | gondoltunk soha népeink nevelésére. Felnőttek, megvénültek,
7523 XVI | hogy gyilkolja meg, vagy nevelje kölykének: ami mindegy.
7524 XVI | elvette a porontyot, és maga nevelte fel; a vén hóhér nevelt
7525 VIII | szereznék neki vagyont, neveltetném tőlem és házamtól távol,
7526 XVIII| kelle lakolni.~Úgy volt nevelve a nép, hogy mikor kalitját
7527 X | ha könyörögnek előtte, és nevén szólítják.~Iván helyeslőleg
7528 VIII | tudjuk, mikor sírjunk, mikor nevessünk.~Az ifjú elvevé kezét az
7529 XI | tisztult fel előtte, miért nevettek üldözői oly hahotával, midőn
7530 II | a hágcsóra léptem vele, nevetve hozzám fordult, azt mondva: „
7531 X | szkíták s a világ minden nevezetes népei ugyanazon egy hatalmas
7532 X | a térképben a nagyobb és nevezetesebb városoknak szokatlan és
7533 IX | nemei, miket soha névvel nem nevezett senki, jelennek meg a rémült
7534 XVIII| fájdalom, mit névvel nem nevezhetni.~És most a védelemre!~Ők
7535 VIII | ájtatos társulatnak, mely nevezi magát az „égi vigasztalásról”.
7536 VIII | engemet a közéletben minek neveznek? Csúfságból vagy félelemből,
7537 XVI | rém állt. Rémnek kell őt neveznem, mert nem hasonlított semmihez,
7538 XVIII| gyönyörködheték, és sokszor nevezte Kornéliát kedves jó lányának.
|