Rész, fezejet
1 1, II | rejteget a karmantyújában.~– No csak adja ide azt a verset,
2 1, II | Hát postillon d’amour?~– No csak olvassa el. Eglantine
3 1, II | megtalálja Eglantinenál.~No csak az kellett nekem, hogy
4 1, II | Ne! Holnap péntek.” – No hát szombaton. Délelőtt? – „
5 1, III | maga is elmosolyodott.~– No ugyebár, hogy kacagni való
6 1, IV | térhetek vissza a nagyvilágba. No Isten éltessen.~Azzal is
7 1, IV | volt semmi haditervem.)~– No hát eláruljuk mi a magunk
8 1, IV | legöregebbnek, a katonatisztnek.~– No hát, édes új apuskám, csinálok
9 1, V | oda, ahol a citrom terem. No szép kis protestáció lett
10 1, V | aki megfogott, nem ereszt.~No, hát azért sem hagyom magamat
11 1, V | lódoktor, ispitály, patika”; no meg a mindenféle adónemek: „
12 1, VI | VI.~No de most már hát csak volt
13 1, VI | apanázsra szorított fiú. No, azok fixumot kapnak, ki-ki
14 1, VIII| VIII.~No, de térjünk mármost vissza
15 1, VIII| Eldorádóba vagy a Práter No. I-be, vagy a Práter Csárdába?
16 1, VIII| provokált egy szál kardra.~No ez bolond história!~Mármost
17 1, VIII| térdkalácsáig végigléniázta.~No de most már nem vethetek
18 1, VIII| belesúgott:~– Mindent tudok.~– No ha mindent tudsz, hát tudj
19 1, VIII| leveleire? Micsoda föltevés?~– No, nem úgy értem. Csak a borítékjukra,
20 1, VIII| dukál egy honatyának.~– No hát egy fokkal feljebb.
21 1, VIII| hogy én is augur vagyok! No, hát a postán ki szokták
22 1, VIII| de korrekt felfogás.~– No, hát ez a mama krónikus
23 1, VIII| mert szegények vagyunk.~– No hát ezek csak külső jelvények,
24 1, VIII| abbé mégsem tágított.~– No hát a demokrácia is a mi
25 2, 3 | palástot kihímezte, kaukázusi nő volt. Volt bíz az ősünknek
26 2, 4 | nagyon világosszőke kanadai nő volt, fiatal és féltékeny,
27 2, 7 | van abban, hogy szeret a nő, nem azért, hogy „férj”
28 2, 7 | untat, márpedig egy fiatal nő múlhatlan élvezetei közé
29 2, 7 | magának a gyanúsítást olyan nő ellenében, aki csaknem folyton
30 2, 9 | sehol sem volt található. No majd talán, ha a táviratokból
31 2, 9 | kiabáltak, mind a kettő mexikói nő volt. A gyermekek nem érthették,
32 2, 9 | megcsókolják.~Erre az özvegy nő dühbe jött, felkapta balkézzel
33 2, 9 | halsz meg, Szerafino.~– No csak nem kell kérkedni,
34 2, 9 | tősgyökeres magyar mondás.~– No hát mehetünk.~Odalenn nem
35 2, 9 | Nagyot bámultam a szemébe. No ez furcsa kis üdvözlet egy
36 2, 10 | állami tébolyda kertjében. No már, ha valaki meg akar
37 2, 10 | kihívott párbajra?~– De igen.~– No hát. Hogy ne rettegek én
38 2, 10 | helyébe: „neuraszténia”. No ez már hercegi cím. S ettől
39 2, 10 | spanyolt.~– Nem lehet.~– No ha a politikai lapok szenzációitól
40 2, 10 | ültem, újra meglátogatott.~– No lássa ön, mennyire bízom
41 2, 10 | való.~– Nem, az sok lesz.~– No hát mondjunk ötvenet. Még
42 2, 10 | állni. (Ez tiltva volt.)~– No csak frissen vigyük be azt
43 2, 10 | amíg a bajuszom újra ki nem nő, meg sem mondhatom a nevemet,
44 2, 10 | drága. Egy koronáért adták.~No, ez az olvasmány elég lesz
45 2, 10 | asszonynak a kezét megcsókoltam. No, arról az asszonyról is
46 3, 1 | margitszigetivel együtt.~No hát ezek a „naïades noyées”.
47 3, 2 | nem kívánkozott innen.~…No hát ez volt az a muchomór-szesz,
48 3, 4 | olyan fehér volt, mint egy nő, aki a fürdőből kilép, kissé
49 3, 4 | markolászta a tetszhalott nő altestét, hogy a dohányfüstöt
50 3, 4 | otthagytak mellette, a többi nő eltávozott.~Én is mentem
51 3, 5 | megölte magát, imádom!”~(– No, hát most már igyunk egy
52 3, 5 | ha az ember (kivált egy nő) valakivel találkozik, azt
53 3, 5 | félelem megcsókolni.”~– No én ismerek olyan embert,
54 3, 6 | emlékezteti: az az „ősz”.~No, minálunk, magyaroknál sokkal
55 3, 7 | fogva lehúzott magához: „no csak fel ne kapaszkodj az
56 3, 7 | el tudna rajta aludni.~– No csak ne aludjál még el!
57 3, 7 | teszed magadat ostobának. No majd megtudod mindjárt,
58 3, 7 | tudott rá megfelelni.~– No hát oldjuk meg mi ketten…~
59 3, 7 | átmehetünk a múltba is.~No hát addig is hadd szóljon
60 3, 8 | amikor Ariadnéját felfedezte. No hát!~Efölött én többször
61 3, 8 | mikor azt látom, hogy az a nő, aki testestül-lelkestül
62 3, 9 | mint holmi napszámosnak.~No, ha minden eszközét az öngyilkosságnak
63 4, I | volna egyszer ilyen embert.) No, az pokolbeli fáradság lehet!
64 4, IV | beleegyezésemet!~Elmosolyodtam rá.~– No jól van, kisleány, hát én
65 4, IV | az Odol használata után!”~No, azon a napon jó volt Esztának
66 4, IV | befejezetlen vázlatot.~– No, ezt a curriculum vitaet
67 4, IV | Elértettem. Csitítottam.~– No, csak ne uramozz! Nem ajándékba
68 4, IV | hozzám, és köszöntött.~– No, hát le sem teszi a kalapját
69 4, IV | festőállványától elragadja?~(No, most következik a színpadi
70 4, IV | sorsfordulathoz. Utóvégre is ez a nő hivatása.~Egy kicsit félrehúzta
71 4, IV | csinált, s távozni készült.~– No, hát a vázlatait, a tanulmányait
72 4, IV | bizonyosan vajat köpültet.~No, a Bandi a harmadik hónapban
73 4, IV | Bandié, a szállása címével: no meg egy pár betű: p. c.~(
74 4, IV | mellhártyagyulladáson estem keresztül.~No hát ez jó volt nekem az
75 4, IV | Azon kacagtam fel, hogy no hát megtudtam, hol lakik
76 4, V | nem maradhat a szájban. No hát nem volt. Akkor aztán
77 4, V | éjjel nem tudtam alunni. No, majd annál hosszabb lesz
78 4, V | ez rosszabb a halálnál.~– No, ennek meg kell lenni. Anélkül
79 4, V | hadd vetkőztessen le.~– No, ha ez kell, hát bejöhet;
80 4, V | könyörgésre kulcsolta.~– No csak hamar! – unszolta az
81 4, V | rendes álomébresztővel.~No hát a legdrasztikusabb módszert
82 4, V | hozzá… Aztán folytatá:~– No, de hát minden dicsőségnek
83 4, V | kisírta magát kedvére.~– No, de sírással jól nem lakunk.
84 4, VI | csakugyan nevetnie kellett.~– No lásd – mondám –, a távolban
85 4, VI | szaladtam ide őrült fejjel.~– No azt hát majd utánad hozatjuk
86 4, VI | pásztorok, azok jól ismernek. No hát legyünk parasztok! Bizony
87 4, VI | Svábhegyen az orvosságos láda?”~– No nem hoztad ki; élhetetlen!
88 4, VI | láthatja, ha szeme van.~No, de ha már itt vagyok, hát
89 4, VI | lesóskenyerezte alaposan.~No, de egyféle orvosság csak
90 4, VI | lehet, mert pénzeslevél.~No, ezért hát mégis csak fel
91 4, VII | kezdeni. Ezzel elbocsátott.~… No most aztán csinálj regényt,
92 4, VIII| kastélyodban kettecskén.”~No hát ezek egész emberek voltak.~
93 4, VIII| asszonyságoknak a dupla névjegyeit. – No, ez mind jó arra, hogy az
94 4, VIII| Ezt nem lehet erőltetni. No hát jól van. A régi időkben
95 4, IX | Krimhildák.~És aztán annyi szép nő nincs sehol a világon együtt,
96 4, IX | mohamedi poligámia előnyeit!~No, de valamennyi szépség közül
97 4, IX | eltoló mozdulattal fogadja.~– No, most gyere velünk vacsorálni:
98 4, X | lövöm magamat főbe.~Megint a nő beszélt.~– Az mindig gyávaság.
|