Rész, fezejet
1 1, I | szokás: november másodikán mi is kivisszük a koszorúkat
2 1, II | mindig tele volt velük. Mikor mi egymást elvettük, mind a
3 1, III | forintot örököltem”, vajon mi lett volna az annyiszor
4 1, III | üzletemberré tökéletesítse. Aztán mi lett a vége? A gazdának
5 1, IV | haditervem.)~– No hát eláruljuk mi a magunk haditervét teellened.~
6 1, V | tudni sem akarok arról, hogy mi az ő jövedelme.~Csakhogy
7 1, V | majd megtudja akkor, hogy mi az a negotium!~Hiszen én
8 1, V | miként Vergilius Maro, hogy mi minden „negotium” vár egy
9 1, VI | a meghatározására, hogy mi a „Nonius ivadék”, nem terjed
10 1, VII | tudják a nagyurak, hogy mi a?~Ebéd után aztán egyet
11 1, VII | ember azt kérdi tőlem, hogy mi bajom? Különösen a háziorvosaink.
12 1, VIII| vívott párbajt? Hát ugyan mi másért, mint egy szép hölgyért.
13 1, VIII| vitette a teáját a szobájába.~Mi még ott maradtunk az abbé
14 1, VIII| járták ki a házaséletnek: a mi úrhölgyeink a szabad gimnáziumot;
15 1, VIII| miatta panasza.~– Hát akkor mi az oka az elbúsulásának?~–
16 1, VIII| vagyok.~– Tudom én, hogy mi vagy. Azt is tudom, hogy
17 1, VIII| a magánházaitokból is.~– Mi nem pompázhatunk, mert szegények
18 1, VIII| No hát a demokrácia is a mi egyházunk oszlopai közé
19 1, IX | ember azzal fogadott, hogy „mi hír a Kék Macskában?” Ha
20 2, 2 | használnak. Tartsuk ezt a titkot mi ketten magunknak, ne közöljük
21 2, 3 | a titkát ki nem tanulom. Mi ketten az én örmény tudósommal (
22 2, 4 | világ csatornarendszere, ha mi, összetett erővel létrehoznánk
23 2, 4 | szükségünk a Balaton vizére, mi Somogyon keresztül vezethetjük
24 2, 7 | nem is tudhatjátok, hogy mi a szerelem! Az ifjú szerelme
25 2, 8 | alaposan el lett enyésztetve a mi szakszerű felvilágosításunk
26 2, 8 | felvilágosításunk által. A mi duna-adriai csatornánk télen
27 2, 8 | sohasem fagy be. És így a mi csatornánk télen úgy, mint
28 2, 8 | ellenkező hírlapok, hogy mind a mi nótánkat énekelték; a törvényhozók
29 2, 9 | kásás kofa a piacon!~Vajon mi hozhatta őket ekkora indulatba?~
30 2, 9 | Coronilla megérthette, hogy mi vár reá, ha erővel akarja
31 2, 9 | és gentleman. Tudod, hogy mi a kötelességed.~Egészen
32 2, 9 | ráértem végiggondolni, hogy mi történt velem?~Párbajt vívtam
33 2, 10 | jó volna akkor ezeknek a mi szegény kedélybeteg lakótársainknak
34 2, 10 | orgiákat tartanak azok most a mi rovásunkra. Nem is hínak
35 3, 1 | előbb jön az a kérdés, hogy mi az a „Naïades noyées”?~Hát
36 3, 1 | gáton kívül maradt vízzel mi történjék? Majd gondoskodik
37 3, 2 | túlvilágra való vágyódástól.~Mi szeretteti meg ezt a földi
38 3, 2 | növényzetet meghonosítsa a mi változékony éghajlatunk
39 3, 2 | természet bizonyára nem a mi édesanyánk; hanem a hernyóé,
40 3, 2 | cserebogáré. A természet nem a mi búzánkat, répánkat dajkálja,
41 3, 2 | pipacsban, búzavirágban, amiket mi kigyomlálunk. A természet
42 3, 2 | nekünk csak vackort kínál, mi kényszerítjük az ő kedvencét,
43 3, 3 | bolond, ha megteszi.~Ugyan mi fog vele történni, ha nem
44 3, 3 | Ilyen jó ötlete támadt a mi Kissmi Closunknak. (Már
45 3, 3 | vágyát képezi.~ ~Hogy mi oka volt ennek az epizódnak
46 3, 4 | meg a játszmát. Csakhogy mi már belelátunk a vén kaszás
47 3, 4 | kaszás kártyáiba. Hoztunk mi már életre olyanokat is,
48 3, 5 | Elébb azt írta meg, hogy mi a bushel búzának az ára
49 3, 6 | azok már csak tudják, hogy mi a szép, nem a legeszményibb
50 3, 6 | egy költőt, mondja meg, mi szebb: az akác virágfürtje-e,
51 3, 7 | maestoso”.~Tudom is én, hogy mi az.~Ezt már teljes kórusban
52 3, 7 | aztán elkezdődött a lakoma.~Mi is részt vettünk benne:
53 3, 7 | megfelelni.~– No hát oldjuk meg mi ketten…~Odafenn a kupola
54 3, 8 | témát vetve föl, hogy ugyan mi történt volna akkor, hogyha
55 3, 8 | mitológiát, mint ahogy azt, mi – leányok elsajátítottuk,
56 3, 8 | kell maradnunk, mert amint mi a paradicsomunk ajtaján
57 3, 8 | matrózt.~Aztán hol találnók mi fel a nagy világban mindazt
58 3, 8 | az embert.~Tudtam, hogy mi lesz a következése, ha ezt
59 3, 8 | mégis rá fog ismerni, s mi lesz akkor?~Úgy kívántam
60 3, 9 | volna. Azt is elmondta, hogy mi által jutottam ezekhez a
61 3, 9 | kipárnázták az egész szobát.~Mi van itt a fejemben, ami
62 4, I | felfutni, onnan nézni, hogy mi lett belőle? – s azt látni,
63 4, IV | voltam, vén legény voltam: mi közöm lett volna hozzájuk
64 4, IV | gyermekiesen nyájasak lenni. Mi bajuk ezeknek énvelem?~Hiszen
65 4, IV | mestered. Tudom én jól, hogy mi jár az eszedben. Ha elkészülsz
66 4, IV | munka. Hiányzik a kedv. Hát mi lelt engem?~Az a két üres
67 4, IV | Köszönöm, milyen jó itt!~– Mi történt veled, amióta nem
68 4, IV | félj már: jó vagyok”.~– Mi történt velem és körülöttem
69 4, IV | rokonaim levelei.~– Ugyan mi nagyobb bajuk lehetett?~–
70 4, V | idegen férfi előtt.~– Eh! Mi nem vagyunk emberek. Mi
71 4, V | Mi nem vagyunk emberek. Mi orvosok vagyunk. Előttünk
72 4, V | kényszerített álom. Hogy azután mi történt velem, azt nem tudom.
73 4, V | Később azt is megtudtam, hogy mi volt a kacagás oka.~Az ilyen
74 4, VI | Bámulva tekintek hátra: mi lelte ezt? – Hát persze
75 4, VI | Kíváncsi volt megtudni, mi lehet az? Mikor aztán ráismert
76 4, VI | Azt nem is kérdeztem, hogy mi lesz az ebéd? A majorosné
77 4, VI | szokatlan furcsát érezni. Mi ez? Éhség! Abszurdum! Chimaera!
78 4, VI | árnyéka.~– Nos, Eszta! Mernénk mi ezt lefesteni?~Dehogy jut
79 4, VII | gyógyszert. Kérdezte, hogy mi az? Mondtam neki, hogy arzenikum.
80 4, VIII| Svájcba kéjutazásra, majd mi itthon maradunk a kastélyodban
81 4, VIII| És aztán egy hét alatt mi is megtaláljuk a magunk
82 4, VIII| Ez a kép mint festmény a mi tulajdonunk, de a sokszorosítási
83 4, VIII| van a pótboldogságnak.~A mi kedves íróbarátunk családos
84 4, IX | nyelvbúvárok megállapítják), akkor mi is élvezhetnők a mohamedi
85 4, IX | volt tőled, hogy eljöttél a mi ünnepélyünkre.” Éreztem,
86 4, IX | velünk vacsorálni: légy a mi vendégünk.~S azzal választ
87 4, IX | vendéglődet, maradj nálunk, légy a mi vendégünk, amíg csak Budapesten
88 4, IX | csak Budapesten időzöl.”~Mi volt ez tőlem? A megháborodott
89 4, IX | pihenőre a kifáradtaknak.~S mi becsületesen végeztük a
90 4, X | hallgatózom is, de kitalálom, hogy mi. Nem is olyan nehéz a gondolatolvasás.~
91 4, X | magunkra hagyott Eszta. Mi szivarra gyújtottunk, s
92 4, X | teremtést! Tudom ám én, hogy mi ennek a neve! – Ez a legelevenebb
|