Rész,  fezejet

5501     4,  X   |                     cudar mázolásnak dobjuk a tűzbe.~– Kísértsd meg, Bandikám.~
5502     4,  X   |              Kísértsd meg, Bandikám.~Másnap a telefon membránája egész
5503     4,  X   |                   még kuszáltabban csüngött a homlokára, mint máskor.~–
5504     4,  X   |                 arcképét úgy, ahogy őt azon a fényes ünnepélyen láttam
5505     4,  X   |                kereste minden sikerét, hogy a mindennapit, a közönségest
5506     4,  X   |                sikerét, hogy a mindennapit, a közönségest a maga szennyes,
5507     4,  X   |                  mindennapit, a közönségest a maga szennyes, rongyos mivoltában
5508     4,  X   |                     mivoltában adja vissza, a szépet eltorzítsa, a kifejezéseket
5509     4,  X   |                vissza, a szépet eltorzítsa, a kifejezéseket túlozza, az
5510     4,  X   |                  változtassa; mikor ugyanez a minden magasztost letréfáló
5511     4,  X   |                alakot megteremteni, melyben a technikája eltitkolt remeklésével
5512     4,  X   |                  Tudom ám én, hogy mi ennek a neve! – Ez a legelevenebb
5513     4,  X   |                  hogy mi ennek a neve! – Ez a legelevenebb szerelemvallomás
5514     4,  X   |                  kell együtt ülni egyedül – a művésznek és a mintának.)~–
5515     4,  X   |                    egyedül – a művésznek és a mintának.)~– Nekem semmi
5516     4,  X   |               beleegyezik.~Olyan forró volt a keze, mikor a kezemet megszorította
5517     4,  X   |                    forró volt a keze, mikor a kezemet megszorította e
5518     4,  X   |                     beszélt Bandiról; annak a párizsi bohókás kalandjairól,
5519     4,  X   |                  elmondott. Én vettem észre a szándékot. A vitatott festményről
5520     4,  X   |                   vettem észre a szándékot. A vitatott festményről nem
5521     4,  X   |                     Én sem hoztam neki elő.~A következő napra kíváncsi
5522     4,  X   |                   veszve.~Nem tudtam leülni a festőállványomhoz, amint
5523     4,  X   |                    festőállványomhoz, amint a telefont rezegni, dödörögni
5524     4,  X   |                     dödörögni hallottam. Ez a találmány annyira tökéletesítve
5525     4,  X   |                tökéletesítve volt már, hogy a hangosabb szavak kivehetők
5526     4,  X   |                     szavak kivehetők voltak a kagylók fülhöz szorítása
5527     4,  X   |                 elébb: „pfuj! Egy férj, aki a felesége után hallgatódzik!” –
5528     4,  X   |                     De hiszen nincsen tükör a szobámban: nem láthatom
5529     4,  X   |                     rá. Olyan volt az, mint a szédítő vágy a mélységbe
5530     4,  X   |                     az, mint a szédítő vágy a mélységbe letekintőnek a
5531     4,  X   |                    a mélységbe letekintőnek a halálos leugrásra.~Eh, hisz
5532     4,  X   |                  sem tudja meg!~Erőt vettem a szívem dobogásán, odaléptem
5533     4,  X   |                 szívem dobogásán, odaléptem a telefonhoz, fülemhez tartottam
5534     4,  X   |              telefonhoz, fülemhez tartottam a kagylót.~A nőm hangjára
5535     4,  X   |               fülemhez tartottam a kagylót.~A nőm hangjára ismertem.~–
5536     4,  X   |                  kedves ön előtt az életem, a lelkem üdve, akkor hagyjon
5537     4,  X   |                    akkor hagyjon el örökre.~A férfihang így szólt:~– Akkor
5538     4,  X   |                  lövöm magamat főbe.~Megint a nő beszélt.~– Az mindig
5539     4,  X   |             megszabadítja magát erőszakosan a fájdalmaitól, s azokkal
5540     4,  X   |                  fájdalmaitól, s azokkal is a gyöngébbet tetézi.~– Hát
5541     4,  X   |                Akinek jelleme van, az rabja a becsületének – mártírja
5542     4,  X   |                     becsületének – mártírja a szívének.~      ~Többet
5543     4,  X   |                  nem hallgattam.~„Mártírjai a szívnek! rabjai a becsületnek!”~
5544     4,  X   |                 Mártírjai a szívnek! rabjai a becsületnek!”~Ha az ítéletnapi
5545     4,  X   |                  trombitaszó harsogta volna a fülembe: „el van ítélve!”
5546     4,  X   |               sújtott volna úgy le, mint ez a mondás. Íme, itt állok két
5547     4,  X   |              kőbálvány.~Jól van.~Előkeresem a bécsi protomedikus receptét
5548     4,  X   |                 bécsi protomedikus receptét a mirenycseppekről; elkészíttetem
5549     4,  X   |      mirenycseppekről; elkészíttetem azokat a főváros valamennyi gyógyszertárában.
5550    Ut       |                      Íme leírtam önnek mind a négyféle változatát annak
5551    Ut       |                   négyféle változatát annak a sorsnak, amit magára idézhet