Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
avatkozni 1
avatkozzam 1
avégett 2
az 2208
azalatt 13
azáltal 1
azaz 1
Frequency    [«  »]
-----
-----
5551 a
2208 az
988 hogy
892 nem
676 egy
Jókai Mór
Öreg ember nem vén ember

IntraText - Concordances

az

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2208

     Rész,  fezejet
1 Elo | vecchio?” Hisz ez nonszensz!~Az ám; mert az európai nyelvek 2 Elo | ez nonszensz!~Az ám; mert az európai nyelvek egyikében 3 Elo | valakinek: „öreg ember”, az szelíd megtisztelés, de 4 Elo | azt mondjuk: „vén ember”, az már ócsárlás; avén asszony” 5 Elo | is találunk.~S mindezekre az európai nyelveknek csak 6 Elo | képzelt regények is?~Ennek az értelme az, hogy ezek a 7 Elo | regények is?~Ennek az értelme az, hogy ezek a történetkék 8 Elo | ezek a történetkék csak az írójukra nézve képzeltek; 9 Elo | magát.~Kegyed szíves volt az egészségi állapotom felől 10 Elo | megállok egy pillanatra az előtt a művészi szobor előtt, 11 Elo | Erre aztán kegyed megint az írta nekem, hogy miért nem 12 Elo | bátor vadász, hogynem az oroszlánt keresem én, hanem 13 Elo | fölemlíteni, akik bátrak voltak az oroszlánnyomokat követni, 14 Elo | oroszlánnyomokat követni, s magába az oroszlánba is belekötni.~ 15 Elo | ember nem vén ember”.~Ebből az ötletből írom én most, kegyednek 16 Elo | négyféle változata van.~Az első az, hogy az öreg ember, 17 Elo | négyféle változata van.~Az első az, hogy az öreg ember, miután 18 Elo | változata van.~Az első az, hogy az öreg ember, miután harminc 19 Elo | és fogata, páholyt tart az operában, valaha nagy szépség 20 Elo | ruházatát.~A második eset az, hogy az öreg ember nem 21 Elo | A második eset az, hogy az öreg ember nem választ új 22 Elo | a gratulációkat, fizeti az árjegyzékeket, s töri magát 23 Elo | tarthasson, s végül aztán az előtt a választás előtt 24 Elo | magát.~A harmadik esetnél az öreg ember szintén az élvezetesebb 25 Elo | esetnél az öreg ember szintén az élvezetesebb részét választja 26 Elo | természetben is második nyár. Az a baj, hogy mással nem tudja 27 Elo | tudja elhitetni. Következik az, hogy őrülten féltékeny 28 Elo | Ezzel aztán tönkreteszi az egész életszervezetét. Hírhedettséggé 29 Elo | végzi.~A negyedik eset aztán az, amikor az öreg ember nagylelkűséget 30 Elo | negyedik eset aztán az, amikor az öreg ember nagylelkűséget 31 Elo | a jeles kérőhöz. Nem vén az, csak öreg. A leány megtört 32 Elo | fátyolt. És azután marad az eskühöz, amit az oltár előtt 33 Elo | marad az eskühöz, amit az oltár előtt fogadott. A 34 Elo | tíz év alatt hozzávénül az öregéhez: és az öreg mindennap 35 Elo | hozzávénül az öregéhez: és az öreg mindennap látja maga 36 Elo | mindennap látja maga előtt az élő kísértetét, az ártatlan 37 Elo | előtt az élő kísértetét, az ártatlan lelkű, angyali 38 1, I | eltemettem. Mert hiszen ki az a múzsa? A kedély. Ha a 39 1, I | földre, hiába termékeny az, a virág csírája nem tör 40 1, I | nagy csapás, mert nekem az írótollam a domíniumom, 41 1, I | tőkepénzem: ha ez pihen, az rám nézve olyan, mint az 42 1, I | az rám nézve olyan, mint az árvíz, a szárazság, a jégeső, 43 1, I | a krach.~Szép gondolat az a halottak napjának a megünneplése. 44 1, I | elhelyezve a magunk koszorúit az emlékkövön, ott álltam összetett 45 1, I | álltam összetett kezekkel az előtt a nehéz domb előtt, 46 1, I | gránit obeliszk jelöl meg: az én halottam domborművű mellképével, 47 1, I | de azért nem koros hölgy; az írónők örökké fiatalok.~– 48 1, I | fiatalok.~– estét.~– Az a dombormű önnek a megboldogult 49 1, I | meg Eglantine-nak.~– Ki az?~– Ah! ön nem emlékszik 50 1, I | úrnak a mauzóleuma, ahol az a sok lámpás ragyog.~– Ah! 51 1, I | lett: három nagy fia van.~– Az egyik pápai prelátus, a 52 1, I | hivatalos funkcióik által.~– Az abbé is?~– Pedig nagy bajunk 53 1, I | van. A kegyelmes asszony (az én kebelbarátném) a kocsisának 54 1, I | felügyelő rendőrtiszttel, az letartóztatta, bekísértette 55 1, I | letartóztatta, bekísértette az őrszobába. Most Eglantine 56 1, I | Eglantine nem mehet haza az ekvipázsán. Képzelje ezt 57 1, I | alá Eglantine. Fekete volt az öltözete, fekete rókaprémes 58 1, I | zsett gyöngysor a karperece, az arcát sűrű fekete fátyol 59 1, I | vele, hogy felszabadult az út.~Akkor aztán kezét nyújtá, 60 1, II | kellett összeszedni: ez az előkelő írásmód), széttekintett 61 1, II | Megpróbáltam nevetni, mint az egyszeri baka, aki a forró 62 1, II | Barátném, tisztelje ön az ősz szakállamat.~– Eglantine 63 1, II | sem gyerek már.~– Nem biz az. Mikor a Balatonon csónakázva 64 1, II | Hja, drága barátném, az egészen más állapot: a hitvestárs, 65 1, II | együtt vénült meg, s ha az arcáról elmúltak is a rózsák, 66 1, II | a megsemmisüléstől: hol az egyikünk, hol a másikunk 67 1, II | kész tisztes matrónát, aki az élet napfényes oldalát mással 68 1, II | mással élte végig, akinek az örömei már csak emlékezetben 69 1, II | alaposan elecetesítettem az én tisztelt látogatónőm 70 1, II | megtalálja Eglantinenál.~No csak az kellett nekem, hogy azt 71 1, III | III.~Mármost itt az következnék, hogy leírjam 72 1, III | megtudni, hogy milyen lehet az a ház, amely azzal a követeléssel 73 1, III | benne legyek otthon? – (Az is furcsa beszéd ám, hogy 74 1, III | alám, s nem én nyitom ki az ajtót, hanem az ajtó tátja 75 1, III | nyitom ki az ajtót, hanem az ajtó tátja el magát előttem, 76 1, III | mondja, hogy aszerelemaz. De hát ezt csak a rím kedvéért 77 1, III | valósággal a kíváncsiság az, ami az embert a verembe 78 1, III | valósággal a kíváncsiság az, ami az embert a verembe ejti.~A 79 1, III | adtam át a névjegyemet. Az ezt ezüst tálcára tette, 80 1, III | siettetem a főtisztelendő urat az eltávozásra.~A következő 81 1, III | csókolni. Ez hát Eglantine fia, az abbé. Ez már tudja, hogy 82 1, III | ylang-ylang, Ixa fleur. Ennek az egynek maguk a bútorok adták 83 1, III | hajporozva, s ez jól illett az arcához, melynek szintén 84 1, III | Azok legtovább védelmezik az igényeiket.~A szokásos újraismerkedési 85 1, III | egy szerény alaptőkén és az én hozományomon kívül, mind 86 1, III | egy-egy millió forintrám, az özvegyre szintén annyi.~( 87 1, III | mívelt társalkodó”-ban.)~Az özvegy folytatá csendes, 88 1, III | három fiát kirekesztette az örökségből, évi hatezer 89 1, III | örököltem”, vajon mi lett volna az annyiszor megénekelt és 90 1, III | megoldást keresem, amely fiaimat az örökségükhöz juttatja.~Ez 91 1, III | Ez a fordulat meglepett. Az anyai szívnek ilyen jóindulata 92 1, III | szkeptikust is meghatja, hát még az idealistát!~– S minők azok 93 1, III | financiernek képeztette. Az elsőnek akarta átadni az 94 1, III | Az elsőnek akarta átadni az alföldi birtokait és bérleteit; 95 1, III | vége? A gazdának szánt fiú az önkéntes szolgálatév alatt 96 1, III | belőle dragonyos főhadnagy; az most ott akar maradni a 97 1, III | miniszteri segédfogalmazó. Az én megboldogultam pedig 98 1, III | mind a három fiát kizárja az örökségből, ha csak azok 99 1, III | csak azok nem állnak az ő föltételeire, hogy a dragonyos 100 1, III | hivatalnok pedig átvegye az atyja üzleteit.~– Úgy gondolom, 101 1, III | fiúk egyéniségét ismerve. Az egyik szenvedélyes, a másik 102 1, III | kellene közbejárulni, hogy az elsőnél kioltsa a lángoló 103 1, III | hogy a másodikat kiragadja az eksztatikus rajongás bűvköréből, 104 1, III | bűvköréből, a harmadikat pedig az érzéki mámor kicsapongásaiból 105 1, III | hogy a nevelőintézetek, az akadémiák elvégzik ezt a 106 1, III | ezt a munkát. Őtet magát az élet nevelte. Könnyű volt 107 1, III | melyben engemet bízott meg az összes vagyona birtoklásával. 108 1, III | eszmét kaphatnék belőle.~– Az az eset, hogyha én másodszor 109 1, III | eszmét kaphatnék belőle.~– Az az eset, hogyha én másodszor 110 1, III | többit. A végrendelkező arra az esetre újra férjesült özvegyét 111 1, III | bonyolult gubanc.~– Most az egyszer cserbenhagyta önt 112 1, III | korlátlan birtokosa maradjak az egész hagyatékának: s itt 113 1, III | embernek kell lenni, hogy az új név a régit is megvilágosítsa, 114 1, III | megáldott szellemnek, aki az új apa minőségében helyre 115 1, III | tudom, nem jelent-e meg az arcomon valami mosolyféle 116 1, III | rándulás e szavakra? Legalább az özvegy úgy vette azt, és 117 1, III | kacagni való feladat? Hogy az özvegy keressen magának 118 1, III | tehetségét arra fordítsa, hogy az örökségből kizárt három 119 1, III | a választott pályáikról az apjuk által eléjük szabottra 120 1, IV | szóval: „van”, ki volt mondva az ítélet a fejemre. Itt van. 121 1, IV | mérvekben alkotott bolond, az csak én lehetek.~Megírtam 122 1, IV | egy olyan kis szalagnak az árán, amire a férfikabát 123 1, IV | asszony kalapján, hanem az a kakastoll, ami a kortes 124 1, IV | de azzal, hogy millióknak az ablakon kidobására képesnek 125 1, IV | tengerbe dobálva, hanem azoknak az árán három derék, széptehetségű 126 1, IV | három ifjak is: a katona, az abbé és a miniszteri titkár. 127 1, IV | szokatlanul nagy migrénje támadt az izgalmak és az erős befűzés 128 1, IV | migrénje támadt az izgalmak és az erős befűzés miatt: ő belső 129 1, IV | én ottmaradtam a fiúkkal az asztalnál puncsozni.~Legelső 130 1, IV | kötött. Neki legjobban illett az impertinencia, mert hivatalbeli 131 1, IV | kedves papa, te elvetted az anyánkat, azzal a szent 132 1, IV | a szent szándékkal, hogy az apánk végső akaratát mirajtunk 133 1, IV | Eszerint a te feladatod az lesz, hogy énbelőlem, korhely, 134 1, IV | financier-t idomíts, aki az apánk banküzletét tovább 135 1, IV | prelátus.~– Engem pedig az oltártól kell eltérítened, 136 1, IV | papa, hogy levetesd velem az egyenruhát, megszabadíts 137 1, IV | kipróbált kortesvezér vagyok, s az asztal alá iszom a gavallért, 138 1, IV | ezzel helyre lett állítva az a tekintély, aminek múlhatlanul 139 1, IV | én bolond vagyok elárulni az ellenfélnek a haditervemet. ( 140 1, IV | magam vagyok.~Folytatta az abbé: kenetteljes mosollyal.~– 141 1, V | Most elébb hadd beszéljek az én helyzetemről.~A változás 142 1, V | változás gyökeres volt. Az én csendes írószobám, dolgozóasztalom 143 1, V | előkelő műízlés remekelt. Ezek az antik bútorok kifogásolják 144 1, V | tollamat. Nem is arra való az, hogy írjanak vele: a szára 145 1, V | föltettem magamban, hogy az új házasság által el nem 146 1, V | szükségleteimre elég, a fényűzés az asszony dolga: ő lássa, 147 1, V | sem akarok arról, hogy mi az ő jövedelme.~Csakhogy ezt 148 1, V | szándékomat nyilvánítottam az egybegyűlt hivatalos környezet 149 1, V | gratulálni jöttek), hogy én most az asszonyommal „fiaink szokása 150 1, V | társulati közgyűlések? Hát az árfolyamkülönbözések? A 151 1, V | citrom meg narancs kell az uraságnak, ott az „agrumen 152 1, V | narancs kell az uraságnak, ott az „agrumen aukció”; vehet 153 1, V | juhászlegénye. Pedig annak csak az volt a baja, hogy elvesztett 154 1, V | kijelentettem, hogy én nem akarok az asszony vagyonának a kezelésébe 155 1, V | avatkozni, azt végezzék el az illető hivatalos megbízottak.~ 156 1, V | felvilágosított, hogy nem úgy van ám az. Az új férj a végrendelet 157 1, V | hogy nem úgy van ám az. Az új férj a végrendelet határozata 158 1, V | összeget képvisel. Aki ezt az összeget beseperni hivatott, 159 1, V | bízott árvák vagyonának az állapotával megismerkedjék.~ 160 1, V | mérlegbe vetve; ha valahol az országban kiütött a hasított 161 1, V | húzgálnom a frakkjuknál fogva az égből, hogy az én hízott 162 1, V | frakkjuknál fogva az égből, hogy az én hízott göbölyeimet eresszék 163 1, V | aztán a nagy földbirtok! Az még csak a kedves provincia!~„ 164 1, V | ökrén szánt apai földet.”~Az ám! Fizetségtől szabadon. 165 1, V | megtudja akkor, hogy mi az a negotium!~Hiszen én is 166 1, V | hétszilvafás telkén gazdálkodtam. Az a nagy uraság! Saját termesztette 167 1, V | gazdálkodásomra egy-egy regényemnek az ára; de megvolt érte a magam 168 1, V | latifundium földesurára, az volna a Bucolica.~Először 169 1, V | volna a Bucolica.~Először is az idők viszontagságai: „szárazság, 170 1, V | vadvíz, jégverés”, azután az időjárás befolyásai: „rozsda, 171 1, V | aztán a pokolszülte légiói az apró ördögöknek: „mezei 172 1, V | gyapjúeladás (miseria cum aceto), az amerikai búza konkurrenciája, 173 1, V | szőlővessző.”~Ellensúlyozásul az elsoroltaknak szolgálnának 174 1, V | gazdászati év nagy eredményei: „az aratás, kaszálás, takarodás, 175 1, V | fedezni! Ha pedig felszökkent az ára a búzának, akkor meg 176 1, V | passzionátus nagy gazda, az nem engedi magát az ősi 177 1, V | gazda, az nem engedi magát az ősi patriárkális slendrián 178 1, V | koporsója nélkül, mezítláb.~Az egyetlen igazi profitja 179 1, V | nagybirtokosnak a hajtóvadászat. Ennek az élvezetnek pedig én semmi 180 1, V | én egy nyúlra ráduplázok, az a lövés után még jobban 181 1, VI | részletekben.~A legkisebbik, az a miniszteri bürókerülő, 182 1, VI | mellett okvetlenül kaphatott az én fiacskám ezer forintos 183 1, VI | a száz forint. A váltóra az én legkisebb Benjáminom 184 1, VI | S ajánlja fel neki, hogy az eddigi pénzszerzési metódus 185 1, VI | kövessen jobbat. Ne menjen az ördögi uzsorásokhoz, akik 186 1, VI | lettem. Szépen haladunk az új ösvényen!~A középső fiú, 187 1, VI | ösvényen!~A középső fiú, az abbé más szisztémát követett. 188 1, VI | Eglantine-nak legerősebb oldala volt az ájtatosság. Lelje meg érte 189 1, VI | Lelje meg érte jutalmát az égben! Ehhez a rovathoz 190 1, VI | adva a pénztárnoknak, s az lelkesen be lett töltve.~ 191 1, VI | szaladgáltak a piacon. Még az apanázsát is csak félévenkint 192 1, VI | asszonyi kegyről fecsegtek. De az csak pletyka. Én tudom a 193 1, VI | Aki érti a maga dolgát, az mindig biztosra játszik. 194 1, VI | csak a totalizatőrön. Ámbár az is csak valami. A sok ezer 195 1, VI | a lovakhoz, mint a tyúk az ábécéhez, a maga tíz-húsz 196 1, VI | appetitórium, a fogadás az igazi kövér „filet de cheval”.~ 197 1, VI | filet de cheval”.~Hanem az efféle turfon termett fogadáshoz 198 1, VI | ő még okosabb, pedig nem az.~Az én „ainé”-mnek az a 199 1, VI | még okosabb, pedig nem az.~Az én „ainé”-mnek az a mesés 200 1, VI | nem az.~Az én „ainé”-mnek az a mesés szerencséje volt, 201 1, VI | magát borotválni.~Úgy van az ember a talánymegoldással, 202 1, VI | mindjárt rájöttem volna az egyszerű megfejtésre.~Eglantine-nak 203 1, VI | négymillió forint vagyona van, az nem engedheti el magának, 204 1, VI | tudományom.~Szégyen biz az! De hát nem tehetek róla!~ 205 1, VI | kisgyermek voltam, azt kérdeztem az apámtól: „tátikám! Ha mink 206 1, VI | venni egy lovat?”~Tehát az apám lovat nem tartott. 207 1, VI | években, amikor idő járt az újságírókra, négy lovat 208 1, VI | mindig gyalog jártam; mert az egyik szürkét meg az egyik 209 1, VI | mert az egyik szürkét meg az egyik pejt rendesen sántává 210 1, VI | Gladiateur” származékrul! Az általa alkalmazott zsokék, 211 1, VI | gyakran panaszkodott, hogy az orfeumi díváját elütik a 212 1, VI | mint egy primadonnát: annak az ivóvizét megfőzték, a füleire 213 1, VI | megverve tértek vissza. Az egész futamban ők vezettek, 214 1, VI | egész futamban ők vezettek, az utolsó jelzőoszlopnál hátramaradtak.~ 215 1, VI | jelzőoszlopnál hátramaradtak.~Az Eglantine versenylóistállója „ 216 1, VI | hogy azöld kapitányaz én feleségem, hanem arra 217 1, VI | asárga kapitánypedig az én fiam.~„Nil admirari!” ( 218 1, VI | éltesse őket! Ezért van hát az a nagy apály a pénztárban.~„ 219 1, VI | Munka után kell látni!~Az is kínálkozott elég.~Boldogult 220 1, VI | Nagyon könnyű volt azokat az üresen maradt állásokat 221 1, VI | megültem becsülettel. Ha az ember az igazgatótanács 222 1, VI | becsülettel. Ha az ember az igazgatótanács havi ülésén 223 1, VI | igazgatótanács havi ülésén az eléje tett papirosra a plajbásszal 224 1, VI | ügyek természeténél fogva az Osztrák-Magyar Monarchia 225 1, VII | VII.~Régi mondás az, hogya megszokás az embernek 226 1, VII | mondás az, hogya megszokás az embernek a boldogsága”.~ 227 1, VII | odamentem, hallgattam a folyosón az anekdotázást; megkérdeztem 228 1, VII | micsoda ebédek is voltak azok!~Az a drága bableves disznókörömmel, 229 1, VII | disznófülével, farkával, meg az a fordított kása bárányhússal, 230 1, VII | fokhagymával tűzködött bélpecsenye, az excellens malacpörkölt zöldpaprikával, 231 1, VII | öntött salátával; hát még az élethosszító paprikás halászlé 232 1, VII | ülve, aztán nagyot sétálni az ejtőzés végett, öt órára 233 1, VII | öt órára a klubba menni, az esteli lapoktul okosabbá 234 1, VII | Mindennek egyszerre vége lett az új állapottal.~Először is 235 1, VII | felkelni; mert kilenc órakor az inasok mind alusznak: későn 236 1, VII | aztán a „diner”!~Hol van az én jeles alföldi szakácsném? 237 1, VII | francia szakács főz, s amit az kotyvaszt, az az én gyomromat 238 1, VII | főz, s amit az kotyvaszt, az az én gyomromat úgy megfekszi, 239 1, VII | s amit az kotyvaszt, az az én gyomromat úgy megfekszi, 240 1, VII | szaladjon a számon, amilyenhez az én hajdani ismerőseim 241 1, VII | színházba, operába, végigásítani az öt felvonást; aztán megint 242 1, VII | Eglantine.~Beszélhetett hozzá az ember, akár egy múmiához. 243 1, VII | csont, csupa chignon, amit az ajkán kibocsátott, az mind 244 1, VII | amit az ajkán kibocsátott, az mind vitriolba pácolt skorpió 245 1, VII | vitriolba pácolt skorpió volt. Az orrát úgy tudta mozgatni, 246 1, VII | priori gazember, amíg ennek az ellenkezőjét hiteles adatokkal 247 1, VII | kerültem. Úgy látszik, hogy az az ő beleegyezése nélkül 248 1, VII | kerültem. Úgy látszik, hogy az az ő beleegyezése nélkül történt.~ 249 1, VII | ugyan egymást egyebütt, mint az étkezőasztalnál, mivelhogy 250 1, VII | étkezőasztalnál, mivelhogy az estélyeken nem jelent meg; 251 1, VII | alaposabb kifogása volt az ellen, hogy én a kenyeret 252 1, VII | versében, s ahogy azt követik az igazhivők Angliában.~Én 253 1, VII | dogmájából. Egyszer aztán az ebédnél adattam neki egy 254 1, VII | Miss Lizzie-nek hívták.~Az anglikán egyházhoz tartozott, 255 1, VII | hitvallásuk különböző volt, hanem az etikai nézeteik egészen 256 1, VII | ez volt a középső fiunk, az abbé.~Sohasem ismertem rokonszenvesebb 257 1, VII | ismertem rokonszenvesebb alakot az abbénál. Menten mindenféle 258 1, VII | kitárta a maga nézeteit az ultramontán irányzat jogosultsága 259 1, VII | Sok disputája volt emiatt az anglikán miss-szel; de mindig 260 1, VII | kérdezé miss Lizzie-től az abbé. – De még manapság 261 1, VII | amikor a föld egyik felét az angolok úrkodják, a másik 262 1, VII | úrkodják, a másik felét az oroszok, hát hol vannak 263 1, VII | oroszok, hát hol vannak az anglikán, hol az ortodox 264 1, VII | vannak az anglikán, hol az ortodox misszionáriusok, 265 1, VII | régiókba előre hatolnak. Az angol, az orosz csak fizet 266 1, VII | előre hatolnak. Az angol, az orosz csak fizet vagy harcol; 267 1, VIII| Bécs!~Ahová nem kísérnek el az árgus szemek, ahol nem szólnak 268 1, VIII| ahol nem köszönt senki az utcán: mehet az ember egész 269 1, VIII| köszönt senki az utcán: mehet az ember egész bátorsággal, 270 1, VIII| névtelen levelek.~S ahol az ember végre jóllakhatik 271 1, VIII| Igazán csodálatos, hogy ezért az embernek Bécsbe kell menni!~ 272 1, VIII| Bécsbe kell menni!~Aztán ahol az ember olyan pénzt szerez, 273 1, VIII| olyan pénzt szerez, amiről az asszony nem tud semmit, 274 1, VIII| mindjárt el is költheti, s az asszony arról sem tud semmit.~( 275 1, VIII| tapasztalatok mind nem abból az időből valók, amikor tollbeli 276 1, VIII| menjenek. A Ronacherbe, az Eldorádóba vagy a Práter 277 1, VIII| idehaza kibeszéljék, hogy az öreg poéta sem jobb a Deákné 278 1, VIII| regényben, s azzal megrontom az ifjú kebleket. Most már 279 1, VIII| regényt fogok róla írni.~Az éhenkórász poéta írja a 280 1, VIII| elmondanám, hogy milyen volt az a sáfrányvörös haj lebontva, 281 1, VIII| sáfrányvörös haj lebontva, amit az isteni Pompilia viselt! 282 1, VIII| isteni Pompilia viselt! Az volna a hatás. Meg az a 283 1, VIII| viselt! Az volna a hatás. Meg az a hattyúnyak! Hogy illett 284 1, VIII| hattyúnyak! Hogy illett az a gyémántos gyöngyfüzér, 285 1, VIII| vele, annak is magam vagyok az oka. Egy rendes fölmenetelem 286 1, VIII| sebet kapott a homlokára, az volt beflastromozva. Miért 287 1, VIII| maga istennői pompájában: az öreg areopáviánok egyhangúlag 288 1, VIII| egyhangúlag felmentették az Afrodite templom építtetőjét.~ 289 1, VIII| is viselni.~Egyszer aztán az lett belőle, hogy a huszártiszt 290 1, VIII| Ezzel ugyan szépen megfogtam az ördögöt!~Hanem hát ezúttal 291 1, VIII| Hanem hát ezúttal is bevált az, hogyöreg ember nem vén 292 1, VIII| vén ember”.~Szerencsémre az öreg Keresztessytől tanultam 293 1, VIII| felejtettem el.~Ellenfelem az úgynevezett „rohanók” (Stürmer) 294 1, VIII| Én azonban tudtam annak az ellenszerét. Hidegvér, nem 295 1, VIII| nem hátrálás; elővágás. Az első összecsapásnál kettévágtam 296 1, VIII| bejelentette ő ezt nekem előre, az első nászvacsora alkalmával. 297 1, VIII| mondom, hogy nem jól tette.~Az a párbaj valami különleges 298 1, VIII| olvasóval megkedveltessem ennek az édesen csiklandozó izgalmát. 299 1, VIII| vágni, a fintákat mellőzni, az igazi csapást felfogni s 300 1, VIII| hallgatását.~Szerencsére az affér Bécsben ment végbe, 301 1, VIII| jut. Hazaérkezésem után az ágyban fekve találtam, a 302 1, VIII| szenvedése diagnózisáról.~Az ebédnél csak hárman ültünk 303 1, VIII| ebédnél csak hárman ültünk az asztalnál: a miss, az abbé 304 1, VIII| ültünk az asztalnál: a miss, az abbé meg én.~A miss baziliszkusz 305 1, VIII| szobájába.~Mi még ott maradtunk az abbé fiacskámmal egy kis „ 306 1, VIII| haustus sancti Johannis”-ra.~Az abbé közelebb tolta hozzám 307 1, VIII| minden titkát. Hogy engem ez az itthoni élet halálra untat. 308 1, VIII| szentek között élek, akiknek az ereiben se nem piros, se 309 1, VIII| Folytonos vezeklésben telik le az életem, hát csak kell valamit 310 1, VIII| Hogy miket fedeztem fel az abbénak, azt nem szükség 311 1, VIII| befejeztem a gyónásomat (az abbé csakugyan gyónásnak 312 1, VIII| absolválja a mostohaapját az elkövetett bűnei alól, egyházi 313 1, VIII| Bennem azonban ágaskodott az ellenmondás egyszarvú szörnye.~– 314 1, VIII| alatt elválasztanak.~Erre az abbé átölelt, megcsókolta 315 1, VIII| suttogá:~– Dehogy válsz te el az anyánktól. Soha mink jobb 316 1, VIII| bántja?~Nagyot nevetett erre az abbé.~– Féltékenység? Hát 317 1, VIII| a gyarlósága, akik csak az elemi iskoláját járták ki 318 1, VIII| szabad gimnáziumot; sőt még az akadémiát is kitanulták, 319 1, VIII| állnak. A feleségnek nincs az ellen panasza, hogy az „ 320 1, VIII| nincs az ellen panasza, hogy azöreg ember nem vén ember”, 321 1, VIII| panasza.~– Hát akkor mi az oka az elbúsulásának?~– 322 1, VIII| panasza.~– Hát akkor mi az oka az elbúsulásának?~– Nem találod 323 1, VIII| aki kötelességének tartja az illetéktelen címzéseket 324 1, VIII| címzést „nagyságos”-ra.~– Ami az új férjének a címzése. Fölösleges 325 1, VIII| excellenciásnak, amióta az én feleségemmé lett? Hisz 326 1, VIII| én feleségemmé lett? Hisz az anyád francia születésű, 327 1, VIII| méltóságos, hallja kend! Hanem az excellence az megvan. S 328 1, VIII| kend! Hanem az excellence az megvan. S próbálj csak egy 329 1, VIII| jutalmul lehet igényelni az aranygyapjú rendet, s mindjárt 330 1, VIII| Szent fiam! Tudod jól, hogy az „aranygyapjút” kizárólag 331 1, VIII| fogakat viselsz. Hát ahogy az ócska fogadat kihúzattad, 332 1, VIII| fájdalommal sem jár. Nem te lennél az első. Nézd! Az utolsó Iktári 333 1, VIII| te lennél az első. Nézd! Az utolsó Iktári Bethlen, a 334 1, VIII| római egyház kebelébe.~– Az tehette, mert fejedelemsarjadék 335 1, VIII| poéta vagyok.~– Ez éppen az igazi ok, amely mellettem 336 1, VIII| felekezet dogmái ápolják az eszményit, a költőit? Melyiknek 337 1, VIII| által teremtett alkotásai-e az emberi lángésznek? Míg a 338 1, VIII| száműz minden művészetet az Istennek emelt rideg négy 339 1, VIII| feszített alakját nem engeditek az oltár fölé emelni; hiszitek 340 1, VIII| beszéljünk a liturgiáról. Ámbár az is a költészetet éleszti. 341 1, VIII| római hit papjain kívül az emberi szívek rejtett bajaival? 342 1, VIII| a szenvedélyek borítanak az élő lelkekre? Ki tanulja 343 1, VIII| nemcsak eretnek, de demokrata.~Az abbé mégsem tágított.~– 344 1, VIII| excellenciás urakkal, nem az úri cimboráiddal, hanem 345 1, VIII| deszkakoporsója előtt. Ez az igaz demokrácia.~Én aztán 346 1, VIII| multos annos!”~Menekültem az exorcizálás elől.~Legveszedelmesebb 347 1, VIII| elől.~Legveszedelmesebb az ilyen pap, aki nem fanatizmusból, 348 1, VIII| a szívébe, valahányszor az én címemmel aposztrofálják.~ 349 1, VIII| tengeri vidra-bőr bunda; amit az asszony a kebelbarátnéja 350 1, VIII| megcsudál. A férj sokallja az árát, kitér a példálózás 351 1, VIII| egyedüli napkő gombok”), minők az egyenrangú vetélytársnő 352 1, VIII| beutazhatja. Neki több kell. Az excellenciás cím, amit már 353 1, VIII| paradicsom kapuját. Csakhogy az most éppen nincs a kasszában. 354 1, VIII| Fatális állapot, mikor az embernek hiányzik a mára 355 1, VIII| annak a jámbor parasztnak az a tíz krajcár akár ide, 356 1, VIII| akár ide, akár oda. Nem is az én dolgom; hanem a bérlőé. 357 1, VIII| elő kell teremni, mert az embernek, akinek szíve van, 358 1, VIII| mennykőcsapással halomra dönti az egész tervezetet.~A dragonyostiszt 359 1, VIII| párbajban. Össze kell kötnöm az események fonalát.~Az a 360 1, VIII| kötnöm az események fonalát.~Az a bizonyos huszártiszt, 361 1, VIII| huszártiszt, akinek a karján az inat keresztülvágtam, emiatt 362 1, VIII| azután a végzetes párbaj. Az okát hallgassuk el. Ha kardra 363 1, VIII| Szegény fiú!~Ez volt aztán az igazi tőr a szívben! Az 364 1, VIII| az igazi tőr a szívben! Az anyai szívben.~Ő volt az 365 1, VIII| Az anyai szívben.~Ő volt az anyjának a büszkesége: a 366 1, VIII| szemeit, a sárga arcát, s azt az átkozott sebhelyet ott a 367 1, VIII| a márványnak, hangot ád az örök hallgatásra alakított 368 1, VIII| fedő kőlapra, ott akarta az éjet tölteni; a pap, az 369 1, VIII| az éjet tölteni; a pap, az orvos, a két fia meg én 370 1, VIII| délelőtt a templomba ment, s az egész szertartás alatt ott 371 1, VIII| szertartás alatt ott térdelt az oltár előtti lépcső márványán.~ 372 1, VIII| előtti lépcső márványán.~Az éjszakái annál rettenetesebbek 373 1, VIII| Alig volt valami álma, s az is rémlátásokkal volt tele: 374 1, VIII| Erre még jobban felindult. Az összeszorított öklét a homlokomra 375 1, VIII| azt mondtam: igaza van.~S az idegkór ragályos. Azon vettem 376 1, VIII| vagyok. Nekem is elromlottak az éjszakai álmaim. Én is mindig 377 1, VIII| hogy nem azt tettem, amit az atyja végrendelete feladatul 378 1, VIII| feladatul hagyott, hanem az ellenkezőjét. Már alig mertem 379 1, VIII| lefeküdni, előre irtózva az álomlátásaimtól. S ami fölébresztett, 380 1, VIII| álomlátásaimtól. S ami fölébresztett, az meg az őrjöngő asszonynak 381 1, VIII| ami fölébresztett, az meg az őrjöngő asszonynak a sikoltozása 382 1, VIII| szobáról szobára közeledett, az én szobámon is végigrohant, 383 1, VIII| fiamat, a kedves fiamat!”~Az eleven kísértet még iszonyúbb 384 1, VIII| még iszonyúbb volt, mint az álomban látott.~ 385 1, IX | titkárra hagyományozta. Az egyszerre úrrá lett téve 386 1, IX | forinttal. Azonkívül a bátyjának az évdíja is őrá maradt: az 387 1, IX | az évdíja is őrá maradt: az abbénak a szerzetesi fogadalom 388 1, IX | vagyonszerzést.~Én először arra az ajánlatosnak látszó ötletre 389 1, IX | tovább nem állta ki ezt az állapotot.~– Hallod-e, táti: 390 1, IX | Hallod-e, táti: ezek az éjjeli jelenetek nem okos 391 1, IX | embernek való mulatságok. Ezt az egyet kifelejtette Dante 392 1, IX | te is velem.~– Te! Hisz az Isten ellen való vétek!~– 393 1, IX | való vétek!~– Vétek biz az, de itt az abbé bátyám: 394 1, IX | Vétek biz az, de itt az abbé bátyám: annak meggyónjuk, 395 1, IX | megint kezdődött otthon az éjszakai danse macabre, 396 1, IX | püspökömnek? Összeszid, kikerget!~Az átdőzsölt éjszaka után következik 397 1, IX | magyar kutyául érzi magát). Az embernek a gyomra és a lelkiismerete 398 1, IX | szóda; de hát emezt? Talán az ostya meg egy kis szenteltvíz?~ 399 1, IX | kis szenteltvíz?~Nappal az abbéval ájtatoskodtam. Visznek 400 1, IX | Hát már azt is felhányják az öreg embernek, ha piros 401 1, IX | gomblyukában.~Kezdtem meggyűlölni az egész parlamentet.~Hanem 402 1, IX | sárkánytojásain kotlott az elkeseredett büszkeségem. 403 1, IX | büszkeségem. Megálljatok! Jönnek az egyházpolitikai törvényjavaslatok. 404 1, IX | talpa alól, feloszlatták az országgyűlést. Jöttek az 405 1, IX | az országgyűlést. Jöttek az új választások. Azelőtt 406 1, IX | közöttük a híre terjedve az ultramontán velleitásaimnak.~ 407 1, IX | nagybirtokomon elterjedt az agrárszocializmus. A magyar 408 1, IX | lapok rajtam nyargalóztak. Az élclapok az alakomból állandó 409 1, IX | nyargalóztak. Az élclapok az alakomból állandó torzképet 410 1, IX | csináltak.~Ekkor meggyűlöltem az egész írósereget.~Valamiféle 411 1, IX | maradtam a megyebizottságban, az is a feleségem birtoka jussán. 412 1, IX | aztán magam ellen lázítottam az egész fiatalságot, diákokat, 413 1, IX | lobbantottam.~Ötven év előtt!~Az ám, most lesz ötven éve!~ 414 1, IX | fiatalság elhatározta, hogy ezen az ötvenedik évfordulóján a 415 1, IX | évfordulóján a március 15-ének, ott az én palotám ablakai alatt, 416 1, IX | néznek, máglyát fog rakni az összes munkáimból, s azon 417 1, IX | máglyán fogja megolvasztani az ércbül öntött mellszobromat.~ 418 1, IX | bükkfahasábok.~Itt ülök az íróasztalom előtt, a csendes, 419 1, IX | asszonyt is.~(…Ezzel végződik az első képzelt regény.)~ 420 2, 1 | s egyébhez nem értenek. Az Olympról jókor megmenekültem, 421 2, 1 | koromban nagy kedvvel készültem az építészetre. Tanúskodnak 422 2, 1 | építészetre. Tanúskodnak róla az iskolai bizonyítványaim, 423 2, 1 | oszloprendszert, egész templomokat, az alaptervrajzaikkal együtt.~ 424 2, 1 | külföldre, ott jártam végig az akadémiákat, politechnikumokat – 425 2, 1 | ellátja.~Ezért a főváros az Erzsébet téren levő szökőkút 426 2, 1 | ennek a királyszobornak az arcához az én képmásomat 427 2, 1 | királyszobornak az arcához az én képmásomat modellálta 428 2, 1 | kenyeret, terményeikkel az országnak új jövedelemforrásokat, 429 2, 1 | egészségrontó bűzhödése megfertőzi az egész vidéket. Százezer 430 2, 1 | Ez így volt addig, amíg az én vízvezetékem el nem készült. 431 2, 1 | vize és a többi patakok az én aquaeductom csatornájába 432 2, 1 | csatornájába fel lettek fogva: az a rengeteg nagy mocsár a 433 2, 1 | kiszáradt.~Én előre látva ezt az átalakulást, idején fölvásároltam 434 2, 1 | idején fölvásároltam azt az egész terméketlen mocsárterületet 435 2, 1 | mívelhető lett, összecsődítettem az Alföld elégedetlen munkásnépét, 436 2, 1 | közöttük igazságos arányban az új földet, adtam nekik előleget 437 2, 1 | beszerzésre, vetőmagra, s most az a hajdani mocsárvilág tele 438 2, 1 | fizetik.~De hát nem ez volt az a művem, ami világhíremet 439 2, 1 | munkásnak adott keresetet. Az én szegedi, szentesi kubikosaim 440 2, 1 | forintra. Megszűnt vele az Amerikába kivándorlás. Itt 441 2, 1 | jobb kereset volt.~S ezzel az öntözőcsatornával segítve 442 2, 1 | vizet, özönével hemzsegett az ottrekedt hal. S a vízfenék 443 2, 1 | bánni.~És még ez sem volt az, ami hírneves emberré tett.~… 444 2, 1 | hollandi vízemelő gépekkel az ásott csatorna medrén átszállítanunk. 445 2, 1 | valami látnoki ihlet szállt az agyamra. Elfojtottam a szót.~– 446 2, 2 | Pedig ha egyébért nem, az ezüstért, aranyért, mely 447 2, 2 | később idetelepült utódok. Az én fölfedezésem teljes világosságot 448 2, 2 | megkövesültek már. Ahogy az építők kiszámították: ez 449 2, 2 | hegyekről kitépett fáknak, az ennél a gátnál mind fennakadt: 450 2, 2 | felfedeztem, úgy be volt az nőve a fák gyökerével, hogy 451 2, 2 | mesterség volt azt kibontani az ős szövevényből.~De a sírkupola 452 2, 2 | rakni a szikla mellé, s az átizzott követ ecettel fecskendezni, 453 2, 2 | ecettel fecskendezni, amitől az szétmállik. Így vájták ki 454 2, 2 | aranytermő üregét.~Pedig az egész keleti oldalát a sírboltnak 455 2, 2 | beférhetett rajta: magam voltam az első, aki az üregbe leszálltam. 456 2, 2 | magam voltam az első, aki az üregbe leszálltam. Davy-lámpát 457 2, 2 | magammal, de fölösleges volt az óvatosság; mert a sírbolt 458 2, 2 | ami legjobban meglepett, az maga a lapos kőkoloncon 459 2, 2 | alatt: ennek most is megvolt az acélzománca. A széndarabok 460 2, 2 | a helyéből kimozdítani. Az aranykoporsó tette ilyen 461 2, 2 | amikor még nem volt gőzdaru, az úgy érthető meg, hogy vontató 462 2, 2 | hatalmasabb még Attilánál is: ha ő azIsten ostora”, a gőz az „ 463 2, 2 | az „Isten ostora”, a gőz azIsten gyeplűje”.~Az Attila-sír 464 2, 2 | gőz az „Isten gyeplűje”.~Az Attila-sír fölfedezése eseményszámba 465 2, 2 | fölfedezése eseményszámba ment az egész világon. Már a sír 466 2, 2 | fölvételeket a képeslapok az ó- és Újvilágban, s míg 467 2, 2 | honatya megindítványozta az országgyűlésen, hogy ez 468 2, 2 | ez a név mint predikátum az én nevemhez csatoltassék.~ 469 2, 2 | utazót minden állomáson: az elmondott szónoklatokból 470 2, 2 | azt jegyeztem fel, mely az emlékezetes Halotti Beszéd 471 2, 2 | Halotti Beszéd mintájára az igazi ősmagyar nyelven tartatott: „ 472 2, 2 | leírhatatlan.~A vasútnál az egyházi és világi méltóságok 473 2, 2 | hogy hová helyeztessék el az Attila-ravatal? Voltak, 474 2, 2 | mint annak megtalálójától, az országnak kell magához váltani; 475 2, 2 | feltalálandó régiség egészen az én tulajdonomba megy át, 476 2, 2 | váltságul.~Rongyos millió!~Az Attila-koporsó nem eladó. 477 2, 2 | Attila-koporsó nem eladó. Az csak elajándékozható. (De 478 2, 2 | Attila ereklyéi számára az általam megteremtett ősmagyar 479 2, 2 | volt tőlem rossz üzlet. Az egész világot adófizetőmmé 480 2, 2 | felnyitása könnyen ment, az olyan volt, mint a rendes 481 2, 2 | virágos kacskaringókkal, de az ezüst egészen megfeketült 482 2, 2 | rajta kivenni, hogy hol van az összeforrasztás.~Nem volt 483 2, 2 | valami veres zománca volt, de az alól is előtündökölt a nemes 484 2, 2 | magyar mitológiája szerint az ősmagyarok „kovácsolt láng”- 485 2, 2 | volt látogatókkal, midőn az aranykoporsót feltakartuk. 486 2, 2 | aranykoporsót feltakartuk. Az egész művelt világ régészeti 487 2, 2 | meghívóval lehetett bejutni.~Az egész társaság egy nagy 488 2, 2 | fejezte ki meglepetését.~Az aranykoporsó remeke volt 489 2, 2 | aranylelet edényeit ékesítik: az a lovon ülő király alak, 490 2, 2 | férfi arca van. Ugyanazok az egymással küzdő mesebeli 491 2, 2 | barbár remeket. Egyedüli az, nem rokon semmi mással. 492 2, 2 | maradó tanúja annak, hogy az a népfaj, mely a művészetet 493 2, 2 | fokra, hatalmas lehetett.~Az aranykoporsó födelét nem 494 2, 2 | ezalatt. Fogadások történtek az eltérő véleményűek között: 495 2, 2 | A legmélyebb csend volt az egész kupolateremben, mikor 496 2, 2 | egész kupolateremben, mikor az aranykoporsó födelét felnyitottuk.~ 497 2, 2 | oroszlán képezte.~Meglepő volt az, hogy az állkapocsban, melyet 498 2, 2 | képezte.~Meglepő volt az, hogy az állkapocsban, melyet a sisaklánc 499 2, 2 | embernél.~Ilyenek voltak az ősemberek! Ahogy Priscus 500 2, 2 | is fogfájásban szenved.)~Az egész csontvázat összetartotta


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2208

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2008. Content in this page is licensed under a Creative Commons License