Rész,  fezejet

 1     1,  IV  |            poharat is koccintottunk. Egyszerre pertu lettem mind a hárommal.~
 2     1,  V   |           minden tárgy régi ismerős, egyszerre átestem egy pompás palotába,
 3     1,  VII |     szintaxista gyereknek. Mindennek egyszerre vége lett az új állapottal.~
 4     1,  IX  |           titkárra hagyományozta. Az egyszerre úrrá lett téve sok ezer
 5     2,  4   |    Magyarországnak nemzetközi állást egyszerre kimagasítaná, Budapestet
 6     2,  4   |         vehetők. De hogy törpülne el egyszerre az egész világ csatornarendszere,
 7     2,  4   |          mely Magyarország fővárosát egyszerre kereskedelmi empóriummá
 8     2,  5   |            világosság volt ez, amely egyszerre fáj és gyönyörbe hoz.~–
 9     2,  7   |             Hogy fut annak a tüze át egyszerre minden idegen! Az új életre
10     2,  7   |              világ elé hoztam, ezzel egyszerre látható feje is támadt az
11     2,  9   |        fölötti inamra, hogy én attól egyszerre felkaptam a lábamat magasra.~
12     2,  10  |         engem szemközt jönni látott, egyszerre megfordult a sarkán, s sietve
13     2,  10  |              zsebkendőjével, s aztán egyszerre csak minden válasz nélkül
14     2,  10  |             feljegyezve. Csakhogy az egyszerre eltűnt; s most a világ minden
15     2,  10  |      fáradságos keresményükből, most egyszerre koldussá vannak téve. De
16     2,  10  |             üt a fejemre, hogy azzal egyszerre fel leszek oldva minden
17     2,  10  |              végignéztem Budapesten. Egyszerre meggyulladt valamennyi villanylámpa
18     3,  3   |          volt mind a kettő) udvarolt egyszerre egy istennőnek, aki nem
19     3,  4   |           jelt. Mindenki talpon volt egyszerre, a mentőcsónak eléje sietett
20     3,  5   |             a lelkem lángba gyulladt egyszerre: »Ez amerikai párbaj volt
21     3,  6   |            hozzá mondani a világ, ha egyszerre csak a hajdani szőke szakállammal
22     3,  7   |         életet élt; akkor fordul meg egyszerre, s megbánja, hogy ilyen
23     3,  7   |     szibériai nyár vége felé hajlik, egyszerre ellepi az egész mezőt a
24     3,  9   |            Majd kiittam volna én azt egyszerre. Nem adták ide.~Nem azért
25     4,  I   |          lekötötte az ígéretét, hogy egyszerre két, három, négyféle munkán
26     4,  I   |             lehet! Egy Sisiphus, aki egyszerre két-három követ hengerít
27     4,  I   |           mindig több képen dolgozik egyszerre; ha az egyikbe az idegei
28     4,  I   |              elhagyott festményéhez; egyszerre megtalálja benne a hibát,
29     4,  II  |          tudnak! Két füllel kétfelől egyszerre két különböző beszédet meghallani.
30     4,  II  |              meghallani. Két asszony egyszerre tud beszélni folyvást, s
31     4,  III |             életet és a művészpályát egyszerre, szerepük közepén villámütötten,
32     4,  III |    nimbusszal besugárzott fejét, aki egyszerre elhomályosítja a régi matadort:
33     4,  IV  |            meg egy fiú. Mind a kettő egyszerre lépett be az iskolámba ezelőtt
34     4,  IV  |       bankjegyet.~Az a hamuszínű arc egyszerre veres lett.~– Uram, én nem
35     4,  IV  | művészfajtának már ez nem ajánlatos.~Egyszerre aztán mind a kettő feltűnően
36     4,  IV  |     alkatrész a gyárak kőszénfüstje: egyszerre visszaesik a bajába.~Tehát
37     4,  IV  |               s a hajamat felemelte, egyszerre hangonsan felkiáltott: „
38     4,  V   |              az ég szakadt volna rám egyszerre! Elszörnyedésemben hirtelen
39     4,  V   |            ettől a gyors mozdulattól egyszerre oly nyilalló fájdalom lőtt
40     4,  V   |            köteléket is lebontották, egyszerre mind a négy orvos ajkairól
41     4,  V   |             fél perc kell még. Akkor egyszerre megállt a villanyoskocsi.
42     4,  VI  |            Ebben az isteni levegőben egyszerre más embernek éreztem magamat:
43     4,  VI  |         támadt, amint a tyúkudvarban egyszerre körülfogta a sok tollas
44     4,  VI  |          lassan besötétedik: a hideg egyszerre érezhető lesz. Az én influenzás
45     4,  VI  |           másik, a harmadik, öt, hat egyszerre! A Leonidák éjszakája van
46     4,  VII |             De hát mért akar ön most egyszerre elküldeni?~– Azért, hogy
47     4,  VII |             szeretlek.”~Erre a szóra egyszerre a nyakamba borult, átkarolta
48     4,  VIII|      Ariostóból, Heinéből. Az utolsó egyszerre kedvenc költőjévé lett.~
49     4,  IX  |              Hogy miért nevezem most egyszerre Stellának, azt igazolja
50     4,  IX  |             a kezdeményezővel. Bandi egyszerre csak maga is beleénekelt
51     4,  IX  |           életre hozták.~Akkor aztán egyszerre elkezdte adni a józan embert.
52     4,  IX  |              én néhány szavam.~Bandi egyszerre kiegyenesedett, felvetette
53     4,  IX  |           Bandi meg én.~Minden ételt egyszerre felhordattam, hogy az inas