1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2208
Rész, fezejet
1501 3, 8 | mint más nőnek a színház. Az ő ötlete volt az életmentési
1502 3, 8 | színház. Az ő ötlete volt az életmentési kísérletekhez
1503 3, 8 | kísérletekhez a zenét is alkalmazni. Az üvegfuvolának a hangja erősen
1504 3, 8 | üvegfuvolának a hangja erősen hat az idegekre. A fül dobhártyája
1505 3, 8 | dobhártyája is közreműködhetik az életműszerek ébresztésében.
1506 3, 8 | még arra sem ébredt fel, az már csakugyan makacsul ragaszkodott
1507 3, 8 | vagy be volt fagyva, pihent az egész életmentési munka,
1508 3, 8 | kotorásznak a csáklyáikkal az öngyilkos férfi után, a
1509 3, 8 | Csak hullát fogtunk ki.~Az esős idő is nehezíti a mentés
1510 3, 8 | mentési esetet tudatott az intézetemmel.~A mentők rögtön
1511 3, 8 | rögtön csolnakra keltek, az ápolónők előhordták a műtét
1512 3, 8 | testet levetkőztették, s az általam már jelzett zónáit
1513 3, 8 | betakarták. Én magam fogadtam az ápolónők által karon emelt
1514 3, 8 | és szmoking volt rajta. Az arca egészen jenki típus:
1515 3, 8 | a felső ajkról, szakálla az alsóról simára leborotválva,
1516 3, 8 | meghagyva. Valóságos mintaképe az illusztrált review-k Unele
1517 3, 8 | felfelé fordult szemgolyókkal.~Az ápolónők elkezdték öltönyeitől
1518 3, 8 | ékszereit nekem általadták.~Az ékszerek között feltűnt
1519 3, 8 | ékszerek között feltűnt egy, az óraláncáról lecsüggő szerencsemalac:
1520 3, 8 | láttam. Minden izma duzzadt az erőtől.~De hogy került ez
1521 3, 8 | De hogy került ez ide, az én halottébresztő kamarámba?
1522 3, 8 | megtudta, hogy imádottja (az ő fatális levele miatt)
1523 3, 8 | megérkezve aztán megtudta, hogy az én intézetemnek szabadalma
1524 3, 8 | idegen látogatók elől bezárni az ajtaját, s rendes úton ide
1525 3, 8 | óta nem produkálta férfi. Az ment el a pokolba Euridycét
1526 3, 8 | Proserpinát Plutótól, de az csak akarta.~Meglehet, hogy
1527 3, 8 | van, s azok a kék foltok az arcán, a veres foltok a
1528 3, 8 | még akkor is heroizmus van az elhatározásában.~Bámultam
1529 3, 8 | Bámultam és rettegtem ezt az embert.~Tudtam, hogy mi
1530 3, 8 | Hét év óta nem látta őt, az arca azóta megváltozott,
1531 3, 8 | kívántam magamban, hogy az orvosnő, aki a levetkőztetett
1532 3, 8 | hogy imádója itt volt.~Az orvosnő azonban azt mondá: „
1533 3, 8 | megmenthető”.~S azzal az ápolónők hozzáfogtak a gyapjúval
1534 3, 8 | kezei, lábai dörzsöléséhez.~Az orvosnő jelt adott a villanycsengettyűvel
1535 3, 8 | megkezdheti a zenéltetést.~Az üvegfuvola megszólalt. Annak
1536 3, 8 | látható a négy ápolónő és az orvosnő s a két segédorvosnő
1537 3, 8 | különösen alig látni valamit az orrlikain megkísértett tollingerlés
1538 3, 8 | Csak azután szabadul fel az alak, mikor az orvosnő elrendeli,
1539 3, 8 | szabadul fel az alak, mikor az orvosnő elrendeli, hogy
1540 3, 8 | hozzáfoghatott Diadalma az első fényképfölvételhez.
1541 3, 8 | favánkossal felpóckolták, úgyhogy az arca szemközt fordult a
1542 3, 8 | Megtörtént, amitől féltem.~Amint az én Ariadném ráismert Theseusára,
1543 3, 8 | sőt valamit motyogott is.~Az orvosnő el volt ragadtatva
1544 3, 8 | sem katéterrel lövöldözni az éltető italt a gyomrába,
1545 3, 8 | mind végig kellett néznem!~Az orvosnő, végre betakartatva
1546 3, 8 | betakartatva flanellok közé az életre hozottat, azt a bölcs
1547 3, 8 | páciens részéről.~Nem volt ez az úr tetszhalott, nem fulladt
1548 3, 8 | Hiszen ha kétharmadával az életkoromnak fiatalabb volnék,
1549 3, 8 | szerepemet, mikor azt látom, hogy az a nő, aki testestül-lelkestül
1550 3, 8 | aki testestül-lelkestül az enyim volt (a hamvvedrek
1551 3, 8 | kölcsönzi át a lelkét, hanem hát az én érverésemet csak a mérgek
1552 3, 8 | ölelkezni láttam; hanem az ijedség. Félig kővé voltam
1553 3, 8 | kővé voltam meredve, mint az ezeregyéjszakai elátkozott
1554 3, 8 | ha a logikát úgy lehetne az embereknek pastill alakban
1555 3, 8 | bekövetkezett, én magam vagyok az oka.~Ha én valósággal úgy
1556 3, 8 | komornyik prezentálná neki az ezüsttálcán doktor Kissmi
1557 3, 8 | bankjegybe, s kiküldené neki az előszobába. Soha viszont
1558 3, 8 | mirtuszkoszorút tegyen a helyébe. Ez az egyetlen ember a világon,
1559 3, 9 | szigetemről. Rám nézve ez volt az elveszett paradicsom. Bárcsak
1560 3, 9 | volna. Nem kell azt félteni, az megmarad híven.~Ismét beléptem
1561 3, 9 | megbámulás kifejezésével az arcán fogadott. Senki sem
1562 3, 9 | olyan üres volt rám nézve az egész világ. Senkim sincs
1563 3, 9 | ott susognak a selyemben az aszfalton, ott villognak
1564 3, 9 | dalok virágerdejében.~De az én szívem már ragálymentessé
1565 3, 9 | minden élvezettől.~Utálom az ételeket, nem kívánom a
1566 3, 9 | gyötrelemmel: démonok jönnek elém az égből s angyalok a pokolból,
1567 3, 9 | pokolból, s kényszerítenek az orgiákban részt vennem,
1568 3, 9 | nem találok egyebet, mint az ágymennyezet hideg oszlopait.~
1569 3, 9 | valakit fel ne pofoznék. Sőt az is megesett, hogy az opera
1570 3, 9 | Sőt az is megesett, hogy az opera lépcsőjén lejövet
1571 3, 9 | kínai kármint sem kímél az arcomtul. Ez természetes.
1572 3, 9 | év előtt azzal biztattak az ismerőseim, hogy az arcom
1573 3, 9 | biztattak az ismerőseim, hogy az arcom élénkpiros. Ezt meg
1574 3, 9 | pillantani. Visszariadtam az arcomtól.~Hisz ez nem „én”
1575 3, 9 | ez nem „én” vagyok! Ezt az embert én nem ismerem. Micsoda
1576 3, 9 | kidülledt szemek! Hová lettek az én szelíd tekintetükről
1577 3, 9 | híres kék szemeim? Ezeknek az írisze csupa fekete pupilla!
1578 3, 9 | szemgolyók messze előremerednek az üregeikből.~Eszembe jutott,
1579 3, 9 | meglátott, azt mondta, ki az a daliás gavallér? Most
1580 3, 9 | csípőmbe. Akkor már csak az inasom vállára támaszkodva
1581 3, 9 | kínoznak éjjel és nappal.~Az orvosaim azt tanácsolják,
1582 3, 9 | keressek levegőváltozást. Az még idegesebbé tesz. Sehol
1583 3, 9 | maradásom. Minden ember, maga az időjárás is a bosszantásomra
1584 3, 9 | híres angol orvosnak a neve az. Kínos és gyógyíthatatlan
1585 3, 9 | gyógyíthatatlan baj.~S azzal az iróniával, amire egy híres
1586 3, 9 | pénz kell, sok pénz, hogy az ember megszerezze.~Végül
1587 3, 9 | annak a közepébe esett, az nem volt rám nézve látható:
1588 3, 9 | volt.~Féltem már mindentől: az emberektől, a napsugártól,
1589 3, 9 | ügyéből minden ölő szerszámot.~Az orvosaimnak rimánkodtam,
1590 3, 9 | rimánkodtam, hogy adják a kezembe az egész palack morfiumot,
1591 3, 9 | meggyógyítsanak, hanem hogy az életemet mesterségesen nyújtsák.~
1592 3, 9 | kezembe; azok mindennap hozták az orvosi jelentéseket az én
1593 3, 9 | hozták az orvosi jelentéseket az én állapotomról. Különben
1594 3, 9 | No, ha minden eszközét az öngyilkosságnak elvették
1595 3, 9 | öngyilkosságnak elvették tőlem; itt az ablak, emeleten lakom, kiugrom
1596 3, 9 | szándékomat, s levittek az emeletről a földszintre,
1597 3, 9 | földszintre, ott vasrács volt az ablakokon.~S hogy esetleg
1598 3, 9 | fejemet a falon, kipárnázták az egész szobát.~Mi van itt
1599 3, 9 | úgy kalapál, úgy zakatol? Az orvosok is azon tanakodtak
1600 3, 9 | tanácskozást tartottak fölöttem az orvosok.~Mikor aztán kifogytak
1601 3, 9 | engedjen már meghalnom.~Az én híres doktorom a maga
1602 3, 9 | likon keresztül eltávolítják az ott összegyűlt ártó anyagot.~
1603 3, 9 | húzzák ki azon keresztül az ördögöt, aki ott zakatol
1604 3, 9 | aki ott zakatol benne.~Az orvos megmondá, hogy az
1605 3, 9 | Az orvos megmondá, hogy az fájdalmas műtét.~Mit nekem
1606 3, 9 | fájdalmas műtét.~Mit nekem az éles acél harapása! Enyhülés
1607 3, 9 | acél harapása! Enyhülés az a magam pokolkínjai közepett.~
1608 3, 9 | Azt is őszintén megmondta az orvos, hogy ebbe a műtétbe
1609 3, 9 | halhatok.~„Azzal áldjon meg az Isten!” Magam sürgettem
1610 3, 9 | szerszám!~Egy acélcső, melynek az alsó széle sűrű fűrészfogakkal
1611 3, 9 | eszköz. Fejet kell hajtanom az orvosi tudomány előtt.~Azt
1612 3, 9 | működhessék a gép. Ott van az ördögnek a székhelye.~Mielőtt
1613 3, 9 | nevetek.~„Azt nevetem, hogy az én koponyámat a fúrt lik
1614 3, 9 | Aztán elkezdődött a műtét. Az egyik orvos kezébe vette
1615 3, 9 | egyik orvos kezébe vette az óráját, s azon számlálta
1616 3, 9 | gyönge kézkopogás hangzott az ajtómon.~Egy gyermeki hang „
1617 3, 9 | a pokolból.~Itt vagyok, az én csendes kis tusculanumomban.~
1618 3, 9 | mondtam. Van jó egészségem, s az egy millió; s van jó kedélyem,
1619 3, 9 | millió; s van jó kedélyem, s az a paradicsom.~
1620 4, I | vagyok. Élek. Látom magamat.~Az vagyok, ami gyermekkorom
1621 4, I | a miniatűrfestészetét. Az volt ifjúkoromnak is a szenvedélye.
1622 4, I | madarakon a tollazat zománca, az arcképeken az arc pihéje.~
1623 4, I | tollazat zománca, az arcképeken az arc pihéje.~Amellett nagyobb
1624 4, I | szól.~Képeim híresek voltak az ó- és Újvilágban: úttörők
1625 4, I | kezében, egész puzdrájával az ecseteknek, s kenni, pamacsolni
1626 4, I | vannak a háttérben, akik az előtér alakjait agyonnyomják;
1627 4, I | agyonnyomják; s aztán újrakezdeni az egészet.~Az én metódusom
1628 4, I | újrakezdeni az egészet.~Az én metódusom ettől megszabadít.
1629 4, I | metódusom ettől megszabadít. Az egész alkotást egy kartávolnyira
1630 4, I | vagyok a festményemnek; az elrajzolási hibákat kimutatja
1631 4, I | kimutatja egy kézitükör.~Az a kiváltsága is van a festői
1632 4, I | festői rendszeremnek, hogy az én kis keretű képeim minden
1633 4, I | nagy, üres falak; elférnek az úrnők budoárjában, az amatőrök
1634 4, I | elférnek az úrnők budoárjában, az amatőrök kabinetjeiben;
1635 4, I | boldog voltam én, mikor az ecset volt a kezemben, nem
1636 4, I | ecset volt a kezemben, nem az írótoll. A toll kínoz, az
1637 4, I | az írótoll. A toll kínoz, az ecset enyhít. A toll munkája
1638 4, I | munkája után fáradtak vagyunk, az ecseté után felfrissülünk.
1639 4, I | mindig azt hiszi, hogy jó.~Az írón is megesik, sokfelé
1640 4, I | megesik, sokfelé lekötötte az ígéretét, hogy egyszerre
1641 4, I | egyszer ilyen embert.) No, az pokolbeli fáradság lehet!
1642 4, I | képen dolgozik egyszerre; ha az egyikbe az idegei belefáradtak,
1643 4, I | egyszerre; ha az egyikbe az idegei belefáradtak, a képzelete
1644 4, I | s mikor megint visszatér az elhagyott festményéhez;
1645 4, II | II.~Az én festőiskolámnak nem volt
1646 4, II | gőzkéménye bömböli a delet, az pedig a gépkovácsoknak szól,
1647 4, II | rajztanító koromban. Mert az is voltam valaha.~Amikor
1648 4, II | még azt a nagy épületet az Alföld nevezetes városában
1649 4, II | kollégiumnak hítták.~Akkor ott az a rendszer dívott, hogy
1650 4, II | tanítványaim imádtak, mint az emberfaló Hiclipuclit az
1651 4, II | az emberfaló Hiclipuclit az inkák.~Az én iskolám nem
1652 4, II | emberfaló Hiclipuclit az inkák.~Az én iskolám nem volt akadémia,
1653 4, II | azoknak a ragyogó húsoknak az előállításához, mire prédálta
1654 4, II | előállításához, mire prédálta Makart az aszfaltot, amivel olyan
1655 4, II | kortársai fölött? Hát mindezt az én iskolámban nem lehetett
1656 4, II | Minerva Jupiter fejéből. (Az is derék állapot lehetett!
1657 4, II | kérdeztem, hogy jártak-e az akadémiába? Ha nem jártak,
1658 4, II | akadémiába? Ha nem jártak, az ajánlat volt rájuk nézve.
1659 4, II | ajánlat volt rájuk nézve. Az addigi munkáikat kértem
1660 4, II | kértem elő tőlük. Azoknak az áttekintéséből ítéltem meg,
1661 4, II | sem.~Tekintettel voltam az életkorra: leányoknál tizenhat,
1662 4, II | ellenálló amazon-csapatokat az életben eleget. Esze annyi
1663 4, II | életben eleget. Esze annyi van az asszonynak, mint a férfinak,
1664 4, II | respektált hölgyről azt az emlékezetes mondást hallottam,
1665 4, II | beszélni, s a szájával annak az ellenkezőjét mondani.~Én
1666 4, II | üstökös”.~A költészetben csak az tartja a nőket hátrányban,
1667 4, II | a képzőművészet terén is az őket megillető helyet? Különösen
1668 4, II | országában nagy előnyükre van az erős megfigyelőtehetség,
1669 4, II | szemnek fogamzó képessége van; az meg is tudja a látottat
1670 4, II | festőművészi kiképzése iránt.~Az én modorom egészen arra
1671 4, II | követő széles ecsetkezelés. Az én képeimet mind finom mókusfark
1672 4, II | ecsettel festették, mint az akvarelleket. Ahhoz nagy
1673 4, II | gobelin-szövéshez, ahol az alkotó művésznek ihlettel,
1674 4, II | százféle fonálból összehozni az igazságot.~Magától értetődik,
1675 4, III | hát „meddig nem vén ember az öreg ember?”~Nem vagyok
1676 4, III | Nem vagyok megelégedve az elébb adott felelettel.~„
1677 4, III | A kedély s a munkakedv az örök fiatalság biztosítása.
1678 4, III | biztosítása. Előttem vannak azok az agg művészek, akik a színpadon
1679 4, III | akik a színpadon végzik az életet és a művészpályát
1680 4, III | kapujában betörve: azoké volt az örök fiatalság.~Ismertem
1681 4, III | odáig. S bennem még lüktet az életkedv.~A’ bizony, fiacskáim!
1682 4, III | kell nézni. Ez a nyavalya az, mikor egy sok ideig közkedvelt
1683 4, III | számára díszlakomát, ott omlik az alkalmi vers, a dicsőítő
1684 4, III | dicsőítő felköszöntés! S az ünnepelt nagyon jól tudja,
1685 4, III | nagyon jól tudja, hogy ez az ő temetése. Hogy amikor
1686 4, III | s vinni fogják – de nem az országos képtárba, hanem
1687 4, III | éreztem a keserűséget, hogy az új geszt sudarai az én pálmafám
1688 4, III | hogy az új geszt sudarai az én pálmafám levélkoronáján
1689 4, III | volna. Felvettem a versenyt az új hatalmas tehetségekkel,
1690 4, III | korral. – Hát ezt teszi az, hogy „öreg ember nem vén
1691 4, III | államférfi, financier. (Ez az utóbbi leginkább.) De nem
1692 4, IV | mely szerint én most ezzel az álhajas fejjel, ezekkel
1693 4, IV | művésznemzedéket képezek ki az Olymp számára. Nem „gyermekeim”
1694 4, IV | húst!” akar látni.~Jön az is.~A legújabb tanítványaim
1695 4, IV | kettő egyszerre lépett be az iskolámba ezelőtt négy évvel.
1696 4, IV | a bemutatáskor mondott, az csak indokolása volt a kívánságának: „
1697 4, IV | akkor nem tud fizetni.~Nem az a kérdés, hanem hogy tud-e
1698 4, IV | lakik maga?~– Kőbányán. Az apám hivatalnok a sertéshizlalónál.
1699 4, IV | Aha! Ez előlegezi magának az én beleegyezésemet!~Elmosolyodtam
1700 4, IV | csak este étkezünk.~– Aztán az nem jó lesz, hogy gyalog
1701 4, IV | tárcámból egy bankjegyet.~Az a hamuszínű arc egyszerre
1702 4, IV | Uram, én nem szoktam az ajándékokhoz.~– Ez nem ajándék,
1703 4, IV | segélyezésért, s helyet foglalt az általam neki utalt rajzoló
1704 4, IV | előmozdított egy kis ösztöndíj, meg az eladott képek ára teremtő
1705 4, IV | egyidőben került oda hozzám az Esztával.~Persze hogy az
1706 4, IV | az Esztával.~Persze hogy az iskolából szökött meg. Nem
1707 4, IV | jobb volt, hogy nem szokott az elzüllesztő kocsmai élethez.
1708 4, IV | között ez rendes dolog. Az mind csalánból köt bokrétát
1709 4, IV | csípősködésben Eszta volt az erősebb. Gyakran úgy felbosszantotta
1710 4, IV | felbosszantotta Bandit, hogy az a fogaival tépte szét a
1711 4, IV | romjain.~Amire Esztának az volt a megjegyzése, hogy
1712 4, IV | volt a megjegyzése, hogy az alak igen jó, kifejezésteljes,
1713 4, IV | csakhogy ezt kellene aláírni: „az osgyáni fazekas, akinek
1714 4, IV | akinek a szekere beledűlt az árokba, s aki e históriai
1715 4, IV | kapott egy levelet, amelyben az „Odol” gyárosa felajánl
1716 4, IV | fogai voltak Kinizsinek az Odol használata után!”~No,
1717 4, IV | volt Esztának nem jönni fel az iskolába; mert Bandi meg
1718 4, IV | folyvást, amiből kitalálhatta az ember, hogy szeretik egymást.~
1719 4, IV | a leány vívótőre maradt az övé felett győztes, aminek
1720 4, IV | kacagni! Nevetés közben az arca is megszépült, ami
1721 4, IV | Akinek kicsiny szemei vannak, az a hölgy ne nevessen. S ez
1722 4, IV | nevetésre. Talán ismerte az értékét.~Épen olyan készen
1723 4, IV | én neveltem művészekké, az én lángomnál gyulladt meg
1724 4, IV | én lángomnál gyulladt meg az ő szövétnekük; de azt tudhatnák
1725 4, IV | volna nekem is kellemes az, hogy szeretnek; de aki
1726 4, IV | nyakravalóján, hogy utolsónak maradt az eltávozók között. Mikor
1727 4, IV | állandó rovatot képezne, mint az amerikaiaknál. E rovat ellátásáért
1728 4, IV | te olyan csendes, miért az a leány komoly? Mind a kettőtöknél
1729 4, IV | ész magamagával.~Bolond az ilyen gyerekféle! Azt gondolja,
1730 4, IV | légy bolond! Én mondom: az apád!”~– Mintha csak az
1731 4, IV | az apád!”~– Mintha csak az öregem levelét olvasná itt
1732 4, IV | Tudom én jól, hogy mi jár az eszedben. Ha elkészülsz
1733 4, IV | jövedelmet hozó munkát, hát akkor az első dolgod lesz az, hogy
1734 4, IV | akkor az első dolgod lesz az, hogy megházasodol. Akkor
1735 4, IV | konyhával: otthon főzetsz. Ez az élet legmagasabb célja.
1736 4, IV | célja. Otthon ülsz, őrzöd az asszonyt meg a rajzolóasztalodat.
1737 4, IV | fölteszed magadban, hogy az igazi művészetednek is meg
1738 4, IV | lekarikírozod, abban találod az elégtételedet. Idők jártával
1739 4, IV | patikába, a dajka mosást végez, az asszony pépet főz. Aztán
1740 4, IV | amihez magad írod a szöveget, az élceket a bohémasztalnál
1741 4, IV | szemeidet. De legalább elérted az élet célját. Számos gyerekekből
1742 4, IV | tenni?~Ha nem fogadja el az ajánlatomat, akkor holnap
1743 4, IV | reggel el sem fog jönni az aktrajzoláshoz az iskolába,
1744 4, IV | jönni az aktrajzoláshoz az iskolába, hanem búcsút vesz
1745 4, IV | képeslap szerkesztőségébe, ahol az első havi díjat előre kifizetik.~
1746 4, IV | egymással.~Kevés vártatva nyílt az ajtó, s belépett Eszta.
1747 4, IV | adott már tanácsot!)~– S ki az a boldog, aki magát a festőállványától
1748 4, IV | a nagy szemeivel, amiket az ilyen kérdésre adandó feleletnél
1749 4, IV | percben a fiúra; de ilyenkor az ember a feje hátuljával
1750 4, IV | leány becsukta maga után az ajtót, Bandi kirúgta maga
1751 4, IV | Most elfogadom önnek az ajánlatát…~Én aztán még
1752 4, IV | Aki szorgalmasan dolgozik, az keveset költ. Az első évnegyedes
1753 4, IV | dolgozik, az keveset költ. Az első évnegyedes részletet
1754 4, IV | következtek a nyári szünnapok: az én festőiskolám üresen maradt,
1755 4, IV | Teljes életemben szerettem az uraskodást. Szerintem „úr”
1756 4, IV | uraskodást. Szerintem „úr” az, aki a saját házában lakik,
1757 4, IV | vinkó, lovam turcsi; de az enyim.~A vakáció alatt a
1758 4, IV | kedv. Hát mi lelt engem?~Az a két üres szék, ott mellettem
1759 4, IV | látni: – se Eszta, se Bandi. Az állványaik, székeik üresen
1760 4, IV | székeik üresen maradtak. Az Eszta állványára még rá
1761 4, IV | állványára még rá volt dobva az a fakó vörös kárpitdarab,
1762 4, IV | de Eszta nem festőnő már: az bizony vehette volna magának
1763 4, IV | magamat, hogy előkeresem az itthagyott rajzait, a vázlatokat,
1764 4, IV | végig, azután hozzáképzelem az ő finom fehér kezeit, amint
1765 4, IV | papíron végigfutnak, amint az ujjaik hegyével letörlik
1766 4, IV | magára. A nevem napjára, ami az ősz kezdetére esik, egy
1767 4, IV | szorítva egy ludat, melynek az egyik kezével szétfeszíti
1768 4, IV | bele a kukoricát.~A pilának az arca Esztának a híven talált
1769 4, IV | rá. Odatettem a festményt az Eszta üres festőállványára;
1770 4, IV | kegyes véletlen. Megkaptam az influenzát; lefektettek.
1771 4, IV | No hát ez jó volt nekem az esztendő végéig tartó időtöltésnek.
1772 4, IV | Betegségem alatt odahozattam az ágyam elé a lúdtömő Esztának
1773 4, IV | üljünk a szobában, s olvassuk az újságokat.~Az is jó mulatság,
1774 4, IV | s olvassuk az újságokat.~Az is jó mulatság, mikor egy
1775 4, IV | ember mindennap élvezheti az újdonságok rovatában a betegségéről
1776 4, IV | betegségéről közölt jelentéseket. Az inas minden délben odateszi
1777 4, IV | amiket látogatóim rábíztak. Az orvostól szigorúan meghagyatott
1778 4, IV | megláttam.~Alig ismertem meg az arcát. Sápadt volt, sovány,
1779 4, IV | kezét; olyan hideg volt az.~– Te vagy az, Eszta?~–
1780 4, IV | hideg volt az.~– Te vagy az, Eszta?~– Én vagyok, Eszta.~–
1781 4, IV | utána tette – „talán”.~Ebben az egy szóban: „talán”, annyi
1782 4, IV | láttalak?~– Nagyon sok. És az mind kín, borzalom, rémség.
1783 4, IV | innen eltávoztam, azzal az elhatározással keltem útra,
1784 4, IV | nekem van szánva vőlegényül. Az egész úton a szívemmel pöröltem.
1785 4, IV | embernek, akit nem szeretek. Az eszem, a józan eszem hiába
1786 4, IV | is a hideg futott végig az idegeimen. Ilyen fordulatot
1787 4, IV | aki fél a vőlegényétől, az meg aztán halottul jön eléje
1788 4, IV | arról nem tudok semmit. Az ájulásra forróláz következett.
1789 4, IV | vendégül. Ha kidobtak volna az utcára, igazságuk lett volna,
1790 4, IV | igazságuk lett volna, mert az én rossz szívemnek az akarata
1791 4, IV | mert az én rossz szívemnek az akarata szuggerálta annak
1792 4, IV | Talán maga a holt fiúnak az anyja. Én csak a pokolbeli
1793 4, IV | melyet kalap helyett viselt. Az újan nőtt haja rövid volt.
1794 4, IV | mindig magam előtt láttam az arcát, az alakját, láttam
1795 4, IV | magam előtt láttam az arcát, az alakját, láttam a szívéből
1796 4, IV | hadd vigyen el engem is az áldozatom után. Éjjel felugrottam
1797 4, IV | után. Éjjel felugrottam az ágyamból, s végiglopóztam
1798 4, IV | Elfogtak, visszavittek az ágyamba, s többet nem hagytak
1799 4, IV | a dolgot. Egyszer aztán az ő tanácsára az én áldott
1800 4, IV | Egyszer aztán az ő tanácsára az én áldott jó rokonaim egy
1801 4, IV | sertésvész.~Megértettem. Biz az nagyobb baj.~– A fiatal
1802 4, IV | megérkezett, rögtön felkereste az öreg kollegáját, s annak
1803 4, IV | alá. A derekam alá nyúlt az egyik kezével, s arccal
1804 4, IV | csigolyáját. Mikor aztán az agyamig felért, s a hajamat
1805 4, IV | páciensnek egy holttetem van az agyhátulján.” Diákul is
1806 4, IV | elfelejtettem.~– Ez okozza az egész abnormis állapotot –
1807 4, IV | abnormis állapotot – mondá az ifjú orvos.~Erre aztán felültettek
1808 4, IV | a kinövésnek a létezését az agyam hátulján? Én mondtam,
1809 4, IV | mert ennek a nyomása az agyra idézi elő mindazokat
1810 4, IV | amint a kinövés nagyobbodik, az őrülésig fokozódnak.~Mikor
1811 4, IV | elkezdtem fennhangon kacagni.~Az orvosok ijedten néztek rám.~–
1812 4, IV | hát megtudtam, hol lakik az a kísértet, aki engem agyonkínoz.
1813 4, IV | Ez egy heroina – dörmögé az öreg doktor.~– Valóban én
1814 4, V | leírását?~– Nem, uram. Ez az indokolása annak, hogy most
1815 4, V | műtétet végre fogják hajtani. Az anyámat értesítették megérkezésemről:
1816 4, V | értesítették megérkezésemről: az már ott volt a várakozó
1817 4, V | formaságok, a beíratás, az elhelyezés, az orvosi vizsgálat.
1818 4, V | beíratás, az elhelyezés, az orvosi vizsgálat. Rögtön
1819 4, V | mert ki voltam fáradva az úttól. Az ápolónő egy csésze
1820 4, V | voltam fáradva az úttól. Az ápolónő egy csésze tiszta
1821 4, V | egyúttal tudatta velem, hogy ez az utolsó táplálék, amit e
1822 4, V | tenyerekkel. A hangja olyan, mint az oroszlánmorgás. Az első
1823 4, V | mint az oroszlánmorgás. Az első szava az volt hozzám,
1824 4, V | oroszlánmorgás. Az első szava az volt hozzám, hogy nyissam
1825 4, V | eltávozott, mellettem hagyva az ápolónőt.~Egész éjjel nem
1826 4, V | szobámba a tanár, s azon az oroszlándörmögésű hangon
1827 4, V | ide! – parancsolá a tanár az ápolónőnek.~Én kitaláltam,
1828 4, V | mire való. Egész arzenál az, amivel az élet védői a
1829 4, V | Egész arzenál az, amivel az élet védői a halál ellen
1830 4, V | azt mondta, hogy vessem le az ingemet.~Én rémültem kaptam
1831 4, V | hogy bocsássa be hozzám az anyámat, ő hadd vetkőztessen
1832 4, V | várhatja a kimenetelt.~Behívták az anyámat. Ő végezte velem
1833 4, V | kimehet! – mordult rá a tanár.~Az anyám sírva fakadt, a kezeit
1834 4, V | No csak hamar! – unszolta az orvos. – Ne féljen, nem
1835 4, V | esszük meg a lányát.~Amíg az anyámat kituszkolták az
1836 4, V | az anyámat kituszkolták az ajtón, a tanár kiegészíté
1837 4, V | Mindenki jól tudta a szerepét. Az ápolónő medencét hozott
1838 4, V | hozott elő langyos vízzel. Az egyik segédorvos szivaccsal
1839 4, V | azzal dörzsölte végig. Akkor az ápolónő meleg vizet hozott:
1840 4, V | mindenikből tele marokkal mosta le az arcomat, míg a segédei a
1841 4, V | dörmögé a tanár, mire az ápolónő letörülgetett felületesen.~
1842 4, V | kis ezüstcsészébe mártotta az ujja hegyét, s valami írral
1843 4, V | bekente a szempilláimat és az ajkaimat.~Akkor aztán egy
1844 4, V | egy kaucsuk álarcot tettek az arcomra, mely a szájamat
1845 4, V | arcomra, mely a szájamat és az orromat is betakarta.~Ez
1846 4, V | tömlő csövét, melyen át az egyik segédorvos a kloroformot
1847 4, V | segédorvos a kloroformot az álarc alá fújtatta.~Az egyik
1848 4, V | kloroformot az álarc alá fújtatta.~Az egyik orvos, biztatásomra,
1849 4, V | mért hívják úgy? Nekem az rettenetes volt. Azt hittem
1850 4, V | rettenetes volt. Azt hittem az első percben, hogy megfulladok
1851 4, V | Később kábulat fogta el az agyamat: nem hallottam már
1852 4, V | aludtam még. Egyre könyörögtem az álarc alatt, ne bántsanak
1853 4, V | csak jobban szívatták velem az altató gázt. Utoljára mégiscsak
1854 4, V | történt velem, azt nem tudom. Az egyik orvossegéd beszélte
1855 4, V | legérdekesebb eseteknek az orvosi klinikán, én azalatt
1856 4, V | magam nem emlékszem már az álomlátványomra.~– Pihenjen
1857 4, V | bepólyázása s gipsz közé öntése, az következett, hogy fölébresszenek.
1858 4, V | hangos volt a csattogás, hogy az anyám a harmadik szobában
1859 4, V | mit csinálnak?” kiáltá az orvosokra.~– Jöhet már –
1860 4, V | másik szebb világtól.~Hanem az anyám alig akart rám ismerni.
1861 4, V | akart rám ismerni. Ez nem az én arcom volt. Kékre, veresre
1862 4, V | Kékre, veresre feldagadva az arculütésektől, szemeim
1863 4, V | alatt, a fej bepólázva, az áll erőszakosan felkötve,
1864 4, V | felébredésben a legelső gondolatom az volt, hogy a kezeimmel a
1865 4, V | Egész boldog voltam, hogy az ingem már rám volt adva:
1866 4, V | hogy mi volt a kacagás oka.~Az ilyen tudós embereknek is
1867 4, V | babonáik. A műtőorvosoknál az a hagyományos hit, hogy
1868 4, V | sebészeti eszközökkel nem szabad az ágy melletti falhoz érni,
1869 4, V | sikerül. Ez ellen vétett az egyik segéd. Azt nevették
1870 4, V | aztán kiadta a rendeletet az ápolónőnek, amit nekem is
1871 4, V | a fejét fölemelnie, mert az a seb felszakadását okozhatná.
1872 4, V | szabad bejönni hozzá, még az anyjának sem. Minden három
1873 4, V | élni. – Valamikor olvastam az ősmagyarok szertartásáról
1874 4, V | ősmagyarok szertartásáról az elrejtőzött leánnyal; most
1875 4, V | szívemre tettem, úgy számláltam az érverést; de háromszáznál
1876 4, V | estem vissza. Mennyivel jobb az álom, mint az élet. Az az
1877 4, V | Mennyivel jobb az álom, mint az élet. Az az igazi élet.
1878 4, V | jobb az álom, mint az élet. Az az igazi élet. Rémem nem
1879 4, V | az álom, mint az élet. Az az igazi élet. Rémem nem kísértett
1880 4, V | Csak megcsókolhatnám annak az orvosnak a kezét. – Így
1881 4, V | és gyöngéden megcirógatta az arcomat. Nem volt az már
1882 4, V | megcirógatta az arcomat. Nem volt az már duzzadt; de beesett
1883 4, V | nyolcadik napon, amikor az következett volna, hogy
1884 4, V | fejemről a gipszburkolatot, az egyik ápolónő, a fiatalabb,
1885 4, V | ápolónő, a fiatalabb, aki az idősebbet felváltotta, egy
1886 4, V | hozott be hozzám, amire az volt írva, hogy „sürgős”,
1887 4, V | benne. Azt hitte, hogy ennek az átvételi elismerését nekem
1888 4, V | fel a boríték címzésén. Az ápolónő fölvágta a borítékot,
1889 4, V | pénzzel együtt a kezembe adta. Az atyám tudatta velem, hogy
1890 4, V | atyám tudatta velem, hogy az országos sertésvész miatt
1891 4, V | mint a tífusz.~– Mintha az ég szakadt volna rám egyszerre!
1892 4, V | oly nyilalló fájdalom lőtt az agyamon keresztül, amihez
1893 4, V | minden kínjai vetekedtek az agyamban. Én kiszenvedtem
1894 4, V | azért, amit vétettem ellene!~Az ápolónő, látva a beállt
1895 4, V | villanycsengettyűvel a felügyelő orvosnak; az sietve jött hozzám; de utána
1896 4, V | rémülve. A tanár szidta az ápolónőt, szidott engemet,
1897 4, V | ápolónőt, szidott engemet, az egész pereputtyomat. „El
1898 4, V | pereputtyomat. „El van rontva az egész műtét! A heg fölszakadt!
1899 4, V | sóhajtottam én kínjaim közt.~Az orvosok azt határozták,
1900 4, V | kínokat okozott nekem. Azok az órák, amik alatt ez végbement,
1901 4, V | ez végbement, lenyomják az örökkévalóságot! – Amint
1902 4, V | örökkévalóságot! – Amint aztán az utolsó köteléket is lebontották,
1903 4, V | kiáltást hallottam, s láttam az arcaikon az örvendezés derüjét.
1904 4, V | hallottam, s láttam az arcaikon az örvendezés derüjét. A seb
1905 4, V | könnyű pólyával van bekötve, az állkötőmtől felszabadultam;
1906 4, V | aztán megbiztatott azon az ő mély, dörmögő hangján,
1907 4, V | kezeimet, s hálát adtam az Istennek, hogy megszabadított
1908 4, V | dicsőségnek vége szakad egyszer. Az én megszabadítóim, akikre
1909 4, V | velem. Ilyen kávét, tudom, az ispitályban sem kaptál.~
1910 4, VI | A kávézás alatt ráértem az Esztára vonatkozó tervemet
1911 4, VI | dolgodban.~– Amit ön mond, az jó lesz.~– Hát én azt mondom,
1912 4, VI | erőltetned, hanem kiköltöznöd az én budai gazdaságomba. Ott
1913 4, VI | mögött. Eszta hangja volt az.~Bámulva tekintek hátra:
1914 4, VI | volt megtudni, mi lehet az? Mikor aztán ráismert a
1915 4, VI | hadd fessen torzképeket az én falusi idilljeimről.~–
1916 4, VI | teljesülni fognak. Ha belekerülsz az én falusi gazdaságomba.
1917 4, VI | így kerültél hozzám, ebben az egy szál ruhában. Hol maradt
1918 4, VI | többi ruháiddal?~– Igaz a! Az ott maradt a kórházban.
1919 4, VI | intézkedem a cselédeimnél az elhelyezéséről. Magamra
1920 4, VI | takarókkal.~Aztán amint az alagúton átjutottunk, a
1921 4, VI | halmokon, mint a tengerár; az Istenhegyi úton már derült
1922 4, VI | derült ég jött elénk, s amint az udvaromra megérkeztünk,
1923 4, VI | Pest és Buda között.~Ebben az isteni levegőben egyszerre
1924 4, VI | de valamennyit levágja az igazi magyar kakas, gyönyörű
1925 4, VI | tenyeréből kukoricával.~Az inasom ezalatt behordta
1926 4, VI | Kérdeztem tőle; hogy hát az orvosságos ládikómat kihozta-e?~
1927 4, VI | Budáig. Van ott külön szer az étvágytalanság ellen, az
1928 4, VI | az étvágytalanság ellen, az álmatlanság ellen, a köhögés
1929 4, VI | ellen, a köhögés ellen, az idegesség ellen; azt mind
1930 4, VI | rám a kérdésemre. Láttam az ostoba pofájáról, hogy mit
1931 4, VI | gondol: „Minek a Svábhegyen az orvosságos láda?”~– No nem
1932 4, VI | élhetetlen! Neked is másutt jár az eszed! Az országgyűlésen!
1933 4, VI | is másutt jár az eszed! Az országgyűlésen! Hát majd
1934 4, VI | bekutyagolhatsz a városba az orvosságos ládikóért! Mármost
1935 4, VI | kérdeztem, hogy mi lesz az ebéd? A majorosné főzi a
1936 4, VI | halálos beteg vagyok; s hogy az a velem jött leány most
1937 4, VI | körüljárom a kertet. Milyen szép az ilyen kert télen. A fákat,
1938 4, VI | egy szál kabátban járom az utakat. A fehér cica mindenüvé
1939 4, VI | akit már elválasztottak az anyjától. Nagy barátságot
1940 4, VI | appetitórium. Van jó szilvórium, az jólesik útcsinálónak az
1941 4, VI | az jólesik útcsinálónak az ebédhez. Esztát nem kínáltam
1942 4, VI | kínáltam vele.~Aztán felhozták az ebédet. Volt tyúkleves galuskával,
1943 4, VI | tudja meg tőlem senki.)~Az inasomnak pedig szelídebb
1944 4, VI | szelídebb hangon szóltam, mint az elébb: „Nem szükség besétálni
1945 4, VI | szükség besétálni a városba az orvosságos ládikóért.”~–
1946 4, VI | a faágakon. Abból aztán az lett, hogy a cseppfolyóvá
1947 4, VI | ezt itt hagyni! Meg ezt az isteni tiszta levegőt!~Azt
1948 4, VI | Dehogy jut eszébe ilyenkor az embernek a festés. A művész
1949 4, VI | egyszerre érezhető lesz. Az én influenzás testem azt
1950 4, VI | leghamarább megérzi. Kihozatom az angol sált. Az kettőnknek
1951 4, VI | Kihozatom az angol sált. Az kettőnknek is elég betakarózni.
1952 4, VI | város fölött derengő ködre az égen. Odafenn pedig a sötétkék
1953 4, VI | testvére voltam, mikor ma az égiek közt járok! Élek!~…
1954 4, VI | hálókabátban, s számlálnám az óranegyedeket, amikben a „
1955 4, VI | kényelemre sokat adtám.~És aztán az az abszolút csendessége
1956 4, VI | sokat adtám.~És aztán az az abszolút csendessége az
1957 4, VI | az abszolút csendessége az éjszakának, amit a fővárosban
1958 4, VI | járdataposás nem zavarja az álmot. Nincs kocsmából botorkálók
1959 4, VI | elkezdtem a szokott imádságomat, az áment már elaludtam.~És
1960 4, VI | És aztán ami fölébreszt, az sem a rettenetes gőzgép
1961 4, VI | hanem a galambok turbékolása az ereszen. Az ablakom redőnyéből
1962 4, VI | turbékolása az ereszen. Az ablakom redőnyéből egy lemez
1963 4, VI | rózsaszín fénysugár ragyog az arcomba: itt van a reggel.~
1964 4, VI | Mennyi mindent álmodtam az éjjel! Bolondnál bolondabb
1965 4, VI | kijárata volt a hálószobájának az üveges verandára. Ő már
1966 4, VI | influenza – és nincs pletyka.~Ez az Eldorádó, ahol minden szabad.
1967 4, VI | szőlőlugasokat nyirbálom az ollóval, a fák sebeit tapasztom
1968 4, VI | vacsorálunk: beszélgetünk az élményeinkről. Én 71 esztendős
1969 4, VI | Visszakiabálok: írja alá a könyvet az inasom, fel van rá hatalmazva. –
1970 4, VI | fáradnom a tetőre. Ámbár az Eszta pénzeslevele emlékeztetett
1971 4, VI | pénzeslevele emlékeztetett az ezzel járó kellemetlenségre.~
1972 4, VI | borítékon. Ezer frank volt az összeg.~Azt írja a fiú,
1973 4, VI | nincs rászorulva többé az én barátságos segélyemre,
1974 4, VI | tribunál. Aki ott kivívja az elismerést, az kész ember.
1975 4, VI | ott kivívja az elismerést, az kész ember. A lapokból már
1976 4, VI | Fel fog-e a hírre derülni az arca az örömtől, a gyors
1977 4, VI | a hírre derülni az arca az örömtől, a gyors sikertől?
1978 4, VI | semmi hatást észrevenni az arcán, nagyon tudott uralkodni
1979 4, VI | nagyon tudott uralkodni az érzésein. Egy professzornő
1980 4, VI | miért kettőben? Ami pedig az eddigi segélyösszeget illeti,
1981 4, VI | mint a többi cigány: – az a lúdtömő mázolmány nem
1982 4, VI | húzni a kölcsönből. Ezzel az ügy el van intézve. Erről
1983 4, VII | VII.~Hát bizony szép dolog az az idealizmus! El is tart
1984 4, VII | Hát bizony szép dolog az az idealizmus! El is tart sokáig.
1985 4, VII | marad belőle valamicske. Az ember elmondja magának: „
1986 4, VII | kisebesül. Orvosomat hívatom, az megvizsgál, kenőcsöt rendel:
1987 4, VII | purgativát, szigorú diétát, az mind nem használ semmit.
1988 4, VII | Ide van írva, rápecsételve az ítélet a hátamra, a mellemre,
1989 4, VII | ha étel, ital jólesik, az szenvedéseidet fokozza;
1990 4, VII | önmagadnak. Nem jobb volna, ha az ördög elvinne, mint hogy
1991 4, VII | elvinne, mint hogy te hordod az ördögöt a hátadon?~A híres
1992 4, VII | már sok embert kergetett az öngyilkosságba. Mikor azt
1993 4, VII | bizonyosra vehetjük, hogy az a halálos kísértő az ekcéma
1994 4, VII | hogy az a halálos kísértő az ekcéma senile volt. Az orvosi
1995 4, VII | kísértő az ekcéma senile volt. Az orvosi tudomány azonban
1996 4, VII | cseppenkint kevesebbet, az utolsó háromig. Ha a baj
1997 4, VII | El vagy te már jegyezve az arzenikummal, be van a nevetek
1998 4, VII | nevetek jegyezve egymás mellé az anyakönyvvezetőnél. Ásó,
1999 4, VII | nagyon ragaszkodó hitestárs. Az lefoglalja magának minden
2000 4, VII | Ráteszi a kezét a szívünkre: az érverés rendetlenné lesz;
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2208 |