Rész,  fezejet

 1     1,  I   |    kialudt a képzeletem.~Ez pedig rám nézve komoly szempontból
 2     1,  I   |       tőkepénzem: ha ez pihen, az rám nézve olyan, mint az árvíz,
 3     1,  III |           egy-egy millió forint – rám, az özvegyre szintén annyi.~(
 4     1,  V   |     milyen észrevételeket tesznek rám! A „tintás ujjú!” A malachit
 5     1,  VI  |           üresen maradt állásokat rám mint törvényes utódjára
 6     1,  VII |        rettenetesen megharagudott rám, s kiátkozott a gyülekezetből.~
 7     1,  VIII|      baziliszkusz szemeket vetett rám, valahányszor rá találtam
 8     1,  VIII|     Eglantine határozottan duzzog rám.~– Duzzog bizony: de nem
 9     1,  VIII|        Kár, hogy Kínába nem mégy. Rám ne vesztegesd a malasztot.
10     2,  7   |    lehetett jönni.~Ez a három hét rám nézve is olyan volt, mint
11     2,  9   |          nagy szemeket meresztett rám, s majd meg a másik barátomra
12     2,  9   | rugdalózásom, harapdálásom dacára rám húzták a kényszerítő zubbonyt,
13     2,  10  |          szökni, de ez a jó példa rám nézve már elkésett. Nem
14     2,  10  |     nagyon becses szerzemény volt rám nézve. Annak egy rejtett
15     2,  10  |          tovább. Senki sem ismert rám.~Hogy is ismerhetett volna?
16     2,  10  |           a kantin. Ez sem ismert rám; pedig de sokszor hajlongott
17     2,  10  |           tekintetemben. Aki csak rám nézett, megdöbbenten hátrahőkölt:
18     3,  4   |         Szép tanagra-figura volt.~Rám sem nézett.~Én, a rendes
19     3,  5   |        megszűnt, s nem ruházza át rám, s ha az atyám félmilliónyi
20     3,  5   |        nap egy örökkévalóság volt rám nézve. Végre megérkezett
21     3,  5   |         és mindenki ujjal mutogat rám: az ott az a hölgy, aki
22     3,  5   |       ember! És minden ember, aki rám néz, azt mondja magában:
23     3,  6   |       frakkban? Irigykedni fognak rám. Annál jobb.~Találgatni
24     3,  9   |         menekülnöm a szigetemről. Rám nézve ez volt az elveszett
25     3,  9   |         már aztán olyan üres volt rám nézve az egész világ. Senkim
26     3,  9   |      ember olyan furcsán nézdegél rám. Mit bámulnak rajtam? Talán
27     3,  9   |       közepébe esett, az nem volt rám nézve látható: se betű,
28     4,  IV  |        könyörgő pillantást vetett rám azokkal a nagy szemeivel.
29     4,  IV  |       ajándék, hanem segélyezés a rám bízott rendelkezési alapból,
30     4,  IV  |      leány félrehajtotta a fejét, rám nézett merően azokkal a
31     4,  IV  |           azt a sok jóságot, amit rám pazarolt. Emlékezzék rám
32     4,  IV  |          rám pazarolt. Emlékezzék rám néha, ahogy én önre mindig
33     4,  IV  |         Az orvosok ijedten néztek rám.~– Bocsánat, uraim! Nem
34     4,  V   |        műtét legkínosabb jelenete rám nézve. A tanár azt mondta,
35     4,  V   |         Hanem az anyám alig akart rám ismerni. Ez nem az én arcom
36     4,  V   |         voltam, hogy az ingem már rám volt adva: ott találtam.~
37     4,  V   |        Mintha az ég szakadt volna rám egyszerre! Elszörnyedésemben
38     4,  V   |     Otthonom nincs sehol. Nem vár rám senki. Éppen a villanyos
39     4,  VI  |         hazatértünk, már ott várt rám a kocsisom a hintóval. Tíz
40     4,  VI  |        kell szedni.~Nagyot bámult rám a kérdésemre. Láttam az
41     4,  VII |           A vénség sömöre.~Ki van rám mondva, hogy „vén” vagyok.
42     4,  VII |       arzenikum. Ijedten mereszté rám azokat a nagy sötétkék szemeit.~–
43     4,  IX  |      hordoztam magammal. Nem volt rám szüksége. Volt cavalier
44     4,  X   |           Bandi ajánlatába, akkor rám nézve el van veszve.~Nem