Rész,  fezejet

 1   Elo       |           azt mondjuk valakinek: „öreg ember”, az szelíd megtisztelés,
 2   Elo       |   érvényesítették ezt a mondást: „Öreg ember nem vén ember”.~Ebből
 3   Elo       |          van.~Az első az, hogy az öreg ember, miután harminc és
 4   Elo       |          második eset az, hogy az öreg ember nem választ új élettársat
 5   Elo       |      magát.~A harmadik esetnél az öreg ember szintén az élvezetesebb
 6   Elo       |          eset aztán az, amikor az öreg ember nagylelkűséget vél
 7   Elo       |         kérőhöz. Nem vén az, csak öreg. A leány megtört szívvel
 8   Elo       |     hozzávénül az öregéhez: és az öreg mindennap látja maga előtt
 9     1,  II  |         De hogyan vegyen nőül egy öreg hadastyán egy kész tisztes
10     1,  VIII|      idehaza kibeszéljék, hogy az öreg poéta sem jobb a Deákné
11     1,  VIII|           istennői pompájában: az öreg areopáviánok egyhangúlag
12     1,  VIII|       ezúttal is bevált az, hogy „öreg ember nem vén ember”.~Szerencsémre
13     1,  VIII|           ember”.~Szerencsémre az öreg Keresztessytől tanultam
14     1,  VIII|           ellen panasza, hogy az „öreg ember nem vén ember”, csak
15     1,  IX  |          már azt is felhányják az öreg embernek, ha piros szegfűt
16     2,  5   |         eltemetett fiatalságot az öreg szív jégsírjában). Hát még
17     2,  7   |       ifjú szerelme tigris; de az öreg ember szerelme boa constrictor!
18     2,  7   |      látják többet. – De mikor az öreg emberhez így szól a bálványnő: „
19     2,  9   |      akarom őt megölni! Magam, az öreg. A szívén akarok keresztülrontani
20     2,  9   |        aminő Szerafino; nekem, az öreg embernek, egyenes kardra
21     2,  9   |     nézzetek! Így szokott lőni az öreg! Pisztolyt választottatok?~–
22     2,  9   |           csak nem kell kérkedni, öreg – mondá az egyik barátom. –
23     2,  10  |     Odasiettem.~A régi jó ismerős öreg hordár hozta, aki szokta
24     2,  10  |        Ahogy engemet meglátott az öreg, nagyon megörült; de a portás
25     2,  10  |           azt a palackos kosarat, öreg kiálta neki, s maga megfogva
26     3,  1   |           meddig nem vén ember az öreg ember?~Addig, ameddig győzi.~–
27     3,  4   |           tenyerével.~– Hallod-e, öreg, te nekem tetszel!~Vállat
28     3,  6   |     mellett álltak, a fiú volt az öreg, az apa volt a fiatal. Valósággal
29     3,  6   |       hogy addig nem vén ember az öreg ember, amíg győzi. Mivel?
30     4,  III |           meddig nem vén ember az öreg ember?”~Nem vagyok megelégedve
31     4,  III |      rajtam sajnálkozni: „Szegény öreg! megérte a dekadenciáját!
32     4,  III |           Hát ezt teszi az, hogy „öreg ember nem vén ember.”~Nevetségessé,
33     4,  IV  |         ez. Elkövette azt már más öreg mester is, hogy kezdő tehetségeknek
34     4,  IV  | megérkezett, rögtön felkereste az öreg kollegáját, s annak a társaságában
35     4,  IV  |          egy heroina – dörmögé az öreg doktor.~– Valóban én sem
36     4,  VII |           hogy „vén” vagyok. Nem „öreg”, de „vén”. – Dög. – Ide
37     4,  VIII|         Aztán – már egy szerelmes öreg ember is eléggé tréfás alak;
38     4,  VIII|        alak; de egy szerelemféltő öreg ember meg éppen nevetséges.~
39    Ut       |           amit magára idézhet az „öreg” ember, aki nem akar „vén”