Rész, fezejet
1 1, I | ismerős; de azért nem koros hölgy; az írónők örökké fiatalok.~–
2 1, VII | temperamentumú, passzív természetű hölgy volt. Úgy látszik, hogy
3 1, VIII| a regényből.~A vereshajú hölgy Pompilia.~Pompiliának van
4 2, 5 | mint egy harmincéves eleven hölgy.~Hát hiszen úgy is kerültem
5 3, 1 | valamelyikéről egy fiatal hölgy a hullámok közé vetette
6 3, 3 | szerelemérzék agyacsa.~A bájos hölgy nem tudott, vagy nem akart
7 3, 3 | Szép is volna, ha egy úri hölgy azt mondaná egy úriembernek: „
8 3, 4 | ami leginkább bizonyítá a hölgy előkelő voltát, a rajta
9 3, 4 | elegáns öltözetű fiatal hölgy a Ferenc József-hídról a
10 3, 4 | rulettbarlangban.~Ez nem talál össze. A hölgy ruhazsebében három tekercs
11 3, 4 | jelentette nálam, hogy az ápolt hölgy már elhagyta a kórágyat,
12 3, 4 | halhatatlanságát.~Érdekes hölgy, aki mindezt meg meri tagadni.~–
13 3, 4 | felkerestem a megmentett hölgy szobáját.~Egy felügyelőnő
14 3, 4 | nyalábjában.~Az aranyhajú hölgy a nyugágyon hevert, s mikor
15 3, 4 | szavaim alatt az aranyhajú hölgy lassankint fölemelkedett
16 3, 4 | Mikor ezeket meglátta a hölgy, kitört belőle a kacagás,
17 3, 4 | elöl kerüljenek.~Erre a hölgy megint elkezdett nevetni;
18 3, 4 | kifejezze.~– Kész vagyok rá.~A hölgy felállt a helyéről.~Az orvosnő
19 3, 4 | bőrtakaróból egy űrlapot.~A hölgy tudta, hogy mit kell mondania.~–
20 3, 4 | sietett tiltakozni a hölgy. – Valóságos bort, amit
21 3, 5 | Marsala után a szemközt ülő hölgy elkezdett beszélni.~„Miután
22 3, 5 | után folytatta az aranyhajú hölgy:~„Éppen születésem napja
23 3, 5 | férfiúra egy „cheer”-t. A hölgy azonban letakarta a tenyerével
24 3, 5 | azért, aki meghalt!)~(A hölgy úgy ütötte poharát az enyimhez,
25 3, 5 | hogy öltöztessen fel.” „A hölgy elém tartotta a kézitükröt,
26 3, 5 | alá való.)~Az aranyhajú hölgy ivott egy pohárral, és folytatá:~„
27 3, 5 | mutogat rám: az ott az a hölgy, aki egy niggernek a fogait
28 3, 5 | ajkát megcsókolja.«„~(A hölgy összerázkódott, s két összefont
29 3, 5 | vive!” mondá az aranyhajú hölgy, a kristálykupicát az enyimhez
30 3, 7 | megbámulok.~Az aranyhajú hölgy aztán, mikor látta az én
31 4, IV | kicsiny szemei vannak, az a hölgy ne nevessen. S ez a leány
32 4, VIII| kérdezni egymástól: „Ki ez a hölgy itten?”~S a bohémvilág pletykanyelve
|