Rész, fezejet
1 1, V | éppen botrányszámba vétetnék tőlem. Most én fizetek a lapoknak
2 1, V | fizetek a lapoknak azért, amit tőlem közölnek.~Azt ugyan föltettem
3 1, VII| Minden ember azt kérdi tőlem, hogy mi bajom? Különösen
4 1, IX | a terembe, azt kérdezték tőlem, hogy melyik szép leánytól
5 1, IX | amit nem lehetett elvenni tőlem: virilista maradtam a megyebizottságban,
6 2, 2 | nézetben, hogy ezt a kincset tőlem mint annak megtalálójától,
7 2, 2 | koporsót.~(S ez nem is volt tőlem rossz üzlet. Az egész világot
8 2, 9 | egyik eztán azt kérdezte tőlem, hogy ki az az úr, akit
9 2, 9 | uram! Így nem menekülsz tőlem!~A barátaim csitítottak,
10 2, 9 | egészen hebehurgya szándék tőlem, egy olyan gyakorlott spadassint,
11 3, 4 | langos göndörülés.~Az ápolók tőlem kérdezték, hogy levágják-e
12 3, 9 | próbálkozott megkérdezni tőlem, hogy hol jártam egy álló
13 3, 9 | szenvedek, anélkül hogy tőlem kérdezte volna. Azt is elmondta,
14 3, 9 | öngyilkosságnak elvették tőlem; itt az ablak, emeleten
15 4, III| is kérdeztek csak egyszer tőlem?~Hogy hát „meddig nem vén
16 4, IV | elutazom. Búcsúzni jöttem.~– Tőlem?~– Öntől is – meg a művészettől
17 4, V | oroszlándörmögésű hangon kérdé tőlem: „Nos, nem fél?”~– A haláltól
18 4, V | villanyoskocsi. Alig tíz lépésnyire tőlem. Talán észrevett a kocsivezető,
19 4, VI | históriáját sem tudja meg tőlem senki.)~Az inasomnak pedig
20 4, VII| kiképezni.~Azt kérdezte tőlem: „többet tud az a müncheni
21 4, VII| a leánynak: „Kérdezd ezt tőlem tegezve.”~Elrejté az arcát
22 4, VII| gondolat.~Az, hogy nem fél tőlem. Hát igazán olyan biztosíték
23 4, VII| Kis idő múlva azt kérdezte tőlem:~– Mikor kelünk az olaszországi
24 4, IX | mintha félne, hogy elmarad tőlem.~A villanyvilágított francia
25 4, IX | Budapesten időzöl.”~Mi volt ez tőlem? A megháborodott őrültségnek,
|