Rész,  fezejet

501     4,  II  |       egyszerre tud beszélni folyvást, s hallani és felfogni azt,
502     4,  II  |               tud a szemével beszélni, s a szájával annak az ellenkezőjét
503     4,  II  |                 ott mindenki semleges.~S a festőnőknek a szíve hideg.~
504     4,  III |               gyönyör a tett.~A kedély s a munkakedv az örök fiatalság
505     4,  III |          kilencvenesztendős festőt is.~S nekem még messze van odáig.
506     4,  III |            nekem még messze van odáig. S bennem még lüktet az életkedv.~
507     4,  III |               a dicsőítő felköszöntés! S az ünnepelt nagyon jól tudja,
508     4,  III |                 Múmia lesz ő mindjárt, s vinni fogják – de nem az
509     4,  IV  |          dédunokáim”.~Regényt ígértem, s folyvást csak értekezéseket
510     4,  IV  |           legnagyobbik kopott ruhában, s miért olyan sovány.~– Hol
511     4,  IV  |           tanítványait tegezni szokta.~S ehhez olyan könyörgő pillantást
512     4,  IV  |                a fényes segélyezésért, s helyet foglalt az általam
513     4,  IV  |               vázlatokkal a rajztokja, s azok mind nagyszerű tervek
514     4,  IV  |                köt bokrétát egymásnak. S a csípősködésben Eszta volt
515     4,  IV  |            szekere beledűlt az árokba, s aki e históriai mondásra
516     4,  IV  |             basát emel föl a fogaival, s úgy járja a verbunkos táncot
517     4,  IV  |               nézve. Genre-t képeztek. S ez sok a művész pályán.
518     4,  IV  |    Sajátságaikat tudták érvényesíteni, s mentül jobban fejlődött
519     4,  IV  |               összemérkőzött Esztával, s megesett, hogy a leány vívótőre
520     4,  IV  |                az a hölgy ne nevessen. S ez a leány mindig készen
521     4,  IV  |         felhagynának. Küzdök magammal, s nem bírok a kétfelé vált
522     4,  IV  |                aztán meg a praxisával, s aki ebből tisztességesen
523     4,  IV  |          forintot össze tudok kaparni, s teneked hármat adnak holmi
524     4,  IV  |          gyerek, lecsapod a plajbászt, s szaladsz a doktorhoz, a
525     4,  IV  |                bohémasztalnál gyűjtöd, s lesz belőled író (a legsilányabb
526     4,  IV  |           magához hasonló cimborákkal, s éjfélek után vetődik haza,
527     4,  IV  |             éjfélek után vetődik haza, s aztán délig aluszik, akkor
528     4,  IV  |           búcsút vesz hollandus módra, s egyszerűen elmarad, és átköltözik
529     4,  IV  |                vártatva nyílt az ajtó, s belépett Eszta. Ez is szokottnál
530     4,  IV  |                 adott már tanácsot!)~– S ki az a boldog, aki magát
531     4,  IV  |           feleletnél le kellene sütni, s száraz hangon felelt:~–
532     4,  IV  |         gondolni.~Azzal bókot csinált, s távozni készült.~– No, hát
533     4,  IV  |            hozzám, hogy „Isten önnel”, s ezzel elsietett. Bandihoz
534     4,  IV  |           vázlatait, festékes ládáját, s úgy elpályázott, hogy még
535     4,  IV  |             saját termésű borát issza, s a saját kocsiján utazik.
536     4,  IV  |      munkaévadban!~Mikor hazakerültem, s aztán megint leültem a dolgozóasztalomhoz,
537     4,  IV  |               múlt már, hogy elmentek, s azóta egy levelet sem küldtek
538     4,  IV  |               Tehát üljünk a szobában, s olvassuk az újságokat.~Az
539     4,  IV  |              Bizonyosan – feleltem rá, s odavezettem egy karszékhez.
540     4,  IV  |              rajtad akkor, ami most.~– S nem veszi ön észre, hogy
541     4,  IV  |          rokonaim házához megérkeztem, s a falusi lak verandája előtt
542     4,  IV  |          véletlenül elsült a fegyvere, s a golyó a szívét járta keresztül.
543     4,  IV  |             megölelgetett, megcsókolt, s azt rebegte, hogy drága
544     4,  IV  |               felugrottam az ágyamból, s végiglopóztam a sötét szobákon
545     4,  IV  |               visszavittek az ágyamba, s többet nem hagytak őrizetlenül.~–
546     4,  IV  |                háznál betegen fekszik, s hogy a vőlegénye meghalt?~–
547     4,  IV  |         felkereste az öreg kollegáját, s annak a társaságában jött
548     4,  IV  |                nyúlt az egyik kezével, s arccal lefelé fordított.
549     4,  IV  |               aztán az agyamig felért, s a hajamat felemelte, egyszerre
550     4,  IV  |             hogy szemeimet felnyissam, s ébren viselkedjem. Kikérdeztek,
551     4,  IV  |    belgyógyászat nem tud megszüntetni, s melyek idő jártával, amint
552     4,  V   |                tiszta húslevest adott, s egyúttal tudatta velem,
553     4,  V   |          táplálék, amit e napra kapok, s ha a műtét meglesz, azon
554     4,  V   |             bejött a szobámba a tanár, s azon az oroszlándörmögésű
555     4,  V   |               mártotta az ujja hegyét, s valami írral bekente a szempilláimat
556     4,  V   |               sebesült fej bepólyázása s gipsz közé öntése, az következett,
557     4,  V   |              áll erőszakosan felkötve, s a pólya fölött egy vastag
558     4,  V   |              tanár megfogta a fejemet, s kissé féloldalt fordította,
559     4,  V   |              volt írva, hogy „sürgős”, s pénz volt benne. Azt hitte,
560     4,  V   |          ápolónő fölvágta a borítékot, s a levelet a pénzzel együtt
561     4,  V   |         felkaptam fejemet a vánkosról, s ettől a gyors mozdulattól
562     4,  V   |               áh!” kiáltást hallottam, s láttam az arcaikon az örvendezés
563     4,  V   |              levest hozatott tojással, s hogy azt megihassam a csészéből,
564     4,  V   |        fekhetem akármilyen helyzetben, s ha megszomjazom, kérhetek
565     4,  V   |                összetettem a kezeimet, s hálát adtam az Istennek,
566     4,  V   |           álltam a ködös utca közepén, s tanakodhattam magamban,
567     4,  V   |               is átkarolta a nyakamat, s kisírta magát kedvére.~–
568     4,  VI  |              szívsz.~– Nagyon jó lesz. S ami még főbb dolog: nem
569     4,  VI  |                magammal egy bérkocsit, s elviszem a bőröndömet, aztán
570     4,  VI  |      beszerezzünk.~Bérkocsit hozattam, s aztán a leánnyal együtt
571     4,  VI  |             Tíz óra lehetett délelőtt, s a hintó lámpásai égtek.
572     4,  VI  |           kikísérem a leányt a hegyre, s magam intézkedem a cselédeimnél
573     4,  VI  |              már derült ég jött elénk, s amint az udvaromra megérkeztünk,
574     4,  VI  |           mellszorulás mind elveszett, s vele együtt a hipochondriás
575     4,  VI  |                  odakuporodik közéjük, s eteti őket a tenyeréből
576     4,  VI  |               én halálos beteg vagyok; s hogy az a velem jött leány
577     4,  VI  |            fehér cica mindenüvé kísér, s ahol megállok, a lábamhoz
578     4,  VI  |              volt. Gyémánt nap sütött. S a meleg napsugártól a zúzmara
579     4,  VI  |         kandallóm előtt, hálókabátban, s számlálnám az óranegyedeket,
580     4,  VI  |               Ő már ott a kávét főzte, s vidáman kívánt jó reggelt…~      ~
581     4,  VI  |          legújabb festményét megvette, s állandó szerződést kötött
582     4,  VI  |              én barátságos segélyemre, s a neki küldött harmadik
583     4,  VI  |               a visszakapott összeget, s azt határoztam magamban,
584     4,  VI  |           kényszerített mecénásságról, s hogy ő nem olyan cigány,
585     4,  VII |      végighúzza a körmeit a testünkön, s azt mondja: „Bizony vén
586     4,  VII |            Vége minden idealizálásnak.~S mireny asszonyság nagyon
587     4,  VII |              érverés rendetlenné lesz; s mikor egy szívdobbanás felakad,
588     4,  VII |                vesse le a gyapjúinget, s viseljen helyette selyeminget.~
589     4,  VII |                Megfogadtam a tanácsát, s egy hét múlva nyoma sem
590     4,  VII |       mulatsághoz. A színház untatott, s a zene kínozta az idegeimet.~
591     4,  VII |                természetből levázolni, s aztán úgy találtam, hogy
592     4,  VII |   segélyösszeget, amit Bandinak adtam, s amire annak már nincs szüksége,
593     4,  VII |                festőakadémia szünetel, s a tanárok is utaznak, fürdőznek,
594     4,  VII |     kifejezésével tekintve a szemembe, s azt rebegé: „Hát nem szeret
595     4,  VII |              nem szeret ön már engem?”~S amikor ezt mondta, a kezemet
596     4,  VII |                az arcát az arcom mögé, s alig hallhatóan susogá: „
597     4,  VII |            milyen szép énekhangja van, s mennyi mindenféle dalt tud.
598     4,  VII |               tud. Ugyan hol szerezte? S hogy tudta úgy elrejtegetni?
599     4,  VII |           volna már délután befogatni, s a városban mindent megvásárolni.~
600     4,  VII |             mint a törlészkedő macska, s azt súgá a fülembe: de ugyebár
601     4,  VIII|               tősgyökeres katarrussal, s visszaemlékezni a szép délszaki
602     4,  VIII|        házaspárnak bizony pótlék kell, s azt össze kell szedegetni
603     4,  VIII|         jelmezt, mint az a primadonna, s ha azt felveszi, úgy fog
604     4,  VIII|        megérzik. (Hisz azok is napok!)~S aztán mikor hazatértünk,
605     4,  VIII|        érzelmek ölelkezése is gyönyör. S a gondolatok fogamzanak.~
606     4,  VIII|            asszonyomat magammal vinni, s az első sor zártszékbe leültetni.
607     4,  VIII|                  Ki ez a hölgy itten?”~S a bohémvilág pletykanyelve
608     4,  VIII|       szeretője volt több esztendeig”.~S a művészek és a művésznők
609     4,  VIII|              levele van az eddigiekért s az ezutániakra; de ők maguk
610     4,  VIII|     teaestélyre. Bemutatom Esztát neki s őt Esztának. Az osztriga
611     4,  VIII|             látni Eszta színvázlatait, s kér belőlük választást,
612     4,  VIII|              meg is kísérlettem hozzá.~S a fiókja rejtekéből elővett
613     4,  VIII|          remekművét fogják magyarázni.~S az illusztráló művész tisztelt
614     4,  VIII|            káposztalevelet majszolnak, s mikor az orruk összeér,
615     4,  VIII|           orruk összeér, megfordulnak, s keresnek másik káposztalevelet.~
616     4,  VIII|                időn meg lett alapítva. S ezzel a hírnévvel a társadalmi
617     4,  VIII|               ez nem közönséges lélek.~S idő járásával hódító szépséggé
618     4,  VIII|            hódító szépséggé fejlődött.~S a bohémvilágban vannak ellenhódítók
619     4,  IX  |      kapubejáratnál óriási méretekben, s azoknak a szemei világítottak
620     4,  IX  |                külföldön lakó művészek s a hazai közélet szommitásai
621     4,  IX  |             fel az előadói tisztségre, s meghallgatták figyelmesen
622     4,  IX  |          produkciókat bocsátott közre, s a szobrász szemfényvesztői
623     4,  IX  |           pezsgős pavillonban a Hébék, s riporterek a mecénások.~
624     4,  IX  |         rendezője volt az ünnepélynek, s azok között én voltam a
625     4,  IX  |            szüretelte a hódolatokat. – S én annak örültem. – S azt
626     4,  IX  |                  S én annak örültem. – S azt hiszem, hogy ő is örült.~
627     4,  IX  |                a rendező bizottságtól, s eljött Párizsból, hogy az
628     4,  IX  |        Bandihoz, kezemet nyújtám neki, s aztán megöleltem, szívélyesen
629     4,  IX  |         megszorított keze hideg marad, s ölelésemet eltoló mozdulattal
630     4,  IX  |       vacsorálni: légy a mi vendégünk.~S azzal választ sem várva,
631     4,  IX  |           karjába öltém a bal karomat, s vittem magammal a Frères
632     4,  IX  |                burnuszába burkolózott, s a baslikot le nem vetette
633     4,  IX  |              is népszerű asztalszokás.~S hogy csakugyan az, ezt Bandi
634     4,  IX  |               gyönyörű baritonhangját.~S mikor vége volt a dalnak,
635     4,  IX  |             Bandi felugrott a helyéről s a pezsgőspoharat magasra
636     4,  IX  |            kirúgta maga alól a széket, s elkezdett egymagában táncolni,
637     4,  IX  |              újrakezdeni a mulatságot, s három nap, három éjjel kitartani;
638     4,  IX  |           megfogtam Bandinak a karját, s azt mondtam neki: „Sohse
639     4,  IX  |              hogy törje meg a hűséget, s szabadítsa ki magát kényszerítő
640     4,  IX  |             sorsukat különválasztják – s akkor aztán – legalább egyik
641     4,  IX  |               szemembe nézett mereven, s aztán megszorítá a kezemet,
642     4,  IX  |              pihenőre a kifáradtaknak.~S mi becsületesen végeztük
643     4,  IX  |            között vendégünk szállását, s onnan hozassa el az úti
644     4,  IX  |          találkozásunkkor adós maradt, s azt susogá:~– Nagyon jól
645     4,  X   |               Mi szivarra gyújtottunk, s neki ártott a dohányfüst.~
646     4,  X   |                köszöntött, odább ment, s aztán elszaladt a városba,
647     4,  X   |            akkor közszemlére kerülhet, s ez ellen reagálhat a kedélye
648     4,  X   |                kivágni ebből a képből, s aztán a többi részét ennek
649     4,  X   |            erőszakosan a fájdalmaitól, s azokkal is a gyöngébbet