Rész,  fezejet

 1     1,  VIII|    gyilkosok” alatt.~Magamban azt mondtam: igaza van.~S az idegkór
 2     2,  4   |          is, a becsületet is. Azt mondtam a kreol barátomnak, hogy
 3     2,  9   |         hangon igen okos dolgokat mondtam el nekik.~– Tudjátok, barátim,
 4     2,  10  |  hajlongott előttem. Én nyugodtan mondtam neki, hogy első osztályon
 5     3,  4   |           osztályt fenntartani.~– Mondtam. És afelől is felvilágosítottam,
 6     3,  4   |    magamat odaküldetni.~– Rosszul mondtam. Hogy önt a pokolra vigyem.~–
 7     3,  6   |             A regényem elején azt mondtam, hogy addig nem vén ember
 8     3,  7   |       levágom a fejedet! Hányszor mondtam már?~Igaz, hogy sokszor
 9     3,  9   |           paradicsomom.~… Nem jól mondtam. Van jó egészségem, s az
10     4,  IV  |        valami mást is, de azt nem mondtam ki.)~Azzal megszorította
11     4,  IV  |        hogy nem hallottam felőle. Mondtam, hogy bocsássa be.~Elijedtem,
12     4,  IV  |   létezését az agyam hátulján? Én mondtam, hogy igen, gyakran akadályozott
13     4,  VII | gyógyszert. Kérdezte, hogy mi az? Mondtam neki, hogy arzenikum. Ijedten
14     4,  VII |         az árnyékát.~Egy este azt mondtam Esztának.~– Készülj útra.
15     4,  VII |    városban mindent megvásárolni.~Mondtam neki, hogy ma ünnep van,
16     4,  IX  |          Bandinak a karját, s azt mondtam neki: „Sohse keresd te a
17     4,  X   |         az én nőm szobájában?~Azt mondtam az elébb: „pfuj! Egy férj,