Rész, fezejet
1 Elo | a magyar szavaknak.~Ha azt mondjuk valakinek: „öreg
2 Elo | szelíd megtisztelés, de ha azt mondjuk: „vén ember”, az
3 Elo | kulacsban: abból húzok egyet, ha azt érzem, hogy meghűltem –
4 Elo | A szemeim is jók. Aztán azt is megvallom, hogy most
5 Elo | tudnék egy asszonyt tartani.~Azt mondta ám Aesopus meséjében
6 Elo | s felteszi magában, hogy azt boldogítani fogja. Legelőször
7 Elo | kiválasszam magamnak belőlük azt, amelyiktől legjobban irtózom.~
8 1, I | I.~Bizony-bizony azt hittem, mikor áldott jó
9 1, II | karmantyújában.~– No csak adja ide azt a verset, mindjárt elolvasom.~–
10 1, II | a forró kávét lenyelte, azt gondolva, bivalytej, mert
11 1, II | hosszú prédikáció volt! Azt hittem, hogy ezzel elég
12 1, II | ön most elmondott, mind azt bizonyítja, hogy ön fél…~–
13 1, II | csak az kellett nekem, hogy azt dobják a szemembe, hogy
14 1, III | következnék, hogy leírjam apróra azt a háromemeletes palotát,
15 1, III | fixeit. De nem írom le, mert azt nem szokta elolvasni senki. (
16 1, III | sötét verem!~A költő ugyan azt mondja, hogy a „szerelem”
17 1, III | tudja, hogy ki vagyok? Sőt azt is, hogy ki leszek?~A kegyelmes
18 1, III | egynek maguk a bútorok adták azt a sajátszerű illatot, amit
19 1, III | tisztelői közé tartozom.~– Akkor azt is tudni fogja ön, hogy
20 1, III | ön, hogy a megboldogult azt a tekintélyes, szép vagyont,
21 1, III | hölgyalakot öltött Sátán azt mondta volna: „Én özvegyasszony
22 1, III | azonnal megkapják. És én azt a megoldást keresem, amely
23 1, III | bürokráciát. Ezért csinálta azt a végrendeletet, mely által
24 1, III | tudott a lelkére beszélni. Azt hitte, hogy a nevelőintézetek,
25 1, III | minőségében helyre tudja hozni azt, amit a régi apa fiai lélekidomításában
26 1, III | Legalább az özvegy úgy vette azt, és maga is elmosolyodott.~–
27 1, IV | én lehetek.~Megírtam én azt már valahol, hogy a férfiúi
28 1, IV | férfikabát gomblyuka éhes! Azt is mindenki tudja, hogy
29 1, IV | amikor alá lehet írni bátran azt a kötelező iratot, a beváltás
30 1, IV | szólalt meg.~– Velem pedig azt kell tenned, édes papa,
31 1, IV | Jaj fiacskáim, ha ti azt hiszitek, hogy ti engemet
32 1, V | azért, amit tőlem közölnek.~Azt ugyan föltettem magamban,
33 1, V | hogy összekerültünk, s én azt a szándékomat nyilvánítottam
34 1, V | a kezelésébe avatkozni, azt végezzék el az illető hivatalos
35 1, VI | ember, aztán egy másik, aki azt hiszi magáról, hogy ő még
36 1, VI | egy „outsider”.~Én csak azt nem bírtam megérteni, hogyan
37 1, VI | négyesztendős kisgyermek voltam, azt kérdeztem az apámtól: „tátikám!
38 1, VI | Igaza van.~Megakadályozni azt, hogy a világot megcsalják,
39 1, VII | is nézek ki. Minden ember azt kérdi tőlem, hogy mi bajom?
40 1, VII | a büféasztalhoz vezetni, azt őrült hülyeségekkel mulattatni,
41 1, VII | illedelemsértő. Én utoljára azt tettem, hogy egy szegedi
42 1, VII | rész 22. versében, s ahogy azt követik az igazhivők Angliában.~
43 1, VIII| asszony nem tud semmit, s azt mindjárt el is költheti,
44 1, VIII| társaságában csak meg kellett azt a világot is ismernem. Amíg
45 1, VIII| Minden felnőtt ifjú ismeri azt a jelenetet (legalább képbül),
46 1, VIII| hajdanában a vívás tudományát, s azt még nem felejtettem el.~
47 1, VIII| egyhangú feleleteket adott, azt is a fogain keresztül szűrve:
48 1, VIII| fedeztem fel az abbénak, azt nem szükség papirosra tennem,
49 1, VIII| kilenctized része jobban tudja azt, mint én.~Mikor befejeztem
50 1, VIII| borítékjukra, ahol a címzés van.~– Azt meg már minek nézegessem?~–
51 1, VIII| akikkel levelezésben áll, azt szokták írni, hogy „nagyméltóságú”.
52 1, VIII| Tudom én, hogy mi vagy. Azt is tudom, hogy hamis fogakat
53 1, VIII| valakit le akartok szólni, azt mondjátok: „nem lesz belőle
54 1, VIII| prédikáció kell, ha meghalt, azt a lelkipásztor, a rektor
55 1, VIII| bele; míg a római hitűnél azt éneklik a halott fölött,
56 1, VIII| szívében!~Vajon ki ne ismerné azt, aki jámbor házaséletet
57 1, VIII| szemeit, a sárga arcát, s azt az átkozott sebhelyet ott
58 1, VIII| összeverődtek, elájult.~Eddig azt hittem, hogy egy márványszobrot
59 1, VIII| nyögve, hörögve, folyton azt kiabálta: „gyilkosok! gyilkosok!”~
60 1, VIII| gyilkosok” alatt.~Magamban azt mondtam: igaza van.~S az
61 1, VIII| Szememre hányta, hogy nem azt tettem, amit az atyja végrendelete
62 1, IX | tudnak éjszaka aludni; de azt legalább zeneszó mellett
63 1, IX | zeneszó mellett teszik. Sőt azt tanácsolom, hogy vedd elő
64 1, IX | pedig bementem a terembe, azt kérdezték tőlem, hogy melyik
65 1, IX | a gomblyukamba. Hát már azt is felhányják az öreg embernek,
66 1, IX | termében. Felhasználtam azt egy haragos filippikára
67 1, IX | munkásokat együttesen.~Azt a lelkes fiatalságot, mely
68 1, IX | újabb nemzedéke örökölte azt a lelkesedést, amit én ötven
69 2, 1 | De nem ám regényírással. Azt hagytam másoknak, akik jobban
70 2, 1 | a nevemet.~Én építettem azt a világcsodájának nevezhető
71 2, 1 | jó idején fölvásároltam azt az egész terméketlen mocsárterületet
72 2, 2 | elárulhatná.~Hogy lehet, hogy azt a királysírt fel nem keresték,
73 2, 2 | gyökerével, hogy mesterség volt azt kibontani az ős szövevényből.~
74 2, 2 | nyugatihoz nem férhettünk, mert azt a megkövesült cölöpgát zárta
75 2, 2 | én nevemhez csatoltassék.~Azt a diadalutat pedig, melyet
76 2, 2 | elmondott szónoklatokból csak azt jegyeztem fel, mely az emlékezetes
77 2, 2 | úgy volt szerkesztve, hogy azt a sínekről le lehetett tolni:
78 2, 2 | barbár ötvösművészetnek. Azt a hatalmas király bizonyosan
79 2, 2 | kiugratása után fel lehetett azt tárni.~A tudósok között
80 2, 2 | tudni a királyukat, hogy azt soha ember szeme meg ne
81 2, 4 | polgári hasznot ígér, és azt meg is hozza. De énnekem
82 2, 4 | meg. A magyar táblabírák azt mondták: nem kell nekünk
83 2, 4 | mikor Ogulinnál meg lehet azt kerülni, s csak az 500 méter
84 2, 4 | vagyont is, a becsületet is. Azt mondtam a kreol barátomnak,
85 2, 5 | lábát nem szereti ellövetni, azt bízza másra. Idegenlégiókat
86 2, 5 | le voltak félig csukódva, azt hitte róluk az ember, hogy
87 2, 5 | kifogyhatlan írótollat, s azt odaadtam a miss kezébe.
88 2, 5 | ESTENDVNEGZAZVTWENHARMA»~Nagyot ugrottam! Azt hittem, kecskeméti diák
89 2, 5 | nyújtott kezét, és megcsókoltam azt.~
90 2, 6 | ebben a pillanatban, hát azt kellett volna tennem, hogy
91 2, 6 | a dolgom, hogy irigylem azt az ősömet, akinek Darwin
92 2, 6 | Hiszen úgyis kitalálhatja azt minden olvasó, hogy mik
93 2, 7 | mikor aztán a szívhölgy azt mondja neki: „Jól van: hát
94 2, 7 | az nem fut el, hanem azt mondja: „Tartom az egészet!”~
95 2, 7 | vele szenvedek”, de hát azt, hogy „Vele élvezek drámát,
96 2, 8 | amerikai nők megszokták azt.) Nem okozott-e vele magának
97 2, 8 | valami egyéb bajom is volt?~Azt mondják a magyarok némely
98 2, 8 | mint azelőtt.~Tapasztalja azt az ember, hogy ha valami
99 2, 8 | figyeltem volna, magamban mind azt a bolond nótát ismételtem,
100 2, 8 | Bírálgatták az egész munkálatot. Azt is mondták, hogy a vezetők
101 2, 8 | kívántatott.~– Bízzák önök azt énreám, uraim! – mondá Szerafino.
102 2, 9 | felállítását elrendeltem.~Azt felelték, hogy a főajtót
103 2, 9 | arckép?~Szerafino özvegye azt állította, hogy ez őtet
104 2, 9 | kifejezésekkel éltek.~Végre az özvegy azt kiáltotta:~– Nekem Szerafino
105 2, 9 | férjem volt!~Erre Coronilla azt vágta vissza:~– De nekem
106 2, 9 | harisnyakötőjébe volt tűzve egy tőr, azt kirántotta, s gyorsan, mint
107 2, 9 | vele a másikat! És aztán azt a két gyászruhás kölyket.
108 2, 9 | lesznek.~Az egyik eztán azt kérdezte tőlem, hogy ki
109 2, 9 | kisül a gyalázatosság, akkor azt mondja: én meghaltam, vigyetek
110 2, 9 | hallatlanul meggyalázott, azt mégis el kell róla ismernem,
111 2, 9 | megszorították a kezemet, s azt mondták, hogy csak gyakoroljam
112 2, 9 | Végrendeletet? Négy szó elmondja azt: „Bőröm a tímárnak, csontom
113 2, 9 | mind a három barátom előtt azt a jelenetet ott a kupolateremben,
114 2, 9 | doktor mosolygott, mintha azt mondaná: „Hát te ezt csak
115 2, 9 | üveggel ellátott pápaszemet, azt az orrára helyezte, s úgy
116 2, 9 | odafordult az én doktoromhoz, s azt mormogá a fogai között,
117 2, 9 | III. kecskeszakállam volt, azt is levágta. A bajuszomat
118 2, 9 | büszke voltam. A gyilkos azt is letarolta.~És hát miért
119 2, 10 | levetetni a fekhelyem fölül azt a föliratot, s felváltatni
120 2, 10 | igen szépen, legyen szíves azt levélben tudatni a két gentlemannel,
121 2, 10 | nézett a szemem közé, s azt gondolta magában: „jól van,
122 2, 10 | bolonddá az orvost.”~Hiába, azt a pupillakitágulást nem
123 2, 10 | húzni. Az orvos ráismer.~Azt ígérte, hogy majd tudatni
124 2, 10 | lapok szenzációitól őriznek, azt megértem! de adjanak legalább
125 2, 10 | vagy a Vasárnapi Újságot.~– Azt meg már éppen nem lehet!~–
126 2, 10 | Aeneisét.~– Olvastam én azt deák koromban eleget. Nagy
127 2, 10 | Münsterustól, hozassa el azt nekem, az tele van érdekes
128 2, 10 | egy szivart, ebéd után. De azt is a kapus szobájában, hogy
129 2, 10 | menekülni: az a feladat.~Amíg azt az egy szivart elhamvasztottam,
130 2, 10 | költségbe fog kerülni, de hát azt én kész vagyok mind a sajátomból
131 2, 10 | áldomásokat ittak vele, s azt hitték utána, hogy igazi
132 2, 10 | poharat az orvos egészségére.~Azt kikötöttem magamnak, hogy
133 2, 10 | No csak frissen vigyük be azt a palackos kosarat, öreg
134 2, 10 | egyik fülét, segített neki azt a targoncáról leemelni.~
135 2, 10 | megugrott, vállat vont rá, s azt mondta: „Hadd fussa ki magát,
136 2, 10 | hozzám, s az egész úton azt magyarázta, hogy milyen
137 2, 10 | vasútra szóló szabadjegyem, de azt jónak találtam nem mutogatni,
138 2, 10 | kértem, hogy adja ki nekem azt a füzetet. Nem is volt drága.
139 2, 10 | természetesen nem volt. Azt nem a lipótmezei menedékház
140 2, 10 | bugyrom?~Ennek a számára azt a mesét gondoltam ki, hogy
141 2, 10 | helyét találják. A közönség azt hiszi, hogy a rendőrség
142 2, 10 | vesztegetve.~(A magyar élclap képe azt hirdeti, hogy a hajszolt
143 2, 10 | amit egy nap építettek, azt másnap lerombolták. Gondolni
144 2, 10 | Gondolni sem lehet rá, hogy azt valaki folytassa és befejezze.
145 2, 10 | százforintos részvényt írtak alá, s azt apránként törlesztették
146 2, 10 | leveskét is felpanaszolják! Azt hiszem, az egész országnak
147 3, 1 | panaszkodik; elöli magát, s azt kiírják az újságba; de aki
148 3, 1 | chimaerát!~Szabad ember voltam: azt tehettem, amit akarok.~A
149 3, 1 | élvezetek mámorából, megtalálja azt Budapesten is.~Csakhogy
150 3, 2 | furfanggal, ami ha sikerült, azt diadalnak nevezték.~S ez
151 3, 2 | születtek a világra. Ha még azt is el tudnák mondani, hogy
152 3, 2 | odajutottakat, csakhogy ezek azt az örök tűzben elkárhozást
153 3, 2 | füstelégetés idézi elő aztán azt a borzalmas üvöltést, mely
154 3, 2 | öngyilkosság rögeszméjébe, azt ez a bömbölés gyorsan helyreigazította.
155 3, 2 | a hozzátartozó koponya. Azt nem égették el, hanem fényesre
156 3, 3 | oka; de indokolja valaki azt az ostobaságot, ami az amerikai
157 3, 3 | a fehér kavicsot húzta? Azt csukják be.~Elhíreszteli
158 3, 3 | magát, őtet nevetik ki, s azt mondják: „bolond” volt.~
159 3, 3 | megszakításban így lehetett azt olvasni: „Kissmi Clos”,
160 3, 3 | Kissmi Clos”, ami angolul azt teszi, hogy „Csókolj meg,
161 3, 3 | víz langyos, mellékízű, azt csak jéggel lehet élvezni,
162 3, 3 | megörökítette), csakhogy ezek azt inkább rejtegetik. A nigger
163 3, 3 | szociális kérdést.~Így oldotta azt meg Kissmi Clos doktor.~
164 3, 3 | állkapcsát nem mozdíthatta, s azt kellett viselnie egy hétig.
165 3, 3 | volna, ha egy úri hölgy azt mondaná egy úriembernek: „
166 3, 4 | az a csodaeszme, vajha én azt a nemrég felfedezett bolygót,
167 3, 4 | berregett egymás után, ami azt jelenté, hogy a Ferenc József-hídnál
168 3, 4 | húzta ki a hullámsírból, azt bizony ilyenkor nem kímélik.~
169 3, 4 | téve, gépiesen igyekezett azt lélegző pihegésbe hozni.~
170 3, 4 | tudomást venni megjelent, csak azt a tényállást tudta megállapítani,
171 3, 4 | kikürtölni.~Egy déli lapban aztán azt olvastam, hogy egy széles
172 3, 4 | reggel a szállásáról eltűnt. Azt hiszik, hogy azonos a Dunába
173 3, 4 | öngyilkossági kísérletének okául azt rebesgetik, hogy egész vagyonát
174 3, 4 | Hogy miért voltunk ott? Azt már talán mindenki elfeledte.~
175 3, 4 | búskomorságot láttatott, azt hittük, hogy talán az otthon
176 3, 4 | maga alkotmányos jogaira.~– Azt vitatja, hogy neki joga
177 3, 4 | ellenére is tápláltassék. Azt felelte rá, hogy majd meglássuk,
178 3, 4 | egészet.~Én aztán fogtam azt a hosszú szalagot, s ahogy
179 3, 4 | kordont, keresztülkötöttem azt a vállamon és mellemen,
180 3, 4 | átkötött fényképszalagot, azt összegöngyölítve az ujjai
181 3, 4 | amiben a többiek járnak. Azt hiszem, egy más planétán
182 3, 4 | ismét leült a kerevetre.)~– Azt csakugyan érdekelne megtudnom.~–
183 3, 4 | érdekelne megtudnom.~– De én azt józanon el nem mondhatom.
184 3, 4 | Van, mint orvosság. De én azt önnek az orvosnő rendelése
185 3, 4 | csomó asszonyi öltözékkel. Azt utasítottam, hogy az öltönyöket
186 3, 5 | kettesében” még nem jelenti azt, hogy „párosával”. „Kettesében”,
187 3, 5 | érte. Én elmondom önnek azt is, ami igaz, és azt is,
188 3, 5 | önnek azt is, ami igaz, és azt is, ami koholt; ön válogassa
189 3, 5 | képviselő óhajtott lenni, azt el is érte; nagy áldozat
190 3, 5 | mert gazdagnak tud. Mindig azt kívántam, hogy bárcsak az
191 3, 5 | tiszta indokai lehetnek, azt énnékem tudnom kellett.
192 3, 5 | bérletet, s nem hajlandó azt önre átruházni. A kormány
193 3, 5 | bizottságával egyetértőleg, azt határozták, hogy az ön megboldogult
194 3, 5 | fedezik a passzívákat.”~„Én azt feleltem rá, hogy meghajtom
195 3, 5 | kigombolta félig a kabátját, s azt mondá: nem, kisasszony,
196 3, 5 | a tengerbe ölte magát.”~„Azt éreztem, hogy a lelkem lángba
197 3, 5 | Egyikünknek el kellett azt hagyni!« – Én égtem és fáztam. – »
198 3, 5 | vagyok!”~„S ez az ember tudta azt már akkor, amikor a kezemet
199 3, 5 | gyűlöltem önt és sajnáltam azt, aki meghalt; de most már
200 3, 5 | most már megvetem önt, s azt, aki megölte magát, imádom!”~(–
201 3, 5 | spiritiszta ülés alkalmával azt kérdeztem a megidézett szellememtől,
202 3, 5 | meg tudna szabadítani? Azt felelte: „van”. Én kérdeztem,
203 3, 5 | az ügynök levele. Elébb azt írta meg, hogy mi a bushel
204 3, 5 | egyéniségek közül kiválaszthassa azt, akinek a foga éppen az
205 3, 5 | hozta mind a két dobozkát: azt is, amiben az én fogsorom
206 3, 5 | gipszlenyomata volt, és azt is, mely az érettem magát
207 3, 5 | már hozzá vannak szokva. Azt is tudatta velem az asszisztens,
208 3, 5 | giardinettóhoz tokajit szokás inni, azt töltöttem neki.)~„Szívesen
209 3, 5 | mozgását megakadályozza, s azt fel nem nyitották egy hétig.
210 3, 5 | borravalót elfogadni.”~„Azután azt kérdeztem, hogy hol találhatnám
211 3, 5 | nő) valakivel találkozik, azt üdvözli, s ha kérdik az
212 3, 5 | úr, mért üdvözölted!” – azt feleli: „Mert ennek köszönhetem
213 3, 5 | tenyere közé szorítá.)~„És azt az embert én hat esztendeig
214 3, 5 | lelkét a csillagokban. És azt, hogy ő él, tudta minden
215 3, 5 | minden ember, aki rám néz, azt mondja magában: Milyen szép
216 3, 5 | szájába a füstölgő cigaretta.~Azt azután nem tagadhattam meg,
217 3, 5 | pofácskáját teleszítta, azt az én szájamba át ne fújja.~„
218 3, 6 | Találgatni fogják a titkomat. Azt nem kapják meg. Azt őrzi
219 3, 6 | titkomat. Azt nem kapják meg. Azt őrzi a naïades-noyées paradicsoma.~…
220 3, 6 | paradicsoma.~… A regényem elején azt mondtam, hogy addig nem
221 3, 6 | ki áldozataik helyéül, ki azt istennői vérével festette
222 3, 6 | festette pirosra, ahogy azt halhatatlan költőnk, Kováts
223 3, 7 | orgonától.~Aki hallotta, azt hihette, hogy az ott egy
224 3, 7 | zsolozsmájának története, ahogy azt nekem Diadalma elmondá.~
225 3, 7 | többek közt Pater Martini, azt mondták, hogy Pergolese
226 3, 7 | emberi kutató vágy fölfedezte azt a bűbájos erőt, mely a vért
227 3, 7 | ott más, mint a csontváz. Azt azután nyalábra fogták,
228 3, 7 | sem hagyom megfagyasztani; azt is hadd forralják fel a
229 3, 7 | nevetem a spiritisztákat! Akik azt hiszik, hogy lehet test
230 3, 8 | Theseus, Ariadne és Bacchus? Azt, úgy hiszem, mindenki megtudta,
231 3, 8 | felgombolyította-e, visszaszolgáltatva azt a kikölcsönző kisasszonynak,
232 3, 8 | Ariadnémmal: Diadalmával, azt a témát vetve föl, hogy
233 3, 8 | Erősen gyanakszom, hogy azt a sisakos gigerlit választotta
234 3, 8 | és mitológiát, mint ahogy azt, mi – leányok elsajátítottuk,
235 3, 8 | bársonypongyoláját a keblén, s azt mondani: „Uram! én nem vagyok
236 3, 8 | műtét fázisait megrögzíti. Azt ő maga szokta kezelni.~Azonban
237 3, 8 | alakot hallócsővel kémleli, azt mondaná: „ez egy hulla!”
238 3, 8 | volt.~Az orvosnő azonban azt mondá: „megmenthető”.~S
239 3, 8 | Egészséges embernek nem jó azt hallgatni.~Csak a zene megkezdése
240 3, 8 | fényképezőgéphez, összecsatolva azt a folytonosító géppel.~A
241 3, 8 | gyomrába, erélyesebben hajtotta azt végre Diadalma, a bort elébb
242 3, 8 | közé az életre hozottat, azt a bölcs rendelkezést érvényesíté,
243 3, 8 | játszott előttünk.~Hanem azt el kellett ismernem, hogy
244 3, 8 | tudnám a szerepemet, mikor azt látom, hogy az a nő, aki
245 3, 8 | doktor Kissmi Clos névjegyét, azt tenné vele, hogy megfordítaná,
246 3, 9 | elveszthettem volna. Nem kell azt félteni, az megmarad híven.~
247 3, 9 | ágymennyezet hideg oszlopait.~Majd azt gondolom ki, hogy belevetem
248 3, 9 | Mit bámulnak rajtam? Talán azt, hogy fennhangon beszélek
249 3, 9 | kimeredő szemeik – vége felé.~Azt is kezdtem észrevenni, hogy
250 3, 9 | aki hátulról meglátott, azt mondta, ki az a daliás gavallér?
251 3, 9 | éjjel és nappal.~Az orvosaim azt tanácsolják, hogy menjek
252 3, 9 | hogy tőlem kérdezte volna. Azt is elmondta, hogy mi által
253 3, 9 | folyamodó páciensekkel szemben, azt mondá: vigasztalja ön magát
254 3, 9 | hullatni. Majd kiittam volna én azt egyszerre. Nem adták ide.~
255 3, 9 | végre elhívták Párizsból azt a világhírű orvost. Eljött.~
256 3, 9 | tőle, kapva kaptam rajta.~Azt! azt! fúrjanak lyukat a
257 3, 9 | kapva kaptam rajta.~Azt! azt! fúrjanak lyukat a fejembe,
258 3, 9 | magam pokolkínjai közepett.~Azt is őszintén megmondta az
259 3, 9 | műtétemet.~Akarom látni azt a gépet, amivel a trepanálást
260 3, 9 | végrehajtják, meg akarom azt magamnak magyaráztatni.~
261 3, 9 | az orvosi tudomány előtt.~Azt különben is meg kellett
262 3, 9 | kérdezte, hogy mit nevetek.~„Azt nevetem, hogy az én koponyámat
263 4, I | hogy mi lett belőle? – s azt látni, hogy lehetetlen óriások
264 4, I | a megfestettről mindig azt hiszi, hogy jó.~Az írón
265 4, II | tanítványait.~Így gyakoroltam én azt még kecskeméti rajztanító
266 4, II | voltam valaha.~Amikor még azt a nagy épületet az Alföld
267 4, II | valamelyikéhez e feladatoknak értett. Azt a többiek megválasztották
268 4, II | vette be jól a tanítást, azt a tanító megdögönyözte.~
269 4, II | tizennyolc volt a legalsó határ.~Azt mondanom sem kell, hogy
270 4, II | nagyon respektált hölgyről azt az emlékezetes mondást hallottam,
271 4, II | folyvást, s hallani és felfogni azt, amit a másik beszél. Sőt,
272 4, II | még inkább hasonlíthatnám azt a gobelin-szövéshez, ahol
273 4, III | lehet megvenni ajándékokkal, azt nem lehet elámítani szentimentális
274 4, III | még mindig nem engedtem azt mondani, hogy bevégzett
275 4, III | mecénások, pályatársak mind azt emelik, hordozzák. De a
276 4, III | öregről is megemlékeznek, azt megválasztják díszelnöknek,
277 4, IV | érte a gyerek.~Föltette azt magában, hogy nyugodt képet
278 4, IV | históriai képet végzett be, mely azt a jelenetet örökíti meg,
279 4, IV | meg az ő szövétnekük; de azt tudhatnák rólam, hogy én
280 4, IV | ítélethez jutni. Öntől kérem azt.~Ebből aztán mindent megtudtam.~
281 4, IV | Bolond az ilyen gyerekféle! Azt gondolja, hogy azért, mert
282 4, IV | gyerekeit is fölneveltetni, hát azt mondanám neked: „micsoda?
283 4, IV | robotmunkát, szaladsz a korcsmába, azt mondod, tanulmányokat akarsz
284 4, IV | esztendeig. Én teneked felajánlom azt a háromezer forintot évenkint,
285 4, IV | hanem kölcsönképpen. Te azt nekem vissza fogod téríteni,
286 4, IV | hírneves festő lesz belőled.~Azt mondta rá, hogy engedjem
287 4, IV | gondoltam én valami mást is, de azt nem mondtam ki.)~Azzal megszorította
288 4, IV | kezével.~– Köszönöm önnek azt a sok jóságot, amit rám
289 4, IV | rendkívüli dolog ez. Elkövette azt már más öreg mester is,
290 4, IV | hozzám.~Hiszen tudom én azt jól, hogy egy hímnemű festőnek
291 4, IV | bizony vehette volna magának azt a fáradságot, hogy valami
292 4, IV | Azzal levette a fejéről azt a fekete fátyolkendőt, melyet
293 4, IV | megölelgetett, megcsókolt, s azt rebegte, hogy drága jó fia
294 4, IV | hogy adják nekem a kezembe azt a végzetes fegyvert, annak
295 4, IV | mezítláb, hogy megkaphassam azt a fegyvert. Elfogtak, visszavittek
296 4, IV | következtetni tudjak. A háziorvos azt mondta, hogy a thermometrum
297 4, IV | is megmondta a nevét, de azt elfelejtettem.~– Ez okozza
298 4, V | vagyok önnél. Végig kell azt önnek hallgatni. Gondolja,
299 4, V | hamis fog van közöttük, azt ki kell venni: a műtét alatt
300 4, V | megtörténik a műtét.~Én azt kérdeztem tőle, hogy veszélyes-e
301 4, V | Istennek ajánlom a lelkemet.~– Azt jól teszi.~Azzal eltávozott,
302 4, V | három segédorvos jött be.~– Azt a spanyolfalat ide! – parancsolá
303 4, V | jelenete rám nézve. A tanár azt mondta, hogy vessem le az
304 4, V | hanem, hogy nem öljük-e meg, azt nem tudom”.~Azzal megindult
305 4, V | egyik orvos, biztatásomra, azt mondta, hogy ennek a neve „
306 4, V | Nekem az rettenetes volt. Azt hittem az első percben,
307 4, V | szívtam fel a gázt, elkezdtem azt a végtelen mélységbe hullást
308 4, V | azután mi történt velem, azt nem tudom. Az egyik orvossegéd
309 4, V | énrajtam nevettek.~Később azt is megtudtam, hogy mi volt
310 4, V | ellen vétett az egyik segéd. Azt nevették ki.~A tanár megfogta
311 4, V | fejem egészen megkönnyült. Azt éreztem, hogy repülök. Nem
312 4, V | Ekkor már éhes voltam. Mégis azt suttogtam, hogy várhatok
313 4, V | sürgős”, s pénz volt benne. Azt hitte, hogy ennek az átvételi
314 4, V | kínjaim közt.~Az orvosok azt határozták, hogy le kell
315 4, V | burkolatot.~A gipsz kemény volt, azt mindenféle éles eszközökkel
316 4, V | hozatott tojással, s hogy azt megihassam a csészéből,
317 4, V | nekem is, a tanárnak is. Azt mondták, hogy ez a veszélyes
318 4, VI | mond, az jó lesz.~– Hát én azt mondom, hogy teneked legjobb
319 4, VI | Nagy gyönyörűséggel nézte azt a képet.~– A jó fiú tehát
320 4, VI | képet.~– A jó fiú tehát azt hiszi, hogy én most boldog
321 4, VI | szaladtam ide őrült fejjel.~– No azt hát majd utánad hozatjuk
322 4, VI | sütött a nap. Ha sejtenék azt a pestiek, hogy mit bírnak
323 4, VI | ellen, az idegesség ellen; azt mind rendes időkben be kell
324 4, VI | én meg szomatóze nélkül?~Azt nem is kérdeztem, hogy mi
325 4, VI | szabadult ki a kórházból, azt meg láthatja, ha szeme van.~
326 4, VI | Chimaera! Régóta nem ismerem én azt. Hiszen félek minden falatomtól!
327 4, VI | utána jött a verandáig. Azt lesóskenyerezte alaposan.~
328 4, VI | az isteni tiszta levegőt!~Azt a télutói napalkonyatot
329 4, VI | Az én influenzás testem azt leghamarább megérzi. Kihozatom
330 4, VI | magányos házban?~Tudni kell azt, hogy a Svábhegyen nincs
331 4, VI | fát nyesni, fűrészelni, azt szabad; csak tollhoz, ecsethez
332 4, VI | Ezer frank volt az összeg.~Azt írja a fiú, hogy miután
333 4, VI | visszakapott összeget, s azt határoztam magamban, hogy
334 4, VI | eddigi segélyösszeget illeti, azt én teljesen kiegyenlítettnek
335 4, VII | a körmeit a testünkön, s azt mondja: „Bizony vén vagy
336 4, VII | a bőrünkön. Egyszer csak azt veszem észre, hogy a mellem,
337 4, VII | használ semmit. Utoljára azt tanácsolja, hogy keressek
338 4, VII | halálítéletnél, mert ez azt parancsolja, hogy „élj és
339 4, VII | mindenüvé magaddal hordod azt a tudatot, hogy tovább élsz
340 4, VII | az öngyilkosságba. Mikor azt olvassuk a lapokban, hogy
341 4, VII | kaszinók is vannak a világon, azt csak a hozzám küldött tagsági
342 4, VII | Hajh, hiszen bejártam én azt még fiatal koromban, a boldog
343 4, VII | látja az árnyékát.~Egy este azt mondtam Esztának.~– Készülj
344 4, VII | festőnőnek fog kiképezni.~Azt kérdezte tőlem: „többet
345 4, VII | kifejezésével tekintve a szemembe, s azt rebegé: „Hát nem szeret
346 4, VII | nyúlni a talált kincsnek. Azt súgtam a leánynak: „Kérdezd
347 4, VII | ami egy táskában elfér.~Azt hitte, hogy ezzel minden
348 4, VII | biztosíték az ősz szakáll, hogy azt félelem nélkül megcibálhatja
349 4, VII | a törlészkedő macska, s azt súgá a fülembe: de ugyebár
350 4, VII | lesütötte.~Kis idő múlva azt kérdezte tőlem:~– Mikor
351 4, VIII| a szokásos nászutazásra, azt mondta az ifjú menyecske
352 4, VIII| házaspárnak bizony pótlék kell, s azt össze kell szedegetni innen-onnan:
353 4, VIII| kis segítséggel, mintha azt egy pár embernek saját jóvoltából
354 4, VIII| mint az a primadonna, s ha azt felveszi, úgy fog énekelni
355 4, VIII| minden kérdésre felelni! Azt mondta a híres pápai professzor,
356 4, VIII| fog hozzá szólni.~Mindenki azt fogja kérdezni egymástól: „
357 4, VIII| úri kaszinóké.~Az egyik azt fogja súgni a másiknak: „
358 4, VIII| arcképét kéri Esztának, hogy azt a lapja élén kiadja. Eszta
359 4, VIII| mondá a műítész.~– Ne tegye azt.~Én sejtettem, hogy miért
360 4, VIII| könyvalakban nem jelent meg. Azt szeretném én illusztrálni!
361 4, VIII| irigyek, nem féltékenyek. Azt tűrik, biztatják, magasztalják.
362 4, IX | most egyszerre Stellának, azt igazolja a hivatalos névaláírása.)
363 4, IX | a nevezetes este, amire azt lehetett mondani, hogy megvirradt,
364 4, IX | villanyos csillag. Mindenki azt mondá: „az ott a Stella.”~
365 4, IX | S én annak örültem. – S azt hiszem, hogy ő is örült.~
366 4, IX | Ez mindeddig nem tudta azt, hogy Eszta az én feleségem.
367 4, IX | a műtárlatok bírálását, azt is odacsapja az asztalhoz,
368 4, IX | bizonyította be, rákezdve azt a „Chat Noir”-ban és „Moulin
369 4, IX | megfogtam Bandinak a karját, s azt mondtam neki: „Sohse keresd
370 4, IX | Eszta jellemerejében?~Vagy azt akartam, hogy elbukjék?
371 4, IX | Hogy milyen hatása volt, azt észrevehettem magán a meghívott
372 4, IX | találkozásunkkor adós maradt, s azt susogá:~– Nagyon jól tetted.~–
373 4, X | elárul, hogy beszélnek, azt is ki lehet venni, hogy
374 4, X | Átmentem a másik szobámba, hogy azt se halljam.~Hiszen ha oly
375 4, X | némbert. Add vissza nekem azt a képet.~Kitaláltam én ezt!~–
376 4, X | az a kép nem az enyim: én azt Esztának ajándékoztam; ott
377 4, X | képet – mondá elbúsultan.~– Azt mindjárt gondoltam. De te
378 4, X | akkor mást fogok tőle kérni. Azt, hogy engedje nekem magát
379 4, X | attól az infámis képtől. Azt mondja, hogy az rá nézve
380 4, X | is bűnbánatból kérem én azt vissza, hanem művészi ambícióból.
381 4, X | hogy mit tudsz? Értem én azt, fiacskám. Mikor egy naturalista
382 4, X | beszélnek az én nőm szobájában?~Azt mondtam az elébb: „pfuj!
|