Rész,  fezejet

1     1,  VIII| vétkezőnek? Senki sem, egy sem! Egyedül a római hit.~– Fiacskám!
2     2,  5   |     megjelent a kitűzött órára, egyedül kerestük fel az Attila-koporsót.
3     2,  9   |       visszatérnek.~Amint aztán egyedül maradtam az üres vívóteremben,
4     3,  5   |        az én ebédem készen van.~Egyedül szoktam étkezni. Mint a
5     3,  5   |     éjszakákat átvirrasztottam, egyedül álmatlanul, vagy izgató
6     4,  VII | boltosokkal. Ez nekem tetszett.~Egyedül voltam a világon. Rokonaim
7     4,  VII |     idegeimet.~Teljes életemben egyedül a munkában találtam a gyönyörűséget.
8     4,  IX  |         bennünket.~Akkor aztán, egyedül magunkban lévén, felhasználtam
9     4,  X   |      keresztül kell együtt ülni egyedül – a művésznek és a mintának.)~–