Rész,  fezejet

1     2,  I  |   meglepetve tekinte rá:~– Hát ismer kend engem?~Az ember csak
2     2,  I  |      nyakú üvegcsékből, amiket ismer mindenki, ki valaha igazi
3     2,  II |  aggatja fel, akiket senki sem ismer, maga a gazda sem, mert
4     3,  II |  megváltozni. Ön hihetőleg nem ismer rám.~– Óh, igen. Ön Brenóczy
5     3,  III|        zsebeit bankóval, s nem ismer szentebb hivatást, mint
6     3,  VI | megcsúfolom, hogy önmagára nem ismer.~Cynthia ijedten rohant
7     3,  VII|     nevemen. Nem tudom, honnan ismer, én nem emlékezem, hogy
8     3,  XI |        Krénfy úr. A kocsis nem ismer reá; nem is gyanítja, hogy