Rész,  fezejet

1     2,  I  |     karimájú kalapot, s fényes homlokát engedi süttetni a nappal;
2     2,  I  | keblére, s összecsókolá arcát, homlokát, szemeit, jajgatva fájdalmasan.~
3     2,  I  |         Az alispán végigsimítá homlokát ez aggasztó szavakra, önkéntelen
4     2,  III|       első percre összeráncolá homlokát erre a kérdésre, hanem azután
5     2,  V  |  teremben.~Végigsimítá kezével homlokát. Keze hideg volt, mint a
6     2,  VII| ezerféle ráncba húzta arcát és homlokát.~– S – s – s – s – sajnálattal
7     2,  IX |  odahajolt Fenyéryhez, s annak homlokát ihletteljesen megcsókolá.~
8     3,  XII|  testvére kezét, és megcsókolá homlokát. Cynthia odaborult vállára,