Rész,  fezejet

1     2,  VII|         pórgőg epéjét, egyszerre hevesen kifakadva felelt:~– Mit
2     3,  II |        leült íróasztala mellé, s hevesen írt reszkető kezével, s
3     3,  II | megelevenült ez a viaszálarc, és hevesen szólt ellenfeléhez.~– Ön
4     3,  IV |      haját lesimogatá.~– De mily hevesen ver szíved – suttogá a szép
5     3,  VI |         Irén megelőzte szavát, s hevesen kérte Cynthiát:~– Kérem
6     3,  VI |          és megragadta kezét, és hevesen csókolá azt össze.~– Köszönöm!
7     3,  XIV|         el azt és elkezd zokogni hevesen.~Fenyéry felemeli őt és
8     3,  XV |         már örömest, sőt gyakran hevesen beszélt e tárgyról; kétségbeejté