Rész, fezejet
1 1 | bajokkal minden tagjaiban; itt is fáj, ott is fáj, semmi
2 2, I | Másutt tavasz van már, itt még tartós a tél. A mezőket
3 2, I | még egy darab zabkenyér, itt van, ezt vedd ki, tedd a
4 2, I | lenne neki elvesznie. Hagyd itt azt a gyermeket, én felneveltetem.~
5 2, I | kelj fel, jó urak vannak itt; nézd, ennivalót hoztam!” –
6 2, I | Hát kendtek mit állnak itt, mint a fanyelű kép, ahelyett,
7 2, I | kis négyszegletes ládát – itt járjon az eszed! Nehogy
8 2, I | megmutatom én, hogy mindjárt lesz itt leves.~A három hajdú sebesen
9 2, I | halált is.~– Azonban mi itt nem maradhatunk, különben
10 2, I | elfelejtkezett a halál, hogy még ő is itt van a világon – monda az
11 2, I | magyarországi fogalmat felülmúl; itt csak úgy bír a szekér lejutni,
12 2, I | ilyenformán arra sincs eset, hogy itt két szekér kikerülhesse
13 2, I | tisztásra akad, álljon félre.~Itt tanácsosabbnak tartották
14 2, I | Micsoda huszonötről van itt szó? – kérdé az alispán
15 2, I | hát mi jogon osztogatja itt valaki oly bőkezűleg a botokat?~–
16 2, I | nevetett, gondolván, hogy itt az a kérdés, ki mulatja
17 2, I | botokat”.~– Ne térdepeljetek itt! – kiálta az alispán keménynek
18 2, I | hangzott. – Nem isten ez itt, még csak nem is ember.
19 2, I | megye főnöke, ez az ifjú úr itt a megye ügyésze, ő fogja
20 2, I | szóra. – Legények, csak itt az út szélében, ahol tágas
21 2, I | ezeknek a tekintetes uraknak itt? Ez idejött egy hosszú csizmaszárú
22 2, I | mondta, úgysem soká lesz itt szükség ilyen nagy temetőre.
23 2, I | földnek tudta történetét: itt lakott a bíró hajdanában,
24 2, I | leszünk az ő háza előtt.~Itt azután egy kanyarodásnál
25 2, I | ki volt téve a kaloda. – Itt lakik az ifjú Sztropkó.~–
26 2, I | gyermekeinket meg ne egyék. Be lehet itt minden házba menni bátran.
27 2, I | Csendes emberek laktak itt ezelőtt, tekintetes uram.~–
28 2, I | jönnie, hogy hát nem lakik itt közelben Istent tisztelő
29 2, I | üresen, és ki tudja, a többit itt találja-e a tavasz?~– S
30 2, I | változatai a nyomor képeinek, itt a kétségbeesett küzdés,
31 2, I | szólt a bíró –, hanem itt a szeszgyárban kádakkal
32 2, I | már a garaboncás is, mert itt volt, s ő is azt mondta,
33 2, I | Szemtelen koldusok! Egész nap itt ácsorogtok, s még éjszaka
34 2, I | ingyenáldás! Pusztuljatok egybe! Itt nem osztogatnak semmit.
35 2, I | zörgetésre.~– Mondtam ugye, hogy itt hiába zörget, akár úr, akár
36 2, I | akasztott lókötő előtt, mint ez itt a nyomorultak kérésére.
37 2, I | nagy, bástyafalas épület itt, amilyen magas négyölnyire
38 2, I | másik fele még megvan és itt áll és bámul és a kezeit
39 2, I | Mihály –, becsüld meg magadat itt ez urak előtt, akik éppen
40 2, I | az égből. Ma, még ma, és itt, ezen a helyen, mert holnap
41 2, I | angyali lény, akinek én itt szerény jelképe vagyok,
42 2, I | hogy hivatásom határát itt elértem, s önöknek bölcsebb
43 2, I | hangján viszonza:~– Sőt éppen itt, Isten szabad ege alatt
44 2, I | súlyos büntetése, mintha itt szemei láttára történik
45 2, I | látja ő és hallja, amik itt történnek; ez a megnevezhetlen
46 2, I | tartalmát.~– Íme, földieim, itt van számotokra frissen sült
47 2, I | könnyen rendszert zavar. Íme, itt zsákokban burgonya, vendelyben
48 2, I | tesz meleg ételt főzni. Itt egy hordóban borocska lábadozók
49 2, I | cukor a kávéhoz való. Ezek itt aszalt gyümölcsök gyönge
50 2, I | önök ezt a pici kis ládikát itt kezemben, ezekkel az apró
51 2, I | azokat mind beszentelni, akik itt a környékben meghalnak.~
52 2, I | ahol hintaikat elhagyták.~Itt újra elbúcsúzék tőlük az
53 2, I | talán csak a bíróval van itt is dolguk, s egész éjszaka
54 2, II | heraldikában úgysem nyom semmit, itt csak a régiség számít.~Építtetett
55 2, II | hírükből hallani, hogy most itt, majd amott laknak. Mi dolguk
56 2, II | kedélyesekké teszik, de amiket itt nem tudtak hová rakni, s
57 2, II | ám el ingyen. Csak maradj itt. Várj odalenn az udvarban,
58 2, II | hely nem arra való, hogy itt elmondhassam, amit akarok.~–
59 2, II | Ugyan, instálom, nincs itt egy dugóhúzó heverőben?~–
60 2, II | sem tudja, miről beszél. Itt elmesélne nekem éjfélig,
61 2, III | szemfényvesztő kápra.~Amit itt látunk, az semmi sem való.
62 2, III | ők is csak bérben vannak itt határozott időre; még az
63 2, III | egész méltóságos család; itt fognak nála mulatni és hogy
64 2, III | brenóci grófoktól vannak itt! – szólt a fiú suttogva,
65 2, III | brenóci grófoktól vannak itt – susogá Jakab, tátva feledett
66 2, III | A brenóci grófoktól van itt valaki.~– Ereszd be! – kiálta
67 2, III | brenóci grófoktól vannak itt!”~– Mi kell már megint?
68 2, III | mondást adta neki tudtul:~„Itt én vagyok az úr, te csak
69 2, III | mint puszta haszonbérlőnek, itt nagyon précaire helyzetem
70 2, III | akkor gyerekestől, öregestől itt vannak. Azután tolvajok,
71 2, III | megzavarodott tőle.~Krénfy úr itt egyszerre félbeszakítá beszéde
72 2, III | tegyen rendelkezéseimnek.~Itt megint megállt, mintha várná,
73 2, IV | haszonbérlője szerezte. Óh, itt valóban láthatjátok, hogy
74 2, IV | büszkén gondolhat rá, hogy ő itt most már korlátlan úr Brenócon –
75 2, IV | táblabíró-világ hölgyeitől. Itt a legelső ügyetlenség után
76 2, IV | hogy ennek a képnek nem itt kellene állani a dolgozószobában,
77 2, IV | volt a kezében: mit akar ez itt azzal a kis nádpálcával?~
78 2, IV | mikor Brenócon laktunk. Itt ültem gyakran egész éjfél
79 2, IV | helyét.~Hajdan, mikor még itt laktak a brenóci grófok,
80 2, IV | fenyőfák illatát; mikor itt lakott, volt egy nyugágya,
81 2, IV | mehet, mikor akar, de én itt maradok.~– Itt? Hol?~– Ebben
82 2, IV | akar, de én itt maradok.~– Itt? Hol?~– Ebben a vendéglőben.~–
83 2, IV | Csodálatos! És miért maradna ön itt, ha én és István gróf utazunk?~–
84 2, IV | akarsz Marótra menni vagy itt maradni, hogy ott mezei
85 2, V | volt az ő anyja sírköve.~Itt már szabad volt sírni.~Odarohant,
86 2, V | mindenkié, nekem szabad itt lennem.~Cynthiának meg kellett
87 2, V | vén Simkó az, akinek háza itt az út mellett látszik leégve…
88 2, V | felhők közül, s Cynthia itt már egészen ismerni látszék
89 2, V | éjszaka optikai csalásában.~– Itt van a ház – szólt a csavargó. –
90 2, V | senki se találjon reájuk. Itt állt, ezen a helyen ült,
91 2, V | saját hálótermében, hogy itt ön előtt megvallotta bűneit,
92 2, V | tudatnia bátyámmal, hogy itt voltam, és semmivé vagyok
93 2, V | aláírásával. Két perc előtt itt állt ő még, a toll még nedves,
94 2, V | nedves, mellyel írt; neki itt kell közel valahol lenni.~
95 2, V | azzal mennie. A hölgynek itt kell valahol elrejtve lennie.~
96 2, V | még a kutyák sem ugatnak. Itt nem járhatott idegen.~Pedig
97 2, V | járhatott idegen.~Pedig itt volt. … Hová lett? … Semmi
98 2, V | ideje hamarább eszmélni.~Itt titkos kijárásnak kell lenni
99 2, V | elviszem magammal! Elfér itt a lábunk alatt; nem lesz
100 2, VI | állaná ki. Ez a három némber itt a háznál, ez mind más, ezek
101 2, VI | ide fog betérni, s másnap itt fog határozatot hozni a
102 2, VI | a rögtöni teendők felől. Itt Dobokynénak okvetlenül jelen
103 2, VI | volna is. Ez jelent valamit. Itt szikra van a hamu alatt.~
104 2, VII | innen kimozdítani, mikor itt már olyan jól helyben vannak?
105 2, VII | a hátam mögött, hogy van itt abban a házban elég, kitelik
106 2, VII | esztendeig könnyű lesz tinektek itt elvárakozni szekerestől,
107 2, VII | vannak; ők maguk is mindjárt itt lesznek. A nép tartsa fenn
108 2, VII | rögtön megnyerhessük, mert itt minden elmulasztott nap
109 2, VII | indulatosan Lippay –, hogy itt ajtaja előtt haljanak meg
110 2, VII | Hallottátok ezt, emberek? Hát van itt miért isteneskedni többé?
111 2, VIII | Ímhol van az úrnak napidíja, itt van az útiköltsége, üljön
112 2, VIII | Ezzel nyílik a vasajtó itt balra a folyosó mellett,
113 2, VIII | Ellentmondok, protestálok. Itt én vagyok az úr. Egy félpénzt
114 2, IX | tízezer embert mente meg?~– Itt az alispán úr; tessék tőle
115 2, IX | tisztelem, én becsülöm, és ha itt volna, képes volnék őt megcsókolni!~
116 2, IX | vállfűzője korlátaival.~– Ah! Íme itt van. Mintha hívták volna.
117 2, IX | teljesíteni tartozik. Fenyéry úr itt áll előtte.~Leonora egy
118 2, IX | kenyerespajtásom nyakán; ma itt, holnap amott, olyan mulatságos
119 2, IX | szerint megint el ne aludjék itt közöttük.~Csak Leonora látszott
120 2, X | orvosi műtét helyességét; itt szinte úgy.~E hasonlítások
121 3, I | vasszívű tündérkéje.~– Hát ön itt? – kérdi Leonora, ki nem
122 3, I | uram – szólt az apa –, itt csak egy pisztoly van, ez
123 3, I | jöjjön. Én sem várhatom meg itt a reggelt. El akarok menni
124 3, I | illetlen zavarban. Ne félj, én itt leszek melletted mindig.
125 3, I | kínt. Hatása rögtöni. Én itt leszek veled, és ölemben
126 3, I | nélkülözőket, kikérdezik bajaikat; itt élelmiszert, amott orvosságot
127 3, I | kihez forduljak leginkább. Itt kénytelen voltam neki megmondani,
128 3, I | Kegyelmet senki sem adhat itt, csupán csak a nyertes felperes.
129 3, II | találja ön ezt a kis erdőt itt a vonal mellett regényes
130 3, II | dolgok, amiket ön nekem itt elmondott, engem legkevésbé
131 3, II | hatalom gátolni, hogy önnel itt találkozhassam. Ha ön megbízik
132 3, III | leány feljönnek a fővárosba, itt elbódorodnak; az egyiket
133 3, III | öreg ügyvédek ugyan, kiknek itt nem szokott annyi dolguk
134 3, III | annak, ki e zavart dolgokat itt írja, elment az esze, akkor
135 3, III | mondani, hogy az esküvő itt most mindjárt, rögtön megtörténjék?…~–
136 3, IV | Néhány perc óta vagyunk itt csak – felelt neki egy ismerős
137 3, IV | szóval:~– Óh, milyen jó, hogy itt vagy.~– Sokáig el voltam
138 3, IV | Óh, milyen jó, hogy te itt vagy…~Fenyéry áhítattal
139 3, IV | hogy Fenyéry időközben itt meg ott kalandozott, lövöldözött
140 3, V | legújabb tanúság az, hogy most itt vagyok és kinyilatkoztatom,
141 3, V | volna.~– A gróf jobb szeret itt, unja a sok embert, és inkább
142 3, V | hinni.~– Hát például volna itt olyan gyógyszer, mely ezt
143 3, V | helységben is koleraesetek?~– Itt még nem, de a szomszéd Tarnócfalván
144 3, V | világon ragály volna is, itt nem lehet. Tessék eziránt
145 3, VI | suttogá Cynthia.~– Ne legyen itt e temetésen. Távozzék azalatt
146 3, VI | elmúlik.~– Köszönöm. Én itt akarok lenni. Lemegyek egész
147 3, VI | kastélyt, és ne maradjon itt tovább.~– De miért? Én Istenem!
148 3, VI | Istenem! Mi történhetett itt? Miért néznek rám oly csodálatosan?
149 3, VI | kétségbeesetten a leány. – Én itt maradok. Én meg akarom tudni,
150 3, VI | akarom tudni, mi történik itt!~– Én nem fogom azt megmondani.~
151 3, VI | önnek szíve, ne szóljon itt…~Szép dolog volt tőle a
152 3, VI | úgy hiszem ugyan, hogy itt mindenki tudja nevemet.
153 3, VI | csak ezt akarja ismételni itt, bekövetkezik, amit mondtam.
154 3, VI | szabadlábon, önnek a kezességére itt az erdei lakban; hanem szállítsák
155 3, VI | végig, amit mondok. Cynthia itt nincs jó helyen az ön házában.
156 3, VI | nélkül Amerikába sietni. Itt vannak nálam a szükséges
157 3, VII | Látta ezt az embert, aki itt mellettünk elment?~– Nemigen
158 3, VII | kérdezé tőle:~– Nem volt-e itt ma egy fiatal, barna szakállú,
159 3, VII | suttogá fülébe: „Tarnóczy itt van”.~
160 3, VIII | ellentmondásba hozni őket egymással. Itt a nehézség. Ha nyíltan lépek
161 3, VIII | leggonoszabb pillanatban vagy itt”, és egyik sem mert hozzá
162 3, VIII | hangosan beszélni, hiszen Illés itt van a mellékszobában, csak
163 3, VIII | legelébb.~– Róbert, ne térdelj itt. Kelj föl és jer szobánkba.
164 3, VIII | Ezt nem azért tettem, hogy itt előttetek sírjak.~Azzal
165 3, VIII | enyelgésre is.~– Tisztelt úrnőim, itt hozom önöknek a tékozló
166 3, VIII | letéteményképpen. Azonban itt hagyom helyette ezt az elveszett
167 3, VIII | ön, nem fog utánam jönni, itt marad önöknél, ha kiverik,
168 3, IX | jövedelme van belőle, mint itt egy egész falunak, hol két
169 3, IX | csodát tudnak elkövetni, mint itt az egész csordával.~Nagyszerű
170 3, IX | vizet, megjegyzé, hogy biz itt az utak rosszak, legelső
171 3, IX | helyrehozni, hogy a fű, ami itt terem, nem adhat jó tejet,
172 3, IX | számára alkalmatos. Vannak-e itt közelében gyárak?~Krénfy
173 3, IX | nagyon sértve érezte magát. Itt Magyarországon azt hiszik
174 3, IX | egészen elhitték, hogy ők most itt egy példánygazdaságot teremtének,
175 3, IX | s másfelé elzárva, hogy itt rendesen egy hónappal későbben
176 3, IX | nyugszik, szokott megbomlani. Itt a völgyben még vastag jég
177 3, IX | ezek a cifra füvek nem érik itt meg az aratást soha.~Úgy
178 3, IX | Alkonyat elmúlt már, itt a mély völgyben már kész
179 3, IX | kérdezné tőle, hol jársz te itt, kicsi Marina, készen van
180 3, IX | hogy mit felelne neki: „Itt voltam a szépapámnál, a
181 3, IX | ketten-hárman. – Mit ólálkodol te itt minden este a ház körül?
182 3, IX | Melyitek volt az, aki tegnap is itt látta az udvaron? Még ide
183 3, IX | sejdíteni. Még ennek sem itt! Tudja?~Boros uram mosolygott.
184 3, X | csak egy gyermekkel van itt dolga. Susogva monda neki:~–
185 3, X | azt hagyta, hogy várjak itt a falu végén, majd elküldi
186 3, X | mert jól láttad te, hogy itt előtted ütöttem őt agyon…
187 3, X | átnyújtsa azt Fenyérynek:~– Itt van.~Azzal nagyot sikoltott,
188 3, XI | jött a belül lakót, hogy itt az idő, itt a legfőbb idő!~
189 3, XI | lakót, hogy itt az idő, itt a legfőbb idő!~Krénfy folyvást
190 3, XI | átkozott, istentelen hely itt! Bizonyosan, akik itt a
191 3, XI | hely itt! Bizonyosan, akik itt a puszta házban laktak,
192 3, XI | vad tekintetű ember…~– Itt a vidéken a vén csavargó
193 3, XI | dolog történt az éjszaka itt a szomszéd falu végén abban
194 3, XI | neje tart örökben magánál; itt volt nálam még azon éjszaka,
195 3, XII | nyugodt. Én azt hiszem, hogy itt csak egy vétkes ember van,
196 3, XII | de jól tudva azt, hogy itt most bírái előtt áll, óvakodott
197 3, XII | asszonyság, ha azért volnék itt, hogy lélektani felolvasásokat
198 3, XII | hatóság kezébe került. Íme, itt van.~Az alispán egy csomó
199 3, XII | Parancsoljon indulatának. Itt egyéb baj van, mint az,
200 3, XII | kérdezé tőle:~– Amiket ön itt előttünk elmondott, esküvel
201 3, XIV | nem ezeket az urakat, kik itt a zöld asztal körül ülnek,
202 3, XIV | terem közepén:~– Maradjon itt, Cynthia.~Az ő szavára felrezzen,
203 3, XIV | önök tőlem: miért állasz itt? Már egyszer hallottam ezt
204 3, XIV | Most már tudom; azért állok itt, mert atyámat meggyilkoltam.
205 3, XIV | meggyilkoltam. Ugyebár: ez itt a törvényszék és én a törvényszék
206 3, XIV | én adtam azt neki. Íme, itt vannak az üvegek is az asztalon.
207 3, XIV | tőle:~– Feleljen ön. Melyik itt a gyilkos; az-e, vagy ön?~
208 3, XVIII| meghalt ő már; ez, ami itt jár közöttünk, csak egy
209 3, XVIII| mondataira.~– Ez a vonal itt a gyűrűujj alatt a hűség
210 3, XVIII| nagyon ki van fejlődve; emez itt a mutatóujj felé futó, sok
|