bold = Main text
Rész, fezejet grey = Comment text
1 2, I | bőrülésen foglal helyet maga az úr. Hogy miféle úr, azt
2 2, I | No hát kiáltson rá az úr maga – feleselt a kocsis.~– Tudod,
3 2, I | a kisleánykát odaültette maga mellé, és megfogta kezét.~–
4 2, I | többé felkölteni.~A gyermek maga is gondolt ilyesmit, mert
5 2, I | az anekdotás táblabíró maga mellé ülteté a kisleánykát,
6 2, I | aggódva a legifjabb úr.~– Maga nem praktikus ember, maga
7 2, I | Maga nem praktikus ember, maga hallgasson; majd tudom én.
8 2, I | A magyarok vezére azután maga elé viteté, s három embert
9 2, I | részét ráteríté az öregre. Maga helyezé el hintajába. A
10 2, I | kiment minden arcvonása a maga helyéből, hogy egyik a másik
11 2, I | tud ez; ki tudja küldeni a maga rétjéből a vakondot, s annak
12 2, I(1) | ételszurrogátumokat szerző maga is látta Felső-Magyarországon
13 2, I | alispán hagyta őket működni, s maga bement a házba. Valóban
14 2, I | neked se adjon az Isten maga irgalmából soha!~Az ember
15 2, I | tekinte oda, botját leszúrva maga elé a földre s fél kézzel
16 2, I | sőt ha lehetne, még saját maga előtt is eltitkolná azon
17 2, I | fogott elő. Hiszen így ő maga vezette a férfiakat az ő
18 2, II | instellációknál ő is sorba állhat a maga hintajával a díszmenet közé.~
19 2, II | akiket senki sem ismer, maga a gazda sem, mert ő bírói
20 2, II | tajtékpipa-gyűjteménye. Ő maga nem dohányzik, mert az sokba
21 2, II | aranynál. Ez az egy darab maga többet ér, mint az egész
22 2, II | egypár parasztember ül, maga alá gyűrt subáján, mert
23 2, II | ajtót sem tette be a kocsis maga mögött, már rárivallt a
24 2, II | a kocsis, s úgy bevágta maga után az ajtót, hogy minden
25 2, II | hogy éppen nem kínálják, maga benyitotta az ajtót, engedte
26 2, II | egy szemet sem?~– Az imént maga mondta az úr, hogy a vármegye
27 2, II | hatalmas emberek. Gondoljon ki maga valamit.~– Nem jó volna
28 2, II | Boros uram azalatt odahúzta maga elé a paliszanderfa asztalt,
29 2, II | s igaz buzgósággal saját maga vevé át a sajt érett részét,
30 2, III | egész a szomszéd állomásig. Maga Krénfy úr is el akart menni
31 2, III | minden oldalról, melyet maga Krénfy úr is segített szaporítani,
32 2, III | fél falut, vivátot ordít maga és cselédjei három üres
33 2, III | ne égessék a gyertyát, s maga is hasonlót cselekedett.~
34 2, III | Amint behúzta az ajtót maga után, Krénfy úr odaintette
35 2, III | divatos lenni, mert ő vagyonát maga szerezte, s módjában van
36 2, III | Fenyéryeké? Óh, nem. Az maga egyik tagja a küldöttségnek;
37 2, III | unszolá Krénfy urat, hanem maga lépett ki elébb az ajtón.
38 2, IV | szeret mindig valamit húzni maga után. Néha csupa szenvedélyből
39 2, IV | kétlépésnyire húzza azt maga után a földön, úgy jár fel
40 2, IV | s a világot érzé forogni maga körül, midőn Cynthia az
41 2, IV | ezeket az ócskaságokat, maga István gróf is emlékszik
42 2, IV | vadítja az embert. Az eszme maga is borzasztó egy nőre nézve.
43 2, IV | vesztek kárba; Krénfy úr maga olyan jókedvű lett, hogy
44 2, IV | figyelemvonzó, amire őt maga Soult marsall tanította,
45 2, V | míveljék a kicsi telket, maga és fiai pedig elmentek az
46 2, V | elveszni, vagy kedvese, vagy ő maga. Ez a hármas út kijárása.~
47 2, V | ugye? – viszonza a delnő, s maga mellett hagyta a vént ballagni. –
48 2, V | látogatottja kérdéshez jöjjön, maga sietett hozzá.~– Uram. Kérem,
49 2, V | bűneit, hogy ön látta őt maga előtt sírni, könyörögni,
50 2, V | bántani velük.~– Nagysád, maga leggyorsabban fogja eszközölni
51 2, V | bohóságot belefirkált, hogy maga sem igazodott ki belőle;
52 2, V | nem is olvasta azt, hanem maga elé tette, és nyugalommal
53 2, V | hideg tekintettel vett újra maga elé tiszta papírlapot; biztos,
54 2, V | leült íróasztala mellé, maga elé vette pisztolyait, s
55 2, V | hogy már most siessen, s maga pedig ellenkező irányban
56 2, V | István gróf nem ellenzé, sőt maga is elkísérte odáig. Óh,
57 2, VI | célokra, és magasztalja a maga kedves tündérkéjét boldogok,
58 2, VI | ember az, miért nem megy ő maga hozzá.~Azon az estén, hogy
59 2, VI | rendkívül el volt foglalva, maga Irén ott működött mindenütt,
60 2, VI | helye a kastélyban, mennyin maga és vendégei megszorulhassanak,
61 2, VI | gyakran megesett, hogy saját maga, hozzátartozandóival együtt,
62 2, VI | vele, s mint az ifjú ember maga dicsekszik, egy bokrétát
63 2, VI | hozzá. Néhány perc múlva maga lejött Irén az udvarra,
64 2, VI | csupán csak a kis tündér maga találta ezt igen természetesnek:
65 2, VII | kiszabaduljon.~Irén utoljára maga is megneheztelt ezért a
66 2, VII | gondolomra írogatta oda maga, hogy a boldog szerző azt
67 2, VIII | masiniszta, kedves barátom. Maga tud lőni. Tegyen abba a
68 2, VIII | látszottak hajolni a biztatásra, maga gyürkőzék neki a derék asszonyság,
69 2, VIII | veszélyes vadállathoz nyúlni, maga ugrott oda bosszúsan, s
70 2, IX | túlzott beszédében; hisz ő maga is úgy szerette Fenyéryt,
71 2, IX | Különben is azt a bajt maga kereste magának, a kimenetellel
72 2, IX | férfi egy új világot látott maga előtt. Nem az az ég, nem
73 2, IX | a föld, ami az előbb. Ő maga sem ugyanaz többé. Valóban
74 2, X | kelle őt ítélniük. Lippay maga aláírta a tanúvallomást
75 2, X | hajszálnyit sem engedett senki a maga jogaiból.~Nem is igen bátorkodott
76 2, X | félsziget előtt.~Azon a napon ő maga odavezérlé az egész sereget,
77 3, I | igyekezett nehezíteni; sőt maga segített neki a szükséges
78 3, I | bőröndjeit elrendezni, maga gondoskodott útikészleteiről.
79 3, I | mennyire rosszulesett neki. Maga Leonora is csak egy hajszálnyira
80 3, I | elbeszélést.~– Csak Cynthia maga tudá Tarnóczy hollétét. (
81 3, I | kérdezé a gróf, betéve maga mögött az ajtót, s azzal
82 3, I | Cynthia: úgy gondolom, hogy ön maga is jól tudja azt. Kell mondanom
83 3, I | félelmében, mely kínosabb, mint maga a halál.~– Nyomorult. Gyáva –
84 3, I | hogy miként a kínzott hölgy maga, felszökött ágyából, s odafutva
85 3, I | saját ágyában, odavonta maga mellé, betakargatá szépen,
86 3, I | elbámuló tekintetet vetett maga elé, s azzal egy szó nélkül
87 3, I | Brenócra, s István gróf maga sietteti az ügy rendbe hozását.
88 3, II | kiálta az ajtókat rugdosva maga után. Dühében nem kívánt
89 3, II | sohasem szorult szobaleányára, maga hajtá össze hajzatát jól-rosszul,
90 3, II | előtte; melynek bizonyságául maga mellé ülteté, és kezét kezébe
91 3, II | útban volt a levél; saját maga vitte azt el egy külvárosi
92 3, II | Maradjon, idehozom.~S azzal maga futott bicegő lábával a
93 3, III | kigondolni? Csak söpörjön ki-ki a maga háza elején!~Nincs is sem
94 3, III | szereti fiatal rokonait maga körül tartani, kivált a
95 3, III | mentől többoldalú legyen. Maga a szép Dobokyné ugyan az
96 3, III | Mintha senkit sem látna maga körül, s táncosai kezeit
97 3, III | négylovas szekéren vitte maga a szép Csejti Gazsi a maga
98 3, III | maga a szép Csejti Gazsi a maga cigányait, s a gáton belül
99 3, III | Fenyéryt látja a leányka maga előtt.~Az ifjú egészen fel
100 3, III | is magára zárta. Dobokyné maga is rendkívül el volt fogulva,
101 3, III | férjemnek nem kellene, ha maga volna a világon, s ha férfi
102 3, IV | ébredtében ott találja őt maga mellett, oly édes önfeledéssel
103 3, V | hogy Krénfy álljon előtte a maga alakjában, s kettévágta
104 3, V | félhomályban tartott; Cynthia maga is feküdni készült; atyja
105 3, VI | Fenyéry jóváhagyólag inte, s maga vezette oda nejét Cynthiához.~
106 3, VI | erősnek akart látszani. Maga inte a halottőröknek, hogy
107 3, VI | kiáltást hallatott, kezeivel maga elé kapott a levegőbe, s
108 3, VI | utasítással együtt, s Krénfy maga keveré össze a cseppeket
109 3, VI | tagadá, hogy azokat saját maga adta be képzelődő atyjának
110 3, VI | nem került, mindig ő vagy maga a gróf nyúlt e gyógyszerekhez.~
111 3, VI | gróf, s egy széket húzott maga alá és leült rá.~– Gróf
112 3, VII | aki megérdemlené, hogy maga is igásló legyen valaha!~
113 3, VII | és csináljon, amit akar.~Maga újra lesietett az udvarba,
114 3, VII | csőbe – sürgeté őt Krénfy, s maga megvizsgálta, ha rajta van-e
115 3, VII | pitvarban hagyva Borost, maga benyitott a sajtóshoz, s
116 3, VIII | Az Krénfy.~– Hogyan? Maga a vádló?~– Okaim vannak
117 3, VIII | rettegne elhinni, hogy őt maga előtt látja.~Az ifjú most
118 3, VIII | találja; midőn látja kedvesét maga előtt, oly halaványan, és
119 3, VIII | maradt állva, és nézett maga elé, és képzelte látni az
120 3, IX | hollandi birtokossal, ki maga is telepítvényes levén hajdanában
121 3, IX | előleges áldozatokat győzi, s maga és emberei szorgalmasak,
122 3, IX | megvallá, hogy nem, pedig ő maga szívesen vállalkoznék a
123 3, IX | rongyos targoncába fogva maga a családfő meg a házi eb,
124 3, IX | rekesztékeiben pisztrángokat növelni.~Maga az ifjú tőzsér szép, vörös
125 3, IX | látszó földdarabot pedig maga a tőzsér fia tartá fenn
126 3, IX | hogy ez nem tréfa ám. Ő maga húszezer forintig van lekötve
127 3, IX | rendbe akarta azt hozni, s maga látott a műveléséhez; igen
128 3, IX | száznégy éves ember, ki maga is emberszámba dolgozott,
129 3, IX | minden negyedik lépésnél maga előtt talál, a világ vége.~
130 3, IX | egy kerek tért világít meg maga körül, a szoba többi része
131 3, IX | mégsem bírja az ispánt maga elé idézni.~Az ispán úrnak
132 3, X | szempilláit s lesve kémlelődék maga elé. Most is ott állt a
133 3, X | önakaratlan tetemet hurcolt maga után. A képzelet ilyenkor
134 3, X | most már lakhatik benne maga. Semmije sem hiányzik, még
135 3, X | vén gyilkos belesegíté. Ő maga elkezdé a nótát az ő durva,
136 3, X | Popákék kapujában, ahol maga a gazda állt künn leányostól,
137 3, X | Meglátva az érkező szekeret, maga sietett Marinát leemelni
138 3, XI | megbírnak.~Félóra múlva maga Lenczné jött ki a szobából,
139 3, XI | Senki sem gyanítá, hogy ez maga a háziúr.~Sőt, erőltetett
140 3, XI | elkezdte őt szidni saját maga előtt; lerajzolta gonosz
141 3, XI | nyavalyatöréshez volt közel. Utóbb maga is leszállt a kocsisnak
142 3, XII | gyilkos senki sem más, mint ő maga!~Mély csend követte a némbernek
143 3, XII | én nem tudtam, hova. Ő maga a kandallós teremben volt
144 3, XII | szétdúlt arcvonásokkal –, ő maga tagadott meg, ő maga vetett
145 3, XII | ő maga tagadott meg, ő maga vetett el. Én csak egy elhasznált,
146 3, XII | elrongyolt lábkapca vagyok, akit maga helyett itthagyott, hogy
147 3, XII | rútságait feltörüljék vele, míg maga hét országon túl mentette
148 3, XII | lélekvesztett ámulat.~A némber maga sem ismert rá az első pillanatban,
149 3, XIII | csigalábú idő lejárta lassan a maga mérföldeit, csak egy nap
150 3, XIII | s tréfásan monda:~– Ma a maga asszonya, holnap pedig az
151 3, XIII | szívét?~Lippay gyöngéden voná maga mellé menyasszonyát a kerevetre,
152 3, XIII | oly bűnnel, melyet saját maga követett el…~– Azt én mind
153 3, XIV | apagyilkossággal vádolta ő maga azt a leányt, kit oly átkozottul
154 3, XIV | megerősíté vallomását. Lenczné maga sem bírta egy szóval is
155 3, XIV | mint aki senkit sem lát maga előtt, nem ezeket az urakat,
156 3, XIV | Azzal kettétörte a pálcát, s maga elé veté az asztalra.~Az
157 3, XV | hogy valaki más, nem ő maga, aki lelkén belül lakik,
158 3, XV | a tisztes agg embert ott maga mellett ragadja torkon azzal
159 3, XV | félig meg van tébolyodva, ő maga hozta elő e tárgyat minduntalan.
160 3, XV | ítélet megsemmisítéséért még maga Dobokyné is felfáradott
161 3, XV | ajkain már hónapok óta. Maga is csodálkozni látszott
162 3, XVI | célozni, mintha ön saját maga irányozná rám a pisztolyt.
163 3, XVII | célozni, mintha ön saját maga irányozná rám a pisztolyt.
164 3, XVIII| haladt; a világ folytatta a maga regényeit, ezeket a csodálatos
165 3, XVIII| kihal belőle, ez bevégezte a maga fejezetét, a többiek folytatják.
|