Rész, fezejet
1 2, I | a vetését, azért nem is igen iparkodik vele.~Pedig hajdan
2 2, I | elmondani. Honnan jön ez?~Nem is igen nézte a jámbor, hová térdelt
3 2, I | tulajdonosa három egymástól igen különböző egyéniség volt.~
4 2, I | kérdést a magyarázattal.~– Igen ám, mert hogy nem jött a
5 2, I | melyben a pesti várnagy, ki igen rövid úton bánó férfi volt,
6 2, I | nehezen ment; a paraszt igen óvatos, gyanakvó, minden
7 2, I | vallotta meg, hogy bizony igen nagy. Hanem már arra a kérdésre,
8 2, I | Az ifjú Sztropkó Mihály. Igen okos ember, tud urakkal
9 2, I | vagy magánosan ehetik. Azon igen jól kitelelnek.1~Az alispán
10 2, I | akkor felőle, s dolgozni sem igen akartak rajta. Pedig jobb
11 2, I | megértetni, hogy sőt inkább igen díszes urak vannak itten,
12 2, I | Hogy én mit gondolok? Az igen rövid dolog. Ez a nagy,
13 2, I | eltérítik, a körülállók arcaiból igen olyasmit lehete kiolvasni,
14 2, I | fehérebb, ajkainak metszése igen bőkezűleg van szabva természet
15 2, I | mondanunk, hogy azok a fogak igen szép hófehérek, és az egész
16 2, I | térdig ért, az alatta levő igen világos színű s igen zöldzsinóros
17 2, I | levő igen világos színű s igen zöldzsinóros viganót engedve
18 2, I | missziót kellene elvégeznem. Igen, uraim, egy fontos missziót,
19 2, I | nélkül személyeikre ismerni, igen örvendve azon körülményen,
20 2, I | tisztelt táblabíró urak igen helyesnek és illőnek találták
21 2, I | visszatartóztatni tőle; nekem igen nagy okaim vannak, hogy
22 2, I | szenet útitáskájából, s igen szép írással felírta a ház
23 2, II | jöttek, hová mennek, de azt igen, hogy mikor jöttek, nem
24 2, II | Nagyságos Krénfy úr nem igen régi nemesember Magyarországon.
25 2, II | napra; a kaszatömlöcből igen könnyű trágyavermet rögtönözni;
26 2, II | által levén elválasztva, igen szép ellentétet képezett
27 2, II | Krénfy úr bármely percben igen érdekes tünemény. Jelenleg
28 2, II | hosszúkás kenyérből két igen vékony szeletet metszett
29 2, II | pedig még reménylette, hogy igen messze el fogja nyújthatni
30 2, III | haszonbérlő urat.~A levél igen gyorsan volt küldve a kérdésre;
31 2, III | précaire helyzetem van. Igen kellemetlen állás. A szomszéd
32 2, III | elvesztett tárgyfonalába.~– … Igen is. Engem mindenütt rontanak,
33 2, III | tudják? Sőt védelmezik. Igen, mondom, hogy védelmezik.
34 2, III | egymáson sopánkodni, hanem azon igen prózai dolog végett jöttünk
35 2, III | oly büszkék.~István gróf igen elégült arccal tekinte Krénfy
36 2, IV | Sőt, úgyszólván nem is igen iparkodik a két grófnak
37 2, IV | mindezen apró kedveskedést igen szívesen fogadja. Krénfy
38 2, IV | fejével bólinta, hogy az igen finom.~Krénfy úr egészen
39 2, IV | arcképet természetesen mindenki igen sikerültnek találta; csupán
40 2, IV | nádpálcával?~A méltóságos vendégek igen meg voltak elégedve ezzel
41 2, IV | Illés gróf azonban mindezt igen jó tréfának tartja. Igazi
42 2, IV | ki írja e levelet!~– Óh igen, kérem alássan, ismerem
43 2, IV | ügy miatt.~Az egész ebéd igen vígan ment azután végbe,
44 2, IV | ellenében.~A gróf urak ezt igen helyesnek találták, s Krénfy
45 2, IV | volt. A nagy emberek mind igen szenvedélyes pasziánszjátszók.~
46 2, IV | gondoljon arra is, hogy igen jól komédiázok.~Illés grófban
47 2, IV | házát és színésznő lesz.~– Igen. Én nagyra becsülöm ezt
48 2, IV | anyja sírjához akar menni.~– Igen, anyáméhoz. (Illés grófnak
49 2, IV | hely Felsőmaróton van?~– Igen, Maróton, ahová anyámat
50 2, IV | Nincs okom tartóztatni.~– Igen jól van. És már most egy
51 2, IV | egyszer találkozni fogok vele. Igen, igen, most nem fogsz kijátszhatni.
52 2, IV | találkozni fogok vele. Igen, igen, most nem fogsz kijátszhatni.
53 2, IV | István gróf azt mondta, hogy igen jól van, s nagyon megörült,
54 2, V | tudja meg, mi bajuk.~A baj igen egyszerű volt. A ház leégett
55 2, V | vigyáz, hogy gyanakszik.~Ez igen könnyű volt olyankor, midőn
56 2, V | Nem csalódott; az ablakból igen könnyen lejutott a földre.
57 2, V | vele lépést tartani.~– Óh igen, csak siessünk – válaszolt
58 2, V | mertek nézni.~Krénfy úr igen tökéletes fogalmat vélt
59 2, V | találja, ugyebár?~– Óh, igen, meg kell előznöm Illést,
60 2, V | s a toll hegyét rágja.~– Igen – felelt az, s úgy reszketett
61 2, V | köszönöm önnek, hogy megvárt. Igen nagy szükségem van önre.
62 2, V | monda a grófnő –, a levél igen messze megy.~És azzal még
63 2, V | Cynthia? – kérdé a gróf.~– Igen, atyám.~– Mit csinál?~–
64 2, V | udvarias nyájassággal.~– Igen jól, de keveset. Atyám sokat
65 2, V | Tetszett elhatározni magát?~– Igen.~– Lemond-e?~– Sohasem –
66 2, VI | negyvenezer forint adósságot, s igen valószínű volt, hogy azután
67 2, VI | alkalmatlankodtak neki.~Ő odahaza is igen jól találta magát. Tökéletes
68 2, VI | udvariatlanság ne lenne. Igen mulatságos teremtés. Arca
69 2, VI | mulathatja vele magát. Hanem Irén igen komolyan, a legszívesebb
70 2, VI | pedig sokat olvasott, mégis igen természetesen így kellett
71 2, VI | megkérte kezét Doboky úr, ki igen nagy birtokú volt és főbírói
72 2, VI | kell ülniük Irénnel. Ez igen alkalmas helyzet egy gyöngéd
73 2, VI | tündér maga találta ezt igen természetesnek: az urak
74 2, VII | dolgot, s minden felelete „igen” vagy „nem”, ha már hosszabb: „
75 2, VII | nélkül a tündérekre sem igen sokat adnak ezen a világon.~
76 2, VII | melyben születtek.~Előtte igen nagy hitványság volt ez
77 2, VII | botjával döfölte a földet. Igen tetszett neki, hogy az emberek
78 2, VII | határozatukat végrehajtani.~– Igen – szólt Fenyéry és előrelépett,
79 2, VIII | jól tudom, hogy kegyednek igen jó áldott szíve van, s a
80 2, VIII | vetni e népszínműnek, s igen nyájasan instálta az asszonyságot,
81 2, VIII | vezet.~A bőszült amazon ezt igen helyes bosszúállásnak találta
82 2, VIII | is legyen szíves kegyed, igen tisztelt „háziasszonyság”,
83 2, IX | hogy „bizonyára mindenütt igen szívesen fogják látni”.~–
84 2, IX | okozott.~– Hogyan?~– Úgy, hogy igen élénken emlékezteté őt saját
85 2, IX | Elítélik önt.~– A törvény igen.~– De a világ nem.~– A világ? –
86 2, X | a maga jogaiból.~Nem is igen bátorkodott már minden gyenge
87 3, I | tekintetben különben sem igen volt alkalmazkodó.~Irén
88 3, I | sikertelenül. Mától fogva igen jó reményeim vannak.~– Hogyan? –
89 3, I | Nem hallottam.~– Azon igen csodálkozom, mert sokan
90 3, I | családjuk ügyvédjével, aki igen megnyugtató választ adott
91 3, I | ennél az összegnél? Az eszme igen szép, mondám én Cynthiának,
92 3, II | védencnőm, az én kis tündérkém igen közel áll ahhoz, hogy vagyonilag
93 3, II | túzokot a mai verébért. Igen természetesnek találom,
94 3, II | akikről beszélek. Ez a dolog igen egyszerű, legfeljebb egy
95 3, II | szólt Leonora. És akkor igen komoly volt.~– Hogyan? Tréfa? –
96 3, II | kérdé Cynthia idegenülten.~– Igen. Tréfa ahhoz képest, ami
97 3, II | értékéig a kezességet. Ő igen természetesen az utóbbit
98 3, II | fog neki többet írni.~– Igen; megígértem és meg is esküdtem
99 3, II | kényelmesebben ülünk.~– Igen szívesen.~– Nekem rossz
100 3, II | Ismerem, én is olvastam. Igen érdekes regény. Hányadik
101 3, II | hihetőleg nem ismer rám.~– Óh, igen. Ön Brenóczy Illés gróf.~–
102 3, III | nagy úr lett belőle.”~Ez is igen szép alkalmat nyújt rendkívüli
103 3, III | gyémántot, mint az öklöm.”~Igen érdekes etnográfiai leírásokat
104 3, III | nemcsak boldog öntudattal, de igen kényelmes vagyoni jóléttel
105 3, III | a harmadik hol maradt?” Igen természetes dolog volt,
106 3, III | nem változtunk.~– Ön engem igen, igen elfeledett.~Az ifjú
107 3, III | változtunk.~– Ön engem igen, igen elfeledett.~Az ifjú szabadságot
108 3, III | cél után megy: kegyedet igen, igen boldoggá tenni?~A
109 3, III | után megy: kegyedet igen, igen boldoggá tenni?~A leányka
110 3, III | hogy Irénnek valami nagy, igen nagy szomorúságot szerezzen.~
111 3, III | csodálkozott a kedvén! Ő különben igen komoly ember szokott lenni.
112 3, IV | Érted-e, kedvesem?~– Óh, igen! (Ha értette volna.)~– És
113 3, IV | pisztolyokat egymásra; láttam, igen jól láttam, hogy ellenfeled
114 3, V | éppen semmit. A kérdés igen világos, méltóságodnak igaza
115 3, V | ellenségétől, akinek nagy, igen nagy okot adott arra, hogy
116 3, V | induljon, hanem elébb még igen alkalmasnak találá elmondani
117 3, V | azután vette a kalapját, s igen nyájasan üdvözölve a grófot
118 3, V | sírt.~– Sőt, ellenkezőleg; igen jókedvűek voltak, nem is
119 3, VI | hátradugva mindkét kezét, s igen száraz hangon monda:~– Megbocsát
120 3, VI | bebizonyítá, hogy Cynthia grófnő igen alkalmasnak találá azon
121 3, VI | bizonyítják, hogy a grófnak voltak igen heves jelenetei leányával,
122 3, VI | szemembe nem mondogattak. Igen szép replika volt, mondhatom,
123 3, VI | helyen van. És ez rossz! Ez igen rossz…~Fenyéry most egyszerre
124 3, VI | senki kezét, pedig voltam igen kicsiny gyermek s beszéltem
125 3, VI | kicsiny gyermek s beszéltem igen nagy urakkal; de ha ön azt
126 3, VII | ijedtség rejthetlen hevében.~– Igen, de hát mi baja van önnek
127 3, IX | gyomrot, rossz egészséget és igen sok gyermeket hoznak be
128 3, IX | s ez gazdászati elvnek igen derék, hanem az életben
129 3, IX | melyben két hegyhát között igen kellemes völgy terül. Az
130 3, IX | maga látott a műveléséhez; igen jó gazda volt, nagy gyakorlattal
131 3, IX | átvándoroltak a kéményes házhoz, hol igen jól tudták felfogni az ínség
132 3, IX | tízezer forinttal biztosít.~– Igen. Mostanában nagyon közel
133 3, X | Fenyéry úr azt mondá, hogy rá igen fontos dolgot bízott, midőn
134 3, X | előtted ütöttem őt agyon… Igen, agyonütöttem, mint a kutyát,
135 3, XI | avult bakancs a lábán…~– Igen, igen, rossz, vad tekintetű
136 3, XI | bakancs a lábán…~– Igen, igen, rossz, vad tekintetű ember…~–
137 3, XI | gondolatot vitatni.~– Óh igen, így szoktak a gyilkosok
138 3, XII | rekedt, fátyolozott hangon és igen határozottan.~– Mielőtt
139 3, XII | én sohasem sürgettem.~– Igen sajnálom, tisztelt asszonyság,
140 3, XII | kegyed ez állításomat?~– Igen – susogá a nő.~– És máskor
141 3, XII | sem talált a feleletben.~– Igen, midőn a Brenóczy grófok
142 3, XII | pénzerejét kimerítette.~– Igen jól tudom – sietett felelni
143 3, XII | Ő azt állította, hogy az igen jó vállalat lesz. Én most
144 3, XII | István grófnak volt egy igen szép leánya.~A nő közbevágott:~–
145 3, XII | meglopott.~– És meglopta…~– Igen, meglopott, pénzeimet kicsalta,
146 3, XIII | szép özvegynél. A delnő igen tudja kedvét keresni. Az
147 3, XIII | hölggyeli találkozón, ami igen természetes dolog. – Ő tehát
148 3, XIII | utolérte. Biztosítom, hogy igen költői vége lesz ez esetnek.~–
149 3, XIV | ítéletét felfüggessze, s igen valószínű, hogy ez nem fog
150 3, XIV | szólni akar az alispán úrral; igen sürgős és igen titkos beszédje
151 3, XIV | alispán úrral; igen sürgős és igen titkos beszédje van vele.~
152 3, XVI | hogy húgomat szereti?”~„Igen.~„Akar-e ön lemondani róla
153 3, XVII | hogy húgomat szereti?”~„Igen.~„Akar-e ön lemondani róla
154 3, XVIII| vettessen magának. Cynthia ezt igen rendén való dolognak találta.
|