bold = Main text
     Rész,  fezejet                                          grey = Comment text

4501     3,  V    |                  másvilágra vinni, s azt a birtokot elébbeni tulajdonosának
4502     3,  V    |             személyesen kívánt értekezni a méltóságos úrral, akinek
4503     3,  V    |        fölcsengeté Cynthiát, ki rendesen a szomszéd szobában rendezte
4504     3,  V    |               különösen ingerlékeny volt a gróf. És Cynthia mindannyiszor
4505     3,  V    |                 Amint Krénfy úr megtudta a gróf megérkezését, rögtön
4506     3,  V    |             megérkezését, rögtön sietett a vendéglőbe.~Azt hiszi tán
4507     3,  V    |            prókátort sem hozott magával.~A legnagyobb nyájassággal,
4508     3,  V    |                 legnagyobb nyájassággal, a legalázatosabb képpel üdvözli
4509     3,  V    |            legalázatosabb képpel üdvözli a grófot és leányát.~István
4510     3,  V    |           gondolattól, és azt hivé, hogy a mártírok között foglaland
4511     3,  V    |                  eléjük, aki legelőbb is a méltóságos gróf egészségi
4512     3,  V    |                 állapotáról tudakozódik, a méltóságos kisasszonynak
4513     3,  V    |              egyenesen őhozzá szállottak a kastélyba. Elfogadásukra
4514     3,  V    |               ideig lehetett szerencséje a méltóságos grófi családhoz.
4515     3,  V    |             vannak, senki azóta még csak a lábát sem tette azokba.~
4516     3,  V    |                hogy Krénfy álljon előtte a maga alakjában, s kettévágta
4517     3,  V    |              közbeszéd tárgya.~Krénfy úr a csodálkozás, a megfoghatatlan
4518     3,  V    |                 Krénfy úr a csodálkozás, a megfoghatatlan bámulat kétségbeesését
4519     3,  V    |          hallgattam e tény felől, miként a sír; én nagysádnak és egész
4520     3,  V    |             egész méltóságos családjának a legmélyebb tisztelője vagyok.
4521     3,  V    |                Hát nem azok árulták-e el a titkot? Bizonyosan. A paraszt
4522     3,  V    |                 el a titkot? Bizonyosan. A paraszt háládatlan, cudar,
4523     3,  V    |                  által még undokabb lett a jöttment egész lénye; hogy
4524     3,  V    |           jöttment egész lénye; hogy még a kegyes István gróf sem állhatá
4525     3,  V    |         állásommal, s hálátlanabb volnék a felnevelt farkasnál s megérdemleném,
4526     3,  V    |            leüssenek egy bottal, ha csak a legkisebb szennyfoltot is
4527     3,  V    |                  ami előttem szent, hogy a méltsás kisasszony a legtisztább
4528     3,  V    |                hogy a méltsás kisasszony a legtisztább okokból volt
4529     3,  V    |               akkor hozzám leereszkedni.~A derék, becsületes ember
4530     3,  V    |                tenni, azok nem állják ki a rájuk szegzett szemet, s
4531     3,  V    |           pillanta véletlenül, beleakadt a beszédbe, s hirtelen félrekapta
4532     3,  V    |          beszédbe, s hirtelen félrekapta a szemeit, s homloka izzadni
4533     3,  V    |              azon gondolattól, hogy ezek a szemek egyre oly változatlanul
4534     3,  V    |            szoktam bebizonyítani – mondá a jeles férfiú, István grófhoz
4535     3,  V    |                 ez ember fejében most?~– A Fenyéry-jószág ügyében? –
4536     3,  V    |          Fenyéry-jószág ügyében? – kérdé a gróf.~– Igenis; Fenyéry
4537     3,  V    |                  foglaltam el, mint akin a sérelem történt, s miután
4538     3,  V    |               törvényes birtokosa vagyok a brenóci uradalomnak, ragaszkodhatnám
4539     3,  V    |                  azonban elismerem, hogy a kúria, melyen a sérelem
4540     3,  V    |          elismerem, hogy a kúria, melyen a sérelem történt, örökjog
4541     3,  V    |                 történt, örökjog szerint a brenóci grófoké, így a sérelem
4542     3,  V    |           szerint a brenóci grófoké, így a sérelem is az övék, így
4543     3,  V    |                  sérelem is az övék, így a sérelem díja is az; nekem
4544     3,  V    |              bocsátom méltóságtok kezére a Fenyéry-uradalmat, úgysem
4545     3,  V    |                   csak azért tette, hogy a megye erőhatalmának ellene
4546     3,  V    |        erőhatalmának ellene álljon, hogy a köznép nyomorából meggazdagulhasson,
4547     3,  V    |               Mint mondám, éppen semmit. A kérdés igen világos, méltóságodnak
4548     3,  V    |                   Nekem anélkül is annyi a rosszakaróm. Azt mondanák,
4549     3,  V    |        rosszakaróm. Azt mondanák, ni, ez a gonosz Krénfy még az ő ősi
4550     3,  V    |             magunk szépen, illedelmesen.~A jámbor férfiú olyan szépen
4551     3,  V    |              kedve lett volna megragadni a gallérját s kilökni az ajtón.~
4552     3,  V    |            gallérját s kilökni az ajtón.~A titokteljes, a megfoghatatlan
4553     3,  V    |                 az ajtón.~A titokteljes, a megfoghatatlan rendesen
4554     3,  V    |               felajánlani méltóságtoknak a kastélybani szállásukat?
4555     3,  V    |              szavaknál; önkéntelen az és a vérből jő; ki tudja, mi
4556     3,  V    |                atyja szólhatott volna.~– A gróf jobb szeret itt, unja
4557     3,  V    |               gróf jobb szeret itt, unja a sok embert, és inkább az
4558     3,  V    |            inkább az elvonultságot, mint a kényelmet keresi.~Krénfy
4559     3,  V    |                  sötét nyomot hagyott ez a válasz.~– De legalább azon
4560     3,  V    |               Nagyon lekötelez, uram, de a szakács mégsem ért a homeopátiához,
4561     3,  V    |                  de a szakács mégsem ért a homeopátiához, egy zellerlevél
4562     3,  V    |       hatástalanná teheti.~Krénfy úr már a kalapot kezében tartá, hogy
4563     3,  V    |               most már kétszeres oka van a homeopátia ellen antipátiával
4564     3,  V    |            gazdagság nem érdekelte, csak a napok becse emelkedett még
4565     3,  V    |                 nem szenvedtek, s látják a mindenható gyógyszer erejét,
4566     3,  V    |               erős hitük van abban, mint a túlvilágban, melyet szeretnének
4567     3,  V    |                   István gróf előtt csak a homeopátiát nem volt szabad
4568     3,  V    |           engedte elmenni, elmondta neki a halhatlan Hahnemann csodarendszerét,
4569     3,  V    |          egyszerű, természetes eszméket, a meglepő kísérleteket, megmagyarázott
4570     3,  V    |               bele.~Krénfy eleinte azzal a gúnyos mosolygással hallgatta
4571     3,  V    |            elhinni neki – később azonban a figyelem, a bámulat kifejezését
4572     3,  V    |               később azonban a figyelem, a bámulat kifejezését vette
4573     3,  V    |                  István gróf elővevé azt a kis szekrénykét, melyben
4574     3,  V    |                kezébe fogdosta egyenként a parányi üvegcséket; némelyikben
4575     3,  V    |           golyócskák, ráírva mindegyikre a név: „aconitum” – „belladonna” – „
4576     3,  V    |        belladonna” – „helleborus.”~Arcán a borzadályt akarta utánozni.~–
4577     3,  V    |                ezt az új betegséget, ezt a kolerát is képes volna meggyógyítani?~
4578     3,  V    |          koleraesetek?~– Itt még nem, de a szomszéd Tarnócfalván már
4579     3,  V    |                   atyámra nagyon hat, ha a koleráról kell beszélni.~
4580     3,  V    |          megnyugodni.~Ezzel azután vette a kalapját, s igen nyájasan
4581     3,  V    |                  igen nyájasan üdvözölve a grófot és a grófnőt, eltávozott,
4582     3,  V    |           nyájasan üdvözölve a grófot és a grófnőt, eltávozott, eltanulhatatlan
4583     3,  V    |                gróf kedvenc olvasmányát, a „Divina comoediát”, s elkezdett
4584     3,  V    |                  megállt, azt mondá neki a gróf:~– Nekem úgy tetszik,
4585     3,  V    |                ember volt az, ott hevert a szalmán, még köszönt is
4586     3,  V    |             mégis, úgy gondolom, hogy az a két nő, aki a szekér után
4587     3,  V    |          gondolom, hogy az a két nő, aki a szekér után ment, sírt.~–
4588     3,  V    |                 jókedvűek voltak, nem is a szekeret kísérték, mert
4589     3,  V    |                   mert az elhagyta őket.~A gróf tovább töprenkedett,
4590     3,  V    |           gondolatai másutt járnak, mint a Divina comoedia szavain.~
4591     3,  V    |                  volt már az utcán, csak a hazatérő marhák tocsogása
4592     3,  V    |               futó világot az ablakon át a szobába, melyet az éji lámpa
4593     3,  V    |           lépések kopogása hangzik végig a folyosón, s az előszobában
4594     3,  V    |            Krénfy úr most mindjárt ebben a nyomban meghal – kolerában.~
4595     3,  V    |             előszobába, megakadályozandó a rossz hír hozóját a hangos
4596     3,  V    |     megakadályozandó a rossz hír hozóját a hangos beszédben. Már ekkor
4597     3,  V    |          beszédben. Már ekkor késő volt; a gróf első szenderéből felébredt
4598     3,  V    |               első szenderéből felébredt a jajveszékelésre, s ijedten
4599     3,  V    |              kívánta, hogy bocsássák elé a hírnököt.~Az ispán volt
4600     3,  V    |                 nagy rémüléssel beszélni a grófnak, hogy a nagyságos
4601     3,  V    |                 beszélni a grófnak, hogy a nagyságos úr, amint hazaérkezett,
4602     3,  V    |                  úr őt küldte lóhalálába a méltóságos úrhoz, hogy ha
4603     3,  V    |                 elő az apró fiolákat. Az a gondolat, hogy valakit meg
4604     3,  V    |               Három üvegcsét választa ki a gróf, s irónnal mind a hármat
4605     3,  V    |                ki a gróf, s irónnal mind a hármat számokkal jegyzé
4606     3,  V    |               azon esetben adandó be, ha a görcsök kisebb mértékben
4607     3,  V    |                 kisebb mértékben vannak; a második: „veratrum”, ez
4608     3,  V    |                 ez akkor használandó, ha a görcs nehéz félelemmel van
4609     3,  V    |               félelemmel van összekötve; a harmadik: „sulphur”, csak
4610     3,  V    |                harmadik: „sulphur”, csak a legvégső esetben alkalmazható,
4611     3,  V    |              esetben alkalmazható, mikor a beteg már egészen elkékült.
4612     3,  V    |                 kalánkával kell nyújtani a betegnek, és befedni jól,
4613     3,  V    |                 flanellel dörzsölni, míg a görcsök meg nem szűnnek.
4614     3,  V    |                 görcsök meg nem szűnnek. A pohár be legyen fedve, s
4615     3,  V    |                 pohár be legyen fedve, s a szobát semmi szagos szerrel
4616     3,  V    |                  keresztül-kasul gázolva a sáros utcán, míg léptei
4617     3,  V    |                  sáros utcán, míg léptei a kastély körül elhangzottak.~
4618     3,  V    |              perc múlva ismét visszatért a három üveggel. Cynthia eléje
4619     3,  V    |              üveggel. Cynthia eléje ment a folyosóig, s azt súgta neki,
4620     3,  V    |               mondja azt, hogy miszerint a betegek már jobban vannak.~
4621     3,  V    |              szavait. István gróf szemei a legrosszabat olvashatták
4622     3,  V    |          legrosszabat olvashatták arról: a beteg képzelődésnél nincsen
4623     3,  V    |                csepp látszott hiányzani, a szekrénykébe ismét visszatétettek.~
4624     3,  V    |            visszatétettek.~Cynthia kérte a grófot, hogy mármost nyugodjék
4625     3,  V    |                gyógyszerei csalhatlanok.~A gróf betakarózott, s azon
4626     3,  V    |                  múlva nyugtalanul mondá a gróf, hogy ő tintát és papírt
4627     3,  V    |                  nem végezhetné ez ügyet a Fenyéry-uradalommal, folytassa
4628     3,  V    |               Reggel, reggel! – sóhajtja a gróf –, mikor a reggel olyan
4629     3,  V    |                 sóhajtja a gróf –, mikor a reggel olyan messze van,
4630     3,  V    |                  nyugodjék meg Istenben.~A gróf egyre nyugtalanabb
4631     3,  V    |              miért. Szeretné, ha Cynthia a chamomillát átadná neki,
4632     3,  V    |          atyjának.~Néhány pillanat múlva a gróf a legirtóztatóbb görcsökben
4633     3,  V    |             Néhány pillanat múlva a gróf a legirtóztatóbb görcsökben
4634     3,  V    |                elnehezült.~– Add gyorsan a veratrumot! – lihegé halálos
4635     3,  V    |                 ragadá ki leánya kezéből a kanalat, melybe az újabb
4636     3,  V    |           Cynthia kétségbeesetten borult a gróf kínlódó tetemére, s
4637     3,  V    |                 gróf kínlódó tetemére, s a kezébe akadt ruhával elkezdé
4638     3,  V    |               alig bírt annyit rebegni: „A sulphurt!” Cynthia hirtelen
4639     3,  V    |               felszakítá azt is; s amint a kínlódó beteg ajkai átvették
4640     3,  V    |               ajkai átvették azt, mintha a guta ütötte volna meg rögtön,
4641     3,  VI   |                                      VI. A VÁD~Brenóczy István gróf
4642     3,  VI   |                   zárt szemű ember, mint a többiek, akik ott várnak
4643     3,  VI   |               akik ott várnak reá készen a brenóci sírboltban, nem
4644     3,  VI   |               mindig itthon fog maradni. A halottak nem költözködnek.~
4645     3,  VI   |                egész környéken elterjedt a híre, hogy Brenócon nagy
4646     3,  VI   |                  elmennek messze földről a végtiszteletet megadni az
4647     3,  VI   |              megadni az elhunyt főúrnak. A temetés napján egyik hintó
4648     3,  VI   |               temetés napján egyik hintó a másikat éri a kastély udvarán,
4649     3,  VI   |                egyik hintó a másikat éri a kastély udvarán, melynek
4650     3,  VI   |        viaszgyertya fénye között aluszik a sötét halott; a feketén
4651     3,  VI   |                  aluszik a sötét halott; a feketén bevont falak címerekkel
4652     3,  VI   |                ékesítve.~Krénfy elhagyta a kastélyt az egész gyászszertartás
4653     3,  VI   |                  Járhatott végig ezekben a sötét szobákban, gyászruhája,
4654     3,  VI   |               nem ijeszte vissza senkit.~A temetés napján megtelt ismerősökkel,
4655     3,  VI   |           tekintélyes urakkal, delnőkkel a kastély, eljöttek, megnézték
4656     3,  VI   |             kastély, eljöttek, megnézték a halottat, arcába világítottak,
4657     3,  VI   |                 oly kellemetlen volt ezt a sokaságot látni. Az ember
4658     3,  VI   |            viselje magát, midőn szeretne a porba omlani és fetrengeni,
4659     3,  VI   |                nem is üdvözlik őt. Midőn a koporsóhoz lép, hogy atyja
4660     3,  VI   |          egyszerre mindnyájan mellőle és a ravataltól, mintha megrettentek
4661     3,  VI   |          odalépett hozzá, amint megfogta a hölgy kezét, az nem állhatott
4662     3,  VI   |             akarok lenni. Lemegyek egész a sírig. Én szeretek a halottakkal
4663     3,  VI   |               egész a sírig. Én szeretek a halottakkal lenni.~Cynthia
4664     3,  VI   |                akart látszani. Maga inte a halottőröknek, hogy emeljék
4665     3,  VI   |          halottőröknek, hogy emeljék fel a koporsófedelet s szegezzék
4666     3,  VI   |            koporsófedelet s szegezzék rá a ravatalra.~Csodálkozva látta,
4667     3,  VI   |                hangon monda:~– Megbocsát a grófnő, de a temetés még
4668     3,  VI   |                   Megbocsát a grófnő, de a temetés még nem mehet végbe.~
4669     3,  VI   |                 nem mehet végbe.~Fenyéry a felszólalóban Krénfy pesti
4670     3,  VI   |                 készteté, hogy hagyja el a kastélyt mindenesetre a
4671     3,  VI   |                  a kastélyt mindenesetre a temetés végeztéig, mert
4672     3,  VI   |                nem jó megtudni.~Valóban, a nők mind elhagyták már a
4673     3,  VI   |                 a nők mind elhagyták már a halottastermet.~– Meg, kell-e
4674     3,  VI   |                   kiálta kétségbeesetten a leány. – Én itt maradok.
4675     3,  VI   |             olvasni, csak elijedni tőle.~A hosszú ügyvéd most még közelebb
4676     3,  VI   |             jótállani? Hogyan? Mi okból?~A hosszú ügyvéd felelethez
4677     3,  VI   |                itt…~Szép dolog volt tőle a hosszú ember szívére hivatkozni.
4678     3,  VI   |                ember szívére hivatkozni. A színpadi hatás kiszámított
4679     3,  VI   |         kiszámított pátoszával lépett ez a ravatal elé, s hosszú száraz
4680     3,  VI   |                  s hosszú száraz ujjával a hulla szederjes arcára mutatva
4681     3,  VI   |                grófot méreggel ölte meg!~A szerencsétlen leány egy
4682     3,  VI   |                 kezeivel maga elé kapott a levegőbe, s azzal lezuhant
4683     3,  VI   |               levegőbe, s azzal lezuhant a padlóra, élettelen fejét
4684     3,  VI   |                 maradtak.~      ~Mi volt a vád?~Egy fiatal leány méreggel
4685     3,  VI   |                méreggel ölte meg atyját.~A leány szép, mint egy angyal,
4686     3,  VI   |                 mindenkitől bámult, akit a birodalom legderekabb ifjai
4687     3,  VI   |         Gondoljátok, hogy ezek mentségek a világ előtt? Ezek vádak.
4688     3,  VI   |            csodálatosabb ellentétben áll a kimondott bűn a vádolt személyével,
4689     3,  VI   |          ellentétben áll a kimondott bűn a vádolt személyével, annál
4690     3,  VI   |              éjszakán ő ispánját leküldé a vendéglőbe, hogy kérjen
4691     3,  VI   |                számára valami orvosságot a gróf hasonszenvi gyógyszerei
4692     3,  VI   |              tagjaiban.~Az ispán elhozta a gyógyszereket az illető
4693     3,  VI   |                 Krénfy maga keveré össze a cseppeket egy-egy pohár
4694     3,  VI   |             üvegcséket azzal visszaküldé a grófnak.~Az ispán ismét
4695     3,  VI   |                 szerint be akarván venni a kérdéses vegyítékből, Lenczné
4696     3,  VI   |         ismeretlen szerekhez, hátha ezek a grófék meg akarják őt étetni.~
4697     3,  VI   |                bizony ez nem lehetetlen: a grófnő haraghatik rá, mert
4698     3,  VI   |               próbát tett egy macskával, a kérdéses vegyületbe mártott
4699     3,  VI   |          kenyérdarabkát adva annak.~Mind a két tanú látta, hogy az
4700     3,  VI   |      szükségesnek e fölfedezését közölni a gróffal, miután azt hitte,
4701     3,  VI   |                   miután azt hitte, hogy a grófnénak csupán őrá volt
4702     3,  VI   |                csupán őrá volt kilátása.~A következés azonban bebizonyítá,
4703     3,  VI   |                 alig különböztethető meg a méreghaláltól, egy régi
4704     3,  VI   |             pihenni.~Erre voltak is okai a grófnőnek. Hogy atyja nem
4705     3,  VI   |                ez is több ok az elégnél. A szerelem, mint tudjuk, a
4706     3,  VI   |                 A szerelem, mint tudjuk, a legerősebb bűnök szülőanyja.
4707     3,  VI   |             szülőanyja. De még azonkívül a gróf cselédjei azt is bizonyítják,
4708     3,  VI   |                 azt is bizonyítják, hogy a grófnak voltak igen heves
4709     3,  VI   |                leányával, sőt egy időben a grófné, kinek rettenetes
4710     3,  VI   |                   s ugyanakkor megütötte a guta a fél testét.~A vádra
4711     3,  VI   |              ugyanakkor megütötte a guta a fél testét.~A vádra következett
4712     3,  VI   |           megütötte a guta a fél testét.~A vádra következett bonctani
4713     3,  VI   |              vizsgálatból kiderült, hogy a gróf valóban mérgezés által
4714     3,  VI   |                 mérgezés által halt meg. A mérgek, amiktől meghalt,
4715     3,  VI   |             ugyanezen szerek találtattak a hasonszervi gyógyszekrényben
4716     3,  VI   |         hasonszervi gyógyszekrényben is, a chamomilla, veratrum s sulphur
4717     3,  VI   |               került, mindig ő vagy maga a gróf nyúlt e gyógyszerekhez.~
4718     3,  VI   |        Önmérgezésről szó sem lehet, mert a gróf utóbbi napokban nagyon
4719     3,  VI   |                félve, hogy meghal tőlük.~A szörnyű tény okozója egyedül
4720     3,  VI   |             szörnyű tény okozója egyedül a grófné lehet…~…A borzasztó
4721     3,  VI   |                 egyedül a grófné lehet…~…A borzasztó vád beszárnyalta
4722     3,  VI   |       beszárnyalta már az egész vidéket; a tény a törvényszék előtt
4723     3,  VI   |                 az egész vidéket; a tény a törvényszék előtt állt,
4724     3,  VI   |                  törvényszék előtt állt, a szerencsétlen leány el volt
4725     3,  VI   |                 őt, mint egyedül az, kit a bíróság hivatalos védőjéül
4726     3,  VI   |               védelmezte az. Ha olvasták a bírák vádiratait, mikben
4727     3,  VI   |                 bírák vádiratait, mikben a boldogtalan hölgy sorsát,
4728     3,  VI   |           lerajzolá, könnyeztek rajta, s a szív megrontá náluk az ész
4729     3,  VI   |              Ennek lehete köszönni, hogy a grófné szabadon hagyatott
4730     3,  VI   |                grófné szabadon hagyatott a vizsgálat ideje alatt, Fenyéry
4731     3,  VI   |             lakott ezalatt Fenyéryéknél, a jó, a kedves Irén lakában.
4732     3,  VI   |              ezalatt Fenyéryéknél, a jó, a kedves Irén lakában. Ennek
4733     3,  VI   |             rokonai eleget szörnyűködtek a balga nő ez oktalan önfeláldozásán,
4734     3,  VI   |           magától! Mit gondol? Hátha azt a nőt valaha lefejezik, micsoda
4735     3,  VI   |                reá nézve, milyen szégyen a házára! Még majd ő is bele
4736     3,  VI   |             valamibe. Minek engedi, hogy a férje kezességet vállaljon
4737     3,  VI   |               vállaljon érette, hátha az a személy majd egyszer megszökik,
4738     3,  VI   |               grófné védelmével, mert ez a per őt nagyon rossz hírbe
4739     3,  VI   |                 rossz hírbe fogja hozni. A legnagyobb pártfogói máris
4740     3,  VI   |               máris elhidegültek iránta. A minap kérdezősködött ő az
4741     3,  VI   |           kérdezősködött ő az alispántól a grófné ügye felől, mert
4742     3,  VI   |                  ha az életét meghagynák a nyomorultnak, s az alispán
4743     3,  VI   |                  Irén menekülni valahogy a kellemetlen helyzetből,
4744     3,  VI   |            egyenesen az ő házából vinnék a grófnét a siralomházba.”~
4745     3,  VI   |                 házából vinnék a grófnét a siralomházba.”~Irén e leveleket
4746     3,  VI   |                Irén e leveleket rendesen a tűzbe hányta, s nem szólt
4747     3,  VI   |             felindulva jött haza Fenyéry a törvényszékből. Együtt találta,
4748     3,  VI   |           találta, mint mindig, nejét és a grófnét. Irént megcsókolá,
4749     3,  VI   |               grófnét. Irént megcsókolá, a grófnéval kezet szorított.
4750     3,  VI   |            Maradás nélkül járt fel s alá a szobában.~Végre odahajolt
4751     3,  VI   |                szobában.~Végre odahajolt a két hölgyhöz, és sugárzó
4752     3,  VI   |           suttogá:~– Nyomon vagyok.~Mind a négy szem egyszerre felgyúltan
4753     3,  VI   |           felgyúltan tekinte rá.~– Látom a gyilkost; de még nem foghatom
4754     3,  VI   |              feszült várakozásban hagyva a hölgyeket.~Egyszerre Irén
4755     3,  VI   |               azokat Cynthia elé.~– Írja a grófné, amit tollába mondok.~
4756     3,  VI   |                  én nem vagyok bűnös, de a látszat annyira ellenem
4757     3,  VI   |            folytassa:~„Nyújtson ön módot a megszabadulásra, és kívánjon
4758     3,  VI   |                Megértettem, uram – szólt a cseléd sarkában jövő idegen –,
4759     3,  VI   |                Ezzel beerőszakolta magát a szobába, s békével üdvözlé
4760     3,  VI   |               szobába, s békével üdvözlé a hölgyeket, kik mindketten
4761     3,  VI   |              micsoda.~Fenyéry reszketett a dühtől; sohasem látták őt
4762     3,  VI   |                   oly egyszerre tódultak a leggonoszabb szavak ajkára.~–
4763     3,  VI   |                 önnek ezelőtt egy órával a véleményemet, s úgy hiszem,
4764     3,  VI   |                ott rögtön le nem ütöttem a földre, s ha csak ezt akarja
4765     3,  VI   |            voltam nyomorékká lőni; hanem a karddal még szabad vagyok,
4766     3,  VI   |                 miért jöttem én ide most a székvárosba? Csak mondja
4767     3,  VI   |               bátran, ez peres ügy, mind a kettőnket illet.~– Ez undok
4768     3,  VI   |                  hát nagyon természetes, a patvarba! Nekem is apám
4769     3,  VI   |                Cynthia tántorogva ült le a székre, melyről felkelt.~–
4770     3,  VI   |             Tehát én megjövök, midőn már a per javában foly, s ingerálom
4771     3,  VI   |            éspedig azon kérelemmel, hogy a vádlott Cynthia grófnét
4772     3,  VI   |                  vádlott Cynthia grófnét a vizsgálat ideje alatt ne
4773     3,  VI   |               hagyják szabadlábon, önnek a kezességére itt az erdei
4774     3,  VI   |               amilyet még soha életemben a szemembe nem mondogattak.
4775     3,  VI   |              tartozik ide. Én megijedtem a replikától, s bizodalmasan
4776     3,  VI   |                 mellé, s hátat fordított a beszélőnek; csak Irénnek
4777     3,  VI   |                 Ő volt mindnyájuk között a legokosabb.~– Nono, uram,
4778     3,  VI   |                Nono, uram, ne ítéljen ön a per elején, hallgassa végig,
4779     3,  VI   |                 jó helyen az ön házában. A törvényszék előtt azt mondom:
4780     3,  VI   |             egyszerre figyelni kezde rá.~A gróf sárga, viasz arcán
4781     3,  VI   |                 fogom engedni, miszerint a Brenóczy Maróth családnak
4782     3,  VI   |             Maróth családnak egyik tagja a vérpadon haljon meg!…~Fenyéry
4783     3,  VI   |                 és hallgatott nyugodtan, a gróf is komolyan, méltóságteljesen
4784     3,  VI   |                az nem az én dolgom. Hogy a bírák szigorúak legyenek,
4785     3,  VI   |            szüntelen fűtve, melynek Ohio a neve. Rendeltetése minden
4786     3,  VI   |                 sietni. Itt vannak nálam a szükséges útilevelek és
4787     3,  VI   |            felnyitni. Amint ön átadja őt a hatóságnak, és megszűnik
4788     3,  VI   |              lenni, aznap megszabadul ő. A börtönőrt már megvesztegettem
4789     3,  VI   |           Cynthia negyvennyolc óra alatt a tengeren van. A törvényszék
4790     3,  VI   |                óra alatt a tengeren van. A törvényszék azután végezzen,
4791     3,  VI   |                  balul magyaráztam. Mind a ketten félreértettük egymást,
4792     3,  VI   |             testvére ártatlan, ez hitem! A gyilkos lakolni fog, ez
4793     3,  VI   |              bírt más szót rebegni; csak a hála és az öröm ez egyetlen
4794     3,  VI   |                Fenyérynek, Irén átölelte a szegény leányt, és segített
4795     3,  VI   |                  vette kalapját, üdvözlé a háziasszonyt, bocsánatot
4796     3,  VII  |                                     VII. A RÉM~Krénfy úr négylovas
4797     3,  VII  |              vágtatott Brenócfalva felé. A székvárosból jött; mellette
4798     3,  VII  |             felakadása volt amiatt, hogy a lábait nem tudta hova kinyújtani,
4799     3,  VII  |                  hosszú ládát betétetett a kocsiba a lábaihoz; hogy
4800     3,  VII  |               ládát betétetett a kocsiba a lábaihoz; hogy onnan kívülről
4801     3,  VII  |              térdeit az álláig felhúzni.~A kocsis mellett a bakon ült
4802     3,  VII  |               felhúzni.~A kocsis mellett a bakon ült az ispán, akinek
4803     3,  VII  |              melletti tárgyak elmosódtak a ködös homályban, alig lehetett
4804     3,  VII  |                   mely hirtelen befordít a Brenócvárt rejtő sziklák
4805     3,  VII  |                 lefelé volt hajtva, hogy a víz körül lecsoroghasson
4806     3,  VII  |                  arca felső részét, csak a sötét kerek szakáll, a telt
4807     3,  VII  |              csak a sötét kerek szakáll, a telt ajkak, finom szabású
4808     3,  VII  |                  alóla, s egy pillanatra a sötét, villogó szemek; amely
4809     3,  VII  |                úr ereiben megfagyasztani a vért és arcát rángatózásba
4810     3,  VII  |          vánkosaiba, s önkéntelen kapott a mellette ülő kezéhez, aki
4811     3,  VII  |                 gondolta, hogy ég valami a hintóban, s ki akart ugrani
4812     3,  VII  |               hátrahajolt és ismételteté a kérdést.~– Látta ezt az
4813     3,  VII  |                  én meg.~– Nem látta azt a kétcsövű puskát mellette,
4814     3,  VII  |              amint rám nézett, egyszerre a puskájához kapott?~Boros
4815     3,  VII  |           emlékezik rá?~Boros megerősíté a pipát szárában, s vállat
4816     3,  VII  |                  Minden percben kihajolt a kocsist sürgetni, hogy siessen.~
4817     3,  VII  |                  járás mellett lehetett; a lovak fülig sárosak voltak,
4818     3,  VII  |              lovak fülig sárosak voltak, a kocsis szidta a gazdájukat,
4819     3,  VII  |                  voltak, a kocsis szidta a gazdájukat, aki megérdemlené,
4820     3,  VII  |                   Krénfy alig szökött ki a kocsiból, legelső szava
4821     3,  VII  |                  inas nem tudott semmit.~A hajdúk, cselédek közül sem
4822     3,  VII  |                ügyvédet, hogy menjen fel a kastélyba és csináljon,
4823     3,  VII  |                 az udvarba, s előkiáltva a kocsist, ki a fáradt lovakat
4824     3,  VII  |                 előkiáltva a kocsist, ki a fáradt lovakat vezetgeté,
4825     3,  VII  |              neki, hogy fogjon be rögtön a könnyű szekérbe három lovat.~
4826     3,  VII  |             könnyű szekérbe három lovat.~A kocsis duzzogott, és szidta
4827     3,  VII  |                állatot, bár kidűlne mind a három még az úton, törnék
4828     3,  VII  |                még az úton, törnék össze a kocsi benneülőjével együtt.~
4829     3,  VII  |               jöjjön vele, hozza el mind a két puskát.~– Rossz idő
4830     3,  VII  |              tréfával az ispán.~– Töltse a puskákat golyókra. Kettőt
4831     3,  VII  |             megvizsgálta, ha rajta van-e a gyutacs mindenik csappantyún.~
4832     3,  VII  |                csappantyún.~Azzal felült a szekérre az ispánnal együtt,
4833     3,  VII  |            ispánnal együtt, s parancsolá a kocsisnak, hogy hajtson.~–
4834     3,  VII  |          kocsisnak, hogy hajtson.~– Hová a pokolba? – kérdezé a kocsis
4835     3,  VII  |                Hová a pokolba? – kérdezé a kocsis illedelmesen.~– Úgy? –
4836     3,  VII  |                meg tovább, még az éjjel.~A kocsis fejébe nyomta süvegét,
4837     3,  VII  |                 elkezdett hajtani kifelé a rázós, döcögős úton, hogy
4838     3,  VII  |                rázós, döcögős úton, hogy a szekér majd kihányta a benneülőket,
4839     3,  VII  |              hogy a szekér majd kihányta a benneülőket, s a sár elöl-hátul
4840     3,  VII  |                kihányta a benneülőket, s a sár elöl-hátul fecskendett
4841     3,  VII  |             merte bocsátani térdei közül a kétcsövű puskát, s hüvelykét
4842     3,  VII  |              farkasoktól fél-e, vagy mi.~A tarnóci kastély most nagyszerű
4843     3,  VII  |                Krénfy megállítá szekerét a kapu előtt és leszállt.
4844     3,  VII  |                utána kellett menni, hogy a kutyák le ne húzzák az udvaron,
4845     3,  VII  |                  ne húzzák az udvaron, s a két puskát is magával vinni,
4846     3,  VII  |               nehogy valaki gonoszságból a töltést kiszedje belőlük,
4847     3,  VII  |              belőlük, vagy földet tömjön a csőbe.~A pitvarban hagyva
4848     3,  VII  |              vagy földet tömjön a csőbe.~A pitvarban hagyva Borost,
4849     3,  VII  |            hagyva Borost, maga benyitott a sajtóshoz, s előidézve azt
4850     3,  VII  |                   néhány órával ezelőtt?~A sajtos gondolkozott rajta,
4851     3,  VII  |                 sem pihent tovább, pedig a sajtos akart neki adni egy
4852     3,  VII  |                ha ott marad.~Újra felült a szekérbe, mellette a két
4853     3,  VII  |              felült a szekérbe, mellette a két puska meg az ispán.
4854     3,  VII  |               ispán. Késő este volt már, a tarnóci utca csöndes volt,
4855     3,  VII  |                konyhaajtajából nézett ki a gazdasszony, valamit öntött
4856     3,  VII  |                     Te asszony, jer ide.~A jámbor szót fogadott.~–
4857     3,  VII  |                úr volt; meg is szólított a nevemen. Nem tudom, honnan
4858     3,  VII  |                 hogy ki lakik most ebben a kastélyban, és hogy hová
4859     3,  VII  |        kastélyban, és hogy hová távozott a régi birtokosné, a jó kisasszony.~–
4860     3,  VII  |              távozott a régi birtokosné, a jó kisasszony.~– Úgy, a
4861     3,  VII  |                  a jó kisasszony.~– Úgy, a jó kisasszony? Ti most is
4862     3,  VII  |                 És ő feljegyzett mindent a tárcájába, és azt mondta,
4863     3,  VII  |             vissza fog még jönni, nemde?~A némber megijedt e vallató
4864     3,  VII  |            magában:~– Most már nem felel a gaz boszorka; észrevette,
4865     3,  VII  |               még most is emlegetik ezek a cudarok a volt kisasszonyukat. –
4866     3,  VII  |                 emlegetik ezek a cudarok a volt kisasszonyukat. – Hajts
4867     3,  VII  |                     Hajts Kallósfalvára.~A kocsis mérgesen a lovak
4868     3,  VII  |         Kallósfalvára.~A kocsis mérgesen a lovak közé vágott, s vitte
4869     3,  VII  |                  visznek.~Boros uram azt a megjegyzést tette az úton,
4870     3,  VII  |                úton, hogy Krénfyt aligha a hideg nem leli.~Szuroksötét
4871     3,  VII  |           Szuroksötét éjszaka volt, mire a kallósfalvi salva guardia
4872     3,  VII  |                  kapuja elé megérkeztek; a nagy fekete kémény most
4873     3,  VII  |             fekete kémény most is okádta a szikráktól világított füstöt,
4874     3,  VII  |            szikráktól világított füstöt, a szűk ablakokon át a fűtött
4875     3,  VII  |              füstöt, a szűk ablakokon át a fűtött katlanok izzó világa
4876     3,  VII  |               izzó világa piroslott elé.~A bennlakók nem ismerték meg
4877     3,  VII  |           kellett szólni, hogy kinyissák a kaput.~Krénfy úgy tántorgott
4878     3,  VII  |                Krénfy úgy tántorgott fel a lépcsőkön, s lázasan botlott
4879     3,  VII  |            ágyban számadásait vizsgálta. A hárpia meg akart ijedni
4880     3,  VII  |                 lihegve lépett oda hozzá a férfi, s a félelem hangján
4881     3,  VII  |              lépett oda hozzá a férfi, s a félelem hangján suttogá
4882     3,  VIII |                 azt, hogy tudni sem akar a perről, most érdekelte azt
4883     3,  VIII |              elkerülte.~Meg volt lepetve a mély lélektani igazságok
4884     3,  VIII |                  által, mikkel az ügyvéd a vádlók minden terhelő szavát
4885     3,  VIII |                tények. Hihetlenné teszik a bűnt, de nem törlik el;
4886     3,  VIII |            törlik el; védik az áldozatot a törvény pallosától, de nem
4887     3,  VIII |                 az iratokat végignézette a gróffal. – Én csak egy embert
4888     3,  VIII |                  csak egy embert találok a gyilkosságban bűnösnek,
4889     3,  VIII |                Az Krénfy.~– Hogyan? Maga a vádló?~– Okaim vannak hinni,
4890     3,  VIII |                  el, s úgy küldte vissza a megboldogult grófnak. A
4891     3,  VIII |                  a megboldogult grófnak. A körülmények összeütnek.
4892     3,  VIII |                  körülmények összeütnek. A gróf azért jött Brenócra,
4893     3,  VIII |               nemcsak ellent nem mondott a grófnak, de szokatlanul
4894     3,  VIII |            törvényes lépéseket ne tegyen a gróf. Tudta jól, hogy a
4895     3,  VIII |                  a gróf. Tudta jól, hogy a gróf mily képzelődő, s számtalan
4896     3,  VIII |               esetet ismerhetett, amidőn a cholerint puszta megijedésre
4897     3,  VIII |                  Gondolhatta, hogy ekkor a gróf szokott gyógyszereit
4898     3,  VIII |             jelenségeit fogják előidézni a betegségnek, az adagokat
4899     3,  VIII |            szándéka nem lett volna, mint a grófot megölni, engedhette,
4900     3,  VIII |              eltemessék békével, halálát a megfoghatlan járványnak
4901     3,  VIII |             senki sem tudakozódott volna a síroktól többet. De egy
4902     3,  VIII |   engesztelhetlen gyűlölettel viseltetik a grófnő iránt. Cynthia grófnő
4903     3,  VIII |                 tárnia minden titkát. Ez a férfi őbelé őrülten szerelmes.
4904     3,  VIII |             bánnék ily irtózatosan vele. A grófné egy ízben kegyetlenül
4905     3,  VIII |                  ez emberrel, engedte őt a legőrültebb remény tetőpontjáig
4906     3,  VIII |                 neki megbocsátani. Ő nem a grófnéba, nem a fényes összeköttetésbe
4907     3,  VIII |      megbocsátani. Ő nem a grófnéba, nem a fényes összeköttetésbe szerelmes,
4908     3,  VIII |       összeköttetésbe szerelmes, egyedül a bűbájos hölgyért őrjöng.
4909     3,  VIII |                  ennél még több kell, én a tényt, a fényes világos
4910     3,  VIII |               még több kell, én a tényt, a fényes világos tényt akarom
4911     3,  VIII |           világos tényt akarom bemutatni a világ előtt, úgy, ahogy
4912     3,  VIII |            pillanatra le tudnám rajzolni a jelenetet, a tanúk összesúgásait,
4913     3,  VIII |             tudnám rajzolni a jelenetet, a tanúk összesúgásait, a bizonyságtevő
4914     3,  VIII |                   a tanúk összesúgásait, a bizonyságtevő eszközöket,
4915     3,  VIII |                  mód van. Szétválasztani a tanúkat és a vádlót, meggátolni
4916     3,  VIII |              Szétválasztani a tanúkat és a vádlót, meggátolni az érintkezést
4917     3,  VIII |                hozni őket egymással. Itt a nehézség. Ha nyíltan lépek
4918     3,  VIII |               tekintélyes birtokos, akit a törvény kímélni tartozik.
4919     3,  VIII |                 azért mégis fején tartom a kezemet, és fogadom önnek,
4920     3,  VIII |                 el azt addig, amíg e fej a kezemben nem marad.~Illés
4921     3,  VIII |               inkarnát kezdett vegyülni.~A két hölgy kinn ült azalatt
4922     3,  VIII |               két hölgy kinn ült azalatt a nyári lak félig üveggel
4923     3,  VIII |            üveggel borított előtermében. A déli nap szépen sütött,
4924     3,  VIII |                egyszer álmodozni kezdett a múló nyárról, a nyíló virágokról,
4925     3,  VIII |                  kezdett a múló nyárról, a nyíló virágokról, eper illatáról,
4926     3,  VIII |                 kezdtek virágozni, pedig a fehér ökörnyál selyme szállong
4927     3,  VIII |             ökörnyál selyme szállong már a levegőben, mintha valami
4928     3,  VIII |                 szövi, fonja szemfedőnek a szép természet számára,
4929     3,  VIII |                ragyogása, elkésett bimbó a fákon, társaitól elmaradt
4930     3,  VIII |           vándormadárka, oly jól illenek a szívhez, akinek most öröme
4931     3,  VIII |            percig tartó, hogy azután már a tél jön, az el nem kerülhető
4932     3,  VIII |              békét hozott szívére.~Midőn a hideg férfinak választania
4933     3,  VIII |             férfinak választania kellett a gyűlölet és a szeretet között,
4934     3,  VIII |        választania kellett a gyűlölet és a szeretet között, nem bírta
4935     3,  VIII |                ami túl van rajta, az ott a tél, a hideg, vigasztalan
4936     3,  VIII |                 van rajta, az ott a tél, a hideg, vigasztalan tél,
4937     3,  VIII |                   egyetlen sugára nélkül a meleg reménynek, egyetlen
4938     3,  VIII |                őneki ezentúl? Mi van ott a távolban? A hét napjai sorban,
4939     3,  VIII |                   Mi van ott a távolban? A hét napjai sorban, csak
4940     3,  VIII |              hogy az egyiket így hívják, a másikat amúgy. Ami más embert
4941     3,  VIII |                őrá nézve mind nem létez. A szív verése csak arra való,
4942     3,  VIII |                  boldogságérzet nála még a napsugár melege, mely halvány
4943     3,  VIII |                érzi, az hat öntudatlanul a rab lélekre vissza…~…Az
4944     3,  VIII |           férfiléptek hangzanak végig, s a nyitott verandában, a Cynthia
4945     3,  VIII |                  s a nyitott verandában, a Cynthia arcára sütő napsugár
4946     3,  VIII |                egy férfi –, egy álomrém…~A két hölgy ijedten tekint
4947     3,  VIII |                hölgy ijedten tekint reá, a hang elhal ajkaikon, szemeik,
4948     3,  VIII |      visszarettenve hanyatlik hátra mind a kettő.~Valami rémalak ez
4949     3,  VIII |          arcvonásaihoz oly rosszul illik a bánatos szomorúság. Fedetlen
4950     3,  VIII |               Antinousénál tökéletesebb, a nagy szenvedély, nagy szenvedés
4951     3,  VIII |           Levette kalapját, és odalépett a két hölgyhöz, akik nem merték
4952     3,  VIII |                az egyik kezét, és azután a másikét, ajkaihoz emelte
4953     3,  VIII |            másikét, ajkaihoz emelte mind a kettőt egymás után.~És azután
4954     3,  VIII |                  azután bánatosan nézett a másikra. Szemeinek bánata
4955     3,  VIII |                 ott összeroskadt előttük a férfi, mint a halálsebét
4956     3,  VIII |       összeroskadt előttük a férfi, mint a halálsebét hazavivő vad,
4957     3,  VIII |               halálsebét hazavivő vad, s a két hölgy kezeit összefonva
4958     3,  VIII |                 letört sikoltással Irén, a jövevény nyakába borulva,
4959     3,  VIII |                 tekintetével kényszeríti a hölgyet, hogy szűnjék meg
4960     3,  VIII |                  volna neki mondani mind a kettő, „a leggonoszabb pillanatban
4961     3,  VIII |              neki mondani mind a kettő, „a leggonoszabb pillanatban
4962     3,  VIII |           beszélni, hiszen Illés itt van a mellékszobában, csak két
4963     3,  VIII |                 jönnének akkor létre, ha a költők úgy akarnák felléptetni
4964     3,  VIII |                   ott, ahol legszomorúbb a tragédia, csak nézne egyik
4965     3,  VIII |                   csak nézne egyik ember a másik szemébe, csak elfordulna
4966     3,  VIII |                tudna tenni.~Hanem ha azt a némaságot, azt az elsápadást
4967     3,  VIII |            kifejezni valaki, az volna ám a művész, s ha azt le tudná
4968     3,  VIII |              azon belül van, az volna ám a költő.~Egy fiatalember,
4969     3,  VIII |       szerencsétlenné tette magát és azt a két lényt, akit egyedül
4970     3,  VIII |                   akit egyedül szeretett a világon: testvérét és kedvesét –
4971     3,  VIII |               hogy ez arcáról ő lopta el a rózsákat.~Irénnek legtöbb
4972     3,  VIII |                  férjemet dolgozni most.~A kedves hölgy olyan nyájasan
4973     3,  VIII |               olyan nyájasan kérte, hogy a jövevény semmit sem gyaníthatott
4974     3,  VIII |                az ifjú megrettent tőlük.~A leány azon állapotban volt,
4975     3,  VIII |         mentségkiáltás úgy megkönnyítené a szívet, de annak nem szabad
4976     3,  VIII |          Szerencsétlen – suttogá Cynthia a kétségbeesés félig zokogó,
4977     3,  VIII |                szomorú nyugalommal monda a két hölgynek:~– Bohó gyermekek,
4978     3,  VIII |              Bohó gyermekek, ti. Ez most a legkisebb baj, ami rám nézve
4979     3,  VIII |               Róbert kívülről fordítá el a kilincset.~Az Illés gróf
4980     3,  VIII |                szemközt találkoztak mind a ketten.~Cynthia mint egy
4981     3,  VIII |            világítának e jelenetre, mint a bűvlámpa fénylencséje a
4982     3,  VIII |                  a bűvlámpa fénylencséje a falon támadó képre, mely
4983     3,  VIII |             egyéb-e az, mint egy jelenet a bűvlámpából, egy álomkép,
4984     3,  VIII |                  halálra, és most, midőn a véletlen összehozta őket,
4985     3,  VIII |           egymásnak…~Az ajtó becsukódott a két férfi mögött, s az egész
4986     3,  VIII |               eltűnt, mint az álom, mint a képzelet, mint a bűvlámpa
4987     3,  VIII |              álom, mint a képzelet, mint a bűvlámpa ködképe.~De Cynthia
4988     3,  VIII |                 és arca olyan volt, mint a márvány.~Irén megdöbbent,
4989     3,  VIII |                  megcsókolá hideg arcát.~A leány ekkor rettent fel.
4990     3,  VIII |                 egypárszor ismételte ezt a sejtelmes mozdulatot kezével,
4991     3,  VIII |                egészen magához.~De ettől a pillanattól kezdve el látszott
4992     3,  VIII |                  Irén sietett őt kivinni a kertbe; a virágok legjobb
4993     3,  VIII |             sietett őt kivinni a kertbe; a virágok legjobb védelmezők
4994     3,  VIII |               virágok legjobb védelmezők a lélek zűrzavara ellen, hisz
4995     3,  VIII |               éppoly titokteljes, miként a lelkeké.~Mintegy fél óra
4996     3,  VIII |           lelkeké.~Mintegy fél óra múlva a verandából a három férfit
4997     3,  VIII |               fél óra múlva a verandából a három férfit látták maguk
4998     3,  VIII |               Fenyéry hátuk mögött jött.~A két hölgy csak Fenyéry arcát
4999     3,  VIII |                  Fenyéry arcát nézte. Ez a másik kettő nem bírt hitellel
5000     3,  VIII |             Illés gróf udvariasan lépett a hölgyek elé, s valami kevés