bold = Main text
     Rész,  fezejet                                          grey = Comment text

5001     3,  VIII |                úrnőim, itt hozom önöknek a tékozló fiút, fogadják szívesen.
5002     3,  VIII |                   fogadják szívesen. Ezt a másik kedves emberüket magammal
5003     3,  VIII |           találkoztunk már, s elvégeztük a miránk tartozó ügyeket;
5004     3,  VIII |                    figyelmezteté Fenyéry a háta mögül.~Illés gróf szájára
5005     3,  VIII |                önökkel.~Illés és Fenyéry a gróf előrobogó hintajához
5006     3,  VIII |                 innen tova.~Azzal felült a kocsiba, s még onnan is
5007     3,  VIII |                   s még onnan is üdvözlé a nőket, kik méla bámulattal
5008     3,  VIII |                 utána.~Cynthia ismét azt a mozdulatot tevé kezével
5009     3,  IX   |           KIS-AMSZTERDÁM~Ne ijedjünk meg a névtől! Magyarországon vagyunk.
5010     3,  IX   |               Magyarországon vagyunk. Ez a Kis-Amszterdám még két év
5011     3,  IX   |            emlékezetes nagy éhség idején a falu lakosságának négyötöd
5012     3,  IX   |             elvándorolt, üresen maradtak a telkek.~És Krénfy úr ezt
5013     3,  IX   |          népcsaládot honosítani meg ezen a földön. Megunta már a vesződést
5014     3,  IX   |               ezen a földön. Megunta már a vesződést ezzel a koldus
5015     3,  IX   |            Megunta már a vesződést ezzel a koldus néppel, mely ha azt
5016     3,  IX   |               eszik, mint hogy kikeresse a kenyér árát, inkább rongyban
5017     3,  IX   |                hozzá, s ha megnő magától a zab, learatja, s megeszi
5018     3,  IX   |                megeszi szalmástól.~Ennek a népnek meg kell ritkulni
5019     3,  IX   |                különb faj lakik ott, hol a gazda háromlépésnyi kenderföldön
5020     3,  IX   |            külföldön olyan ember, ki azt a sajátságos üzletet választá
5021     3,  IX   |       megsűrűdött népességet felbiztassa a Magyarországba vándorlásra,
5022     3,  IX   |             tudva van, tej és méz folyik a mezőn, s zsemlyék és sült
5023     3,  IX   |                 és sült túzokok repülnek a levegőben.~Ez aprólékos
5024     3,  IX   |                  saját koplalói helyébe; a brémai agentúrákból, Felső-Sziléziából
5025     3,  IX   |     Felső-Sziléziából nem kellettek neki a telepítvényesek, kik legfeljebb
5026     3,  IX   |             szigeten, azt hivé, hogy ami a telepítéseket illeti, arra
5027     3,  IX   |                 mestere lehetne. Ő tudja a módját. Eleinte nehezen
5028     3,  IX   |                 zöld ágra nem jutni”. Ez a kifejezés magyarul nem hangzik
5029     3,  IX   |              ember kellett Krénfy úrnak.~A hollandinak volt négy fiúgyermeke.
5030     3,  IX   |                pár százezer tallérral, s a kisebbiknek is szánt annyit,
5031     3,  IX   |                folyóvízzel megtelepíteni a gazdag, kiműveletlen Magyarországban.~
5032     3,  IX   |                előtte Kallósfalvát, hogy a derék tőzsér komolyan kedvet
5033     3,  IX   |            mindent praktice, megkóstolta a földet, a vizet, megjegyzé,
5034     3,  IX   |          praktice, megkóstolta a földet, a vizet, megjegyzé, hogy biz
5035     3,  IX   |                 azokat helyrehozni, hogy a fű, ami itt terem, nem adhat
5036     3,  IX   |                ahelyett mást kell vetni, a víz folyását zsilipekkel
5037     3,  IX   |                majd hajókázható is lesz, a házakat természetesen egészen
5038     3,  IX   |                 nagyon meg volt elégedve a hellyel, irtani nemigen
5039     3,  IX   |                  leggonoszabb feladat, s a föld minősége (televényes
5040     3,  IX   |                   Krénfy úr mutatta neki a magáét. Ez szeszfőző. Amihez
5041     3,  IX   |                  gyárt is fog alapítani.~A hollandi nagyon örült rajta,
5042     3,  IX   |                 így nagyon alkalmas lesz a termesztőkre nézve a burgundirépa-ültetés.
5043     3,  IX   |                lesz a termesztőkre nézve a burgundirépa-ültetés. Hát
5044     3,  IX   |          burgundirépa-ültetés. Hát vajon a festőbuzért termesztik-e
5045     3,  IX   |               maga szívesen vállalkoznék a vételre, mert ez az országban
5046     3,  IX   |               rendkívül keresett termék. A hollandi ezt tárcájába jegyzé.~
5047     3,  IX   |                 fölmentek együtt Bécsbe, a grófhoz, aláíratták vele
5048     3,  IX   |                helyet foglalhasson, amit a gróf teljesen helybenhagyott,
5049     3,  IX   |                 forintot nyervén viszont a csekély földesúri tartozások
5050     3,  IX   |                 mindössze száz forintra.~A becsületes hollandus azután
5051     3,  IX   |       Kallósfalvára.~Óh, ezek nem voltak a szokott bevándorlási díszmenetek,
5052     3,  IX   |       bevándorlási díszmenetek, aminőket a fővároson keresztül vonultukban
5053     3,  IX   |            rongyos targoncába fogva maga a családfő meg a házi eb,
5054     3,  IX   |                fogva maga a családfő meg a házi eb, szigorúan öltözött
5055     3,  IX   |           betegek, kiknek keze, lába lóg a földre, elöl a társaság
5056     3,  IX   |                  lába lóg a földre, elöl a társaság vénje, kezében
5057     3,  IX   |                   kezében zászló helyett a levett kalap, melynek jeligéje: „
5058     3,  IX   |                 jeligéje: „Könyörüljetek a szegény vándorlókon.” A
5059     3,  IX   |                  a szegény vándorlókon.” A hollandi telepítvényesek
5060     3,  IX   |              egész bevándorló telep népe a családapától a hajadonokig
5061     3,  IX   |                telep népe a családapától a hajadonokig és gyermekekig
5062     3,  IX   |         amilyennek csak valaha festették a németalföldi költők a csendélet
5063     3,  IX   |          festették a németalföldi költők a csendélet boldog alakjait.~
5064     3,  IX   |                boldog alakjait.~Mikor ez a derék telepítő nép, vezérével,
5065     3,  IX   |                 telepítő nép, vezérével, a tőzsér fiával együtt magát
5066     3,  IX   |              szokott humorával, mely még a keserűben is édes volt,
5067     3,  IX   |            keserűben is édes volt, monda a nála levő öreg Érkeletynek:~–
5068     3,  IX   |            függők nélkül, gombok nélkül.~A jó emberek nem értették
5069     3,  IX   |                  jó emberek nem értették a magyarul mondott észrevételt;
5070     3,  IX   |                 előtt megmondott magának a hollandinak, de aki persze
5071     3,  IX   |         mosolygott rá. Nem értenek ehhez a tekintetes táblabíró urak,
5072     3,  IX   |                  urak, akiknek csont van a hasukban.~Mikor kimentek
5073     3,  IX   |                 hasukban.~Mikor kimentek a telepítők Lippay szobájából,
5074     3,  IX   |             inkább az arckifejezés, mint a szavak után ítélve, az volt
5075     3,  IX   |         megfordítod három esztendő múlva a pipaszárat, öreg bürgözdi,
5076     3,  IX   |             pipaszárat, öreg bürgözdi, s a keserű végét szívod. Adieu.~…
5077     3,  IX   |               három esztendő hozzá, hogy a vén kvakker eltanulja a
5078     3,  IX   |                  a vén kvakker eltanulja a környékbeli népektől azt
5079     3,  IX   |                 környékbeli népektől azt a tudományt, hogy mikor dohány
5080     3,  IX   |                  dohány nincsen, legjobb a pipa szárát megfordítva
5081     3,  IX   |                 szárát megfordítva dugni a szájba.~Kallósfalva még
5082     3,  IX   |               mindenestől feljebb tolták a hegyek közé, ott besorozták
5083     3,  IX   |             Ilyen volt az öreg Popák meg a falu hajdani bírája, kik
5084     3,  IX   |               köznevetségre ott maradtak a falu végén szegényes vityillóikkal,
5085     3,  IX   |          szegényes vityillóikkal, miután a telepítvényesek új házsoraikat
5086     3,  IX   |            házsoraikat ott kezdték, ahol a hajdani falu végződött.~
5087     3,  IX   |                 gyönyörű kis telep volt, a telepítők tudtak maguk téglát
5088     3,  IX   |            kifaragott furcsa kakasokkal.~A kis folyam partját egészen
5089     3,  IX   |            alkalmaztak reá, miknél fogva a szükséges vizet kellő erőben
5090     3,  IX   |              vizet kellő erőben lehetett a malmokra bocsátani, az alantabb
5091     3,  IX   |                csodaszépen volt vegyítve a gerendázat a kőépítéssel,
5092     3,  IX   |               volt vegyítve a gerendázat a kőépítéssel, egész kis kártyavár,
5093     3,  IX   |              egyszerű.~Azután nekifogtak a földnek, felszántották azt
5094     3,  IX   |           bevetették első ősszel azokkal a drága angol búzafajokkal,
5095     3,  IX   |           amiknek acéla és sikere kitesz a bánáti búzán, tavaszra hagyva
5096     3,  IX   |            bánáti búzán, tavaszra hagyva a rendkívüli hatsoros árpa,
5097     3,  IX   |          hatsoros árpa, skót zabfajokat, a kék lucernát és turnipszet
5098     3,  IX   |               lucernát és turnipszet meg a fél mázsára növő burgundirépákat,
5099     3,  IX   |            mázsára növő burgundirépákat, a legkövérebbnek látszó földdarabot
5100     3,  IX   |            látszó földdarabot pedig maga a tőzsér fia tartá fenn a
5101     3,  IX   |                  a tőzsér fia tartá fenn a festőbuzér ültetvényei számára,
5102     3,  IX   |                  ágyakra felosztva, mint a zellert, ültettek el, szép,
5103     3,  IX   |              láttán. Nem győzte dicsérni a szorgalmat, a fölséges elrendezést,
5104     3,  IX   |            győzte dicsérni a szorgalmat, a fölséges elrendezést, a
5105     3,  IX   |                  a fölséges elrendezést, a haladást, s addig dicséré
5106     3,  IX   |                venni, hogy ez új telepet a fennhéjázó „Kis-Amszterdám”
5107     3,  IX   |      Kis-Amszterdám” névvel ruházza fel.~A fiatalember nemzeti büszkeségének
5108     3,  IX   |            húszezer forint vinkuluma van a kereskedőknél, amit különben
5109     3,  IX   |                  amit különben elveszít.~A fiatal telepítvényes egy
5110     3,  IX   |                  egy kis ideig számított a fejében, azután azt mondá,
5111     3,  IX   |                Magyarországon azt hiszik a gazdák, hogy mivel ők nem
5112     3,  IX   |                  rossz föld, hanem rossz a gazda”.~Ekkor Krénfy komoly
5113     3,  IX   |            húszezer forintig van lekötve a szerződő feleknél, s még
5114     3,  IX   |              miatt.~Ez végképpen kihozta a hollandit önuralkodásából.
5115     3,  IX   |            mondták szemébe, hogy nem tud a felvállalt szerződésnek
5116     3,  IX   |                aznap rajta ment Krénfyre a negyvenezer forinttal, kényszerítve
5117     3,  IX   |              amiért őneki bizonyos napra a kívánt termékeket mind előállítandja.~
5118     3,  IX   |                tehetett volna, elfogadta a szerződést. Hisz ő egy szóval
5119     3,  IX   |               egy szóval sem erőszakolta a derék embert e vállalatra.~
5120     3,  IX   |                sikerűnek mondott, amihez a telepítők fogtak. A jó emberek
5121     3,  IX   |               amihez a telepítők fogtak. A jó emberek egészen elhitték,
5122     3,  IX   |                   Csak az öreg Popák meg a volt bíró és a száz évet
5123     3,  IX   |                 Popák meg a volt bíró és a száz évet élt öreg földész
5124     3,  IX   |               van ez!~Aranyul van mondva a szó: „nincs rossz föld,
5125     3,  IX   |                  maleficus föld az, amit a száz meg száz év óta ott
5126     3,  IX   |           hagyták pusztának. Ezek várnak a jámbor telepítőkre. Ez ínség
5127     3,  IX   |               marhalegelőnek használják. A közeli gazdák azonban elmondják,
5128     3,  IX   |            azonban elmondják, hogy annak a helynek ott maleficiuma
5129     3,  IX   |              tavasszal megjelen rajta ez a gyógyíthatlan átok. A föld
5130     3,  IX   |                 ez a gyógyíthatlan átok. A föld ölnyi mélyen átnyirkosodik,
5131     3,  IX   |          átnyirkosodik, olyan lesz, mint a dagasztott kovász, ahová
5132     3,  IX   |        dagasztott kovász, ahová az ember a pálcáját leszúrja, szökőkút
5133     3,  IX   |              szökőkút buggyan fel utána; a víz nem tudni hol veszi
5134     3,  IX   |          ilyenkor juhot, barmot hajtanak a fűre, az mételyt, léprákot
5135     3,  IX   |              megszokta is. Próbálták már a rajtasegítést alagcsövezéssel;
5136     3,  IX   |     rajtasegítést alagcsövezéssel; hanem a földnek az a gonoszsága
5137     3,  IX   |      alagcsövezéssel; hanem a földnek az a gonoszsága van, hogy mentől
5138     3,  IX   |             bolthajtásos kőhidat emeltek a legsárosabb rész felett.
5139     3,  IX   |                 múlt el fél század, hogy a csodaföld elnyelte a hidat
5140     3,  IX   |                hogy a csodaföld elnyelte a hidat oszlopostól együtt,
5141     3,  IX   |               bújhat ott át. Ezt nevezik a föld maleficiumának.~Volt
5142     3,  IX   |                 azt hozni, s maga látott a műveléséhez; igen jó gazda
5143     3,  IX   |                  forintot, anélkül, hogy a gazdaságnak olyan nemét
5144     3,  IX   |                  űzni. Ahol trágyát tett a földre, ott kiégett a vetés,
5145     3,  IX   |               tett a földre, ott kiégett a vetés, ahol anélkül hagyta,
5146     3,  IX   |                leengedett korábbi árából a vevőnek, mert elég becsületes
5147     3,  IX   |          becsületes volt bevallani, hogy a földnek maleficiuma van.~
5148     3,  IX   |             Krénfy is nagyon jól ismerte a kallósfalvi maleficiumokat.
5149     3,  IX   |                 volt ezek közül az, hogy a völgy oly csodálatosan volt
5150     3,  IX   |              hónappal későbben kezdődött a természet ébredése, mint
5151     3,  IX   |                  eső vidékeken.~Rendesen a kánikula idején szokott
5152     3,  IX   |                   s melyre nézve az volt a vének időjós tapasztalata,
5153     3,  IX   |              igénytelen, elárvult zab és a ravasz krumpli, melynek
5154     3,  IX   |             melynek van annyi esze, hogy a rosszát hagyja kívül. A
5155     3,  IX   |                  a rosszát hagyja kívül. A rendkívüli széljárásokban
5156     3,  IX   |        rendkívüli széljárásokban néha ez a kettő is megromlott, s ilyenkor
5157     3,  IX   |               ilyenkor azután éhség volt a vidéken. A burgonyának is
5158     3,  IX   |             azután éhség volt a vidéken. A burgonyának is csak egy
5159     3,  IX   |                csak egy faja tenyészett, a többi nem nőtt, elszakállasodott,
5160     3,  IX   |              semmi gumó, vagy ott rohadt a földben.~Ezt a gonosz vihart
5161     3,  IX   |                ott rohadt a földben.~Ezt a gonosz vihart meleg nyár
5162     3,  IX   |                azok is megunták elégszer a türelmet, s bőrüket küldték
5163     3,  IX   |                 haza gazdáiknak.~Ez volt a kallósfalvi tájék egyik
5164     3,  IX   |                  szokott megbomlani. Itt a völgyben még vastag jég
5165     3,  IX   |          völgyben még vastag jég borítja a vizet, fenn a melegebb vidéken
5166     3,  IX   |                jég borítja a vizet, fenn a melegebb vidéken már olvad
5167     3,  IX   |               melegebb vidéken már olvad a hó, s akkor egyszerre megtelik
5168     3,  IX   |               sziklavölgyben, s olyankor a háztetőkig emelkedik a víz
5169     3,  IX   |          olyankor a háztetőkig emelkedik a víz és napokig úgy áll,
5170     3,  IX   |                át az új telepítvényüket. A föld makacsságán győzött
5171     3,  IX   |                 föld makacsságán győzött a mindenható kitartás. A kora
5172     3,  IX   |           győzött a mindenható kitartás. A kora reggel kinn találta
5173     3,  IX   |                 találta őket mezőiken, s a késő est vetette őket vissza.
5174     3,  IX   |           vetette őket vissza. Dolgozott a nő és leány is, még az apró
5175     3,  IX   |             szokta Boros uram mondogatni a hajdani kallósfalviaknak,
5176     3,  IX   |   kallósfalviaknak, ha velük találkozott a hollandiak viruló árpaföldei
5177     3,  IX   |            kegyelmed nagyon jól, hogy ez a munka mind hiába történt,
5178     3,  IX   |                 hiába történt, hogy ezek a cifra füvek nem érik itt
5179     3,  IX   |                 Úgy lőn.~Június közepén, a legmelegebb napra következő
5180     3,  IX   |             következő éjszakán megjelent a soha el nem maradó északi
5181     3,  IX   |          legelőször is azon kezdte, hogy a szép hegyes háztetők cifra
5182     3,  IX   |            leszórta kertekbe és utcákba, a vaskéményeket kitekerte
5183     3,  IX   |                  kitekerte helyeikből, s a gyöngébb lábakon álló ólakat
5184     3,  IX   |                fenékkel forgatá felfelé.~A jó hollandusok ijedten láttak
5185     3,  IX   |                   megtámogatták ólaikat, a vihar azonban egyre nőttön-nőtt,
5186     3,  IX   |              hasította az emberek arcát, a legerősebb fák csikorogva
5187     3,  IX   |              elkapott gallyak elrepültek a falu túlsó végére, s tíz
5188     3,  IX   |                  volt, ha megmaradt egy.~A telepítők megijedtek ugyan
5189     3,  IX   |                még dühösebb lett. Reggel a fák levelei mind olyanok
5190     3,  IX   |           sodorva apró szivaroknak. Haj, a mezőkre senki gondolni sem
5191     3,  IX   |               most!~Estig kitartott újra a szélvész, s nem fáradt el,
5192     3,  IX   |              folytatta, amit megkezdett.~A jó telepítők buzgón imádkoztak
5193     3,  IX   |              fordítsa el róluk az Úr ezt a rémet.~Éjfél után csakugyan
5194     3,  IX   |            csakugyan csillapulni kezdett a vész, miután negyven óráig
5195     3,  IX   |                 dühöngött szünet nélkül; a házak eresztékei megszűntek
5196     3,  IX   |                ajtók, ablakok felhagytak a folytonos dörömbözéssel,
5197     3,  IX   |                 folytonos dörömbözéssel, a kürtőkben elhallgatott a
5198     3,  IX   |                 a kürtőkben elhallgatott a rémséges bömbölés. Hajnal
5199     3,  IX   |               elcsendesült minden.~Hanem a szobákban alvók azt kezdték
5200     3,  IX   |                 azt kezdték érezni, hogy a nyári takaró oly vékony,
5201     3,  IX   |                kéz, láb szinte megdermed a hidegtől.~Amint azután a
5202     3,  IX   |                 a hidegtől.~Amint azután a legelső szürkülettel kinéztek
5203     3,  IX   |                 fogott el minden szívet; a háztetők, a fák, a kerítések
5204     3,  IX   |               minden szívet; a háztetők, a fák, a kerítések mind, mind
5205     3,  IX   |               szívet; a háztetők, a fák, a kerítések mind, mind valami
5206     3,  IX   |            voltak bevonva. És mi volt az a fehér? Az volt az éjszakai
5207     3,  IX   |               vidék be volt hintve ezzel a mérges cukorral.~Síró, kétségbeesett
5208     3,  IX   |      kétségbeesett csoportok tódultak ki a mezőre; a szorgalom minden
5209     3,  IX   |          csoportok tódultak ki a mezőre; a szorgalom minden gyümölcse
5210     3,  IX   |                hagyta volna ott nyomait. A szép, gazdag vetések a földre
5211     3,  IX   |                   A szép, gazdag vetések a földre hányták mind megalázott
5212     3,  IX   |              hogy miért hozták őket ide. A gazdag növények levelei
5213     3,  IX   |                 s leforrázva terültek el a földön: nem virágzott semmi.~
5214     3,  IX   |             földön: nem virágzott semmi.~A feljövő nap azután ismét
5215     3,  IX   |             melegen, ragyogott nyájasan, a kis-amszterdámi határban
5216     3,  IX   |              kizöldülni többé, csak fenn a hegyoldalban látszott itt-amott
5217     3,  IX   |               rézrozsda zöldségű szalag; a régi lakosok zabföldei,
5218     3,  IX   |               ismerősek voltak már ezzel a gonosz látogatóval, s egyedül
5219     3,  IX   |             dacolni vele.~Az ifjú tőzsér a repcébe már belevesztett,
5220     3,  IX   |               ismét eladja drágán.~Hanem a cékla és buzér, miknek gyökere
5221     3,  IX   |                 és buzér, miknek gyökere a földben van, bő kárpótlást
5222     3,  IX   |                az szerencse, ha az ember a legelső tételben nem nyer,
5223     3,  IX   |                  tételben nem nyer, majd a másodikban annál többet.~
5224     3,  IX   |                 másodikban annál többet.~A gyökerek nőttek is eleget,
5225     3,  IX   |                bár nem egészen biztattak a reménylett eredménnyel,
5226     3,  IX   |             Szent Mihály napjakor, midőn a telepítők új kölesvetése
5227     3,  IX   |          kölesvetése ismét érni kezdett, a telepítő kilovagolt egyszer
5228     3,  IX   |              telepítő kilovagolt egyszer a határba s látta, hogy a
5229     3,  IX   |                  a határba s látta, hogy a tótok már szedik fel burgonyáikat.~
5230     3,  IX   |                 Valamit értett már akkor a nyelvükön, s megszólítá
5231     3,  IX   |                     Kora tél lesz, uram. A fenyőmadár korán fütyül
5232     3,  IX   |               korán fütyül az erdőben, s a hörcsög betakarta lyukát,
5233     3,  IX   |             Szent Mihály-nap után nem jó a földben hagyni semmit.~A
5234     3,  IX   |                 a földben hagyni semmit.~A telepítvényesnek oly furcsa
5235     3,  IX   |      telepítvényesnek oly furcsa volt ez a felelet, hogy Krénfy lakáig
5236     3,  IX   |               magában. Ott elmondá ennek a paraszt félelmét, saját
5237     3,  IX   |                 még egypár hétig mindent a földben akar hagyni, mert
5238     3,  IX   |                földben akar hagyni, mert a cékla most kapja valódi
5239     3,  IX   |                kapja valódi édességét, s a buzér színe most sötétül
5240     3,  IX   |                  szedetni, ne hallgasson a parasztokra.~Három nap múlva
5241     3,  IX   |                  jött egy tökéletes fagy a vidékre, a telepítvényes
5242     3,  IX   |                tökéletes fagy a vidékre, a telepítvényes répái és gyökerei
5243     3,  IX   |                  gyökerei úgy odafagytak a földbe, hogy azokhoz tavaszig
5244     3,  IX   |                 burgonyát, s megtartotta a telepítvényes negyvenezer
5245     3,  IX   |        kárpótlási perbe fogja idéztetni.~A szegény fiatalember sírva
5246     3,  IX   |                  Az alispán megsimogatta a megrettent fiú fejét, s
5247     3,  IX   |             ismeretségedet Krénfyvel, ez a kabát sem marad rajtad.
5248     3,  IX   |                 kínálnak, onnan szaladj!~A jámbor ezer hálát adott
5249     3,  IX   |                  jámbor ezer hálát adott a jó tanácsért, s még aznap
5250     3,  IX   |                be nem végzett, befejezte a tél. Irtóztató jeges vízáradat
5251     3,  IX   |                január derekán megrohanta a kis telepet; a mesterséges
5252     3,  IX   |                megrohanta a kis telepet; a mesterséges zsilipek, védsarkantyúk
5253     3,  IX   |                csinált magának új medret a legműveltebb földeken keresztül.~
5254     3,  IX   |         legműveltebb földeken keresztül.~A szép gerendás házak, a tuskópaloták
5255     3,  IX   |                   A szép gerendás házak, a tuskópaloták nagy része
5256     3,  IX   |              része összedűlt, odaveszett a téli takarmány, eleség,
5257     3,  IX   |                kerítések, kapuk elúsztak a vízzel.~A haszonhajtó háziállatokat
5258     3,  IX   |                 kapuk elúsztak a vízzel.~A haszonhajtó háziállatokat
5259     3,  IX   |                 kettő. Nem állták ki ezt a tájat, lég, legyek, füvek,
5260     3,  IX   |             minden kártékony volt rájuk. A jámbor telepítők tapasztalatait
5261     3,  IX   |                 öregbíték.~És jött végre a legszomorúbb tapasztalás.~
5262     3,  IX   |                  kerített helyecske volt a hegyoldalban, melyet a falu
5263     3,  IX   |              volt a hegyoldalban, melyet a falu építésekor eleve kimértek
5264     3,  IX   |                 hónap lefolyása alatt ez a temető tele volt. Sohasem
5265     3,  IX   |               tele volt. Sohasem múlt el a járvány az új lakosokról;
5266     3,  IX   |           lakásul választák maguknak ezt a völgyzacskót, s különösen
5267     3,  IX   |            leskelődni.~Egy év alatt fele a bevándorlott népnek megszűnt
5268     3,  IX   |               adott földnek; valóban azt a hatlábnyi kis tért saját
5269     3,  IX   |                 volna Istentől kiszabva.~A második évben már semmi
5270     3,  IX   |                volt az új telep lakói és a régiek között. Arcaik éppen
5271     3,  IX   |                 között. Arcaik éppen azt a földfakó színt vették fel,
5272     3,  IX   |        kívül-belül betapasztva sárral, s a kenyér éppolyan ritkaság
5273     3,  IX   |             kivétel nélkül átvándoroltak a kéményes házhoz, hol igen
5274     3,  IX   |                átok-uzsoráért osztogatni a mindennapra való eleséget,
5275     3,  IX   |               mindennapra való eleséget, a múlhatlan vetőmagot, a betevő
5276     3,  IX   |                   a múlhatlan vetőmagot, a betevő falat kenyeret.~Amint
5277     3,  IX   |              Krénfy úr oltalma alatt már a második évfordulóban.~      ~
5278     3,  IX   |                 Alkonyat elmúlt már, itt a mély völgyben már kész éjszaka
5279     3,  IX   |           völgyben már kész éjszaka van. A kis-amszterdámi utcán egy
5280     3,  IX   |            félénken haladva el mindenütt a kapuk előtt, mert a kutyákat
5281     3,  IX   |            mindenütt a kapuk előtt, mert a kutyákat még nem ismeri
5282     3,  IX   |            ismeri neveiken; idegen ebben a faluban, bár különben a
5283     3,  IX   |                  a faluban, bár különben a tájékot elég jól ismeri.~
5284     3,  IX   |                felelne neki: „Itt voltam a szépapámnál, a százesztendős
5285     3,  IX   |                Itt voltam a szépapámnál, a százesztendős Sztropkó Mihálynál,
5286     3,  IX   |               Sztropkó Mihálynál, megyek a nagyságos úrhoz, megviszem
5287     3,  IX   |          nagyságos úrhoz, megviszem neki a füstpénzt, az egy forintot.”~
5288     3,  IX   |              kell húzniuk. Dolga van ott a kutyának.~Megszólítatlan
5289     3,  IX   |             kutyának.~Megszólítatlan jut a kisleány a gyár ajtajáig,
5290     3,  IX   |            Megszólítatlan jut a kisleány a gyár ajtajáig, melynek kapujában
5291     3,  IX   |                  melynek kapujában félig a nyitott ajtónak támaszkodva
5292     3,  IX   |               ispán, szinte megijed tőle a lányka, amidőn meglátja.~–
5293     3,  IX   |              megijeszteni.~– Innen jövök a szépapámtól, az öreg Sztropkó
5294     3,  IX   |           Sztropkó Mihálytól, az küldött a nagyságos úrhoz, hogy hozzam
5295     3,  IX   |               úrhoz, hogy hozzam el neki a füstpénzt, az egy forintot.~–
5296     3,  IX   |              forintot.~– Hát mégis él az a te vén szépapád? Hát sohasem
5297     3,  IX   |                  meg? No, hát hol van az a pénz, add ide.~– Nem adom
5298     3,  IX   |                 adom biz én! Mert én azt a nagyságos úrnak akarom adni.
5299     3,  IX   |                  Most mindjárt kapom ezt a pipát, és úgy verem a fejedhez,
5300     3,  IX   |                ezt a pipát, és úgy verem a fejedhez, hogy …~Marina
5301     3,  IX   |               hogy Boros uram nem szokta a pipáját kiköpni a szájából,
5302     3,  IX   |                 szokta a pipáját kiköpni a szájából, s nagy bölcsen
5303     3,  IX   |                  ha nem ereszt kegyelmed a nagyságos úrhoz, én visszaviszem
5304     3,  IX   |         nagyságos úrhoz, én visszaviszem a pénzt, s ha azután majd
5305     3,  IX   |                  mikor kellene, nem lesz a szépapámnak, akkor majd
5306     3,  IX   |               majd azután is megtéphetem a hajadat, s azt mondta a
5307     3,  IX   |                  a hajadat, s azt mondta a lánynak, hogy jöjjön hát
5308     3,  IX   |               hát vele, majd előszólítja a gazdát.~Egy síkos, bűzös
5309     3,  IX   |             bűzös folyosón vezette végig a lánykát, mely körül látszott
5310     3,  IX   |              épület egész belsején, mind a négy oldalon. Egy füstös
5311     3,  IX   |               volt, belül lefüggönyözve. A függöny kissé felemeltetett
5312     3,  IX   |              mielőtt felnyitná az ajtót.~A kis Marina átadta neki az
5313     3,  IX   |            szórakozottan dugott zsebébe.~A leányka mondá, hogy arról
5314     3,  IX   |                  Boros uram morogva ment a kancelláriának nevezett
5315     3,  IX   |              füstszoba felé, írni.~Ekkor a kisleány kivett egy levelet
5316     3,  IX   |                  azt Krénfy úrnak.~– Ezt a levelet pedig azért adták,
5317     3,  IX   |               hozzam el, s adjam magának a nagyságos úrnak.~– Ki adta
5318     3,  IX   |                adta azt?~– Bele van írva a neve.~Krénfy úr bement a
5319     3,  IX   |                 a neve.~Krénfy úr bement a szobába, mert odakinn már
5320     3,  IX   |               hogy nem lehetett olvasni.~A kisleány azután hallá, hogy
5321     3,  IX   |             Krénfy úr hogy jár fel s alá a szobában, az ajtótól az
5322     3,  IX   |                számtalanszor.~Nem győzte a várakozást tovább, bekocogtatott
5323     3,  IX   |                 Csak eredj most, menj ki a falu végére, ott várd meg
5324     3,  IX   |                ne szólj felőle senkinek.~A leányka iparkodott kifelé.~
5325     3,  IX   |        izzadságcseppek gyöngyöztek, mint a legkegyetlenebb őszi dér.
5326     3,  IX   |              undok sóvárgás?~Néha megáll a szoba közepén; néhány percig
5327     3,  IX   |                tanácskozik magában azzal a négy rézkrajcárral zsebében,
5328     3,  IX   |                  akarja elhinni, hogy az a fal, amit minden negyedik
5329     3,  IX   |               lépésnél maga előtt talál, a világ vége.~Végre elfáradtan,
5330     3,  IX   |          kimerülten leül íróasztala elé, a fedett dolgozólámpa csak
5331     3,  IX   |                  világít meg maga körül, a szoba többi része sötét.~
5332     3,  IX   |                Még egyszer elolvasta azt a rejtélyes levelet, még egyszer
5333     3,  IX   |            kezébe, tízszer is belemártja a tintába; a nedv rajta szárad,
5334     3,  IX   |                 is belemártja a tintába; a nedv rajta szárad, fogai
5335     3,  IX   |            szárad, fogai között megőröli a tollszárat és mégsem találta
5336     3,  IX   |                  az igazi gondolatot.~Az a kis rézördög ott a tintatartón
5337     3,  IX   |        gondolatot.~Az a kis rézördög ott a tintatartón úgy mosolyog
5338     3,  IX   |                 mit írjon.~Végre lehajol a papírra és ír. Ír és ír,
5339     3,  IX   |           egészen idegen jegyek támadnak a sorok között.~A kis rézördög
5340     3,  IX   |                 támadnak a sorok között.~A kis rézördög így látszik
5341     3,  IX   |                 nem, az rossz volna. Sőt a pecsét sem kell, azt felszakítja.
5342     3,  IX   |                 senkiben; még valamit ír a levélbe; azzal másodszor
5343     3,  IX   |                pecsételi azt le s ráírja a címet. A keze úgy remeg,
5344     3,  IX   |                 azt le s ráírja a címet. A keze úgy remeg, midőn e
5345     3,  IX   |                  leírta.~Most összegyűri a levéltöredékeket, s a lámpánál
5346     3,  IX   |         összegyűri a levéltöredékeket, s a lámpánál meggyújtja azokat.
5347     3,  IX   |                írás?~– Boros! – kiált, s a hang szinte torkán akad –
5348     3,  IX   |                 hívják.~Krénfy összetöri a csengettyűt, mégsem bírja
5349     3,  IX   |              rongyos ember ott ólálkodik a kapu előtt, s hirtelen elészólítva
5350     3,  IX   |                  négy szeszfőző legényt, a ház két oldaláról megkerítteté
5351     3,  IX   |             hirtelen rárohanva elfogatá.~A vén csavargót találta elcsípni.
5352     3,  IX   |                  dühösen védte magát, de a többség elnyomta.~– Rég
5353     3,  IX   |                  elnyomta.~– Rég akartam a szemed közé nézni, vén gonosztevő! –
5354     3,  IX   |                rá Boros uram, ugyanazzal a bottal hadonászva, amit
5355     3,  IX   |                  bottal hadonászva, amit a csavargó kezéből facsartak
5356     3,  IX   |             ólálkodol te itt minden este a ház körül? Kit akarsz megölni?~
5357     3,  IX   |               körül? Kit akarsz megölni?~A csavargót annyira ellepte
5358     3,  IX   |                csavargót annyira ellepte a düh, hogy nem tudott felelni.~–
5359     3,  IX   |           udvaron? Még ide be mert jönni a semmiházi. És éppen tegnap
5360     3,  IX   |                  egy egész kenyér, amint a folyosóra ki volt téve,
5361     3,  IX   |                 azt te loptad el. Mi van a tarisznyádban?~– Egy fél
5362     3,  IX   |                  Egy fél kenyér – felele a csavargó tompán.~– Ahá!
5363     3,  IX   |             megmondtam! Vegyétek csak ki a táskájából.~A legények kihúzták
5364     3,  IX   |           Vegyétek csak ki a táskájából.~A legények kihúzták a vászonzacskóból
5365     3,  IX   |          táskájából.~A legények kihúzták a vászonzacskóból a kenyeret.
5366     3,  IX   |               kihúzták a vászonzacskóból a kenyeret. Valami száraz,
5367     3,  IX   |               amilyet néhol úri házaknál a láncos kutyák számára sütnek.~–
5368     3,  IX   |                 kutyák számára sütnek.~– A ti kenyeretek volt-e ez? –
5369     3,  IX   |            kenyeretek volt-e ez? – kérdé a csavargó szomorúan. A legények
5370     3,  IX   |              kérdé a csavargó szomorúan. A legények elszégyenlették
5371     3,  IX   |                Nem, ilyen kenyeret náluk a kutyák sem esznek. Visszadugták
5372     3,  IX   |                 esznek. Visszadugták azt a csavargó tarisznyájába,
5373     3,  IX   |            rivallt rá az ispán. – Tudod?~A csavargó nem szólt, csak
5374     3,  IX   |          csavargó nem szólt, csak merően a szeme közé nézett az embernek.~–
5375     3,  IX   |                  egyet rá ne húzzon vele a hátára.~A csavargó meg sem
5376     3,  IX   |                 ne húzzon vele a hátára.~A csavargó meg sem hunyorítá
5377     3,  IX   |                dühösen kapta ki szájából a pipát, s rettentő megtorlást
5378     3,  IX   |            tegezni merészli, hanem ezzel a szándékával fel kellett
5379     3,  IX   |                  dühösebb ember elegyült a társaságba, Krénfy úr, ki
5380     3,  IX   |              perc alatt visszanyerte azt a jó cselédpofáját, ami olyan
5381     3,  IX   |              parancsolni.~– Jöjjön velem a szobába.~Krénfy úr bevitte
5382     3,  IX   |        véletlenül el találnám hagyni ezt a tájat?~– Azt, hogy magával
5383     3,  IX   |                nagyon közel vagyok ehhez a ponthoz. Ért ön engem?~–
5384     3,  IX   |                  az egész szédelgést, és a nála levő készpénzeket,
5385     3,  IX   |                   Boros uram mosolygott. A hárpia volt ez alatt értve.
5386     3,  IX   |               miért.~– Most fogja ön ezt a levelet, s vigye el – oda,
5387     3,  IX   |            címezve van. Mondja meg, hogy a grófnével egyedül kell beszélnie.~
5388     3,  IX   |                  szakítsa fel előtte ezt a levelet, de a kezéből semmi
5389     3,  IX   |                 előtte ezt a levelet, de a kezéből semmi esetre ki
5390     3,  IX   |                 olvastassa el vele, hogy a két széle az ön kezében
5391     3,  IX   |                  előtte pecsételtesse le a grófné gyűrűjével. Érti?
5392     3,  IX   |             grófné gyűrűjével. Érti? Nem a magáéval, hanem a grófné
5393     3,  IX   |              Érti? Nem a magáéval, hanem a grófné gyűrűjével. Akkor
5394     3,  IX   |              gyűrűjével. Akkor várja meg a grófné válaszát és jöjjön
5395     3,  IX   |               Még most. Ebben az órában. A gyalogúton közelebb érheti,
5396     3,  IX   |              közelebb érheti, s nem kell a lovakkal állomást tartani.
5397     3,  IX   |                olyan korán. Azonkívül is a Sztropkó Mihály unokája
5398     3,  IX   |                  unokája ott fogja várni a falu végén; az ott szolgál
5399     3,  IX   |             kelleni fog, ő majd előhívja a grófnőt, s tudatja afelől,
5400     3,  IX   |                  ellenvetést sem tett, s a levelet beletette a süvegjébe.
5401     3,  IX   |              tett, s a levelet beletette a süvegjébe. Onnan legkevésbé
5402     3,  IX   |                nem szokta megemelni soha a szabad ég alatt.~Krénfy
5403     3,  IX   |                   s csak megtörülte tőle a száját.~– Köszönöm. Majd
5404     3,  IX   |                  egy garas árát Tarnócon a zsidónál. Tudja: a kocsmában
5405     3,  IX   |              Tarnócon a zsidónál. Tudja: a kocsmában jobban esik.~Valami
5406     3,  IX   |                  amit Krénfy úr töltöget a más poharába.~– De csak
5407     3,  IX   |              mindenre.~Boros hunyorított a szemével, mint aki jól érti
5408     3,  IX   |              szemével, mint aki jól érti a másikat. A kapuban rágyújtott
5409     3,  IX   |                  aki jól érti a másikat. A kapuban rágyújtott a pipájára,
5410     3,  IX   |            másikat. A kapuban rágyújtott a pipájára, a puskát hátára
5411     3,  IX   |           kapuban rágyújtott a pipájára, a puskát hátára vetette, s
5412     3,  X    |                                       X. A PUSZTA HÁZ~A kis Marina
5413     3,  X    |                          X. A PUSZTA HÁZ~A kis Marina kiment a falu
5414     3,  X    |                  HÁZ~A kis Marina kiment a falu végére, ahogy Krénfy
5415     3,  X    |           sárfalai feketülnek, ott leült a puszta ház küszöbében, és
5416     3,  X    |                Egészen beesteledett már; a távol maradt Kis-Amszterdám
5417     3,  X    |           megvilágosult egy-egy ablak, s a szél olyan hidegen fútt
5418     3,  X    |                  szél olyan hidegen fútt a puszta ház ablakain át.
5419     3,  X    |                  puszta ház ablakain át. A kisleány fázott és félt.~
5420     3,  X    |                levelet küldte el, s hogy a hozandó választól függ a
5421     3,  X    |                 a hozandó választól függ a szép grófkisasszony sorsa.~
5422     3,  X    |        grófkisasszony sorsa.~Ez bátorítá a kis pórleány szívét – őt
5423     3,  X    |                   ő hasznára lehet annak a szép grófkisasszonynak,
5424     3,  X    |              olyan jó volt iránta.~Pedig a szél mindig erősebben kezdett
5425     3,  X    |               erősebben kezdett fújni, s a hegyeken túl nagy tornyos
5426     3,  X    |            amiket meg-megvilágított néha a percnyi villám. Milyen tüzes
5427     3,  X    |               Milyen tüzes szegélyük van a felhőknek ilyenkor.~Talán
5428     3,  X    |          ilyenkor.~Talán mégsem jön erre a zivatar, elhúzódik majd
5429     3,  X    |                biztatgatá magát, s nézte a tüzes felhőszegélyeket,
5430     3,  X    |             merre mennek, hogyan járnak.~A felhők sebesen járnak. Az
5431     3,  X    |                 hiszi, még messze van az a fekete gomoly ott az égen,
5432     3,  X    |              előle, s úgy igyekszik őket a zivatar megkergetni, eléjük
5433     3,  X    |               kövér csepp már hullott is a gyermek kezére, arcára.
5434     3,  X    |                 magában, s behúzta magát a romhajlékba az eső elől.
5435     3,  X    |                 romhajlékba az eső elől. A ház egykori tetője kettétört
5436     3,  X    |                 roskatag sátort képezett a szögletben, mely elég jó
5437     3,  X    |                 mely elég jó annak, akit a zivatar üldöz s nincs jobb
5438     3,  X    |               szívdobogva, mint paskolja a zápor a falat, melyet nem
5439     3,  X    |       szívdobogva, mint paskolja a zápor a falat, melyet nem bírt még
5440     3,  X    |             jobban lerontani; hogy ordít a szél a szűk ablakokon keresztül,
5441     3,  X    |             lerontani; hogy ordít a szél a szűk ablakokon keresztül,
5442     3,  X    |                takarta el szemeit, amint a villámok cikázva vonaglottak
5443     3,  X    |           vonaglottak keresztül az égen; a hegyek csak úgy szórták
5444     3,  X    |                  szórták egymásra vissza a mennydörgést, mintha ők
5445     3,  X    |                  alatt nyugodtabban vert a szíve, s nemsokára könnyebbülten
5446     3,  X    |         nemsokára könnyebbülten hallgatá a mindig távolabb hömpölygő
5447     3,  X    |           hömpölygő vihardörgést, melyet a megáradt hegyfolyók állandó
5448     3,  X    |                 hogy egészen besötétült, a romház nyílásain keresztül
5449     3,  X    |           elszalasztja; nem láthatta meg a sötétben.~Szemeit az ajtónyíláson
5450     3,  X    |                villámlás fényre lobbantá a tájat. A lobogó, sistergő
5451     3,  X    |                 fényre lobbantá a tájat. A lobogó, sistergő villám
5452     3,  X    |               sistergő villám nem messze a háztól csapott le függőlegesen
5453     3,  X    |                  csapott le függőlegesen a földbe, rettentő csattanással
5454     3,  X    |          rettentő csattanással rázva meg a léget, s ebben az ijedelmes
5455     3,  X    |         férfialakot pillanta meg Marina, a rom küszöbének támaszkodva.~
5456     3,  X    |        támaszkodva.~Az ijedtség percében a lélek annyit felfog egyszerre.
5457     3,  X    |                 felfog egyszerre. Marina a villám perce alatt megismerte
5458     3,  X    |              alatt megismerte az embert. A vén csavargó volt az; kalap
5459     3,  X    |                  volt az; kalap nem volt a fejében, ősz haját szanaszét
5460     3,  X    |                 haját szanaszét kuszálta a szél; egy nagy botot tartott
5461     3,  X    |                tartott magához szorítva.~A leány lélegzését visszafojtva
5462     3,  X    |               maga elé. Most is ott állt a vén csavargó a küszöbben.~
5463     3,  X    |                  ott állt a vén csavargó a küszöbben.~Úgy félt ő ettől
5464     3,  X    |                 is jól, talán ez is csak a zivatar elől tért ide be.
5465     3,  X    |       megkérdezni tőle, hogy nem látta-e a nagyságos úr ispánját ezen
5466     3,  X    |               eltévedt csepp hullott még a nádkévékre, csak egyszer-egyszer
5467     3,  X    |       szempilláit, mint valami rém, mely a félénk gyermekeket ijesztgeti.
5468     3,  X    |                  gyermekeket ijesztgeti. A vén csavargó alakja folyvást
5469     3,  X    |                 alakja folyvást ott állt a küszöbben, azon mozdulatlanul,
5470     3,  X    |              azon mozdulatlanul, kezében a nagy furkósbot. Még csak
5471     3,  X    |                 nagy furkósbot. Még csak a fejét sem fordította másfelé.~
5472     3,  X    |                  sem fordította másfelé.~A rettegő leányka éppen elszánta
5473     3,  X    |                  előrehajtotta fejét, és a botot kezébe markolta, kétszer-háromszor
5474     3,  X    |               pillanat múlva úgy tetszék a leánykának, mintha nehézkes
5475     3,  X    |           közelednének az úton errefelé; a zuppogó sárban elég messziről
5476     3,  X    |              elég messziről meg lehetett a tocsogást különböztetni.~
5477     3,  X    |                 tocsogást különböztetni.~A közelgő férfi nyilván azzal
5478     3,  X    |                  kovával tüzet üssön ki, a szikrák minden percben megvilágosították
5479     3,  X    |               rejtekéből az út közepére.~A leány ajkán elhalt a kiáltás.~
5480     3,  X    |           közepére.~A leány ajkán elhalt a kiáltás.~Azon percben egy
5481     3,  X    |                 test hosszában végigesik a sárba, és azután elcsendesült
5482     3,  X    |                 az égiháború moraja, még a patakzuhogás is, még az
5483     3,  X    |                  ő érzékeit lepte meg ez a siketség.~Néhány pillanat
5484     3,  X    |          siketség.~Néhány pillanat múlva a leányka azt képzelte hallani,
5485     3,  X    |               léptek hangai közelednének a puszta ház felé, mégpedig
5486     3,  X    |             terhet emel, s egyik lábával a másik nyomába lép, nagy
5487     3,  X    |            nyomába lép, nagy nehézkesen.~A sötétben egy alakot látott
5488     3,  X    |               tetemet hurcolt maga után. A képzelet ilyenkor segítségükre
5489     3,  X    |                ilyenkor segítségükre jön a szemeknek, s kiegészíti
5490     3,  X    |                  szemeknek, s kiegészíti a félig látottakat, kipótolja
5491     3,  X    |              félig látottakat, kipótolja a sötétség időközeit, s kifesti
5492     3,  X    |            sötétség időközeit, s kifesti a fekete körrajzokat – vérrel,
5493     3,  X    |              vérrel, mentől több vérrel.~A gyilkos helyet keresett
5494     3,  X    |                  gyilkos helyet keresett a hulla számára a romladék
5495     3,  X    |                 keresett a hulla számára a romladék közt, ahová azt
5496     3,  X    |          Kezeivel, lábaival tapogatózott a sötétben.~Egyszer kicsúszott
5497     3,  X    |             sötétben.~Egyszer kicsúszott a halott, s fejével nagyot
5498     3,  X    |          egymásra hullott nádkévéket ott a szögletben; a nád recsegése
5499     3,  X    |             nádkévéket ott a szögletben; a nád recsegése lábai alatt
5500     3,  X    |               árulta azt el.~Valóban, ez a hely alkalmatos fog lenni.~