bold = Main text
     Rész,  fezejet                                          grey = Comment text

 501     2,  I    |               oldala oly szűk, hogy mind a két felén látható a csiszolás,
 502     2,  I    |                 mind a két felén látható a csiszolás, amint a hosszú
 503     2,  I    |               látható a csiszolás, amint a hosszú tengelyek hozzáfenődnek,
 504     2,  I    |             egymást, hanem elővigyázatul a járókelők vaskarikákat szoktak
 505     2,  I    |           járókelők vaskarikákat szoktak a kerékagy közé rakni, miknek
 506     2,  I    |                 hangzik, s figyelmezteti a szemközt jövőt, hogy ahol
 507     2,  I    |                 tanácsosabbnak tartották a kiküldött urak hátrahagyni
 508     2,  I    |                 gyalog tenni meg az utat a kérdéses faluig. Bár késő
 509     2,  I    |                  volt már az idő, de ezt a járást el kellett még aznap
 510     2,  I    |               kellett még aznap végezni. A késedelemmel veszély járt,
 511     2,  I    |               késedelemmel veszély járt, a segéllyel sietni kellett.~
 512     2,  I    |                Amint fele útján lehettek a lejtőútnak, valami sajátszerű
 513     2,  I    |           vezette azt egy kaputos ember. A tehén meg-megállt, visszafordította
 514     2,  I    |              bőgött keservesen, olyankor a pórnő és a leány odaborultak
 515     2,  I    |          keservesen, olyankor a pórnő és a leány odaborultak az állat
 516     2,  I    |           nyájasan beszéltek hozzá; amíg a vezető somfanyelű fokosával
 517     2,  I    |           fokosával aztán jót nem húzott a szentimentális állat oldalára.
 518     2,  I    |           szentimentális állat oldalára. A két némber csak úgy sírt,
 519     2,  I    |             ember olyan jól illett ahhoz a somfanyelű fokoshoz: kurtanyakú
 520     2,  I    |              hogy kopott azúr kaputjának a gallérja arasznyira volt
 521     2,  I    |                 gallérja arasznyira volt a tarkójától, s minthogy mégis
 522     2,  I    |                  kiment minden arcvonása a maga helyéből, hogy egyik
 523     2,  I    |                maga helyéből, hogy egyik a másik kárára alkotott helytelen
 524     2,  I    |          szögleteket, szemöldei kitolták a homlokot rendes állásából,
 525     2,  I    |             állásából, mély árkot nyomva a közepébe, két hosszú ránc
 526     2,  I    |                közepébe, két hosszú ránc a két pofa mentében meghiúsult
 527     2,  I    |        meghiúsult törekvéssel iparkodott a két szájszegletet felhúzni
 528     2,  I    |             szájszegletet felhúzni egész a szemekig, s gonosz helyzetbe
 529     2,  I    |            gonosz helyzetbe hozá ezáltal a rendkívüli pisze orrt, melyet
 530     2,  I    |                 hanem az állából nőtt ki a szarva.~Az út szűk volt,
 531     2,  I    |                 szarva.~Az út szűk volt, a karavánnak nem lehetett
 532     2,  I    |                  karavánnak nem lehetett a tehénnel kikerülni az urakat
 533     2,  I    |               agyaras ember arra fordítá a kérdező felé kurta pipáját,
 534     2,  I    |                összehúzva, úgy sandított a pipakupakja felett fél szemmel
 535     2,  I    |         alispánra, mintha lőni akarna rá a pipával.~– Hát mert nem
 536     2,  I    |                fogain keresztül eresztve a galuskás hangot.~– Üm. Álljunk
 537     2,  I    |               kit nagyon megakasztott ez a goromba válasz. – Ki szolgája
 538     2,  I    |            vissza az agyaras ember -, én a nagyságos haszonbérlő úr
 539     2,  I    |             felülről lefelé.~– Ne tessék a csizmámat nézni, van otthon
 540     2,  I    |                idősebb némber – elviszik a Popák tehenét!~És azt olyan
 541     2,  I    |               micsoda nevezetes állat ez a Popák tehene, s milyen világi
 542     2,  I    |                az, hogy ha azt elviszik.~A nagyságos úr ispánja akkor
 543     2,  I    |             mondom, hogy ha kiállja kend a huszonötöt, akkor visszaadom
 544     2,  I    |             huszonötöt, akkor visszaadom a tehenet. Nos aztán.~– Micsoda
 545     2,  I    |              kérdé az alispán szigorúan.~A nagyságos úr ispánja nem
 546     2,  I    |            mulatsága végett, hozzáfogott a furfangos eset elmondásához:
 547     2,  I    |              miután pipájába lenyomkodta a tüzet, s vagy hármat szítt
 548     2,  I    |                 minden arcvonása, mintha a szemöldökei húznák ki belőle
 549     2,  I    |             szemöldökei húznák ki belőle a füstöt.~– Huszonöt botot
 550     2,  I    |            füstöt.~– Huszonöt botot kell a Popáknak kapni, vagy megválni
 551     2,  I    |            Popáknak kapni, vagy megválni a tehenétől, ez olyan igaz,
 552     2,  I    |           tehenétől, ez olyan igaz, mint a csizmám talpa.~– De hát
 553     2,  I    |                 itt valaki oly bőkezűleg a botokat?~– Kérem – szólt
 554     2,  I    |               ispánnak állított ember –, a brenóci uradalom pallosjoggal
 555     2,  I    |                uradalom pallosjoggal bír a jobbágyai fölött, s oszt
 556     2,  I    |               állításba.~– Ha jól tudom, a brenóci uradalom haszonbérben
 557     2,  I    |             uradalom haszonbérben van, s a haszonbérlőre nem háramlanak
 558     2,  I    |             haszonbérlőre nem háramlanak a pallosjogok és azokat az
 559     2,  I    |                veté közbe:~– Nem fog tán a tekintetes úr vitába ereszkedni
 560     2,  I    |                  ispánnak. – Hogy hívják a kend urát, a haszonbérlőt?~–
 561     2,  I    |                 Hogy hívják a kend urát, a haszonbérlőt?~– Nagyságos
 562     2,  I    |                    ffy? – kérdé gúnyosan a nemes úr. – Azelőtt csak
 563     2,  I    |            Péterhez, Pálhoz ragasztották a nemes végzetű ffy-t, most
 564     2,  I    |                 Hát hogy jut ez az ember a huszonöt bothoz?~Az agyaros
 565     2,  I    |              mint ha mindig nevet.~– Hát a nagyságos úr szerződést
 566     2,  I    |         előállításához, mert ő szállítja a sok sajtot a pesti kereskedőknek.~–
 567     2,  I    |                 ő szállítja a sok sajtot a pesti kereskedőknek.~– Úgy?
 568     2,  I    |                kereskedőknek.~– Úgy? Hát a brenóci uradalom pallosa
 569     2,  I    |                   gondolván, hogy itt az a kérdés, ki mulatja magát
 570     2,  I    |            mulatja magát legjobban.~– Ez a Popák azonban lusta gazember,
 571     2,  I    |                   olyan kötést csináltam a fickóval, írásban, pecsét
 572     2,  I    |                ez, Popák? Nem aláírtad-e a szerződést?~A jámbor paraszt
 573     2,  I    |                 aláírtad-e a szerződést?~A jámbor paraszt nem tagadta
 574     2,  I    |               nem látogatott volna, hogy a múlt ősszel a nagy esőszakadás
 575     2,  I    |                volna, hogy a múlt ősszel a nagy esőszakadás elrontotta
 576     2,  I    |              nagy esőszakadás elrontotta a hidat, mely a vágásba visz;
 577     2,  I    |                 elrontotta a hidat, mely a vágásba visz; azt a haszonbérlőnek
 578     2,  I    |                 mely a vágásba visz; azt a haszonbérlőnek kellett volna
 579     2,  I    |     helyreállíttatni, de nem cselekedte; a marháinknak nem lehetett
 580     2,  I    |                 marháinknak nem lehetett a jó legelőre járni, máig
 581     2,  I    |           legelőre járni, máig sincs meg a híd, sással, falevéllel
 582     2,  I    |                   falevéllel teleltettük a teheneinket, emiatt azután
 583     2,  I    |                  ez az egy maradt. Ebben a nagy éhségben ennek a tejével
 584     2,  I    |              Ebben a nagy éhségben ennek a tejével tápláltam házam
 585     2,  I    |                agyaras sietett megelőzni a kérdést a magyarázattal.~–
 586     2,  I    |              sietett megelőzni a kérdést a magyarázattal.~– Igen ám,
 587     2,  I    |              Igen ám, mert hogy nem jött a paraszt a sajttal, pedig
 588     2,  I    |                  hogy nem jött a paraszt a sajttal, pedig vártunk még
 589     2,  I    |              pedig vártunk még két hetet a határidő után, hát én megjelentem
 590     2,  I    |              uramnál: „No, Popák, tartsd a huszonötöt!” Magának kellett
 591     2,  I    |              nagyon jajgatott, rám esett a felesége, gyereke, s azt
 592     2,  I    |           mondták, hogy inkább vigyem el a tehenüket, csak az apjukat
 593     2,  I    |             addig mindig visszaválthatja a paraszt a további járandóságáért.~
 594     2,  I    |                visszaválthatja a paraszt a további járandóságáért.~
 595     2,  I    |                 olyan nagyon tetszett ez a tréfa, hogy még egyszer
 596     2,  I    |                  az elmondásához, ha tán a részletekből valami érdekeset
 597     2,  I    |               hozzá, aki miatt elsápadt.~A nyomorult asszony és leány
 598     2,  I    |                  inkább őket; engedje el a „súlyos botokat”.~– Ne térdepeljetek
 599     2,  I    |                tetsző hangon, de melyben a férfivédelem nyájas buzdítása
 600     2,  I    |                még csak nem is ember. Az a szerződés, amit az öreggel
 601     2,  I    |            szabad lekötelezni. Én vagyok a megye főnöke, ez az ifjú
 602     2,  I    |                főnöke, ez az ifjú úr itt a megye ügyésze, ő fogja ügyeteket
 603     2,  I    |                öreg Popák nem kap botot, a haszonbérlő nem kap sajtot,
 604     2,  I    |          teheneit. Most hajtsátok vissza a tehenet; az ügy majd a törvényszék
 605     2,  I    |            vissza a tehenet; az ügy majd a törvényszék elé kerül.~A
 606     2,  I    |                 a törvényszék elé kerül.~A jámbor emberek nem tudták,
 607     2,  I    |                  kivevé az ispán kezéből a kötelet, s odanyomta az
 608     2,  I    |               akkor kezdtek el egyszerre a heves sírásból még hevesebb
 609     2,  I    |             tehát kacag, és úgy hullanak a könnyei – örömében. Azután
 610     2,  I    |                 meg az áldott tehénkére: a jó riska, az áldott riska,
 611     2,  I    |                  riska, az áldott riska, a szép, kedves, édes riska!
 612     2,  I    |                szép, kedves, édes riska! A jó riska egyet-egyet nyalt
 613     2,  I    |                  riska egyet-egyet nyalt a kezeiken ráspolyélű nyelvével,
 614     2,  I    |                   amelyikét közel kapta.~A nagyságos úr ispánja csak
 615     2,  I    |           állával nagy durcásan mozgatva a szortyogó pipát.~– Én nem
 616     2,  I    |                 Én nem bánom, én engedek a sokaságnak, de majd meglátjuk:
 617     2,  I    |            alispán feléje fordulva azzal a veszedelmes nyugodt tekintetével,
 618     2,  I    |                agyaras kiegyenesíté erre a szóra a nyakát, ami abból
 619     2,  I    |                kiegyenesíté erre a szóra a nyakát, ami abból állt nála,
 620     2,  I    |            vállát jobban felemelte, mint a másikat, a kucsmáját lenyomta
 621     2,  I    |               felemelte, mint a másikat, a kucsmáját lenyomta a szemére,
 622     2,  I    |            másikat, a kucsmáját lenyomta a szemére, a pipáját a két
 623     2,  I    |            kucsmáját lenyomta a szemére, a pipáját a két legszélső
 624     2,  I    |            lenyomta a szemére, a pipáját a két legszélső zápfoga közé
 625     2,  I    |        ítéletében meg nem ingadozva erre a mindent jelentő szóra. –
 626     2,  I    |                  út szélében, ahol tágas a tér!~Az agyaras nem akarta
 627     2,  I    |                 ez az én másik pofám éri a másik világot; aki ezt megüti,
 628     2,  I    |                nagy kedve lett volna azt a két világot érő tréfát elkövetni,
 629     2,  I    |                  monda szigorúan, s inte a hajdúknak. – Végezzetek
 630     2,  I    |         egyszerre könyörgésre fordította a dolgot.~– Instálom alássan,
 631     2,  I    |                 most jutott eszébe, hogy a pipát kivegye szájából.~–
 632     2,  I    |           kivegye szájából.~– Csak szídd a pipádat azalatt fiam, ha
 633     2,  I    |                 úr –, ne engedd kialudni a tüzet benne.~Azzal hátat
 634     2,  I    |          ballagott tovább, nem hallgatva a tíz körméről lekapott agyaras
 635     2,  I    |               nagy röviden elbántak vele a hajdúk, leveré térdeiről
 636     2,  I    |                 hajdúk, leveré térdeiről a port, beléigazítá makrájába
 637     2,  I    |              port, beléigazítá makrájába a kurta pipaszárt, s rekedt
 638     2,  I    |               hajdúig az egész vármegye!~A Popák família már akkor
 639     2,  I    |            hegyen-völgyön túljárt. Amint a jelenet érzékenyebb része
 640     2,  I    |            rámondá az anekdotát, melyben a pesti várnagy, ki igen rövid
 641     2,  I    |                 bánó férfi volt, egyszer a tanúbizonyságnak behívott
 642     2,  I    |                 parasztokat csapatta meg a kihágást elkövetők helyett.
 643     2,  I    |              helyett. Talán azóta félnek a parasztok valami peres ügyben
 644     2,  I    |                  Amint az urak utolérték a Popák családot, az alispán
 645     2,  I    |             eleinte nagyon nehezen ment; a paraszt igen óvatos, gyanakvó,
 646     2,  I    |             úrfélében bíráját képzeli, s a nyájas beszélgetést vallatásnak
 647     2,  I    |                   Nagy nálatok az ínség?~A paraszt elébb gondolkozott,
 648     2,  I    |                igen nagy. Hanem már arra a kérdésre, hogy mit tart
 649     2,  I    |                 lenni azon urakhoz, akik a tehenét visszaadatták, de
 650     2,  I    |                tehenét visszaadatták, de a paraszt nem tanulta a pszichológiát,
 651     2,  I    |                 de a paraszt nem tanulta a pszichológiát, etikát, logikát,
 652     2,  I    |                árát.~Azonban szerencsére a némberek nem elegyednek
 653     2,  I    |                nem elegyednek ily mélyen a bölcsészetbe, inkább is
 654     2,  I    |                 is ki van náluk fejlődve a beszéd ösztöne, mint a férfiaknál;
 655     2,  I    |          fejlődve a beszéd ösztöne, mint a férfiaknál; Popákné asszonyom
 656     2,  I    |                 nem akarta elszalasztani a becses alkalmat, amit férje
 657     2,  I    |         elmellőzött, s ő vállalta magára a megfelelést.~– Óh, tekintetes
 658     2,  I    |              legnagyobb oka mindennek az a nagy gonosz boszorkány,
 659     2,  I    |              nagy gonosz boszorkány, aki a kéményes házban lakik. Az
 660     2,  I    |              hozott ránk minden csapást.~A némber csak félsuttogva
 661     2,  I    |               élénk szemjárással pótolva a hang hiányát. Az öreg pór
 662     2,  I    |         tekintetes uram, hogy ha megköti a hüvelykujját egy szál fekete
 663     2,  I    |                 s hogyha éjszaka meglépi a szegény ember szántóföldjét,
 664     2,  I    |                 tud ez; ki tudja küldeni a maga rétjéből a vakondot,
 665     2,  I    |                  küldeni a maga rétjéből a vakondot, s annak a rétjébe
 666     2,  I    |             rétjéből a vakondot, s annak a rétjébe küldi, akire megharagszik;
 667     2,  I    |                kezéből földi kukacot vet a földekbe, s amely vetésre
 668     2,  I    |           asszony, hallgass! – dörmögött a férfi, ki a tehenet vezette
 669     2,  I    |                    dörmögött a férfi, ki a tehenet vezette elöl, de
 670     2,  I    |                 beszélni –, ő tanácsolta a gyermekágyas Szlipiknének,
 671     2,  I    |               Szlipiknének, hogy éjszaka a ház héjáról nézzen négyfelé,
 672     2,  I    |            négyfelé, ha azt akarja, hogy a gyerekének könnyen kinőjenek
 673     2,  I    |             gyerekének könnyen kinőjenek a fogai, s valahova csak nézett,
 674     2,  I    |                nézett, mindenütt elverte a jég a vetést; olyan jegek
 675     2,  I    |                  mindenütt elverte a jég a vetést; olyan jegek estek,
 676     2,  I    |                  asszony, hallgass!~– De a burgonyát is mind ő vesztette
 677     2,  I    |          vesztette meg. Mert megalkudott a rosszakkal, hogy felét az
 678     2,  I    |              burgonyák termettek az idén a feles földeken, hogy szörnyűség
 679     2,  I    |                 volt nézni; de tudta már a gonosz, hogy melyik az ördögé,
 680     2,  I    |                úgy válogatta, hogy mikor a kéményes házba felhordtuk
 681     2,  I    |                  házba felhordtuk felét, a másik felét pedig ki-ki
 682     2,  I    |                  felét pedig ki-ki haza, a nekünk maradt rész belül
 683     2,  I    |             kezdett nyomot keresni ebben a babonás zűrbeszédben. –
 684     2,  I    |                     ne hallgassanak erre a bolond asszonyra; a pálinkafőző
 685     2,  I    |                 erre a bolond asszonyra; a pálinkafőző ház az, a haszonbérlő
 686     2,  I    |         asszonyra; a pálinkafőző ház az, a haszonbérlő úr pálinkafőzője;
 687     2,  I    |                 felügyel. Ők összeszedik a gabonát, kolompért, náluk
 688     2,  I    |       mendemondáznak, ne hallgassanak rá a tekintetes urak.~– Én Istenem,
 689     2,  I    |                 Istentől, mert én jártam a templomba eleget, soha el
 690     2,  I    |                  meglátogasson; nem volt a mi falunkban sem tolvaj,
 691     2,  I    |                  káromkodó; megtartottuk a nagyböjtöt, sátoros ünnepeket,
 692     2,  I    |                sátoros ünnepeket, adtunk a szegényeknek, amíg magunknak
 693     2,  I    |             hosszában, mind kőből építve a faluban, középütt a szentegyház;
 694     2,  I    |               építve a faluban, középütt a szentegyház; volt kenyér
 695     2,  I    |                  is mérettünk. Akkor még a régi uraság élt, sokszor
 696     2,  I    |             sokszor ide is jött megnézni a fűrészmalmokat; mi fogtunk
 697     2,  I    |               osztott ki közöttünk, mint a hó. Egyszer csak hallottuk
 698     2,  I    |           hallottuk azután, hogy meghalt a nagyságos úr, s nemsokára
 699     2,  I    |                   s nemsokára utána jött a feketeszájú úr.~– Ugyan
 700     2,  I    |          hallgass, te ostoba asszony! Az a haszonbérlő.~– Én nem tudom.
 701     2,  I    |                Mink csak úgy híjuk, hogy a feketeszájú úr. Miért nincs
 702     2,  I    |                  ábrázatja, mint ezeknek a tekintetes uraknak itt?
 703     2,  I    |                   akinek téli ablak volt a szemén. Azok megmértek mindent
 704     2,  I    |            mindent keresztben-hosszában; a hosszú csizmaszárú úrnak
 705     2,  I    |                 hosszú csizmaszárú úrnak a kezében volt egy rövid pálca,
 706     2,  I    |              hosszú lett, azzal megmérte a házak falát, a hídlábakat,
 707     2,  I    |                  megmérte a házak falát, a hídlábakat, a töltéseket.
 708     2,  I    |               házak falát, a hídlábakat, a töltéseket. A magas kalapos
 709     2,  I    |                hídlábakat, a töltéseket. A magas kalapos úr felmarkolt
 710     2,  I    |              csodálkoztunk rajta. Azután a feketeszájú úr helyet keresett
 711     2,  I    |                ahová valamit építtessen. A hosszú csizmás úr azt akarta,
 712     2,  I    |              csizmás úr azt akarta, hogy a partra építsenek, de a feketeszájú
 713     2,  I    |              hogy a partra építsenek, de a feketeszájú úr azt mondta,
 714     2,  I    |                hogy ott rossz lesz, mert a víz úgyis el fogja szaggatni
 715     2,  I    |          tanácsolta neki, hogy építsenek a dombra. Az úr oda sem engedte,
 716     2,  I    |                 nagyon neki fognak jönni a szelek. Pedig, uram, soha
 717     2,  I    |               szelek nem háborgatták ezt a helyet. De ami szót az a
 718     2,  I    |                 a helyet. De ami szót az a fekete száj kimondott, az
 719     2,  I    |               Utoljára is oda építtetett a temető mellé, s felét az
 720     2,  I    |               temetőre. Mind megtörtént. A víz kétszer elpusztította
 721     2,  I    |                víz kétszer elpusztította a falut, összedöntötte a házakat,
 722     2,  I    |     elpusztította a falut, összedöntötte a házakat, beleveszett minden
 723     2,  I    |             öregek sem, felforgatták még a háztetőket is. Amint meg
 724     2,  I    |             háztetőket is. Amint meg azt a nagy épületet elkezdték
 725     2,  I    |                  építeni, akkor lett meg a mi végromlásunk. Sohasem
 726     2,  I    |          végromlásunk. Sohasem volt ezen a tájékon olyan épület még;
 727     2,  I    |                  olyan épület még; mikor a kéményét elkezdték emelni,
 728     2,  I    |                 már kétakkora volt, mint a szentegyház tornya. Istentelen
 729     2,  I    |                ránézni, mikor úgy okádja a füstöt és a sziporkát, kivált
 730     2,  I    |             mikor úgy okádja a füstöt és a sziporkát, kivált éjszaka.
 731     2,  I    |            sziporkát, kivált éjszaka. Ez a ház eszi meg az egész falut.
 732     2,  I    |          esztendőben épült valami új ház a faluban, most minden esztendőben
 733     2,  I    |                  senki sem építi fel. Az a rossz boszorka ott a kéményes
 734     2,  I    |                  Az a rossz boszorka ott a kéményes házban úgy számlálja,
 735     2,  I    |              hányan vagyunk még, s akire a kilences esik, kidobja onnan.
 736     2,  I    |                az aratást. Megmondta azt a feketeszájú úr mind előre,
 737     2,  I    |                az Isten ellen, sem pedig a nagyurak ellen. Hallgass.~
 738     2,  I    |             mendemondái alatt leérkeztek a falu végéig az urak. Az
 739     2,  I    |                  gazdáik üresen hagytak. A szakadozott part omladványai
 740     2,  I    |                 egy-egy leásott ajtófél, a többi elpusztult, másutt
 741     2,  I    |                az egész üres telken csak a feldúcolt sövény maradványa
 742     2,  I    |             tudta történetét: itt lakott a bíró hajdanában, ez volt
 743     2,  I    |             iskolamestert onnan ásták ki a romok közül kilenc tanuló
 744     2,  I    |                  egyik. Tegnapelőtt volt a napja, hogy az utolsó lakót
 745     2,  I    |              utolsó lakót kivitték abból a házból. Ott a ház előtt
 746     2,  I    |             kivitték abból a házból. Ott a ház előtt ül egy nagy, tízesztendős
 747     2,  I    |                anyja, az egész ház üres; a gyermek pedig dőre, nincsen,
 748     2,  I    |                  eszik.~– Van-e még bíró a faluban? – kérdé az alispán.~–
 749     2,  I    |          alacsony faház tűnt elő, melyek a többiekkel ellentétben,
 750     2,  I    |            egymáshoz, mintha megrettenve a környező pusztulástól, vigasztalást
 751     2,  I    |          keresnének egymás közelségében; a mély hegyszakadékba levonuló
 752     2,  I    |         mécsfénye vagy tűzhelyi láng. És a túlsó dombon látszik magasra
 753     2,  I    |            körvonalai élesen rajzolódnak a félvilágos alkonyégre, a
 754     2,  I    |                 a félvilágos alkonyégre, a sötét fekete füst, mint
 755     2,  I    |                 lövet szikrát trüszkölve a feketeség közé.~– Az az
 756     2,  I    |                  ördög háza, ottan lakik a boszorkány.~– Hallgass,
 757     2,  I    |                  asszony, hallgass.~– Ez a bíró háza, tekintetes uraim –
 758     2,  I    |             uraim – szólt Popákné, amint a falu közepén jártak, egy
 759     2,  I    |                  mely előtt ki volt téve a kaloda. – Itt lakik az ifjú
 760     2,  I    |           alispán figyelve –, hogy ebben a faluban nem ugatnak a kutyák.~–
 761     2,  I    |              ebben a faluban nem ugatnak a kutyák.~– Egy sincs, uram –
 762     2,  I    |                 Egy sincs, uram – felelt a némber –, magunk agyonvertük
 763     2,  I    |               mit félteni az ellopástól.~A három úr hazabocsátá a Popák
 764     2,  I    |                   A három úr hazabocsátá a Popák családot, s azzal
 765     2,  I    |            családot, s azzal benyitottak a bíró kapuján, mely még zárva
 766     2,  I    |                 mely még zárva sem volt.~A kapunyikorgásra a ház alacsony
 767     2,  I    |                  volt.~A kapunyikorgásra a ház alacsony ajtaján egy
 768     2,  I    |               szálas férfi lépett elő, s a szokásos üdvözlés után kérdezé
 769     2,  I    |              Sztropkó Mihállyal? – kérdé a katonás öregtől az alispán.~–
 770     2,  I    |                 vagyok az, szolgálatjára a tekintetes úrnak.~– Az ifjú
 771     2,  I    |                 kétkedő bámulattal nézve a férfi ősz hajára.~– Igenis,
 772     2,  I    |          száznégy esztendős, még én csak a nyolcvanadikat élem.~– Mióta
 773     2,  I    |                negyven esztendeje. Amint a katonaságból hazajöttem,
 774     2,  I    |             vagyok.~– Becsületére válik. A megye évkönyveiben fel van
 775     2,  I    |    Kallósfalváról soha egy ember sem ült a börtönben.~– Csendes emberek
 776     2,  I    |                ki más bajban vész el, de a nyomorúságból származik
 777     2,  I    |                mind.~– Olvasta bíró uram a megye körlevelét, melyben
 778     2,  I    |          körlevelét, melyben felszólítja a helységek elöljáróit, hogy
 779     2,  I    |            állását, körülményét adják be a vizsgáló bizottmánynak?~–
 780     2,  I    |                   de nem tehettem írásba a választ, mert a tavalyi
 781     2,  I    |          tehettem írásba a választ, mert a tavalyi árvíz elpusztította
 782     2,  I    |              tavalyi árvíz elpusztította a helység íróeszközeit, s
 783     2,  I    |              naptár széleire jegyezgetem a tennivalókat.~– Jól van,
 784     2,  I    |               mindenüvé, és megtekintjük a dolgok állását.~A bíró aggodalmasan
 785     2,  I    |           megtekintjük a dolgok állását.~A bíró aggodalmasan csóválta
 786     2,  I    |                  Ez nagyon fogja bántani a tekintetes urak szívét.~–
 787     2,  I    |           kötelesség miatt. Járjuk sorba a házakat. Nem vesz ön magára
 788     2,  I    |            magára valami melegebb ruhát?~A bíró csak egy könnyű darócmellényben
 789     2,  I    |                darócmellényben volt kinn a hűs légen.~– Nem fázom.
 790     2,  I    |                 úgy ellátva.~– Szeretném a kenyerüket látni.~A bíró
 791     2,  I    |            Szeretném a kenyerüket látni.~A bíró belépett a pitvarba,
 792     2,  I    |        kenyerüket látni.~A bíró belépett a pitvarba, s előhozta a kenyeret.~
 793     2,  I    |          belépett a pitvarba, s előhozta a kenyeret.~Ha az ember az
 794     2,  I    |                 szorongással az alispán.~A jámbor öreg szégyenlette
 795     2,  I    |         megmondani, s csak úgy vonogatta a vállát.~– Hát ahogy a szegény
 796     2,  I    |          vonogatta a vállát.~– Hát ahogy a szegény ember tud magán
 797     2,  I    |             Zablisztünk kevés volt, arra a gondolatra jöttünk, hogy
 798     2,  I    |                 jöttünk, hogy megőröljük a zabszalmát, azt kevertük
 799     2,  I    |                 zabszalmát, azt kevertük a liszt közé.~– A szalmalisztet! –
 800     2,  I    |                 kevertük a liszt közé.~– A szalmalisztet! – kiálta
 801     2,  I    |                az alispán elszörnyedve – a szalmát, melyben még a kényes
 802     2,  I    |                   a szalmát, melyben még a kényes háziállat is válogat,
 803     2,  I    |            eledelül használni!~– Óh, még a mi kenyerünk nagyon jó,
 804     2,  I    |                  mi kenyerünk nagyon jó, a gyerekek sokat ennének belőle,
 805     2,  I    |             burgonya is van közötte. Óh, a szalmaliszt még sokkal jobb
 806     2,  I    |              szalmaliszt még sokkal jobb a fűrészpornál.~– A fűrészpornál?
 807     2,  I    |            sokkal jobb a fűrészpornál.~– A fűrészpornál? Amivel az
 808     2,  I    |                is sütnek kenyeret, mikor a nyers lucfenyőt fűrészelik,
 809     2,  I    |           fűrészelik, akkor jól összeáll a pora, valami íze is van
 810     2,  I    |                  pora, valami íze is van a gyantás nedvességtől. Nemigen
 811     2,  I    |             táplál, de legalább megtölti a gyomrot. Ha sorba járjuk
 812     2,  I    |                 gyomrot. Ha sorba járjuk a házakat, majd látunk olyat
 813     2,  I    |              Istent tisztelő ember, hogy a szolgáló nép nyomora ily
 814     2,  I    |              Húsz esztendő előtt ez volt a legtehetősebb helységek
 815     2,  I    |             pénzt hozott; fuvarba jártak a kereskedőknek, itthon deszkát
 816     2,  I    |            esztendőben háromszor elverte a jég a vetéseket, szalmát
 817     2,  I    |                  háromszor elverte a jég a vetéseket, szalmát sem arattunk.
 818     2,  I    |                  mégis kiárultunk annyit a deszkából, hogy senki sem
 819     2,  I    |            maradt három fiúgyermek közül a két nagyobb kemencébe vetette
 820     2,  I    |                nagyobb kemencébe vetette a legkisebbet, hogy megsüsse;
 821     2,  I    |                rettentő volt is az eset, a falu mégis megmaradt és
 822     2,  I    |              maradt üresen, és ki tudja, a többit itt találja-e a tavasz?~–
 823     2,  I    |                   a többit itt találja-e a tavasz?~– S mi volt a kezdete
 824     2,  I    |          találja-e a tavasz?~– S mi volt a kezdete e nyomornak? Ki
 825     2,  I    |           mondják azt, hogy akkor megyen a kecske a jégre, mikor legjobb
 826     2,  I    |               hogy akkor megyen a kecske a jégre, mikor legjobb dolga
 827     2,  I    |         megtelepedett, ide építtette ezt a nagy házat. Ez a parasztnép
 828     2,  I    |           építtette ezt a nagy házat. Ez a parasztnép babonás; mindenféle
 829     2,  I    |                Pedig jobb lett volna, ha a maguk házaira ügyelnek,
 830     2,  I    |            okulnak más gondolkozásán. Ez a nagy épület itten szeszgyár.
 831     2,  I    |            szeszgyár. Amint ez felépült, a fűrészmalmok, kallók lassanként
 832     2,  I    |                 lassanként elpusztultak, a házak elrongyosodtak, a
 833     2,  I    |                  a házak elrongyosodtak, a népség elsatnyult; a babonás
 834     2,  I    |     elrongyosodtak, a népség elsatnyult; a babonás bolondok azt beszélték,
 835     2,  I    |                ez az ördög háza eszi meg a többit, s az a nagy boszorkány
 836     2,  I    |                  eszi meg a többit, s az a nagy boszorkány odabenn
 837     2,  I    |                 embereket; pedig az volt a bajuk, hogy nagyon is szerettek
 838     2,  I    |             szerettek hozzá közel lenni. A szeszgyárban nagyobb bért
 839     2,  I    |              nagyobb bért fizettek, mint a kallókban, azért a malmokból
 840     2,  I    |                  mint a kallókban, azért a malmokból minden munkás
 841     2,  I    |           malmokból minden munkás átment a pálinkafőzőhöz. Ott azután
 842     2,  I    |               pálinkafőzőhöz. Ott azután a bér egy részét pálinkában
 843     2,  I    |               pálinkában adták ki nekik, a pálinka mindig nagyobb-nagyobb
 844     2,  I    |                nagyobb-nagyobb rész lett a bérben, utoljára elnyelte
 845     2,  I    |                 egész bért, de utánament a gazdák háza, gazdasága,
 846     2,  I    |                 háza, gazdasága, földje. A jó, szorgalmas, takarékos
 847     2,  I    |            dologtalan lett; egyik házból a másikba lépett a „paizsos
 848     2,  I    |                  házból a másikba lépett a „paizsos ember”2, amit ősszel
 849     2,  I    |          egyetlen sovány táplálékszerét, a burgonyát, szüreteléskor
 850     2,  I    |          burgonyát, szüreteléskor eladta a szeszgyárnak, mert jó árat
 851     2,  I    |                új csapás jött házainkba: a burgonya romlani kezdett.
 852     2,  I    |           romlani kezdett. Két hét alatt a rendetlenebb gazdák nagy
 853     2,  I    |                   Azonban csalatkoztunk. A haszonbérlő úr megtagadta
 854     2,  I    |             vagyunk, melyben nem érdemes a lelket tartogatni, és egy
 855     2,  I    |                 vagy sem?~E beszéd alatt a szomszéd házig értek; annak
 856     2,  I    |              látszott valami világosság. A bíró odalépett az ablakhoz,
 857     2,  I    |                  asszony?~– Fenn van már a mennyországban! – szóltak
 858     2,  I    |                   Éppen mostan fektetjük a terítőre.~A bíró nagyot
 859     2,  I    |             mostan fektetjük a terítőre.~A bíró nagyot sóhajtott.~–
 860     2,  I    |                 elmentek négy ház előtt; a bíró mindegyiket áthaladta,
 861     2,  I    |                 Ez is üres, az is üres”.~A szótlanul beszélő nyomor
 862     2,  I    |             helyütt pitvara előtt feküdt a ház gazdája, annyira eszméletén
 863     2,  I    |                még emberi arcok fogadták a látogatókat, de azok is
 864     2,  I    |                Egy udvaron eléjük rohant a háziasszony, s rimánkodva
 865     2,  I    |                őket, hogy ne menjenek be a házba, mert a gazda éppen
 866     2,  I    |                menjenek be a házba, mert a gazda éppen most akasztotta
 867     2,  I    |                most akasztotta fel magát a mestergerendára, miután
 868     2,  I    |                 éhség hagymáza költé ezt a képzelt látványt a háborodott
 869     2,  I    |             költé ezt a képzelt látványt a háborodott nő agyában.~Mindenütt
 870     2,  I    |           Mindenütt új meg új változatai a nyomor képeinek, itt a kétségbeesett
 871     2,  I    |        változatai a nyomor képeinek, itt a kétségbeesett küzdés, ott
 872     2,  I    |                kétségbeesett küzdés, ott a bénult lemondás a halál
 873     2,  I    |            küzdés, ott a bénult lemondás a halál ellenében; panasz
 874     2,  I    |                tompa, szennyes elfásulás a legyőzhetlen ínséggel szemközt.
 875     2,  I    |          legyőzhetlen ínséggel szemközt. A vad, veszett farkas agóniája,
 876     2,  I    |            veszett farkas agóniája, mely a hosszú télben, a vakondtúrás
 877     2,  I    |          agóniája, mely a hosszú télben, a vakondtúrás emésztetlen
 878     2,  I    |                tehetetlenség miatt.~– Ez a legutolsó ház most a faluban –
 879     2,  I    |                  Ez a legutolsó ház most a faluban – szólt a bíró egy
 880     2,  I    |               ház most a faluban – szólt a bíró egy épületre mutatva,
 881     2,  I    |             csinálnak kendtek? – kérdezé a bíró.~Popákné nagy lélegzetet
 882     2,  I    |               hogy egyszerre elmondhassa a történetet.~– Nézzék, tekintetes
 883     2,  I    |                odabenn fekszik megrontva a Katka három gyerekével.
 884     2,  I    |               gyerekével. Egész héten át a boszorkánynál dolgozott,
 885     2,  I    |              dolgozni. Szombaton kikapta a véka ocsút, hétfőn megőrlette,
 886     2,  I    |           gyermekeivel együtt, mint akit a nyavalya tör, összerogyott,
 887     2,  I    |                  tudnak, hanem kínjukban a földet rágják. Üssétek azt
 888     2,  I    |               földet rágják. Üssétek azt a bubát!~Ez utóbbi szó a többi
 889     2,  I    |               azt a bubát!~Ez utóbbi szó a többi asszonynak volt mondva,
 890     2,  I    |              Valahányat ütnek rajta, azt a boszorkány mind érzi, s
 891     2,  I    |               kénytelen lesz visszavonni a megrontást.~Az alispán hagyta
 892     2,  I    |              őket működni, s maga bement a házba. Valóban az egész
 893     2,  I    |                  Valóban az egész háznép a legirtóztatóbb kínok között
 894     2,  I    |       legirtóztatóbb kínok között hevert a földön, s különösen végtagjaiban
 895     2,  I    |              kínokat.~Az asztalon feküdt a felszelt kenyér. Aki a szabad
 896     2,  I    |            feküdt a felszelt kenyér. Aki a szabad levegőről belépett,
 897     2,  I    |               ama nehéz, kábító bűz, ami a szoba levegőjét terhelé;
 898     2,  I    |              nyitották ki az ablakot, az a fojtó szag nem akart tisztulni.~–
 899     2,  I    |                   szólt az alispán. – Ez a kenyér vadócos.~A vadócos
 900     2,  I    |                     Ez a kenyér vadócos.~A vadócos búza a legkínzóbb
 901     2,  I    |                  vadócos.~A vadócos búza a legkínzóbb méreg; aki abból
 902     2,  I    |                   elhal.~– Félre azokkal a babonákkal! Hozzatok ecetet! –
 903     2,  I    |            hirtelen eszébe jutott valami a mérgezések eseteiben teendőkről.~
 904     2,  I    |                 ily fényűzési cikk ebben a faluban nem található!~–
 905     2,  I    |                az minálunk, uram – szólt a bíró –, hanem itt a szeszgyárban
 906     2,  I    |                szólt a bíró –, hanem itt a szeszgyárban kádakkal áll,
 907     2,  I    |                  Popákné –, nem ád abból a boszorkány egy gyűszűre
 908     2,  I    |           gyűszűre valót sem. Elment már a garaboncás is, mert itt
 909     2,  I    |         keresetlen füvet meg ecetet kell a rontás ellen a szájukba
 910     2,  I    |               ecetet kell a rontás ellen a szájukba tölteni; de az
 911     2,  I    |                 füstöljük az odvából azt a rossz vajákost; – tartsátok
 912     2,  I    |              rossz vajákost; – tartsátok a tűzre.~– Ugyan, asszony,
 913     2,  I    |                 az öreg Popák valahonnan a sutból. – A tekintetes urak
 914     2,  I    |             Popák valahonnan a sutból. – A tekintetes urak csak hatalmasabbak,
 915     2,  I    |                 csak hatalmasabbak, mint a te garaboncásod.~Ezalatt
 916     2,  I    |             csoport népség csődült össze a megye képviselői körül.
 917     2,  I    |           odasietett körükbe; azt várták a jámborok, hogy ezek az urak
 918     2,  I    |                 Hiszen csodának fogadták a csapást, csodától várhatták
 919     2,  I    |              csapást, csodától várhatták a menekülést.~Elkísérte az
 920     2,  I    |               Elkísérte az egész csoport a három táblabírót a kéményes
 921     2,  I    |               csoport a három táblabírót a kéményes házig.~Egyetlen
 922     2,  I    |           épületnek, s amilyen nagy volt a kapu, olyan nagy fekete
 923     2,  I    |              fekete sas volt reá festve, a sas közepében egy roppant
 924     2,  I    |           halmával, kettős keresztjével; a sas körül pedig szertelen
 925     2,  I    |         imádkozni sem szabad belépni még a főispánnak sem, a tulajdonos
 926     2,  I    |            belépni még a főispánnak sem, a tulajdonos engedelme vagy
 927     2,  I    |                bírói ítélet nélkül.~Ezen a kapun dörömbözött, még az
 928     2,  I    |            egyszer.~Éppen akkor unta meg a dörömbözést, mikor az urak
 929     2,  I    |          népcsoporttal.~Valami férfihang a kapun belülről felelgetett
 930     2,  I    |             felemelve s egy utolsót ütve a kapura. – No, hát legyen
 931     2,  I    |                 félrevonult nagy morogva a kapuból, s könnyebb volt
 932     2,  I    |                 kapuból, s könnyebb volt a lelkének, hogy görcsös botja
 933     2,  I    |               végével lyukakat fúrhatott a lehámlott, vakolatlan falba.~
 934     2,  I    |                   Az alispán bezörgetett a kapun, s a bíró fennhangon
 935     2,  I    |           alispán bezörgetett a kapun, s a bíró fennhangon kiáltá,
 936     2,  I    |             vannak, kik beszélni akarnak a gazdasszonnyal.~– Takarodjatok
 937     2,  I    |               nem takarodtok, kieresztem a kapu alatt a kutyákat, s
 938     2,  I    |                  kieresztem a kapu alatt a kutyákat, s azok majd megmutatják,
 939     2,  I    |           hazafelé. Úgy jönnek már, mint a haramiák, csoportostul;
 940     2,  I    |                  ágyú, rablók, tolvajok!~A jámbor bíró váltig iparkodott
 941     2,  I    |            láthatta is az ember őket jól a kapu hasadékán át, de úgy
 942     2,  I    |             távozott az udvarról, s csak a nagy szelindekek feleltek
 943     2,  I    |                nagy szelindekek feleltek a zörgetésre.~– Mondtam ugye,
 944     2,  I    |              szólt vad elégtétel hangján a garaboncás.~Most az alispán
 945     2,  I    |                  Most az alispán ismétlé a felszólítást; a kapu döngése
 946     2,  I    |                  ismétlé a felszólítást; a kapu döngése végigzúgott
 947     2,  I    |                 kapu döngése végigzúgott a belső folyosókon anélkül,
 948     2,  I    |              költene.~– Csak tessék ütni a kaput, csak tessék zörgetni! –
 949     2,  I    |                 éles, csúfondáros hangon a garaboncás. – Hamarább kinyílik
 950     2,  I    |          garaboncás. – Hamarább kinyílik a mennyország kapuja egy akasztott
 951     2,  I    |                lókötő előtt, mint ez itt a nyomorultak kérésére. Tennék
 952     2,  I    |                   hogy azért vannak ezek a hegyes fogak a szájukban,
 953     2,  I    |               vannak ezek a hegyes fogak a szájukban, hogy kenyeret
 954     2,  I    |            talált, s megkérdezé komolyan a természet bölcsétől, hogy
 955     2,  I    |                  hogy mit gondolna tehát a leginkább célravezető rendszabálynak.~
 956     2,  I    |              célravezető rendszabálynak.~A garaboncás összehúzá szemöldeivel
 957     2,  I    |            összehúzá szemöldeivel azokat a nagy fehér bozótokat, amik
 958     2,  I    |                felét bocsátani ki ajkain a mondandó szónak, s halkan
 959     2,  I    |             mindig félrevitte suttogását a hangos kitörésbe.~– Hogy
 960     2,  I    |                  Az igen rövid dolog. Ez a nagy, bástyafalas épület
 961     2,  I    |                amilyen magas négyölnyire a föld felett, s amilyen mély
 962     2,  I    |                  amilyen mély kétölnyire a föld alatt, olyan színültig
 963     2,  I    |         elpusztult e szegény embereknek; a másik fele még megvan és
 964     2,  I    |            megvan és itt áll és bámul és a kezeit tördeli és azt mondja: „
 965     2,  I    |               botját, s dühödten kiálta, a házra mutatva:~– Fejszét,
 966     2,  I    |        visszadöbbent e zajos ajánlattól, a bíró pedig dorgáló szóval
 967     2,  I    |                  dorgáló szóval inté meg a nyugtalan embert.~– Ugyan,
 968     2,  I    |                 botját leszúrva maga elé a földre s fél kézzel rátámaszkodva.~–
 969     2,  I    |                  beszélnék én másképpen? A kutya azért van, hogy ugasson.
 970     2,  I    |              káromold az Istent! – feddé a zúgolódót a bíró, kegyesen
 971     2,  I    |              Istent! – feddé a zúgolódót a bíró, kegyesen megbotránkozva
 972     2,  I    |           megbotránkozva ádáz szavaiban.~A durcás ember lehúzta sipkaernyőjét
 973     2,  I    |              beszélni, mély hangon monda a bírónak.~– Ha valaki kérdőre
 974     2,  I    |                 éppen azért jöttek, hogy a nép sorsán bölcs rendeleteikkel
 975     2,  I    |               rendeleteikkel segítsenek…~A garaboncás ember hangosan
 976     2,  I    |                veszi azt az eszmét, amit a bíró mondott, s mint aki
 977     2,  I    |                onnan, folyvást erőltetve a kacagást és fejét rázva
 978     2,  I    |         nekifoghasson, s akkor fogta fel a kérdést.~– Urak!? – kiálta
 979     2,  I    |                az urak, hogy mi baja van a szegény embernek? Hát tudhatják
 980     2,  I    |                urak itten nem különbözők a többiektől – szólt és megemelinté
 981     2,  I    |         visszajönnek, kivonhassák belőle a halottak számát. Receptet
 982     2,  I    |          halottak számát. Receptet írnak a halál ellen, s elküldik
 983     2,  I    |                  halál ellen, s elküldik a patikába! Keresd magadnak,
 984     2,  I    |             Tudják ők azt tenni, hogy ez a ház megnyissa kapuját és
 985     2,  I    |                  kopasztott fürjek, mint a zsidóknak a pusztában, ahogy
 986     2,  I    |                 fürjek, mint a zsidóknak a pusztában, ahogy a papok
 987     2,  I    |             zsidóknak a pusztában, ahogy a papok beszélik? No, hát
 988     2,  I    |                 Ma, még ma, és itt, ezen a helyen, mert holnap már
 989     2,  I    |             messze lesz. Hogyan hull hát a manna az égből?~A garaboncás
 990     2,  I    |               hull hát a manna az égből?~A garaboncás égre néző daccal
 991     2,  I    |        cáfolhatlanságán megvetve lábait.~A nép esze járását a szofizmák
 992     2,  I    |               lábait.~A nép esze járását a szofizmák könnyen eltérítik,
 993     2,  I    |             szofizmák könnyen eltérítik, a körülállók arcaiból igen
 994     2,  I    |            lehete kiolvasni, hogy bizony a garaboncásnak alkalmasint
 995     2,  I    |               van.~– No, hát hogyan hull a manna az égből? – rikácsolá
 996     2,  I    |              manna az égből? – rikácsolá a garaboncás veszélyes jelszavát,
 997     2,  I    |             társzekér zörgése zavará meg a jelenetre vont figyelmet,
 998     2,  I    |              jelenetre vont figyelmet, s a félretekintők a veszedelmes
 999     2,  I    |             figyelmet, s a félretekintők a veszedelmes országúton egy
1000     2,  I    |                  azazhogy éppen nem fedé a delnő fejét, csupán hátulsó