1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6438
bold = Main text
Rész, fezejet grey = Comment text
1501 2, II | le nem szelte felét annak a sajtnak, Krénfy úr nagy
1502 2, II | hüledezésére. Minthogy pedig a sajtnak egy része érett
1503 2, II | sajtnak egy része érett volt a régiség miatt, azt ismét
1504 2, II | ismét lefaragta és eldobta a tányérra.~– Mit csinál,
1505 2, II | kiálta rá kétségbeesetten a haszonbérlő úr őnagysága –,
1506 2, II | úr őnagysága –, hiszen az a java!~– Egye meg, aki szereti! –
1507 2, II | dünnyöge Boros uram, teletömve a félpofáját sajttal, miközben
1508 2, II | miközben félelmetesen járt a kezében tartott baranyai
1509 2, II | hogy ki nem szúrja vele a szemeit, s igaz buzgósággal
1510 2, II | buzgósággal saját maga vevé át a sajt érett részét, mit Boros
1511 2, II | fájós fogára s féltené, hogy a nyelvéhez talál érni.~–
1512 2, II | tennünk?~– Ühüm – viszonza a kérdezett, veszedelmes nagyot
1513 2, II | veszedelmes nagyot nyelve a száraz eledelből, melyet
1514 2, II | tesz velem, mint az ördög a fiával: ennem csak ad, de
1515 2, II | iszik? Vizet vagy bort?~– A vizet csak mosdani használom.~
1516 2, II | mibenlétére hivatkozva, még a mosdást is eltagadhatta
1517 2, II | mosdást is eltagadhatta volna.~A kettős szekrény újra megnyílt
1518 2, II | mintha valósággal sírna azon a hallatlan pazarláson, amit
1519 2, II | úgy látszik, tetszett ez a muzsika, mert olyan lassan
1520 2, II | nyakszirten vágtak volna.~A megsiratott tárgy egy pezsgőspalack
1521 2, II | francia pezsgő palackja, a Chateau Laffitte devise-zel,
1522 2, II | Laffitte devise-zel, még a horganyos dugó is benne
1523 2, II | kínálás nélkül hozzáfogott a vizsgálathoz, teletöltve
1524 2, II | vizsgálathoz, teletöltve a poharát azzal a valamivel,
1525 2, II | teletöltve a poharát azzal a valamivel, ami abból a pezsgőspalackból
1526 2, II | azzal a valamivel, ami abból a pezsgőspalackból előtámadt.
1527 2, II | verhenyeges, kicsinyt zavaros, a tetején elmúlni nem akaró
1528 2, II | először felülről nézett a pohárba, azután szemei elé
1529 2, II | monda Boros uram, variálva a csúfolódást –, valódi fenyőfa
1530 2, II | uram, kissé felé emelintve a poharat, s a második percben
1531 2, II | felé emelintve a poharat, s a második percben már üres
1532 2, II | második percben már üres volt a pohár. Eltűnt annak tartalma,
1533 2, II | szólt egész megnyugvással a vendégség után az ispán
1534 2, II | sajnálva bársonyszékeire ülni, a kandalló szegélyéhez támaszkodott
1535 2, II | No, hát beszéljünk arról. A nagyságos urat kényszeríteni
1536 2, II | ellenvetést akart tenni a „magunkforma” kifejezés
1537 2, II | Krénfy úr kénytelen volt a boltozatra nézni, vajon
1538 2, II | ispán gyakran elvétette a megszólítást, s ráment a
1539 2, II | a megszólítást, s ráment a nyelve a fitymáló „az úr”
1540 2, II | megszólítást, s ráment a nyelve a fitymáló „az úr” címezetre,
1541 2, II | az úr” címezetre, amivel a parvenüket szokás megtisztelni,
1542 2, II | nemesemberek. – Ilyenkor azután a posteriori tette a „nagyságos
1543 2, II | azután a posteriori tette a „nagyságos uramat”, amely
1544 2, II | uramat”, amely megilleti a jöttmentet, mikor már hintóban
1545 2, II | hintóban jár, s gólya van a címerében.~– Tudhatja a
1546 2, II | a címerében.~– Tudhatja a nagyságos úr, hogy ez a
1547 2, II | a nagyságos úr, hogy ez a brenóci uradalom mily roppant
1548 2, II | vize, hány hegye van és a többi. Ugye tudja?~Krénfy
1549 2, II | sok gyertya elég ez alatt a sok haszontalan beszéd alatt.~–
1550 2, II | haszontalan beszéd alatt.~– Ennek a nagy roppant uradalomnak
1551 2, II | nagy hibája van; az, hogy a kellő közepében oda van
1552 2, II | ékelve egy kisebb uradalom, a Tarnóczy uraké, mely mintegy
1553 2, II | pedig egészen belenyúlik a brenóci erdőségbe, mint
1554 2, II | Boros uramnak tetszett ez a hasonlítás, mert nagyon
1555 2, II | mert magam is szolgáltam a megholt uraság alatt, az
1556 2, II | Csitt csak! Mást mondok. A brenóci méltóságos grófok
1557 2, II | örökké perpatvarban éltek a Fenyéryekkel meg másfelől
1558 2, II | Fenyéryekkel meg másfelől a Tarnóczyakkal. Majd szépszerével
1559 2, II | semmi sem használt. Utóbb a brenóci urak pénze fogyott
1560 2, II | urak pénze fogyott el, s a szomszédok lettek gazdagok;
1561 2, II | jobbágyaik féken tartották a többieket, végtére még ha
1562 2, II | még ha ökölre került volna a dolog, a szomszédok tulajdon
1563 2, II | ökölre került volna a dolog, a szomszédok tulajdon jobbágyainkat
1564 2, II | uszíthatták volna ránk. Így áll a dolog.~– De mi köze ennek
1565 2, II | dolog.~– De mi köze ennek a dolognak az én magtáraimhoz? –
1566 2, II | ugyanazon arányban fogyott a türelem, melyben fogyott
1567 2, II | türelem, melyben fogyott a gyertya.~– Az a köze van,
1568 2, II | fogyott a gyertya.~– Az a köze van, hogy ugyanezen
1569 2, II | Fenyéry úr van kiküldve most a brenóci uradalomban vizsgálatokat
1570 2, II | uradalomban vizsgálatokat tenni a többi urakkal együtt, s
1571 2, II | együtt, s szükség esetén a magtárakat felnyittatni;
1572 2, II | kölcsönözni e célra, hogy a szegények közt kiosztandó
1573 2, II | is, nem is, pedig ebben a percben már túljárt az esze
1574 2, II | is van hozzá. Ugyanennek a Tarnóczy-fajnak van egy
1575 2, II | akkor eléggé le van írva. A brenóci grófok erre az ifjoncra
1576 2, II | Tudja az úr, miért? Tudja a nagyságos úr?~– Bánom is
1577 2, II | személy, magam is láttam. Hát a Tarnóczy fiú bizony meg
1578 2, II | Tarnóczy fiú bizony meg a kisasszony, hát… jól értik
1579 2, II | mondani el.~– Hát emiatt a grófok nagyon haragusznak.
1580 2, II | ifjoncot, az ekkor belelőtt a tomporába a grófnak, azért
1581 2, II | ekkor belelőtt a tomporába a grófnak, azért sántít ma
1582 2, II | sántít ma is; az úrfi meg a világba szökött, ma sem
1583 2, II | Minél fogva úgy belenyomta a dugót a pezsgős palackba,
1584 2, II | fogva úgy belenyomta a dugót a pezsgős palackba, hogy onnan
1585 2, II | ahhoz valahogy hozzájutni; a görbe kés hegye azonban
1586 2, II | hegye azonban elhajlott a kísérletben, s hogy fogaival
1587 2, II | szerencsésen leharapta a dugó kiálló részét.~– Ugyan,
1588 2, II | És nem is lesz! – kiálta a nagyságos árendás úr, rögtönzött
1589 2, II | kapva ki ispán uram kezéből a palackot. – Kend most is
1590 2, II | elmesélne nekem éjfélig, és inná a boromat, ha hagynám. Menjen
1591 2, II | ha hagynám. Menjen innen a hetvenhét ördögbe! Mi szükségem
1592 2, II | Mi szükségem van nekem a kend ostoba történeteire,
1593 2, II | az érdekese, és hogy ezek a dolgok mind összefüggenek
1594 2, II | nem tudott szóhoz jutni a nagyságos úr miatt, ki a
1595 2, II | a nagyságos úr miatt, ki a kezében tartott palackkal
1596 2, II | bizonyára jót akart mondani a nagyságos úrnak, s nem akart
1597 2, II | Takarodjék kend! Ismerem a fajtáját; az egész história
1598 2, II | holnap eldicsekedhessék vele a rektornak meg a nótáriusnak:
1599 2, II | eldicsekedhessék vele a rektornak meg a nótáriusnak: no, rászedtem
1600 2, II | nótáriusnak: no, rászedtem most a zsugorit, megtraktáltattam
1601 2, II | igaz történetet csinálok a kend hatpálcás meséjéből,
1602 2, II | csakugyan komolyan vette a fenyegetést; nem találván
1603 2, II | négyszem között megütögetik, a legelső nyíláson, mely a
1604 2, II | a legelső nyíláson, mely a háta mögé akadt, megszökék
1605 2, II | háta mögé akadt, megszökék a szobából, s csak a lépcsőzet
1606 2, II | megszökék a szobából, s csak a lépcsőzet közepén álla meg,
1607 2, II | ritka példányoknak, kiktől a drámaírók eltanulták a magánbeszédet,
1608 2, II | kiktől a drámaírók eltanulták a magánbeszédet, elkezde magában
1609 2, II | magában dörmögni, végig a lépcsőkön.~– Látott már
1610 2, II | sajnáltam volna csak úgy azt a pipát, tudom, hogy úgy vágtam
1611 2, II | Szerencséje, hogy kijöttem a szobából. Már most legalább
1612 2, II | semmit. Nem tud meg semmit.~A jámbor ispán azt hitte,
1613 2, II | Amint Boros uram kihúzta a lábát, bezárta utána az
1614 2, II | gyorsan, megkoppantotta a gyertya hamvát, íróasztalához
1615 2, II | bronzszörnyeteg állt; azokból a gézengúz csodaszülöttekből
1616 2, II | csodaszülöttekből való, mikkel a vasöntészek fantáziája népesíté
1617 2, II | fantáziája népesíté meg a világot. Krénfy úr mikor
1618 2, II | megszokásból – rendesen a kis bronzszörnyetegre szokta
1619 2, II | mintha helyeselné, mintha a taktust ütné hozzá karika
1620 2, II | oda, úgy tetszék, mintha a fejét is mozgatná, s csak
1621 2, II | Krénfy úr, azt rendesen a kis bronzszörny karjaiba
1622 2, II | bronzszörny karjaiba tevé, miként a hajdani bálványimádók ünnepélyes
1623 2, II | úgy mosolygott, mint azé a kis rézcsodáé ottan szemben.
1624 2, II | rézcsodáé ottan szemben. A levelet műtárlatba lehetett
1625 2, II | remekül volt leírva. Kívül ez a cím jött rá:~„Nagyságos
1626 2, II | néhány levelet.~Egyik szólt a legelső bécsi vendéglősök
1627 2, II | jót és drágát lehet kapni.~A harmadik trieszti ügynökéhez
1628 2, II | szólt déligyümölcsökért, a negyedik a legelőkelőbb
1629 2, II | déligyümölcsökért, a negyedik a legelőkelőbb porcelángyároshoz,
1630 2, II | szólt hírhedett ötvöshöz, a hatodik téli virágokért
1631 2, II | hatodik téli virágokért a főváros legnevesebb kertészéhez.
1632 2, II | legnevesebb kertészéhez. A hetedik közhitelű borkereskedőhöz
1633 2, II | következtek: egy levél ment a szomszéd uradalom erdészéhez,
1634 2, II | fácánokat, őzeket szállítson; a másik a vágvölgyi halászat
1635 2, II | őzeket szállítson; a másik a vágvölgyi halászat árendásához
1636 2, II | vágvölgyi halászat árendásához a legszebb pisztrángok- és
1637 2, II | hogy mindezen leveleket a legnagyobb gyorsasággal
1638 2, II | expresszus emberek által, s a rendelkezők parancsára annyi
1639 2, II | ahányat kívánni fognak. A pénzt a szükségesekre ne
1640 2, II | kívánni fognak. A pénzt a szükségesekre ne kímélje.~
1641 2, II | Boros uramnak bizony kiesett a pipa a szájából, amint e
1642 2, II | uramnak bizony kiesett a pipa a szájából, amint e levelet
1643 2, II | voltak, bizony csóválhatták a fejeiket és bizony szintén
1644 2, II | gyümölcsöt kifeledett, azt a sorok közé írta. És azután
1645 2, II | írta. És azután lepecsételé a leveleket, és mind odarakta
1646 2, II | leveleket, és mind odarakta a kis vigyorgó rézördög karjai
1647 2, II | érett sajt maradványai, a félig tölt palack, almaborral
1648 2, II | felcsipegette mutatóujjával a tányérra hullott morzsákat,
1649 2, II | megnézegette jobbról-balról a kenyeret, a sajtot, a bort
1650 2, II | jobbról-balról a kenyeret, a sajtot, a bort a gyertya
1651 2, II | jobbról-balról a kenyeret, a sajtot, a bort a gyertya elé tartá,
1652 2, II | kenyeret, a sajtot, a bort a gyertya elé tartá, azután
1653 2, II | elé tartá, azután szépen a tányérra rakta valamennyit
1654 2, II | valamennyit s érintetlenül elcsuká a mahóni szekrénybe. Hiába,
1655 2, III | III. A GAZDA ÉS VENDÉGEI~Ezen a
1656 2, III | A GAZDA ÉS VENDÉGEI~Ezen a világon minden attól függ:
1657 2, III | s nagy ritkán jöttek be a fővárosba, bemutatni a tíz
1658 2, III | be a fővárosba, bemutatni a tíz esztendővel ezelőtti
1659 2, III | ezelőtti divatot, akkor is a legócskább vendégfogadóba
1660 2, III | vendégfogadóba szálltak, beérték a legszerényebb szobával,
1661 2, III | legszerényebb szobával, ahová őket a pincér utasította, színházban
1662 2, III | színházban most is csak a parterre váltottak jegyet,
1663 2, III | sohasem varrattak mással, mint a zsellér falusi szabóval,
1664 2, III | szabóval, ki kontóban rótta le a haszonbért; az ilyenek azután
1665 2, III | valaki mert volna nekik adni.~A másik pedig első gavallérja
1666 2, III | másik pedig első gavallérja a fővárosnak, felesége divathölgy,
1667 2, III | valamennyi előkelő klubban ő a tónadó, esztendőnként négyszer
1668 2, III | kocsikázni; páholyt tart mind a két színházban, palotában
1669 2, III | aláírása készpénz; csak a nevét kell mondani, és mosolyognak
1670 2, III | megkérdené valaki, hol van hát az a birtok, amit ez a név képvisel,
1671 2, III | hát az a birtok, amit ez a név képvisel, szétnéznének
1672 2, III | szétnéznének az emberek a levegőbe és nem találnák
1673 2, III | tudománnyal hatoltak be a természet örök titkaiba,
1674 2, III | titkaiba, kik jóltevői voltak a szenvedő emberiségnek, s
1675 2, III | és ezekről mit sem tud a világ, nem is mernének ők
1676 2, III | másforma egyéniségeket, kik a kávéházban végezték tanulmányaikat;
1677 2, III | rendes akadémiai tagnak a tyúkszemét operálta – (és
1678 2, III | embereket, kik valódi mintaképei a keresztyén erényeknek, mind
1679 2, III | magán-, mind közéletükben a jóság és bölcsesség munkáit
1680 2, III | pedig hideg van.~Nem ez a hírszerzés mestersége, jámbor
1681 2, III | beszélsz, azt hiszik: ők a tudatlanok. Ne adakozzál
1682 2, III | albumot, külön ívre írd a nevedet; hagyd meghalni
1683 2, III | nevedet; hagyd meghalni éhen a rongyos koldust kapud előtt,
1684 2, III | mibe sem kerül. És ez az út a hírhez.~Hanem csak az a
1685 2, III | a hírhez.~Hanem csak az a kérdés, hogy mit nyertél
1686 2, III | azután, ha elérted…~ ~A brenóci kastélyban egy hét
1687 2, III | Az esett bőrök eltűntek a márványkorridorokról s pompás
1688 2, III | arany szőnyegek takarták el a rajtuk esett csorbákat,
1689 2, III | csorbákat, az udvarról eltűntek a véres tócsák és posványok,
1690 2, III | véres tócsák és posványok, a trágyagödrök helyén zöld
1691 2, III | rakott álaébokrok díszlettek, a folyosók bejárását gazdag
1692 2, III | galambok repkedtek elő; a vakablakok színes üvegeken
1693 2, III | üvegeken át vetettek fényt a termekbe, miknek ódon boltozataival
1694 2, III | tagadtatták meg éveik számát.~A lépcsőkön ezüst vállzsinóros,
1695 2, III | szaladgáltak alá s fel, a konyhában a szurtos szakácsné
1696 2, III | szaladgáltak alá s fel, a konyhában a szurtos szakácsné helyett
1697 2, III | délceg almásszürke röhögött a zabra, s a tágas kocsiszínben
1698 2, III | almásszürke röhögött a zabra, s a tágas kocsiszínben ezüsttől
1699 2, III | csillogott újdonat újan.~A folyosó egy része télikertté
1700 2, III | télikertté volt átidomítva, telve a legpompásabb dísznövényzettel,
1701 2, III | kirakott edények súlyától; a sok kés, villa és kanál
1702 2, III | üvegsifonér alatt, hogy káprázott a szeme, aki reá nézett. Minden
1703 2, III | nézett. Minden ezüstneműn a nagyságos árendás úr címere
1704 2, III | nagyságos árendás úr címere a fatális gólyával és ékesen
1705 2, III | látunk, az semmi sem való. A bársonyszőnyegek, az aranyozás
1706 2, III | aranyozás mind papiros, a repkénynek, mely oly szépen
1707 2, III | száraz lesz, s kidobják; a szép márványszobrok a kertben
1708 2, III | kidobják; a szép márványszobrok a kertben fazekasművek, a
1709 2, III | a kertben fazekasművek, a zöld pázsit most van rakva,
1710 2, III | tárgy, az nem tulajdona a mutogatónak, az csak kölcsön,
1711 2, III | kölcsön, csak bérbe van véve: a nagyságos árendás úr csak
1712 2, III | csak haszonbérbe vette ezt a dicsőséget.~Bérben van a
1713 2, III | a dicsőséget.~Bérben van a szakács; lakoma végeztével
1714 2, III | lombikjait és szalad. Bérben van a négy paripa és a sujtásos
1715 2, III | Bérben van a négy paripa és a sujtásos kocsis és az ezüstös
1716 2, III | lesz az ünnepélynek, egyik a másikat befogja és együtt
1717 2, III | együtt elszaladnak; elszalad a télikert is kertészestül
1718 2, III | is árendába vannak, amint a legutolsó vendég után becsapták
1719 2, III | ezüstös frakkjaikat, csapják a földhöz, s szalad, ki merre
1720 2, III | ebédet végezték, s otthon a bécsi ötvös kivakarja belőlük
1721 2, III | ötvös kivakarja belőlük a címert és nevet, miket árendába
1722 2, III | árendába vésett oda.~Így áll a dolog Krénfy úr házánál.~
1723 2, III | dolog Krénfy úr házánál.~A nagy pompa, a nagy sütés,
1724 2, III | úr házánál.~A nagy pompa, a nagy sütés, főzés, zajos
1725 2, III | két-három krajcárért, nézi a támadó tortákat, a pácban
1726 2, III | nézi a támadó tortákat, a pácban álló vadsülteket,
1727 2, III | pácban álló vadsülteket, a spékelt fogasokat, az illatos
1728 2, III | enni eleget, s felszedi a morzsákat asztaláról, és
1729 2, III | morzsákat asztaláról, és elteszi a kenyérhajat vacsorára.~Takarékosnak
1730 2, III | megváltozik? Korteskedni akar-e a jövő tisztújításra, hogy
1731 2, III | kísértet képében, s most annak a kedvéért súroltatja ki a
1732 2, III | a kedvéért súroltatja ki a szobákat?~Krénfy úrnak pedig
1733 2, III | szobákat?~Krénfy úrnak pedig az a jó szokása volt, hogy ha
1734 2, III | volt nem vezetni nyomra a kíváncsi közvéleményt.~Vajon
1735 2, III | Vajon megalázzák-e magukat a büszke brenóci grófok, hogy
1736 2, III | s azt mondják: hogy ha a hegy nem akar jönni Mahomedhez,
1737 2, III | jönni Mahomedhez, akkor a Mahomed megy a hegyhez?
1738 2, III | Mahomedhez, akkor a Mahomed megy a hegyhez? Ha már egyszer
1739 2, III | hogy ökölre kell fogni a tollat; a brenóci grófok
1740 2, III | ökölre kell fogni a tollat; a brenóci grófok mind sokat
1741 2, III | olvasni akarja, beleizzadjon a fáradságba.~Krénfy úr nem
1742 2, III | szakállát dörzsölte örömében. Az a rossz szokása volt, hogy
1743 2, III | indulat bántotta, mindjárt a szakállának esett.~A levél
1744 2, III | mindjárt a szakállának esett.~A levél utóirata azt ígérte,
1745 2, III | utóirata azt ígérte, hogy a további tudnivalókról majd
1746 2, III | pitvarnoka fogja értesíteni a haszonbérlő urat.~A levél
1747 2, III | értesíteni a haszonbérlő urat.~A levél igen gyorsan volt
1748 2, III | igen gyorsan volt küldve a kérdésre; amely nap Krénfy
1749 2, III | aznap küldetett vissza rá a válasz.~Ez minden jót jelent.~
1750 2, III | minden jót jelent.~Másnap a komornyik levele is megérkezett.
1751 2, III | tudatá Krénfy úrral, hogy a méltóságos grófok holnap
1752 2, III | bizton kihirdetheté, hogy a grófok lejönnek Bécsből
1753 2, III | tiszteletükre történik.~A cselédségnek meghagyatott,
1754 2, III | megmosakodjék, s amely éjszaka a méltóságos vendégek megérkeznek,
1755 2, III | megérkeznek, ott legyen a kapuk előtt őket elfogadni,
1756 2, III | akár kocsis, akármi egyéb a tatár, mind ott legyen.~
1757 2, III | tatár, mind ott legyen.~A méltóságos úri vendégek
1758 2, III | ki szurokfáklyákkal egész a szomszéd állomásig. Maga
1759 2, III | hogy melyik tartozik inkább a bontonhoz. Ha nem szégyenlette
1760 2, III | volt reá. Készen tartani a tűzijátékokat, vigyázni
1761 2, III | tűzijátékokat, vigyázni a kivilágításnál, hogy a lámpákkal
1762 2, III | vigyázni a kivilágításnál, hogy a lámpákkal valamit meg ne
1763 2, III | valamit meg ne gyújtsanak és a mozsaraknál, hogy a fojtás
1764 2, III | gyújtsanak és a mozsaraknál, hogy a fojtás valami kazalra ne
1765 2, III | sötét éjfélig lótott-futott a jámbor a kastély egyik helyiségéből
1766 2, III | éjfélig lótott-futott a jámbor a kastély egyik helyiségéből
1767 2, III | kastély egyik helyiségéből a másikba. Hiszen minden jól
1768 2, III | minden jól el volt rendezve; a palota homlokzatán öles
1769 2, III | öles betűkkel ragyogott a VIVAT, lámpákból kirakva,
1770 2, III | VIVAT, lámpákból kirakva, a fenyősétányon végig piros
1771 2, III | olajos papiros lámpák csalták a szemet, s a faluvégen egész
1772 2, III | lámpák csalták a szemet, s a faluvégen egész máglyák
1773 2, III | csak jöttek volna hát már a vendégek, hogy lássák; a
1774 2, III | a vendégek, hogy lássák; a parasztság éjfél után unni
1775 2, III | hogy legyen, aki vivátozzon a méltóságos uraknak.~Végre,
1776 2, III | között látták alászállani a dombról lekerülő országúton
1777 2, III | dombról lekerülő országúton a három úri hintót, melyre
1778 2, III | hintót, melyre megszólaltak a kastély bástyáira kiállított
1779 2, III | kiállított mozsarak, elgyújtattak a röppentyűk és tüzes kerekek,
1780 2, III | szikraözönt prüszköltek a csendes fenyőfák közé, s
1781 2, III | csendes fenyőfák közé, s midőn a három hintó négyes postafogataival
1782 2, III | postafogataival behajtatott a dübörgős felvonóhídon a
1783 2, III | a dübörgős felvonóhídon a várudvarra, elég hangos „
1784 2, III | segített szaporítani, hogy a lelkesülés azzal is többnek
1785 2, III | Azzal örömrepesve futott a legelső hintóhoz, hogy annak
1786 2, III | ami azonban az öröm vagy a sietség miatt neki éppoly
1787 2, III | sikerült, mint Boros uramnak a második hintó irányában
1788 2, III | előzékenysége; míg végre a harmadik hintóból kiszállt
1789 2, III | hogy sose nyitogassa azokat a hintóajtókat, mert azokban
1790 2, III | mert azokban nem ül senki.~A méltóságos urak még az állomáson
1791 2, III | kedvük telvén benne, hogy a rövidebb gyalogúton jöjjenek
1792 2, III | jöjjenek előre Brenócig. A kisasszonynak különös kedve
1793 2, III | kisasszonynak különös kedve telik a gyaloglásban.~Ezóta réges-régen
1794 2, III | érkeztek már, s beszálltak a vendéglőbe, és bizonyosan
1795 2, III | aki meghagyta neki, hogy a naplójával utána menjen
1796 2, III | naplójával utána menjen a vendéglőbe.~Krénfy úr úgy
1797 2, III | után két óráig űzi, hajtja a fél falut, vivátot ordít
1798 2, III | lefeküdtek, és alusznak is már a vendégfogadóban.~– Oltsátok
1799 2, III | vendégfogadóban.~– Oltsátok ki a lámpákat! Takarodjék minden
1800 2, III | olaj, mennyi sütés-főzés és a vendéglőbe szállanak!~Vajon
1801 2, III | Vajon nem lehetne-e ezt a vacsorát holnap mint reggelit
1802 2, III | magában.)~– Tiszteletemet a méltóságos grófoknak! –
1803 2, III | méltóságos grófoknak! – szólt a pitvarnokhoz fordulva, ki
1804 2, III | mind ásítottak. – Elvárom a méltóságos urakat holnap
1805 2, III | azazhogy úri lakjukba… (A patvar! Még az inassal is
1806 2, III | inassal is milyen nehezen megy a beszéd.) Hány órakor szoktak
1807 2, III | beszéd.) Hány órakor szoktak a méltóságos urak reggelizni?~–
1808 2, III | Az különböző – felelt a pitvarnok, ki szörnyen keresett
1809 2, III | pitvarnok, ki szörnyen keresett a hintóban egy könyvet, ami
1810 2, III | hintóban egy könyvet, ami már a kezében volt. – Az öreg
1811 2, III | gróf éppen nem reggeliz; a grófné tizenkét órakor,
1812 2, III | felejtse.~Végre meglelte a pitvarnok a naplót, amit
1813 2, III | Végre meglelte a pitvarnok a naplót, amit a kezében tartott,
1814 2, III | pitvarnok a naplót, amit a kezében tartott, s anélkül,
1815 2, III | köszöntene, futott vele a fogadóba. Krénfy úr egy
1816 2, III | utánaeredt, hogy még egyszer a nyakába kösse legmélyebb
1817 2, III | kösse legmélyebb tiszteletét a brenóci grófurakhoz.~Azután
1818 2, III | az udvarról; ráparancsolt a cselédségre, hogy lefeküdjenek,
1819 2, III | lefeküdjenek, és ne égessék a gyertyát, s maga is hasonlót
1820 2, III | grófnét látni, amint azt a hírhedett, ölnyi hosszú
1821 2, III | kérni kellett, hogy fogja be a száját, mikor nem beszél.~–
1822 2, III | száját, mikor nem beszél.~– A brenóci grófoktól vannak
1823 2, III | grófoktól vannak itt! – szólt a fiú suttogva, mintha nem
1824 2, III | termett; mire Jakab beereszté a jövevényt, már fel volt
1825 2, III | jövevényt, már fel volt öltözve.~A komornyik jött. Egy pompás
1826 2, III | Egy pompás aranyóra volt a kezében.~– Tiszteli a tekintetes
1827 2, III | volt a kezében.~– Tiszteli a tekintetes urat Illés gróf,
1828 2, III | óráját, hogy igazítsa hozzá a magáét a tekintetes úr,
1829 2, III | igazítsa hozzá a magáét a tekintetes úr, mert ő percre
1830 2, III | úr egy kicsinyt vakarta a szakállát, hanem azért szépen
1831 2, III | volt rá nézve, hogy ebből a kétségbeesésből újra felébresztették.~–
1832 2, III | újra felébresztették.~– A brenóci grófoktól vannak
1833 2, III | fel sem kelt az ágyból.~A pitvarnok jött megint.~–
1834 2, III | megint.~– Tiszteli Illés gróf a tekintetes urat, hogy a
1835 2, III | a tekintetes urat, hogy a hátulsó kaput tartsa nyitva,
1836 2, III | nyitva, mert ő nem szokott a főkapun ki- s bejárni.~Krénfy
1837 2, III | meglepetve csóvált fejet erre a sajátságos üzenetre, s midőn
1838 2, III | ágynál, és rángatta alóla a lepedőt.~Krénfy úr izzadtan
1839 2, III | fel, s nagyon fázott.~– A brenóci grófoktól van itt
1840 2, III | dörmögött egy teringettét.~A pitvarnok megint beállt.~–
1841 2, III | beállt.~– Tiszteli Illés gróf a tekintetes urat, küldjön
1842 2, III | hydrokalisublimatot.~– Mi a török csodát küldjek én
1843 2, III | török csodát küldjek én a grófnak, he?~– Egy üveg
1844 2, III | azok megfulladnak tőle. A gróf otthon feledte a magáét,
1845 2, III | tőle. A gróf otthon feledte a magáét, azért kéret innen.~–
1846 2, III | innen.~– Hát azt gondolja a gróf, hogy én patikárius
1847 2, III | hozva.~– Hát nincs? – kérdé a komornyik.~– Nincs.~– Hm,
1848 2, III | nagy hmgetve elballagott a derék követ, Krénfy úr nem
1849 2, III | ez maguknál minden éjjel?~A pitvarnok hivatalos komolysággal
1850 2, III | ágyához Jakabot.~– Tartsd ide a füledet.~Jakab azt gondolta,
1851 2, III | súgnak neki, s odatartá a fülét; Krénfy úr pedig megfogá
1852 2, III | én neked kétfelé hasítom a füledet. Jakab hüledezve
1853 2, III | Jakab hüledezve futott ki a szobából, s csak odakinn
1854 2, III | darab ideig nem tudott ugyan a sok bosszúság miatt elaludni,
1855 2, III | azután elkezdte magában a kétszerkettőt végig sokszorozni,
1856 2, III | sokszorozni, aminek tökéletesen az a hatása van, ami az ópiumnak,
1857 2, III | hatása van, ami az ópiumnak, a hétszerhétnél már horkolt.~
1858 2, III | órakor már szépen sütött be a felkelő nap az ablakredőnyök
1859 2, III | tudva van, nincs kellemesebb a hajnali álomnál; megéneklik
1860 2, III | álomnál; megéneklik ezt a népköltők is és méltán;
1861 2, III | és méltán; ekkor jönnek a legkedvesebb álomlátások,
1862 2, III | gyönyörűségeinél.~Ezt az édességet, ezt a gyönyörűséget rabolta el
1863 2, III | Még csak akkor harangoztak a rorátéra, amidőn újólag
1864 2, III | dzsin Krénfy úr feje alatt a vánkost, és úgy tetszék
1865 2, III | valami rém azt suttogná: „A brenóci grófoktól vannak
1866 2, III | Krénfy úr szavait pedig a mellékszobában is lehetett
1867 2, III | pedig, mert ezúttal nem a pitvarnok volt ott, hanem
1868 2, III | pitvarnok volt ott, hanem maguk a brenóci grófok mind a ketten,
1869 2, III | maguk a brenóci grófok mind a ketten, kiktől Jakab úgy
1870 2, III | nekik, s kinyitotta előttük a hálószobaajtót.~Krénfy úr
1871 2, III | hálószobaajtót.~Krénfy úr éppen a botot kereste, mellyel Jakabot
1872 2, III | hozzá István gróf.~Most a haszonbérlő úron volt a
1873 2, III | a haszonbérlő úron volt a megrettenés sora.~– Óh,
1874 2, III | Egészen mást gondoltam.~És a legőszintébb ijedelemmel
1875 2, III | ami természetesen ismét a legnagyobb zavarba hozta,
1876 2, III | magát öltözékeivel, mint a vad majom az enyves csizmákkal.~–
1877 2, III | Én kérem nagyságodtól a bocsánatot! – szólt finom
1878 2, III | árendását nagyságosnak, a kocsmárost tekintetesnek,
1879 2, III | kocsmárost tekintetesnek, a bérest kegyelmednek, akit
1880 2, III | szeretett, kedves barátomnak. A kedves barát volt nála a
1881 2, III | A kedves barát volt nála a legalábbvaló megtisztelés.~–
1882 2, III | tekintete annyira, mint ezekhez a merev, mozdulatlan szemű
1883 2, III | van adva az élet színe, a szemek kéksége és mégsem
1884 2, III | és mégsem látnak.~Ugyanaz a viaszfény az arcon és homlokon,
1885 2, III | az arcon és homlokon, az a változatlan öntvényi szigor
1886 2, III | vonásokban, az az üvegvisszfény a szemek előtt.~Egész órákig
1887 2, III | vagy gúnyolódik. Mint azok a viaszképek ott a mutogatóknál.~
1888 2, III | Mint azok a viaszképek ott a mutogatóknál.~Krénfy úr
1889 2, III | úr fejében egy percre az a gondolat is bukfencet vetett,
1890 2, III | amivel őt rá akarja szedni. A gróf az ilyesekre sokat
1891 2, III | hogy legközelebbi rokonok a csodáig nem hasonlítanak
1892 2, III | testvére Cynthia grófnőnek, a birodalom legszebb hölgyei
1893 2, III | udvaroncot árulának el, minők a leghódítóbb királyné, Mária
1894 2, III | hajfürtöket egy század előtt a fiatal lovagok viseltek;
1895 2, III | mellénye és mondhatlanja, még a mellénye közül kilátszó
1896 2, III | valaha olyan automatról, mely a lábait lógázza a zongorán.
1897 2, III | automatról, mely a lábait lógázza a zongorán. Most mindjárt
1898 2, III | zongorázni. Szokták ezt is a viaszfigurák.~István gróf
1899 2, III | mindent az egész szobában a legnagyobb figyelemmel látszott
1900 2, III | figyelemmel látszott vizsgálni, s a legédesebb udvariasság hangján
1901 2, III | meg vagyok lepetve. Mintha a Luxemburg-palaisban járnék.~–
1902 2, III | fogadhassam el. Tetszett látni a lépcsőkön az új statuetteket?~–
1903 2, III | Belvedere mintájára készült, és a…~Krénfy úr belesült a beszédbe,
1904 2, III | és a…~Krénfy úr belesült a beszédbe, mert Illés gróf
1905 2, III | mert Illés gróf elkezdett a két kezén levő tíz darab
1906 2, III | darab csont segítségével a zongorán dobolni, s amint
1907 2, III | fényben nem úszott soha. Ezek a repkények a falon valami
1908 2, III | úszott soha. Ezek a repkények a falon valami fölséges gondolat.
1909 2, III | kezdett szemlátomást hízni a dicséretek miatt –, hátha
1910 2, III | tetszett volna látni. Az a tömérdek lámpás, méltóságtok
1911 2, III | szörnyűködék István gróf azzal a komoly képpel, mintha ugyanannyi
1912 2, III | millióról volna szó. – Hát még a faggyú mennyibe kerülhetett?
1913 2, III | grófnő szeszélye volt, hogy a hegyeken át gyalog jöjjünk,
1914 2, III | hegyeken át gyalog jöjjünk, a hintókat útjukra bocsátva.
1915 2, III | nagysád meg fog bocsátani a grófnőnek és minekünk, és
1916 2, III | grófnőnek, hogy csaknem a pallót érinté orra hegyével.~
1917 2, III | érinté orra hegyével.~Ez a finom udvaronc valami rettenetes
1918 2, III | gróf mellé, és nézne annak a mozdulatlan szemei és szája
1919 2, III | valamelyik keze vagy lába a kezében marad, ha megfogja,
1920 2, III | ajtónál, midőn odáig értek, s a legfinomabb udvariassággal,
1921 2, III | legfinomabb udvariassággal, a legparancsolóbb szívességgel
1922 2, III | büszkesége egyszerre, mert ez a finom udvariasság, ez a
1923 2, III | a finom udvariasság, ez a szíves hunyorítás, ez az
1924 2, III | előzékeny hajlongás mind azt a lenéző mondást adta neki
1925 2, III | én vagyok az úr, te csak a jövevény!”~István gróf inte
1926 2, III | szófogadó képpel; mintha még az a karszék is a brenóci uraké
1927 2, III | mintha még az a karszék is a brenóci uraké volna, pedig
1928 2, III | pedig elkezdett sétálni a teremben alá s fel, ami
1929 2, III | urat nagyon bántotta, mert a gróf minden lépésnél biccent
1930 2, III | minden lépésnél biccent a jobb lábával, mintha egy
1931 2, III | fog ki volna törve annak a gépezetnek egyik kerekéből,
1932 2, III | megkérni, hogy üljön le.~A finom, udvarias gróf a legnagyobb
1933 2, III | A finom, udvarias gróf a legnagyobb nyájassággal
1934 2, III | akartuk fenntartani azt a szerencsét, hogy nagysádat
1935 2, III | most sem teszünk le arról a reményről, hogy nagysádat
1936 2, III | zsebjeibe szokta mélyeszteni s a bennük tartott örök négy
1937 2, III | csörömpölni. És akkor ez a négy kis réz démon elmondá
1938 2, III | még gyermek volt, ezzel a négy krajcárral kezdé meg
1939 2, III | mindazzal dicsekedni, amit a született urak pénzen megvehetnek.~–
1940 2, III | saját munificenciájával a brenóci urakat meggyőzhesse
1941 2, III | elmondhassa nekik, hogy ez a tea pecco, terem Kínában,
1942 2, III | tea pecco, terem Kínában, a kínai császár asztalára
1943 2, III | már tudta Krénfy úr, mert a pitvarnoktól is hallá.~–
1944 2, III | háromrendbeli szivarládikát tolva a gróf úr elé. – Cabanos,
1945 2, III | földesurához, hogy azokat a rendkívüliségeit se ismerje,
1946 2, III | Ezt már mind kellene tudni a haszonbérlő úrnak.~Illés
1947 2, III | találja, tegye meg értünk ezt a nagyrabecsülendő áldozatot,
1948 2, III | nagyrabecsülendő áldozatot, hogy a haszonbéri összeget családunk
1949 2, III | önelégülten mosolyogva csörömpölt a négy krajcárral zsebében,
1950 2, III | szemszurkálásával s odalépett a beszélőkhöz, egyik lábát
1951 2, III | előre lefizetni. Kész vagyok a mostani összeget nem kevesbíteni,
1952 2, III | ragyogó arcával tekinte a két grófra. István gróf
1953 2, III | is csak úgy nézett, azzal a viaszképpel, azokkal az
1954 2, III | tisztán semmibe. Én csak a címet, a haszonbér címet
1955 2, III | semmibe. Én csak a címet, a haszonbér címet akarom másra
1956 2, III | valami órainga volna, mely a benne levő gépezetet szabályozza.~–
1957 2, III | Igen kellemetlen állás. A szomszéd földesuraktól sokat
1958 2, III | két család; egyik közülök a Fenyéry, a másik a Tarnóczy…~
1959 2, III | egyik közülök a Fenyéry, a másik a Tarnóczy…~Krénfy
1960 2, III | közülök a Fenyéry, a másik a Tarnóczy…~Krénfy úr arra
1961 2, III | amint ezen neveket kimondja, a brenóci grófok fel fognak
1962 2, III | betörik az ablakokat, s a falhoz hajigálnak mindent,
1963 2, III | csak oly nyájasan tekinte a beszélőre, mint eddig, Illés
1964 2, III | ha panaszra találok menni a megye uraihoz, ott meg annyi
1965 2, III | Ott is nagy befolyásuk van a Fenyéryeknek és Tarnóczyaknak.
1966 2, III | megszöktessenek. Látják, hogy a brenóci uradalmat szépen
1967 2, III | véthetett nekik Brenóc?~A gróf urak egy szóval sem
1968 2, III | haszonbérlő ki nem állja a bosszantást, a kártételt
1969 2, III | nem állja a bosszantást, a kártételt és zsarolásokat. …
1970 2, III | egy esetet mondok. Ezekben a körülfekvő falvakban csupa
1971 2, III | uraságoktól? Ha azt mondom, hogy a brenóci uradalom parasztjai
1972 2, III | cseppet sem nagyítottam a dolgot. Ezek csalnak, ezek
1973 2, III | hát lehetséges-e ez? Hát a hatóságok az ilyesmit elnézik,
1974 2, III | húzom vissza kifejezésemet. A tekintetes vármegye, ahelyett,
1975 2, III | vármegye, ahelyett, hogy a szegény üldözött, bosszantott,
1976 2, III | az embereknek mit enni? S a bölcs küldöttség mit határoz?
1977 2, III | egyebet, mint hogy nem lévén a korhely naplopóknak télirevalójuk,
1978 2, III | télirevalójuk, el kell foglalni a legelső, legjobb uradalmi
1979 2, III | legközelebb kapnak, s arra a parasztságot rászabadítani.
1980 2, III | rászabadítani. Melyik hát a legközelebbi uradalmi magtár?
1981 2, III | legközelebbi uradalmi magtár? Talán a Fenyéryeké? Óh, nem. Az
1982 2, III | nem. Az maga egyik tagja a küldöttségnek; vagy tán
1983 2, III | küldöttségnek; vagy tán a Tarnóczyaké? Óh, nem. Mert
1984 2, III | melyik volna másik, mint a brenóci és kallósfalvi magtárak?
1985 2, III | birkásnál az uradalom számára, a vele találkozó küldöttség
1986 2, III | frissítteték fel. Ilyen a dolog állása Brenócon!~Krénfy
1987 2, III | saját magába disputálta a lelkesedést. Beszédje végén
1988 2, III | Beszédje végén nemcsak a két kezével hadonászott
1989 2, III | az asztal felett, hanem a két lábával is az asztal
1990 2, III | István gróf jónak látta a magáét óvatosan a szék alá
1991 2, III | látta a magáét óvatosan a szék alá húzni.~De a haszonbérlő
1992 2, III | óvatosan a szék alá húzni.~De a haszonbérlő szavai csakugyan
1993 2, III | uralkodása óta ott ragyogott a nemes gróf arcán, most egy
1994 2, III | irányt vettek volna, azt a kérdést intézte István grófhoz,
1995 2, III | összeráncolá homlokát erre a kérdésre, hanem azután egyszerre
1996 2, III | csengetett, parancsot adott a berohanó inasnak, hogy hová
1997 2, III | azt az Attila-tallért ott a régipénzgyűjteményében,
1998 2, III | ember tud beszélni. – Azt a gyárat is ismerem, ahol
1999 2, III | kétséges, csaknem lehetetlen a mondott körülmények között.
2000 2, III | hogy hat évre kifizetem a haszonbért előre. Ez is
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6438 |