1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6438
bold = Main text
Rész, fezejet grey = Comment text
2001 2, III | szerződésünknek ne legyen haszonbér a címe; hanem – zálog. Tegyük
2002 2, III | hanem – zálog. Tegyük fel a szerződést úgy, hogy én
2003 2, III | méltóságtoktól hat évre megvettem a brenóci birodalmat zálogba
2004 2, III | merész gondolattal, hogy a brenóci hat hegy közötti
2005 2, III | nemesnek birtokába jusson, amit a hajdani ősök még királyaik
2006 2, III | miért beszélni róla tovább. A többit majd elvégzi a fiskális.~
2007 2, III | tovább. A többit majd elvégzi a fiskális.~Azzal leszállt
2008 2, III | leszállt az asztalról és a sipkája után látott. Krénfy
2009 2, III | hogy kívánná-e vételbe a kastélyt és egyéb épületeket
2010 2, III | nem adta oda neki addig a sipkáját, míg újra meg nem
2011 2, III | újra meg nem ígérteté, hogy a magtárakat és a tiszti lakokat
2012 2, III | ígérteté, hogy a magtárakat és a tiszti lakokat is odaértette
2013 2, III | tiszti lakokat is odaértette a vételbe.~– Akár még az ősi
2014 2, III | közé. Adieu!~Azzal elkapta a sipkáját, s futott csuklós
2015 2, III | futott csuklós lábaival ki a szobából, sem a háziúrtól,
2016 2, III | lábaival ki a szobából, sem a háziúrtól, sem István gróftól
2017 2, III | rá, hogy minden ajtónál a legildomosabb menüett-bókot
2018 2, III | különös kegyeibe ajánlva magát a nagyságos úrnak.~Most már
2019 2, III | tartozott vele, mert ő volt a vendég és amaz a gazda.~
2020 2, III | ő volt a vendég és amaz a gazda.~A lépcsők aljáig
2021 2, III | vendég és amaz a gazda.~A lépcsők aljáig kíséré őt
2022 2, III | alázatosan kikérte magának azt a szerencsét, hogy a méltóságos
2023 2, III | magának azt a szerencsét, hogy a méltóságos családot vendégeiül
2024 2, III | szerencséjének fogja tartani.~A szoborcsarnok előtt állt
2025 2, III | állt már az ezüstös hintó a bérbefogadott lovakkal,
2026 2, III | bérbefogadott lovakkal, mely a grófot a fogadóig szállítsa;
2027 2, III | lovakkal, mely a grófot a fogadóig szállítsa; e különös
2028 2, III | tetszett István grófnak. Még a hintóból is kihajolt, úgy
2029 2, III | Krénfy úr azután felszaladt a lépcsőkön, s termeibe érve
2030 2, III | végig nagy léptekben azt a szobát, melyben e rövid
2031 2, III | alkut köték az imént, s a markába vett négy krajcárt
2032 2, III | krajcárt oly ügyesen hajigálá a levegőbe, tenyerével újra
2033 2, IV | GRÓFNŐ~Délután hét óra volt, a brenóci vártoronyban ebédre
2034 2, IV | vártoronyban ebédre harangoztak.~A kis falusi egyház tornyában
2035 2, IV | kellene felébredni többet.~A léha csőcselék! A renyhe,
2036 2, IV | többet.~A léha csőcselék! A renyhe, iszákos pórhad!
2037 2, IV | Ember volt is, lesz is több a kelleténél; nem kell félteni,
2038 2, IV | félteni, hogy kivesszen a faj. Ugyan ki ügyelne arra,
2039 2, IV | Nincs egy falat kenyér a háznál, sőt vannak házak,
2040 2, IV | sőt vannak házak, ahol a kenyeret hírből sem ismerik?
2041 2, IV | arról, hogy milyen lehet a meleg étel? Ugyan ki hinne
2042 2, IV | uraim! Rakva az asztal. A négy világrész ínyletes
2043 2, IV | mosolyognak előttünk. Ami a szemnek és ínynek kedves,
2044 2, IV | télszaki virágok között. A szakácsmesterség művészetté,
2045 2, IV | pompát nem hiszem, hogy a Maison Dorée-ban, vagy Frères
2046 2, IV | ismeretesek már. És ezt a pompát, ezt a dúskálódást
2047 2, IV | már. És ezt a pompát, ezt a dúskálódást a ti szerény
2048 2, IV | pompát, ezt a dúskálódást a ti szerény helyettestek,
2049 2, IV | ti szerény helyettestek, a ti jószágaitok haszonbérlője
2050 2, IV | úszik az ország!~Krénfy úr a legelegánsabb szalonöltözékben
2051 2, IV | csupa fehér és fekete.~A hivatalos iratok már készen
2052 2, IV | megszámlálva, kifizetve, a kastély termei mind hosszában
2053 2, IV | kivilágítva; amint Krénfy úr a hosszú sor ajtókon végigtekint,
2054 2, IV | tudja: tán még azután is?~Ez a gondolat nagy önbizalmat
2055 2, IV | úgyszólván nem is igen iparkodik a két grófnak udvarolni. Óh,
2056 2, IV | jelen az udvarlásnak, ki a hódolat adóját magához vonzza:
2057 2, IV | adományozott hölgy, egy tündérnő a tüneményes századokból.~
2058 2, IV | Cynthia grófnő”.~És ha ez a nyolc egymásba nyíló terem
2059 2, IV | még akkor is ő volna ott a legszebb, és ha Krénfy úron
2060 2, IV | fordulva, mint fordulnak a széles képű napraforgók
2061 2, IV | széles képű napraforgók a magasan járó nap felé, mely
2062 2, IV | annyit törődik velük, mint a többi zöldségekkel.~Valódi
2063 2, IV | telt idomok, miknek arányát a legízletesebb öltözék emeli,
2064 2, IV | hanyagság ömlik el, kezei a legvakítóbb fehérek, minőkről
2065 2, IV | szemei majd átégetik azt a könnyű csipke ujjacskát,
2066 2, IV | át még folytatása látható a szép kezeknek. Arca szebb,
2067 2, IV | kezeknek. Arca szebb, mint a paphoszi istennőé, mert
2068 2, IV | paphoszi istennőé, mert a szerelem istenasszonyának
2069 2, IV | istenasszonyának kicsiny szemeket adott a költészet, minőké az édes
2070 2, IV | epedések; míg Cynthia szemei a legnagyobb két drágakő azok
2071 2, IV | drágakő azok között, amiket a gyémántnál is nagyobbra
2072 2, IV | nagyobbra becsülnek.~Szerencse a világra, a boldogtalan fiatalságra
2073 2, IV | becsülnek.~Szerencse a világra, a boldogtalan fiatalságra
2074 2, IV | rendesen le vannak sütve, hogy a hosszú, fekete szempillák
2075 2, IV | alabástrom arcra. Óh, ég, ha ezek a szemek még villámokat is
2076 2, IV | erőtlenség kifejezése, hanem a fejedelmi oroszláni erő
2077 2, IV | oroszlánnőt nem ingerli fel a játszó egérke.~Óh, pedig
2078 2, IV | kínálkozott-e helytelenül? Óh, ezek a magas delnők nagyon különbözők
2079 2, IV | delnők nagyon különbözők a táblabíró-világ hölgyeitől.
2080 2, IV | táblabíró-világ hölgyeitől. Itt a legelső ügyetlenség után
2081 2, IV | hátat fordítanak érte. Ám a finom körökben ily kellemetlenség
2082 2, IV | érdektelen magánügyeidet a legőszintébb csodálkozással;
2083 2, IV | magasztalni azt az ízlést, azt a finom elrendezési tapintatot,
2084 2, IV | megnevezzen, amiből ezt a tudományt tanulta. István
2085 2, IV | István gróf tudakozódott a szőnyegek, függönyök ára
2086 2, IV | Cynthia grófnő meg is tapintá a selymet, s fejével bólinta,
2087 2, IV | tökéletesen elhitte, hogy ő most a legelegánsabb ember a szárazföldön.
2088 2, IV | most a legelegánsabb ember a szárazföldön. Hogy fognak
2089 2, IV | terajtad mulatni egymás között a brenóci grófok. Minden szó,
2090 2, IV | Krénfy úr olyan lett, mint a rák, mert kitalálta, de
2091 2, IV | e kastélyból.~Krénfy úr a világ minden kincseiért
2092 2, IV | nem merte volna e percben a szemeit emelni, mert ha
2093 2, IV | megjön – biztatá őt nyájasan a derék gróf és barátságos
2094 2, IV | Krénfy úr észrevette, hogy a sált ő viszi karján, s törte
2095 2, IV | viszi karján, s törte magát a többieken keresztül azt
2096 2, IV | többieken keresztül azt a grófnő vállaira feladni.~
2097 2, IV | valóban kegyetlenség volt a grófnőtől, hogy a szegény
2098 2, IV | kegyetlenség volt a grófnőtől, hogy a szegény embernek ennyi szabadságot
2099 2, IV | félrenéző állásban állt ott a falon, egyik kezét mellényébe
2100 2, IV | mellényébe dugva, de úgy, hogy a gyűrűs ujja kívül maradjon.
2101 2, IV | gyűrűs ujja kívül maradjon. A kóbor Apelles kedveskedésből
2102 2, IV | jegyzett meg István gróf, hogy a festő mégis nemigen tudott
2103 2, IV | Krénfy úr sokkal fiatalabb a valóságban, mint a képen.~
2104 2, IV | fiatalabb a valóságban, mint a képen.~Illés gróf pedig
2105 2, IV | képen.~Illés gróf pedig a legnagyobb komolysággal
2106 2, IV | komolysággal mondá, hogy ennek a képnek nem itt kellene állani
2107 2, IV | képnek nem itt kellene állani a dolgozószobában, hanem egyenesen
2108 2, IV | elfogadási teremben, ahol a brenóci ősök képei állanak,
2109 2, IV | úgy tulajdonosai voltak a várnak, mint Krénfy úr,
2110 2, IV | is ugyanazon hely illeti.~A jámbor bohó elhitte, amit
2111 2, IV | kiáltott, szeget veretett a főterem falába, s odaakasztatá
2112 2, IV | s odaakasztatá arcképét a sok páncélos, prémes és
2113 2, IV | aranysujtásos ős dalia közé. A sok rámába festett kísértet
2114 2, IV | kard, kinek buzogány volt a kezében: mit akar ez itt
2115 2, IV | kezében: mit akar ez itt azzal a kis nádpálcával?~A méltóságos
2116 2, IV | azzal a kis nádpálcával?~A méltóságos vendégek igen
2117 2, IV | meg voltak elégedve ezzel a tréfával. Azután továbbmentek
2118 2, IV | az erkélyszobában, mely a palota egyik szögletét képezé,
2119 2, IV | egyik szögletét képezé, s a nyitott ablakhoz lépve,
2120 2, IV | sápadt rószaszínnel utánozza a hajnalt.~Krénfy úr egy lépéssel
2121 2, IV | egy lépéssel hátramaradt a grófoktól, hogy Cynthia
2122 2, IV | megjegyezhesse, miszerint nem jó a nyitott ablaknál állni,
2123 2, IV | ember könnyen náthát kap.~A grófnő elfogult, ábrándos
2124 2, IV | úrnak úgy tetszék, mintha a hold fényénél két teljes
2125 2, IV | adni.~Cynthia grófnő azután a túlsó ajtóhoz lépdelt, s
2126 2, IV | üres falra mutatott azzal a szép fehér kezével.~– Ott
2127 2, IV | félrehajtva, mintha még az a kedves fejecske is nehéz
2128 2, IV | terhére volna, hosszú sáljával a földet seperte végig, csak
2129 2, IV | földet seperte végig, csak a két végét tartva karjain.
2130 2, IV | de egy perc múlva megint a földön volt; míg az úrnőjét
2131 2, IV | fülébe súgva:~– Sohse bántsa a nagyságos úr; a grófnő szeret
2132 2, IV | Sohse bántsa a nagyságos úr; a grófnő szeret mindig valamit
2133 2, IV | szenvedélyből lebontatja a haját, s kétlépésnyire húzza
2134 2, IV | kétlépésnyire húzza azt maga után a földön, úgy jár fel s alá
2135 2, IV | jár fel s alá órahosszat a szobában.~Krénfy úr szívében
2136 2, IV | Krénfy úr szívében megállt a verés: kétlépésnyire úszik
2137 2, IV | kétlépésnyire úszik utána ez a hajhullám, mint valami fekete
2138 2, IV | fekete hegyi patak, mely a sziklákról aláomlik. Ezt
2139 2, IV | sziklákról aláomlik. Ezt a gondolatot nehéz elviselni.~
2140 2, IV | le fogja onnan vétetni.~A két gróf egymás szeme közé
2141 2, IV | egymás szeme közé nézett. Ez a Krénfy, úgy látszik, mégis
2142 2, IV | vendégeit díszes termein, egész a télikertig: ott letépett
2143 2, IV | Cynthia grófnő számára, s a világot érzé forogni maga
2144 2, IV | végighaladni az ebédlőig.~Amint a két gróf elöl ment, szótlanul,
2145 2, IV | egyszerre megállt mind a kettő, s mind a két arcon
2146 2, IV | megállt mind a kettő, s mind a két arcon a kacagáshoz készülő
2147 2, IV | kettő, s mind a két arcon a kacagáshoz készülő vidámság
2148 2, IV | Hajdan, mikor még itt laktak a brenóci grófok, mikor még
2149 2, IV | makacs gyermek volt mind a kettő), azt az erkélyszobát
2150 2, IV | bűnhődőszobának, ide küldték a kis grófot vagy grófnőt,
2151 2, IV | megverik, s azzal átestek a dolgon. Az ő büntetésük
2152 2, IV | büntetésük pedig az volt, hogy a bűnhődőteremben kellett
2153 2, IV | ozsonna nélkül is. Azért a kis gróf és kis grófnő ezt
2154 2, IV | megharagudtak, kinek arcképe a családi képtárban függött,
2155 2, IV | azt büntetésül betették a „csúnya szobába”. Elégszer
2156 2, IV | emez pedig húgáét száműzte a csúnya szobába, amiből aztán
2157 2, IV | egyszer majd meggyújtotta a házat miatta, hogy bezárt
2158 2, IV | gróf levetette az ajtót a szobáról sarkaival együtt.
2159 2, IV | hogy az hová lett.~Ebben a csúnya szobában akasztatta
2160 2, IV | Krénfy úr, szembe azzal a hellyel, amit Cynthia mutatott
2161 2, IV | Cynthia mutatott neki. És a két gróf ezt megpillantotta,
2162 2, IV | bírta visszafojtani azt a bőszült vágyat, mely a nevetést
2163 2, IV | azt a bőszült vágyat, mely a nevetést erőszakolja, s
2164 2, IV | minden indulatrohamok között a legnehezebben leküzdhető.~
2165 2, IV | jöhetett Krénfy úr arra a gondolatra, hogy magát a
2166 2, IV | a gondolatra, hogy magát a csúnya szobába akassza fel?~
2167 2, IV | hallatva.~– Valami bajuk van a méltóságos uraknak? – aggódék
2168 2, IV | pedig köhög.~Hm. Ezeknek a grófoknak még a tüsszögésük
2169 2, IV | Ezeknek a grófoknak még a tüsszögésük és köhögésük
2170 2, IV | is egészen másféle, mint a közönséges embereké.~Ebéd
2171 2, IV | időnek kellett telni, amíg a brenóci grófok Krénfy úr
2172 2, IV | brenóci grófok Krénfy úr előtt a kastélynak eddig zárva tartott
2173 2, IV | ódivatú bútorok voltak, a másikban ócska zászlók,
2174 2, IV | ócska zászlók, öltözetek, a harmadikban mindenféle régi
2175 2, IV | mindenféle régi fegyvernemű. A brenóci grófok hajdan nagy
2176 2, IV | ereklyékre nagyon büszke volt.~Ez a büszkesége föléledni látszott,
2177 2, IV | ugyanazon tárgyak előtt, mik a brenóci grófokat egy fejjel
2178 2, IV | ejnye, miért nem adják el a méltóságos urak ezt a sok
2179 2, IV | el a méltóságos urak ezt a sok furcsaságot? Szép pénzt
2180 2, IV | bekaphatnának belőlük!”, s ezzel a gondolattal vizsgálgatá
2181 2, IV | gondolattal vizsgálgatá a szép drágaköves kardok,
2182 2, IV | egészen az időtől, csak a gerézdjein látszottak ki
2183 2, IV | István gróf látta, hogy a nagyságos úrnak is van régiséggyűjteménye
2184 2, IV | Maróthi bán, hogy látszik meg a horpadás gerezdjén, mellyel
2185 2, IV | ott áll mellette. Ugyanez a buzogány volt az később,
2186 2, IV | követ azzal kedveskedett a király legkedvesebb emberének,
2187 2, IV | Zornyrszkynak, míg végre ennek a leányát, a szép Zornyrszka
2188 2, IV | míg végre ennek a leányát, a szép Zornyrszka Stefániát
2189 2, IV | megismerve, nőül vevé, s a lengyel családi tárban megismeré
2190 2, IV | magának. Így került vissza a nevezetes műdarab Brenócra.~
2191 2, IV | alatt jobbra-balra forgatta a kezébe vett buzogányt, nézegeté,
2192 2, IV | mikor István gróf elmondta a histórikumokat, azt kérdezé
2193 2, IV | tőle:~– Ezüstből van ez?~A nemes úr egy végtelenül
2194 2, IV | Vasból van.~Azzal kivette a kezéből a buzogányt, mely
2195 2, IV | Azzal kivette a kezéből a buzogányt, mely pedig valóban
2196 2, IV | küldje fel utána postán. A címezetre írja azt, hogy
2197 2, IV | mégis ezüstből vannak ezek a furcsaságok?...)~„Messieurs
2198 2, IV | mesdames, le diner est servi!”~A kölcsönvett pitvarnok e
2199 2, IV | hirdetése adott új lendületet a társalgásnak, a kölcsönvett
2200 2, IV | lendületet a társalgásnak, a kölcsönvett inasok siettek
2201 2, IV | kölcsönvett inasok siettek a szárnyajtókat szétcsapni
2202 2, IV | kínálni meg Cynthia grófnőt.~A delnő elfogadta karját,
2203 2, IV | karját, ami Krénfy urat a büszkeség tetőpontjára helyezé.~
2204 2, IV | lenni, s egy fél csizmát hoz a kezében, mégpedig úgy, hogy
2205 2, IV | kezében, mégpedig úgy, hogy a lyukas talpát tartotta kifelé,
2206 2, IV | tartotta kifelé, s mint a vak légy, mely senkit sem
2207 2, IV | vendégek előtt:~– Köszönteti a csizmadia nagyuramat, nem
2208 2, IV | nagyuramat, nem foltozza meg a csizmát nyolc garason alul,
2209 2, IV | látni.~Krénfy urat majd a guta ütötte meg, közel volt
2210 2, IV | felpofozza Miskát. Szerencséjére a kölcsönvett komornyiknak
2211 2, IV | találékonysága, hogy nyakon ragadta a kocsist s kituszkolta a
2212 2, IV | a kocsist s kituszkolta a szobából, odakinn rátámadva,
2213 2, IV | miért jön ilyen részegen a kastélyba, midőn a nagyságos
2214 2, IV | részegen a kastélyba, midőn a nagyságos urat meg nem tudja
2215 2, IV | pedig minden íze reszketett a düh és szégyen miatt. Ha
2216 2, IV | találnának rajta! Nem tették azt. A két gróf utazási tervekről
2217 2, IV | észre sem látszott venni a kitaszigált cselédet, Cynthia
2218 2, IV | milyen nagyon szereti ő a fenyőfák illatát; mikor
2219 2, IV | töltve, s amitől más elájul, a fehér szurok szagát többre
2220 2, IV | azokat az embereket, akik a vastag terpentint főzik.~
2221 2, IV | vastag terpentint főzik.~Ez a bizarr beszéd kiverte Krénfy
2222 2, IV | kiverte Krénfy úr fejéből a csizma okozta kudarcot;
2223 2, IV | nem szokásuk észrevenni a parasztot.~Azután asztalhoz
2224 2, IV | őt magát mint háziurat. A grófot kínálta elébb, s
2225 2, IV | midőn ez azt mondá, hogy az a hely Cynthia grófnőt illeti.~
2226 2, IV | ésszel! Hiszen hallotta már a gróftól, hogy Cynthia a
2227 2, IV | a gróftól, hogy Cynthia a család zsarnoka, kegyence.~
2228 2, IV | család zsarnoka, kegyence.~A rossz lelkiismeret sehol
2229 2, IV | akkor megállt lelkében a gondolat és kezében a villa;
2230 2, IV | lelkében a gondolat és kezében a villa; ez nem azon prózai
2231 2, IV | plasztika, ez ideál, mint a lepkék mézszívása, mint
2232 2, IV | lepkék mézszívása, mint a galambok szemszedése, mint
2233 2, IV | galambok szemszedése, mint a mítoszi istennők ambróziaszürcsölése.~
2234 2, IV | borzasztó egy nőre nézve. A farkasokkal, rókákkal állani
2235 2, IV | rág valamit. Egyik kezében a kés, másikban a villa, egy
2236 2, IV | kezében a kés, másikban a villa, egy perc alatt összevágott,
2237 2, IV | rizskását talál, azt leszedi, s a mártásokat kenyérszeletekkel
2238 2, IV | grófnak ezenfelül még az a rendkívülisége is van, hogy
2239 2, IV | rendkívülisége is van, hogy a társaságot azzal mulattassa:
2240 2, IV | micsoda szerekkel teszik ezt a bort édessé, pezsgővé, nehézzé;
2241 2, IV | nehézzé; mitől lesz ez a sajtnemű olyan sárga; mivel
2242 2, IV | sárga; mivel hizlalják ezt a teknősbékát, hogy olyan
2243 2, IV | hogy olyan fehér legyen a húsa, s több efféle ízletes
2244 2, IV | volna az embernek mindezeket a dolgokat kihajigálni az
2245 2, IV | legízesebb falatjait visszateszi a tányérra, s úgy szeretné,
2246 2, IV | kigondolt áldomást igyék a brenóci Maróth grófok és
2247 2, IV | pitvarnok, Jakab, besompolyogva a bérenc inasok között, egy
2248 2, IV | között, egy levelet hoz a kezében, s azzal urához
2249 2, IV | urához iparkodik közelíteni. A bérenc pitvarnok észrevette
2250 2, IV | bérenc pitvarnok észrevette a fiút, s attól tartva, hogy
2251 2, IV | vevé, hogy mit akar.~– Ez a levél nagyon sürgetős, stafétán
2252 2, IV | becsületes pitvarnoknak a levelet, mikor vendégek
2253 2, IV | etikettszabályt, kifordult a konyhába, felfedezett valahol
2254 2, IV | teacsészés tálcát, s arra téve a levelet, úgy hozta azt vissza
2255 2, IV | Nagyságos,… méltóságos,… ez a levél – hebegé odatartva
2256 2, IV | hebegé odatartva az asztalra a tálcát levelestől. A jámbor
2257 2, IV | asztalra a tálcát levelestől. A jámbor azt is feledte, hogy
2258 2, IV | ülők természetesen mind a levélre tekintettek, melynek
2259 2, IV | betűkkel volt írva, mint a felfűzött gyöngysorok.~Ezt
2260 2, IV | gyöngysorok.~Ezt az írást mind a négyen látszottak ismerni,
2261 2, IV | látszottak ismerni, mert az a rögtöni arcváltozás, amit
2262 2, IV | Mintha valami belső tűz a viaszmázt egyszerre leolvasztotta
2263 2, IV | ő volt az egyetlen, aki a levél után nyúlt, aki elvette
2264 2, IV | után nyúlt, aki elvette azt a nagy tálcáról, indulatosan
2265 2, IV | tétovázva merte elfogadni a levelet.~– Tessék. Önnek
2266 2, IV | alássan, ismerem jól ezt a hátrafelé dűlő írást, így
2267 2, IV | senki sem rajta kívül. Ez a levél bizonyos Tarnóczy
2268 2, IV | Tarnóczy úrtól jön.~Amint ez a név ki volt mondva, egyszerre
2269 2, IV | egyszerre visszanyerték a grófi vendégek előbbi nyugalmukat,
2270 2, IV | társaságában egy lateinerrel a bogácsfejeket árticsóka
2271 2, IV | vannak lények, amikre nézve a bogácskóró ideál; István
2272 2, IV | István gróf mosolygott a tréfás szóváltásra; csak
2273 2, IV | még egy kicsinyt, ha arra a levélre gondolt, melyet
2274 2, IV | asztalkendője alá; mígnem arra a gondolatra jött, hogy talán
2275 2, IV | hogy talán nem is ezek a brenóci grófok azok, akik
2276 2, IV | brenóci grófok azok, akik a Tarnóczyakkal örök viszálykodásban
2277 2, IV | ezen Illés gróf az, akinek a tomporába lőtt ugyanazon
2278 2, IV | vígan ment azután végbe, a kölcsönös tósztok nem vesztek
2279 2, IV | hallatnia magát. Elhitte. A zongora is valami fölséges!
2280 2, IV | vitettem! – hetvenkedék a derék úr. (Ez a zongora
2281 2, IV | hetvenkedék a derék úr. (Ez a zongora is bérbe volt véve.)~
2282 2, IV | gyönyörűen zongorázik.~Krénfy úr a hetedik égbe készült, ha
2283 2, IV | átment az egész társasággal a neki szánt vendégi lakosztályba,
2284 2, IV | lakosztályba, helyet foglalt a fehér gyökérfa zongora előtti
2285 2, IV | Krénfy úr, fejével ütve a taktust, mint ahogy affektált
2286 2, IV | alá nyúl Illés gróf, azzal a száraz, hideg automat kézzel,
2287 2, IV | hogy jöjjön csak egy kissé a szomszéd terembe.~István
2288 2, IV | szomszéd terembe.~István gróf a másik felől fogta meg Krénfy
2289 2, IV | Krénfy úr bírt volna azzal a középkori, furcsa tulajdonnal,
2290 2, IV | lovagiasságnak neveznek, erre a kérdésre ilyenformát felelt
2291 2, IV | ilyenformát felelt volna:~– Uram, a levélre azért ütnek pecsétet,
2292 2, IV | Ha nem tetszik önöknek ez a válasz, tudok a kertben
2293 2, IV | önöknek ez a válasz, tudok a kertben egy szép kis magányos
2294 2, IV | nyugodtan keblébe nyúlt, kivette a levelet és odaadta Illés
2295 2, IV | Egy negyedóra múlva azután a három úr visszatért ismét
2296 2, IV | teremhez, ahol Cynthia grófnőt a zongoránál hagyta. Már nem
2297 2, IV | hagyta. Már nem zongorázott a grófnő, sőt ott sem volt
2298 2, IV | ott sem volt már. Jakab, a pitvarnok értesíté az urakat,
2299 2, IV | értesíté az urakat, hogy a méltsás kisasszony visszament
2300 2, IV | méltsás kisasszony visszament a vendéglőbe, az útiholmikat
2301 2, IV | meghagyta, hogy addig zárja be a zongoraterem kertre nyíló
2302 2, IV | zongoraterem kertre nyíló ajtaját. A grófnő nagyon szenzitív
2303 2, IV | grófnő nagyon szenzitív a nyitott ajtók ellenében.~
2304 2, IV | nyitott ajtók ellenében.~A gróf urak ezt igen helyesnek
2305 2, IV | szorítva, ők is visszamentek a vendéglőbe.~Öt perc múlva
2306 2, IV | sajnálatából eredtek, hogy még a vendégpitvarnoknak is elfelejtett
2307 2, IV | üzenetet, amit Krénfy úr a méltóságos urak és Cynthia
2308 2, IV | grófnő számára küldött.~A hintók már készen álltak
2309 2, IV | hintók már készen álltak a vendéglő udvarán, felpakolva
2310 2, IV | előfogatosok, köpönyegben a hajdúk.~Illés gróf, Cynthia
2311 2, IV | Illés gróf, Cynthia grófnő a fogadó legbelső szobájában
2312 2, IV | piperéjével, egyik sem szólítá meg a másikat.~István gróf egy
2313 2, IV | ült és pasziánszozott. Azt a nagy Laudon-pasziánszt játszotta
2314 2, IV | szenvedélyes pasziánszjátszó volt. A nagy emberek mind igen szenvedélyes
2315 2, IV | gombot bekapcsolá kamásliján, a postakürt éppen akkor szólalt
2316 2, IV | maradok.~– Itt? Hol?~– Ebben a vendéglőben.~– Csodálatos!
2317 2, IV | nem azért jöttem ide, hogy a brenóci uradalmak pusztulását
2318 2, IV | hat év olta nem voltam.~A grófnő deli arca büszke
2319 2, IV | bennünket egyszer ezzel a szóval.~– Azt újra teszem.
2320 2, IV | teszem azt, amit akarok. Önök a brenóci grófi név büszkeségét
2321 2, IV | akaratból, amivel ennek a chimérának, ennek a képzelt
2322 2, IV | ennek a chimérának, ennek a képzelt brenóci nagy névnek
2323 2, IV | emberhez ne szóljak, mert az a brenóci névnek kisebbítése,
2324 2, IV | Én nagyra becsülöm ezt a társadalmi állást, szemeim
2325 2, IV | irtózatosabb döfés volna ez a ti büszkeségteken, a brenóci
2326 2, IV | ez a ti büszkeségteken, a brenóci büszke néven; mert
2327 2, IV | kicsúfolnának, hallatlanul, az a brenóci névre nézve csak
2328 2, IV | összefont karokkal dűlt a szék karjához, melyen Cynthia
2329 2, IV | nyugalommal beszélt bátyjához. A gróf szájában kialudt a
2330 2, IV | A gróf szájában kialudt a szivar. Összemorzsolta azt,
2331 2, IV | grófnak más anyja volt.)~– Ez a bizonyos hely Felsőmaróton
2332 2, IV | távol.~– Ezt nem vitatom. Az a hely ide egy óra járásnyira
2333 2, IV | kedves dolognak találandja a következő éjszakát azon
2334 2, IV | levelet láttál átadatni ennek a filkónak odafenn. Az írást
2335 2, IV | is, én is. Láttad, hogy a postabélyegre kívül Strasbourg
2336 2, IV | vele, akkor neki kedvezett a szerencse. Különös szerencséje
2337 2, IV | járhat sebesebben, mint a postaszekér, elmaradok Maróton,
2338 2, IV | keresheti őt egyik világ végétől a másikig, ugye így van?~–
2339 2, IV | amelyben éppen ráakadtam; ez a bujdoklás egy ellenfél elől
2340 2, IV | nem más viszonyba hozta őt a sors velem. Most az egyszer
2341 2, IV | veszte, s most onnan ír a börtönből ennek a régi vámpírjának,
2342 2, IV | onnan ír a börtönből ennek a régi vámpírjának, hogy tarnóci
2343 2, IV | bizonyos összeget, hogy ebből a fatális helyzetből kiszabaduljon.~
2344 2, IV | látszott rajta, hogy él.~– Ez a pimasz odafenn el hagyta
2345 2, IV | Strasbourgba, felkeresem azt a hitelezőt, akinek tartozik,
2346 2, IV | két pisztolyba, odaállok a börtön ajtajához, s mikor
2347 2, IV | Illés.~– Nem vagyok az. A legszelídebb, a legnyugalmasabb
2348 2, IV | vagyok az. A legszelídebb, a legnyugalmasabb ember vagyok.
2349 2, IV | csak bohóskodtunk. Csak ezt a rövid szót kell kimondanod: „
2350 2, IV | vagyok felőled, mintha annak a kolostornak kulcsát hordanám
2351 2, IV | útiköpenyét vevé vállára. A postakocsis újra trombitált.~–
2352 2, IV | Holnap nyolc óráig elvárok a válasz után. Én előremegyek
2353 2, IV | válasz után. Én előremegyek a székvárosba, s ott nyolc
2354 2, IV | nincs sírhalma, mert az a tengeren halt meg, s a hullámuk
2355 2, IV | az a tengeren halt meg, s a hullámuk közé temették.
2356 2, IV | eltávozék, megkérdezé: kijött-e a nagy pasziánsz? Fölfedezte,
2357 2, IV | esett, azért nem jöhet ki a játék, amiért István gróf
2358 2, IV | Azután tudtára adá, hogy a hintók már be vannak fogva,
2359 2, V | Cynthia kocsijai elindultak a brenóci fogadóból. Cynthia
2360 2, V | nézett ki hintaja ablakából a kétfelől elmaradozó házikók
2361 2, V | lakhatnak azokon belül!~Ezek a felsővidéki falvak nem úgy
2362 2, V | végződnek, mint mások; messze a helységtől előtűnik újra
2363 2, V | olyan házikót pillant meg a grófnő, melynek nem volt
2364 2, V | hintaja hirtelen elporzott a sopánkodó tömeg előtt, hanem
2365 2, V | hanem Cynthia megállítá a magáét s odaküldé inasát,
2366 2, V | hogy tudja meg, mi bajuk.~A baj igen egyszerű volt.
2367 2, V | baj igen egyszerű volt. A ház leégett tavasszal; a
2368 2, V | A ház leégett tavasszal; a gazda itthon hagyta leányait,
2369 2, V | leányait, hogy míveljék a kicsi telket, maga és fiai
2370 2, V | szereket és egy pár lovat a gazdasághoz. Szerencsétlenségükre
2371 2, V | lovak voltak, benne veszett a pénzük. A gazda bújában
2372 2, V | benne veszett a pénzük. A gazda bújában megbetegedett;
2373 2, V | árendás elkótyavetyéli tőlük a háztetőhöz való épület szereket,
2374 2, V | háztetőhöz való épület szereket, a jámborok az Isten ege alatt
2375 2, V | Isten ege alatt maradnak a leégett házban.~Cynthia
2376 2, V | felsóhajtott. Tehát még a gunyhókban is van boldogtalanság!~
2377 2, V | tizenegy óra volt, midőn a maróti kis lakba behajtattak.
2378 2, V | az eladólevélbe foglalni.~A ház külseje valami oly csendes,
2379 2, V | zárkózott képet mutat. A télizöld repkény már a háztetőt
2380 2, V | A télizöld repkény már a háztetőt is benőtte, s szabadon
2381 2, V | s szabadon fonta indáit a bezárt ablakredőnyökön keresztül,
2382 2, V | régóta nem nyitották már ki. A párkányzaton a vastag levelű
2383 2, V | nyitották már ki. A párkányzaton a vastag levelű fülfű zöld
2384 2, V | zöld rózsái tenyésztek, a kert utai mellett elhatalmadzott
2385 2, V | utai mellett elhatalmadzott a puszpáng, a tuják csoportozatai
2386 2, V | elhatalmadzott a puszpáng, a tuják csoportozatai is megnőttek
2387 2, V | csoportozatai is megnőttek már a ház előtt… Mind, mind az
2388 2, V | mik nem lesznek hűtelenek a földhöz az elmúló nyárral.~
2389 2, V | földhöz az elmúló nyárral.~A háznál csak egy vén kulcsár
2390 2, V | Milyen nagyon örültek mind a ketten, hogy Cynthia grófnőt
2391 2, V | mondogatták egymásnak, amint a kandallókban szították a
2392 2, V | a kandallókban szították a tüzet: „Hogy megszépült,
2393 2, V | olyan nehezen akar kiengedni a hideg; a kandallóban vígan
2394 2, V | akar kiengedni a hideg; a kandallóban vígan lobogott
2395 2, V | kandallóban vígan lobogott már a tűz, és mégis olyan hideg
2396 2, V | minden szobában.~István gróf a földszinti hálóteremben
2397 2, V | gróf odavitette asztalát a kandallóhoz, s lábait felrakva
2398 2, V | folyvást jár alá s fel a felső teremben, mely éppen
2399 2, V | Egyszer mégis abbahagyja a járkálást, s leküldi társalkodónéját
2400 2, V | leküldi társalkodónéját a kulcsárhoz, hogy készíttessen
2401 2, V | sült csirkével tért vissza a kulcsárné, s azt Cynthia
2402 2, V | grófnőnek felvitte.~Nemsokára a társalkodónő visszahozta
2403 2, V | visszahozta az üres tálat, csak a puszta csontok maradtak
2404 2, V | gondolá magában István gróf a tizenhatodik pasziánsz közepett.~
2405 2, V | ablakban ült, s odacsalogatva a nagy szelindeket, annak
2406 2, V | darabokban az egész sültet. A kutya nagyokat ugrott örömében,
2407 2, V | Azután ismét újrakezdődtek a léptek a felső szobában
2408 2, V | ismét újrakezdődtek a léptek a felső szobában és szakadatlanul
2409 2, V | gróf ásított és újra kezdte a kártyavetést.~Odafenn a
2410 2, V | a kártyavetést.~Odafenn a felső teremben kezeit tördelve
2411 2, V | tördelve jár megnyugvás nélkül a boldogtalan hölgy, néha
2412 2, V | arcképe sem maradt fenn a megholt nőnek, melyhez fordulhatna,
2413 2, V | kedvese, vagy ő maga. Ez a hármas út kijárása.~Ha pénz
2414 2, V | Óh, anyám, édesanyám…~A hold arca előtt éppen oly
2415 2, V | egy nagy sötét felhő vonul a hold elé s hosszasan elsötétíti
2416 2, V | elé s hosszasan elsötétíti a tájat. Ezek a sötétség percei
2417 2, V | elsötétíti a tájat. Ezek a sötétség percei egy erős
2418 2, V | gondolatot adnak Cynthiának.~A legmerészebb út a legegyenesebb
2419 2, V | Cynthiának.~A legmerészebb út a legegyenesebb és a legegyenesebb
2420 2, V | legmerészebb út a legegyenesebb és a legegyenesebb a legjobb.~
2421 2, V | legegyenesebb és a legegyenesebb a legjobb.~Egy közönséges
2422 2, V | iparkodnék hasznára fordítani azt a bizalmat, mellyel az szilárd
2423 2, V | fel fogja szólítani, hogy a kért összegről rögtön küldjön
2424 2, V | összegről rögtön küldjön váltót a strasbourgi kereskedőhöz –
2425 2, V | strasbourgi kereskedőhöz – átadja a magántárcájában levő kis
2426 2, V | ékszereit, mindenét…~Óh, a szegény nőnek, midőn e háborodott
2427 2, V | az idő. Sietnie kellett.~A mellékszobában társalkodónéja
2428 2, V | tárcáját keblébe dugta, s a nyitott ablakon körültekintett.~
2429 2, V | délkeleti házfal be van futtatva a folyondár bércse (clematis)
2430 2, V | ablakból igen könnyen lejutott a földre. Szerencsére a hold
2431 2, V | lejutott a földre. Szerencsére a hold egészen felhők alá
2432 2, V | borítva.~Azon percben, amint a földre ért, nagy rohanva
2433 2, V | nagy rohanva futott felé a házőrző szelindek. Cynthia
2434 2, V | szelíden s megsimogatta vele a kutya fejét. A nagy, izmos
2435 2, V | megsimogatta vele a kutya fejét. A nagy, izmos eb, ahelyett,
2436 2, V | nyüzsgéssel csúszott lábaihoz, s a fejét simító kezet nyalogatá.~
2437 2, V | fogják gondolni, hogy valaki a háziak közül jár az udvaron.~
2438 2, V | háziak közül jár az udvaron.~A kertre nyíló ajtó nem volt
2439 2, V | nyíló ajtó nem volt bezárva. A ház árnyékában könnyű volt
2440 2, V | elhallgattatá, csendesen besuhant a kertbe.~Ott fehérlett egy
2441 2, V | fehérlett egy szomorú kődarab a sötét mirtuszbokrok között.
2442 2, V | sírni.~Odarohant, leborult a begyepesült földre és sírt
2443 2, V | onnan. Amint feltekinte, íme a nagy házi eb ott ült mellette.~–
2444 2, V | mellette.~– Kondor! – susogá a grófnő, s a nagy, veszedelmes
2445 2, V | Kondor! – susogá a grófnő, s a nagy, veszedelmes állat
2446 2, V | hallá magát szólíttatni.~A kertből egy hídon kellett
2447 2, V | visszatekinte, látta, hogy a szelindek utánamegy. Gondolta,
2448 2, V | Gondolta, hogy majd elmarad a házakon túl. Hanem a kutya
2449 2, V | elmarad a házakon túl. Hanem a kutya kikísérte egész az
2450 2, V | erdők között vezetett el, a fenyőerdők árnyéka nappal
2451 2, V | éjszakához. Olyan rémes a csöndesség éjjel a vadon
2452 2, V | rémes a csöndesség éjjel a vadon közepette, néha egy-egy
2453 2, V | egy-egy száraz gally esik le a fáról, mely csörömpölve
2454 2, V | fáról, mely csörömpölve hull a haraszt közé, a szél úgy
2455 2, V | csörömpölve hull a haraszt közé, a szél úgy sóhajt a sűrű lombokon
2456 2, V | közé, a szél úgy sóhajt a sűrű lombokon keresztül,
2457 2, V | lombokon keresztül, s ahol a hold árnyékot vet a fák
2458 2, V | ahol a hold árnyékot vet a fák közül az útra, úgy tetszik,
2459 2, V | helyütt egészen elmélyed az út a sűrű gyalogfenyők közé;
2460 2, V | haragosan csaholni kezdett a fára.~Cynthia figyelmesen
2461 2, V | figyelmesen tekinte oda, s a sötétben észrevevé, hogy
2462 2, V | férfialak támaszkodik annak a fának, két kezével görcsös
2463 2, V | görcsös botjára nehezkedve.~A szelindek Cynthia elé veté
2464 2, V | alakra.~Cynthia odalépett a kutyához és elcsitítá, s
2465 2, V | Cynthiának meg kellett fogni a szelindek örvét, hogy az
2466 2, V | hogy az rá ne rohanjon a beszélőre. A grófnő most
2467 2, V | ne rohanjon a beszélőre. A grófnő most egész nyugalommal
2468 2, V | Brenóc?~– Elég messze – volt a dacos válasz.~– Nem lenne
2469 2, V | bánom. – S ezzel előlépett a sötétből a holdvilágra.~
2470 2, V | ezzel előlépett a sötétből a holdvilágra.~Valóban nem
2471 2, V | vele az ember egyik falutól a másikig.~Az a vén csavargó
2472 2, V | egyik falutól a másikig.~Az a vén csavargó volt ez, aki
2473 2, V | Kallósfalván rá akarta lázítani a népséget a magtárra.~– Elvezetem
2474 2, V | akarta lázítani a népséget a magtárra.~– Elvezetem az
2475 2, V | bajába került meggátolni a szelindeket, hogy rá ne
2476 2, V | egy kissé előre, mert ez a kutya úgy haragszik az idegenekre.~
2477 2, V | haragszik az idegenekre.~A csavargó dörmögött, és megfogadta
2478 2, V | dörmögött, és megfogadta a szót; nagy léptekkel indulva
2479 2, V | nagy léptekkel indulva meg a kősziklás úton, útközben
2480 2, V | válaszolt Cynthia, ki a sebes menetekben annyira
2481 2, V | fejéről s félkarjára venni. A gyémántos karperec úgy ragyogott
2482 2, V | karperec úgy ragyogott karján a szép holdvilágnál.~A vén
2483 2, V | karján a szép holdvilágnál.~A vén csavargó most még többször
2484 2, V | mindannyiszor megakadtak azon a fényes ékszeren.~Az éjszaka
2485 2, V | éjszaka olyan csendes volt, a táj olyan elhagyott, ők
2486 2, V | önkéntelenül jövő nyögés; a hölgy odalépett: egy kődarab
2487 2, V | ott sírdogált egymagában.~A grófnő megállt érte, bármennyire
2488 2, V | bajod? – kérdezé, elvonva a gyermek kezét síró szemeiről,
2489 2, V | kis szőke fiúcska volt.~A gyermek nem értette azt
2490 2, V | gyermek nem értette azt a nyelvet, amit a kisasszony
2491 2, V | értette azt a nyelvet, amit a kisasszony beszélt, csak
2492 2, V | kemény hangon förmedt rá a gyermekre, valamit kérdezve
2493 2, V | valamit kérdezve tőle.~A gyerek sírástól félbeszaggatott
2494 2, V | hebegett rá feleletet, amíg a csavargó görcsös botjával
2495 2, V | nem beszél.~– Azt beszéli a poronty – magyarázta azután
2496 2, V | poronty – magyarázta azután a csavargó –, hogy az apja,
2497 2, V | mind halálán van, őtet meg a többi testvérét szétküldözték,
2498 2, V | szétküldözték, hogy menjenek a világba, holnap eltemetik
2499 2, V | apját, holnapután eladják a házát, s most ez sír, mert
2500 2, V | nem tudja, hogy merre van a világ. – Gyerünk, ifjasszony,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6438 |