Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
-----
10 1
80 1
a 6438
à 1
a-dós-sá-got 1
abba 8
Frequency    [«  »]
-----
-----
-----
6438 a
2912 az
1938 hogy
1572 nem
Jókai Mór
A régi jó táblabírák

IntraText - Concordances

a

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6438

                                                             bold = Main text
     Rész,  fezejet                                          grey = Comment text
3501 2, IX | fiatalemberhez nem illik ez a blazírt kedély, ez a gúnyos 3502 2, IX | ez a blazírt kedély, ez a gúnyos fitymálása minden 3503 2, IX | leszünk.~Fenyéry megragadá a delnő kezét, és csókjaival 3504 2, IX | Hogy erőszakolja jókedvét a bánatragondolá Lippay 3505 2, X | X. A BOLDOG LABIRINTOK~Könnyű 3506 2, X | emlékezőtehetség kell hozzá, a paragrafusok ismerete, 3507 2, X | talp, mely nem fárad el a járás-kelésben; a többi 3508 2, X | fárad el a járás-kelésben; a többi mellékes dolog.~Hajdan 3509 2, X | virtuozitás volt az ügyvédség, a pör hasonlított egy gyönyörű 3510 2, X | már lováról le volt verve a hős, még akkor is felülkerülhetett, 3511 2, X | hogy az alperes egzekválta a felperest, ha ügyvéde bátor 3512 2, X | volt minden világi tényező, a tisztújítástól kezdve fel 3513 2, X | kezdve fel az országgyűlésig; a kitérések, kifogások, mellékutak 3514 2, X | minthogy már benne vagyok a klasszikus hasonlításokban, 3515 2, X | klasszikus hasonlításokban, a hajdani ügyvéd oly viszonyt 3516 2, X | ügyvéd oly viszonyt képez a mostanihoz, mint a négy 3517 2, X | képez a mostanihoz, mint a négy szilaj paripát kormányzó 3518 2, X | kocsis nyaktörős utakon a lokomotívon ülő tendervezetőhöz, 3519 2, X | mint hogy ki ne menjen a kerékvágásból.~A Krénfy 3520 2, X | menjen a kerékvágásból.~A Krénfy contra Fenyéry per 3521 2, X | ügy eldöntésében, melyben a rokonszenv, az emberi jogok, 3522 2, X | rokonszenv, az emberi jogok, a becsületesség kétségtelenül 3523 2, X | Fenyéry részén voltak, de a kérlelhetlen törvény még 3524 2, X | még világosabb jogot adott a felperesnek.~A bírák szíveik 3525 2, X | jogot adott a felperesnek.~A bírák szíveik szerint mind 3526 2, X | Fenyéry tettét helyeselni, de a jog szerint el kelle őt 3527 2, X | ítélniük. Lippay maga aláírta a tanúvallomást azon ember 3528 2, X | engedé neki feljebb vinni a hétszemélyes táblára.~Jószágai 3529 2, X | még azon évben elfoglalá a brenóci uradalmak birtokosa, 3530 2, X | uradalmak birtokosa, s többé a nagy kiterjedt uradalmat 3531 2, X | uradalmat nem háborítá az a közbetolt földdarab, melyért 3532 2, X | közbetolt földdarab, melyért a brenóci ősök annyi áldozattal, 3533 2, X | sikertelenül.~Fenyéry pöre ezzel a felsőbb régiókba vitetett 3534 2, X | felsőbb régiókba vitetett át.~A kérdés második pontja volt 3535 2, X | kérdés második pontja volt a személyét illető büntetés.~ 3536 2, X | jótékonysággal hatott mind a mi ügyeinkre, mind azon 3537 2, X | Ugyanazon évben, amidőn a felső megyéket az éhhalál 3538 2, X | csekélyebb csapás fenyegeté a közjólétet.~A mi kedves 3539 2, X | fenyegeté a közjólétet.~A mi kedves Dunánk, kit a 3540 2, X | A mi kedves Dunánk, kit a vershazánk szíverének” 3541 2, X | azt mondani, hogykicsiny a Duna”, tudniillik nem fér 3542 2, X | tudniillik nem fér belé a víz. Ami pedig belé nem 3543 2, X | pedig belé nem fér, az kiönt a vidékre, s elpusztít húsz-harminc 3544 2, X | kenyérről van szó! Erről a kimondhatatlan prózai tárgyról, 3545 2, X | regényt írunk és olvasunk. Ez a rettentően leverő tanúbizonysága 3546 2, X | annyira megalázva, mint a kenyér előtt.~A jámbor táblabírák 3547 2, X | megalázva, mint a kenyér előtt.~A jámbor táblabírák szinte 3548 2, X | szinte tudták azt, hogy a kenyér milyen nagy szerepet 3549 2, X | milyen nagy szerepet játszik a földi tényezők között, s 3550 2, X | megyében, melynek vidékén a kenyérpusztító elem minden 3551 2, X | garázdálkodott, összeültek a nemes rendek, megvizsgálva 3552 2, X | nemes rendek, megvizsgálva a megye térképeit, elhatározák, 3553 2, X | térképeit, elhatározák, hogy a nemes folyót eddig szabadalmaiban 3554 2, X | átmetszés kijelöltetett a térképen vörös tintával, 3555 2, X | térképen vörös tintával, a költségvetés is megtétetett; 3556 2, X | megtétetett; hanem…~… ekkor azok a tisztelt hazafiak, akiknek 3557 2, X | tisztelt hazafiak, akiknek a földén keresztül kellett 3558 2, X | küldöttséget megugrattak, a jelpóznákat feltüzelték, 3559 2, X | civakodtak, perlekedtek, a sok perből, perorvoslatból 3560 2, X | készülhetett volna már mind a két partján a kérdéses folyamnak, 3561 2, X | volna már mind a két partján a kérdéses folyamnak, mely 3562 2, X | nem szűnt meg azontúl is a nemes közbirtokosság szénáját, 3563 2, X | közbirtokosság szénáját, szalmáját a pörben forgó félszigetről 3564 2, X | hajszálnyit sem engedett senki a maga jogaiból.~Nem is igen 3565 2, X | érzékét oda ne veszítse.~A mondott évben új veszéllyel 3566 2, X | új veszéllyel fenyegette a jövő tavasz az alvidéket. 3567 2, X | jövő tavasz az alvidéket. A felföldön roppant havak 3568 2, X | napon parancsot adott ki a járásokban, hogy kétezer 3569 2, X | húszezer emberrel jelenjen meg a vitatott félsziget előtt.~ 3570 2, X | vitatott félsziget előtt.~Azon a napon ő maga odavezérlé 3571 2, X | sereget, s anélkül, hogy a birtokosoknak csak reggelt 3572 2, X | méretett az ásandó új medernek a félszigeten keresztül, nekiállított 3573 2, X | szavára, hanem ássák, hordják a földet, míg benne tart.~ 3574 2, X | földet, míg benne tart.~A meglepett közbirtokosság 3575 2, X | közbirtokosság félreverte a harangokat a rettentő erőszakra, 3576 2, X | félreverte a harangokat a rettentő erőszakra, protestált, 3577 2, X | birtokukról kihajigálni.~A sérelmet vallott felek nosza 3578 2, X | törvényhatóságot orvoslatért a rajtuk elkövetett istentelen, 3579 2, X | is kapták, amiért jártak; a magasabb hatóságoktól kiadatott 3580 2, X | az alispánhoz, hogy amíg a kérdés mibenléte bővebben 3581 2, X | készen is volt az alispán a munkával. A Duna már akkor 3582 2, X | volt az alispán a munkával. A Duna már akkor szépen folyt 3583 2, X | Duna már akkor szépen folyt a félszigeten keresztül. Tessék 3584 2, X | ily sérelmesen megbántotta a birtok igaz jogait, megmenté 3585 2, X | egész vidéket örök időkre a szokott istencsapásától.~ 3586 2, X | előfordultak.~Az alispán a megye határozatát foganatosítá; 3587 2, X | hatalmaskodást követett el a nemesi szabadalmak ellenében; 3588 2, X | országos csapás elhárítása volt a merész tett indoka; Fenyéryt 3589 2, X | Fenyéryt is ugyanaz buzdítá.~A megtörtént tett sikere ott 3590 2, X | ott is teljesen igazolá a heroikus orvosi műtét helyességét; 3591 2, X | nagy egészségére. Azt ugyan a törvénykiszolgáltatás legfőbb 3592 2, X | nem engedheték el, hogy a közjog tályogaiba olyan 3593 2, X | audiendum verbum, mely állapot a közéletben veszélyes krízis 3594 3, I | I. A NYUGTALAN LÉLEK~– Kedves 3595 3, I | tovább. Én nem akarok azon a tájékon maradni, ahol diadalt 3596 3, I | büntetést kap az erény. Nekem ez a Fenyéry senkim és semmim, 3597 3, I | kellemes alakban, de azért a kérges külső alatt valóban 3598 3, I | kell lennie, ajkamig jön a keserűség. Nem, kedvesem, 3599 3, I | nem élhetek tovább azzal a gondolattal, hogy ez annyiban 3600 3, I | mindazzal nem törődöm semmit. A megmentett ezrek hálasóhajtása 3601 3, I | azt valaki felvigye. Az a valaki én leszek. Úgyis 3602 3, I | most ez lesz az. Én eljárom a minisztereket, agyonbeszélem 3603 3, I | minisztereket, agyonbeszélem a reterendáriusokat, kísértete 3604 3, I | bezárják előttem, bemegyek a kulcslyukon; úgyiscifra 3605 3, I | cifra asszony”-nak hívnak a parasztok. De meg nem nyugszom 3606 3, I | akik vele ismeretesek.~A szép Dobokyné nevetve kérdezé:~– 3607 3, I | vendég, akinek be van fogva a szekere.~Irén nem is iparkodott 3608 3, I | Irén nem is iparkodott a jeles delnőt marasztani, 3609 3, I | sőt maga segített neki a szükséges holmikat csomagokba 3610 3, I | megölelte, megcsókolta, midőn a kocsiig kikísérte, mely 3611 3, I | kocsiig kikísérte, mely a kapubejárat előtt állt felpakolva.~– 3612 3, I | erős szíve legyen; pedig a lélek csak saját magát 3613 3, I | monda hirtelen felszökve a hintóba. – Adieu!~A kocsi 3614 3, I | felszökve a hintóba. – Adieu!~A kocsi elrobogott; Leonora 3615 3, I | magában:~„Erős szíve van ennek a gyermeknek. Une tête d’enfant, 3616 3, I | et un coeur de lyon.” Ezt a mondást mindjárt fel is 3617 3, I | Mindig ilyennek ismeré ezt a lánykát. Szíve tele érzelemmel; 3618 3, I | elfeledve spártai jellemét, a leghevesebb könnyekre fakadjon, 3619 3, I | úton adott foglalkozást ez a gondolat Leonorának. Mire 3620 3, I | volt eszméjében dolgozva az a szilárd, belül szellemgyöngéd, 3621 3, I | támadni, melyeket Leonora mind a leggyönyörűbben megfejte, 3622 3, I | leveleit oda intézze, amíg a sors más megállapodási helyet 3623 3, I | az ajtót. És íme ki borul a nyakába? Senki sem más, 3624 3, I | ígéretéhez híven, kísértete lett a referendáriusoknak, ijedelme 3625 3, I | legkisebb befolyása volt a Fenyéry-perben.~Egy hónap 3626 3, I | hónap alatt úgy ismerte már a miniszterek, kamarások, 3627 3, I | elmondott vezércikkeivel.~A derék urak kénytelenek voltak 3628 3, I | mértékbeni adománya felett, s a hideg lelte őket, amikor 3629 3, I | lelte őket, amikor nevét a kihallgatásért folyamodók 3630 3, I | szappannal.~Hanem azért a per mégis elveszett.~Az 3631 3, I | per mégis elveszett.~Az a hit, hogy egy peres ügyben 3632 3, I | hit, hogy egy peres ügyben a bírákhoz szaladgálás, informálás 3633 3, I | informálás változtat valamit a dolgok folyamatán, valóságos 3634 3, I | babona, egyenlő szűk felfogás a jégeső-hárítóval, a zivatar 3635 3, I | felfogás a jégeső-hárítóval, a zivatar elleni harangozással 3636 3, I | elleni harangozással és a szimpatétikus gyógymódokkal.~ 3637 3, I | sem teszek le rólaszólt a védnő kis tündérkéjéhez, 3638 3, I | tündérkéjéhez, kinek az volt a dolga, hogy míg ő az illető 3639 3, I | bejuthatást, két oldalról segített a urak számára meleggé 3640 3, I | urak számára meleggé tenni a poklot.~– Én még most sem 3641 3, I | hogy ma ismét nyakába ölti a várost, mégpedig annak oly 3642 3, I | mennykövet imádkozom alá, melyek a felperest és másokat eszükre 3643 3, I | addig is adieu, kedvesem.~A védnő és a kis tündér megcsókolták 3644 3, I | adieu, kedvesem.~A védnő és a kis tündér megcsókolták 3645 3, I | felcipőivel végigcsattogott a folyosókon; Irén utánanézett 3646 3, I | keresve, hogy hol kisebb a sár.~Irén egész nap egyedül 3647 3, I | Irén egész nap egyedül volt a vendéglőben, semmi kedve 3648 3, I | szakadt egész késő estig; a zuhogó víz úgy tombolt az 3649 3, I | törve, s két ember úgy áll a két parton és nem tudja, 3650 3, I | egymáshoz. Az egyik férfi, a másik leány. Azután este 3651 3, I | este is lett, besötétedett; a lámpákat meggyújtogatták, 3652 3, I | Leonora mégsem jött haza.~A két hölgy szobái egymásba 3653 3, I | egyiket használták ebédlőnek, a másikat hálószobának.~Irén 3654 3, I | mindkettőjük számára, vizet forralt a teának; meleg szobára 3655 3, I | mégsem jött, csengetett a pincérnek, hogy hozza fel 3656 3, I | estebédet. Sokszor hallotta azt a jókedvű babonát, hogy ha 3657 3, I | az étel az asztalon van, a várt személy is ott leend.~ 3658 3, I | étel elhűlt, megfagyott, a teakatlanból kifőtt a víz, 3659 3, I | megfagyott, a teakatlanból kifőtt a víz, és Leonora mégsem jött 3660 3, I | amidőn egyszerre meghallja a nagy esőtocsogásban az ismerős 3661 3, I | csattogását.~Előre kifutott eléje a lépcsőkig.~Nem csalatkozott; 3662 3, I | barátnéját mentől előbb a meleg szobába vinni, vizes 3663 3, I | engedte szóhoz jönni, míg a kis teás asztalt oda nem 3664 3, I | teás asztalt oda nem vonta a kandalló mellé, ahonnan 3665 3, I | fel sem volt szabad kelni a kényelmes karszékből; lábai 3666 3, I | tányérján darabokra szelé a sültet, s csak azután foglalt 3667 3, I | mint fogyasztja Leonora a kettőjük számára rendelt 3668 3, I | térni e működésből –; tudom, a várakozás a legnehezebb 3669 3, I | működésből –; tudom, a várakozás a legnehezebb feladat, ez 3670 3, I | ez próbálja meg legjobban a filozóf lelket. Messze jártam, 3671 3, I | látja, hogy elmerültek a cipőim. Az mind gyerekség. 3672 3, I | gyerekség. Nem árt nekem. A kolera idején, mikor annyira 3673 3, I | annyira el voltam foglalva a betegekkel, sokan kérdezték, 3674 3, I | Most is azt mondom. Akinek a lelke úgy el van foglalva, 3675 3, I | foglalva, semmi hatása arra a test törékenységének. Egész 3676 3, I | teát, megmelegíté kezeit a kandallónál; a hideg csak 3677 3, I | megmelegíté kezeit a kandallónál; a hideg csak most látszott 3678 3, I | tökéletesen. Vagy talán nem a hideg volt az, hanem valami 3679 3, I | ember testét, lelkét, mint a nedves zivatar?~– Azt mondtam 3680 3, I | azon általános szellem, kit a felvilágosodás hamis bölcsei 3681 3, I | az Isten él. – Csak ezt a kis rövid történetet hallgassa 3682 3, I | lámpát, új szenet rakott a kandalló tüzére, s akkor 3683 3, I | egyre szakadt az eső, s a rézcsatornában zuhogó víz 3684 3, I | infernális párdalt bömbölt a kandalló kürtjében helyét 3685 3, I | eltart, míg el tud enyészni.~A két hölgy olyan félve bútt 3686 3, I | magát igazán bizton az éj és a képzelet rémei elől.~– Kedves 3687 3, I | egy ember életéből, melyet a napokban kellett egész iszonyatosságában 3688 3, I | önmagával eltelt ember ő. Ez a gőg nagy szerencsétlenség 3689 3, I | felvitte magához Bécsbe. A leány egy nyugalmazott huszártiszt 3690 3, I | huszártiszt gyermeke volt, kit a gróf azzal szédített el, 3691 3, I | el, hogy majd nőül veszi. A gróf sokáig rejtve tartá 3692 3, I | gróf sokáig rejtve tartá a leányt, ily nagy városban 3693 3, I | szállása ajtaján belépett, a leány helyett annak apját 3694 3, I | találta az elfogadóteremben. A vén katona addig szót sem 3695 3, I | akkor elővett egy pisztolyt a zsebéből és bemutatta magát, 3696 3, I | bemutatta magát, hogy ő annak a leánynak az atyja, akit 3697 3, I | leánynak az atyja, akit a gróf elszöktetett. Brenóczy 3698 3, I | Brenóczy István azt hitte, hogy a sértett apa párbajt akar 3699 3, I | És azután tudtára adta a grófnak, hogy ezúttal semmi 3700 3, I | magát, vagy elvenni azt a leányt nőül, akit elcsábított. 3701 3, I | nőül, akit elcsábított. A gróf szabadkozott, amint 3702 3, I | beleegyezni. Ekkor felnyitá az apa a mellékszoba ajtaját; ott 3703 3, I | egy halvány reszkető . A katona bemutatá előttük 3704 3, I | katona bemutatá előttük a grófot, megmondá neki, hogy 3705 3, I | megmondá neki, hogy ez a két tanú a menyasszony két 3706 3, I | neki, hogy ez a két tanú a menyasszony két testvére, 3707 3, I | menyasszony két testvére, a pap pedig nagybátyja, s 3708 3, I | ezáltal megfosztá őt attól a reménységtől is, hogy a 3709 3, I | a reménységtől is, hogy a tanúk előtt tiltakozzék 3710 3, I | elcsábított leánnyal, aláírni a házassági kötvényt, folyvást 3711 3, I | házassági kötvényt, folyvást a pisztoly végével homlokán. 3712 3, I | végével homlokán. Mikor a szertartásnak vége volt, 3713 3, I | szertartásnak vége volt, az örömapa, a násznagyok, az eskető pap 3714 3, I | ültek és elmentek haza. A menyasszonyhoz nem szóltak 3715 3, I | és egy ranggal magasabb a grófnál, s most ez ím szét 3716 3, I | téve, s ahelyett beültetve a családba egy névtelen köznemes 3717 3, I | már azelőtt kedvese volt.~A gróf rögtön elküldé új nejét 3718 3, I | szerény lakba száműzé, ahonnan a nőnek sohasem volt szabad 3719 3, I | sohasem volt szabad még csak a megyei székvárosba is kimenni.~ 3720 3, I | első hónapjaiban Cynthiát a szerencsétlen grófnő, ott 3721 3, I | még tán emlékezik ön arra a mélabús arcra, mely olykor 3722 3, I | mélabús arcra, mely olykor a tarnóci kastélyban is megjelent; 3723 3, I | még ezen időktől kezdődik.~A gyermek érzeni látszott 3724 3, I | volt, s dacosan kereste a rangján aluli társaságokat.~ 3725 3, I | úgy bánt Cynthia anyjával a maróti házban, mint egy 3726 3, I | mértékkel fizetett vissza neki a brenóci kastélyban.~Azt 3727 3, I | gyermek nem volt nálanál a földön; de én sokszor láttam 3728 3, I | anyjánál, ott olyan volt, mint a galamb, csupa szeretet, 3729 3, I | szeretet, csupa gyöngédség, ki a komoly, szenvedő hölgy minden 3730 3, I | feljogosítá. Keze által a Brenóczy család ismét új 3731 3, I | És amidőn így keresték a magasban Cynthia elképzelhetlen 3732 3, I | akkor egyszerre kisült, hogy a grófnő egy vagyontalan köznemes 3733 3, I | azt az elkeseredést, mely a brenóci grófok szívét ellepte, 3734 3, I | grófok szívét ellepte, midőn a botrány kitudódott. Hogy 3735 3, I | köznemes, egy tekintetes úr!~– A gyalázatos parasztvér! – 3736 3, I | gróf, kit kétségbeejtett az a gondolat, hogy az ő megbocsáthatlan 3737 3, I | egy köznemes leánnyal, ez a vér szerinti vonzalom az 3738 3, I | átmegy, s elkorcsosítja a Brenóczyak valódi ibolyaszínű 3739 3, I | ibolyaszínű nemes vérét.~A leány a legborzasztóbb szellemi 3740 3, I | ibolyaszínű nemes vérét.~A leány a legborzasztóbb szellemi 3741 3, I | lemondjon. Ön sajnos tudja a következményeket, hogy Cynthia 3742 3, I | testvérét.~Testvére, Illés, a grófnak első házasságából, 3743 3, I | hatvan lépésről lőtte meg a grófot tomporán, hogy az 3744 3, I | marad. Cynthia irtózott a találkozástól, s kedvese 3745 3, I | elől.~És azzal úgy eltűnt a szerencsétlen ifjú, hogy 3746 3, I | hat.) Egy ízben azonban a grófok egész véletlenül 3747 3, I | midőn ez egy levelet kapott a szerencsétlen ifjútól, ki 3748 3, I | szerencsétlen ifjútól, ki abban a régi gonosz uzsorását felszólítá, 3749 3, I | börtönében van letartóztatva. Ezt a levelet írta Strasbourgból.~ 3750 3, I | kedvet nem érzett magában a kívánt pénzt megküldeni 3751 3, I | neki, hanem azonfelül még a levelet is megmutatá a grófoknak, 3752 3, I | még a levelet is megmutatá a grófoknak, amiből azok megtudták, 3753 3, I | nem mond le szerelméről. A gróf még azon órában elutazott.~ 3754 3, I | Irén ajkain megfagyott a szó, keblében elállt a lélegzet.~– 3755 3, I | megfagyott a szó, keblében elállt a lélegzet.~– És amidőn Illés 3756 3, I | megkönnyült kebellel Irén, s a felakadt vér annál sebesebben 3757 3, I | nem volt, nem lehetett.~Ez a rejtély sokáig megoldatlan 3758 3, I | sokáig megoldatlan maradt a grófok előtt. Egy napon 3759 3, I | Egy napon azonban, midőn a farsangi vigalmak évszaka 3760 3, I | kiváltságai közé tartozik a szezont megnyitni, szokott 3761 3, I | meghívójegyével ismét megtisztelé a Brenóczy családot. István 3762 3, I | megütközéssel vevé észre, hogy a meghívó lapon csak az ő 3763 3, I | szokott azon nevezve lenni. A gróf azt hivé, hogy ez bizonyosan 3764 3, I | hivé, hogy ez bizonyosan a titkár hibájából történt 3765 3, I | titkár hibájából történt s a herceg szórakozottságból 3766 3, I | észre az etiketthiányt, hogy a grófnő is külön meg nincs 3767 3, I | külön meg nincs nevezve a családi meghívójegyen. E 3768 3, I | éreztetni akarta István gróf a herceggel, s az estélyen 3769 3, I | Cynthiát otthon hagyva.~A herceg azonban egy szóval 3770 3, I | sem kérdezé tőle, hogy hát a grófnét miért nem hozta 3771 3, I | alkalma azokat elmondani.~A második estélyre ismét megküldé 3772 3, I | ismét megküldé hívókáját a herceg István grófnak, s 3773 3, I | Regényekben rendesen csak a hármas szám a teljes, hanem 3774 3, I | rendesen csak a hármas szám a teljes, hanem az nagyon 3775 3, I | hasonló meglepetésekből a harmadikat is elvárja. Rögtön 3776 3, I | bármely tagját kifeledik a meghívásból.~A gróf beszéde 3777 3, I | kifeledik a meghívásból.~A gróf beszéde a herceggel 3778 3, I | meghívásból.~A gróf beszéde a herceggel egész késő estig 3779 3, I | mikor mindenki elcsendesült a háznál, akkor vevé gyertyáját, 3780 3, I | Az előteremben aludtak a grófnő szobaleányai, azoknak 3781 3, I | azoknak meghagyá, hogy amíg ő a grófnővel fog beszélni, 3782 3, I | öltözködjenek fel, s várjanak a társalkodónő szobájában, 3783 3, I | Azzal benyitott Cynthiához.~A grófnő nagyon keveset szokott 3784 3, I | Ébren van ön? – kérdezé a gróf, betéve maga mögött 3785 3, I | családomnak tartozom, s még a leheletet is megtorlom, 3786 3, I | szavakat mondá István gróf, a finom, mosolygó udvaronc, 3787 3, I | figyelmetlenség irántfolytatá a gróf –; most jövök *** hercegtől, 3788 3, I | jövök *** hercegtől, aki a következő történetet mondá 3789 3, I | szobában, ön mint fogoly a felső teremben. Mit őriztem 3790 3, I | mindenki aludtfolytatá a gróf –, megszökött a házból; 3791 3, I | folytatá a gróf –, megszökött a házból; nem tudom, hogyan, 3792 3, I | Brenócon éjszakai órában a kastély mostani urával találkozott; 3793 3, I | Kétséget, találgatást csak az a kérdés szenved, hogy mi 3794 3, I | áron. Azon ember, kivel ön a brenóci kastélyban találkozott, 3795 3, I | találkozott, mosolyogva mondja a történet elbeszélése után, 3796 3, I | anyám házát adtam el neki a kért összegért.~A gróf nehéz 3797 3, I | el neki a kért összegért.~A gróf nehéz lélegzetet vett.~– 3798 3, I | megpirítanom.~Azzal csengetett a gróf, a bejövő komornától 3799 3, I | Azzal csengetett a gróf, a bejövő komornától egy pohár 3800 3, I | csendesen beletöltötte a vízbe, mely abban rögtön 3801 3, I | zöld színt váltott, s amint a teáskanálkával felkavargatá, 3802 3, I | ment át, s ha abbahagyta a kavargatást, sűrű, nehéz 3803 3, I | nehéz seprűben ülepedett le a pohár fenekére.~A gróf sokáig 3804 3, I | ülepedett le a pohár fenekére.~A gróf sokáig nem szólt azután 3805 3, I | azután egy szót is, csak a pohárba kevert nedvet kavargatá.~– 3806 3, I | Illés ez órában utazik a külföldre, hogy soha többé 3807 3, I | Én sem várhatom meg itt a reggelt. El akarok menni 3808 3, I | senki, és elrejtem magamat a maróti remetelakban, amit 3809 3, I | közé. Kétségbe volt esve.~A gróf csendesen kevergeté 3810 3, I | gróf csendesen kevergeté a kanálkát a pohárban.~– Most 3811 3, I | csendesen kevergeté a kanálkát a pohárban.~– Most önre nézve 3812 3, I | talán?~– Nem tudomrebegé a szerencsétlen hölgy, kit 3813 3, I | Cynthia grófhölgy, egyike a legünnepeltebb nőknek az 3814 3, I | birodalomban, elveszti hírnevét, a világ becsülését, családja 3815 3, I | ön, hogy mit kell tennie?~A kínzott leány csak fejével 3816 3, I | kénytelen azt megmondaniszólt a gróf felemelkedve székéből, 3817 3, I | felemelkedve székéből, s a felkavargatott poharat odanyújtva 3818 3, I | ez? – kiálta eliszonyodva a leány.~– Mi volna? Méreg. 3819 3, I | Fogja ön.~– Atyám! – sikolta a hölgy, s a rettegés görcseivel 3820 3, I | Atyám! – sikolta a hölgy, s a rettegés görcseivel ragadta 3821 3, I | Tisztán akarom nevedet letenni a sírba. A halottaknak mindent 3822 3, I | nevedet letenni a sírba. A halottaknak mindent megbocsátanak, 3823 3, I | halottaknak mindent megbocsátanak, a halál mindent kiengesztel. 3824 3, I | párnái közé, minden tagján a hideg veríték futott alá, 3825 3, I | veríték futott alá, s nyögött a haláltól való félelmében, 3826 3, I | mely kínosabb, mint maga a halál.~– Nyomorult. Gyáva – 3827 3, I | Nyomorult. Gyávamonda a gróf, letéve az asztalra 3828 3, I | gróf, letéve az asztalra a poharat. – A pór vérében 3829 3, I | az asztalra a poharat. – A pór vérében van a gyávaság.~ 3830 3, I | poharat. – A pór vérében van a gyávaság.~E szavakra elfojtá 3831 3, I | előtt.~– Nem. Én nem félek a haláltólrebegé. – Kész 3832 3, I | hisz az elveszi eszemet.~A szegény leány félaléltan 3833 3, I | félaléltan rogyott le ágyáról, de a gróf felfogta őt, és visszafekteté 3834 3, I | az én kezem foga tartani a poharat, ha a tied remeg. 3835 3, I | foga tartani a poharat, ha a tied remeg. Mintha beteg 3836 3, I | beteg volnál, s én nyújtanám a megmentő gyógyszert. Ne 3837 3, I | leheletet. Óh, légy nyugodt.~A leány pedig a borzadály 3838 3, I | légy nyugodt.~A leány pedig a borzadály őrületétől sikolta 3839 3, I | jelenetnek, hogy miként a kínzott hölgy maga, felszökött 3840 3, I | leányát ez ember?~– Nem. Nem. A rettegés az őrültség erejét, 3841 3, I | hogy kész atyját követni a világ bármely ismeretlen 3842 3, I | nem akar, nem lehet neki.~A gróf gyűlölettel és megvetéssel 3843 3, I | taszítá el magától leányát, s a düh és utálat hangján kiálta 3844 3, I | kiálta :~– Ne érj hozzám!~A leány a földön vonaglott, 3845 3, I | Ne érj hozzám!~A leány a földön vonaglott, mint egy 3846 3, I | Brenóczy István még folyvást a méregpoháron tartá kezét, 3847 3, I | rettegett méregpohártól.~A gróf újra felkavargatá a 3848 3, I | A gróf újra felkavargatá a leülepedett salakot a kis 3849 3, I | felkavargatá a leülepedett salakot a kis arany kanálkával, míg 3850 3, I | majd megteszem én.~S azzal a méregkelyhet saját ajkához 3851 3, I | Irén csaknem leroskadt már a beszéd alatt. Leonora megszánta 3852 3, I | alatt. Leonora megszánta a szegény leánykát, helyet 3853 3, I | tovább mesélt neki, mint a dajka szokott mesélni altatott 3854 3, I | rejti magát védő kebelére a mesélt rémek elől, miktől 3855 3, I | Anyám az égben!~És abban a pillanatban kihullott Brenóczy 3856 3, I | Brenóczy István kezéből a pohár, s cserepekre törve 3857 3, I | cserepekre törve pattogott szét a padlaton; jobbja mereven 3858 3, I | egy szó nélkül végigzuhant a padozaton.~A sikoltásra 3859 3, I | végigzuhant a padozaton.~A sikoltásra és zörejre betörő 3860 3, I | cselédek két aléltat leltek a szobában. Cynthiát visszafekteték 3861 3, I | sietett atyja fekhelyéhez.~A büszke Brenóczy István grófot 3862 3, I | neki okozott.~Midőn Cynthia a büszke gróf szemében e soha 3863 3, I | bocsánata jeléül ölelje meg.~A gróf csak nyögve tekinte 3864 3, I | teljesítheté kívánatát. Az a jobb keze, mellyel a méregpoharat 3865 3, I | Az a jobb keze, mellyel a méregpoharat ajkához emelé, 3866 3, I | ajkához emelé, meg volt a széltől ütve, s örökké mozdulatlanul 3867 3, I | István egészen megváltozott. A dölyfös férfiúból csendes, 3868 3, I | csendes, alázatos ember lett; a sima, mosolygó világfi egy 3869 3, I | megnyomorodott tagokkal a város csendesebb helyein 3870 3, I | reggel már ott áll hintaja a templom előtt. Nem a báltermeket 3871 3, I | hintaja a templom előtt. Nem a báltermeket többé, most 3872 3, I | báltermeket többé, most a templomokat látogatja. Olyan 3873 3, I | Olyan későn jönnek erre a gondolatra az emberek, hogy 3874 3, I | nem hoz magával vissza: a templom. Meg kell törve, 3875 3, I | felét elveszteniük, míg erre a gondolatra jutnak.~Azután 3876 3, I | embereket látogatni. Felkeresik a betegeket, a nélkülözőket, 3877 3, I | Felkeresik a betegeket, a nélkülözőket, kikérdezik 3878 3, I | amott orvosságot szereznek a szűkölködők számára; gondoskodnak 3879 3, I | mindennap megújítják ezt a járást, s az öreg grófnak 3880 3, I | valami véletlen baj gátolja a kimehetésben, akkor Cynthiának 3881 3, I | utat. Most már nem félti őt a gróf: egész nap távol lehet, 3882 3, I | tudja, hogy helyen jára szegények, a nyomorultak 3883 3, I | helyen jár – a szegények, a nyomorultak között.~Ily 3884 3, I | egyik külvárosban. Én éppen a tizenkettedik nagy befolyású 3885 3, I | személytől jövék, ki által a tizenharmadikhoz kelle bejutnom, 3886 3, I | hogy attól megtudjam, vajon a tizennegyedik nem mozdíthatna-e 3887 3, I | barátnéja voltam, hanem a későbbi események mégis 3888 3, I | visszaélnem, miután éppen a brenóci uradalom oka minden 3889 3, I | levék, hogy egy szót sem tud a legközelebbi félév alatt 3890 3, I | el kell zárkózva lennie a világtól; a legcsekélyebb 3891 3, I | zárkózva lennie a világtól; a legcsekélyebb hír sem hatott 3892 3, I | találtam mondani: most már a brenóci urak teljesülve 3893 3, I | százados vágyaikat, hogy a birtokukba benyúló kis uradalom 3894 3, I | van ez ügyhöz valami köze a Brenóci családnak. Én vállat 3895 3, I | mindig azt hittem, hogy a grófoknak is van szívük, 3896 3, I | ahova én őt hívni akartam.~A megjegyzett kapu alatt várt 3897 3, I | kapu alatt várt rám már a grófnő; úgy látszott, hogy 3898 3, I | előbb sietett megjelenni a találkán, mint magam. Amint 3899 3, I | esernyő alá búttunk mind a ketten, s azzal vitt magával 3900 3, I | magával vízen, sáron keresztül a leggonoszabb külvárosi utcákon 3901 3, I | utcákon jobbra és balra. A vízre, sárra csak most kezdek 3902 3, I | sem adhat itt, csupán csak a nyertes felperes. Egy új 3903 3, I | támasztani, hogy ez ügyben a felperes nem Krénfy, a rövid 3904 3, I | ügyben a felperes nem Krénfy, a rövid ideig tartó zálog 3905 3, I | tartó zálog birtokosa, hanem a Maróth grófok, mint Brenóc 3906 3, I | Brenóc örökös urai, s így a foglalás őket illeti; az 3907 3, I | az ügyvéd azt mondá, hogy a kérdésnél csaknem bizonyos 3908 3, I | kérdésnél csaknem bizonyos a siker.~Akkor azután a Maróth 3909 3, I | bizonyos a siker.~Akkor azután a Maróth családnak szabadságában 3910 3, I | családnak szabadságában áll a neki ítélt Fenyéry-uradalom 3911 3, I | Fenyéry-uradalom helyett a hatalmaskodó fejváltságát, 3912 3, I | ügy, nem kételkedném; de a férfiak amennyivel gyöngébbek 3913 3, I | férfiak amennyivel gyöngébbek a szerelemben, annyival tartósabbak 3914 3, I | szerelemben, annyival tartósabbak a gyűlöletben. A férfi törhetetlen, 3915 3, I | tartósabbak a gyűlöletben. A férfi törhetetlen, ezt én 3916 3, I | hogy minden századbeli írók a legmakacsabb álarcossággal 3917 3, I | borzalmas történetet, mely a férfiak legbüszkébbikét 3918 3, I | férfiak legbüszkébbikét a legalázatosabb emberré tevé. 3919 3, I | akinek jobbja már elzsibbadt a halállali kézszorítás miatt.~ 3920 3, I | teljes jóváhagyását adta a tervhez.~Kénytelen voltam 3921 3, I | megölelni és megcsókolni a derék hölgyet.~– Önnek bűbájos 3922 3, I | egészfelelt ő vidoran, de a vidor arc kifejezését meghazudtolák 3923 3, I | kifejezését meghazudtolák azok a méla nagy szemek, amelyek 3924 3, I | amelyek úgy nem értenek a mosolygáshoz.~Kíváncsi voltam 3925 3, I | minő szóval vehette a grófot e hirteleni határozatra.~ 3926 3, I | menni.~És e szónál mind a két hölgy kénytelen volt 3927 3, I | elhallgatni, hogy megsirassa azt a szenvedő nőt, akinek egész 3928 3, I | áldozat.~Olyan lassan, mint a csendes sírás, hallgatott 3929 3, I | el odakinn is az eső és a zivatar; még egypár csepp, 3930 3, I | még egy sóhaj és elaludt a vihar mindenütt; kinn az 3931 3, I | mindenütt; kinn az utcán, s benn a szívekben. Vajon minő álmai 3932 3, II | II. A TALÁLKOZÁS~Krénfy urat, 3933 3, II | TALÁLKOZÁS~Krénfy urat, mint a száraz mennykő, érte az 3934 3, II | száraz mennykő, érte az a kellemetes újság, hogy Brenóczy 3935 3, II | István bele akar avatkozni a Fenyéry-pörbe, sőt a felperességet 3936 3, II | avatkozni a Fenyéry-pörbe, sőt a felperességet egészen magának 3937 3, II | kívánt csekélyebb elégtételt a természettől, mint hogy 3938 3, II | természettől, mint hogy a föld nyíljék meg, s nyelje 3939 3, II | nyíljék meg, s nyelje el a földet, vagy szakadjon le 3940 3, II | aki tengelyéből kiüsse ezt a csillagzatot, ahogy rossz 3941 3, II | kiknek nem hitelezett tovább a csizmadia, s kik azért nem 3942 3, II | emberiségnek fejére szakasztani a napot, holdat és egyéb nehéz 3943 3, II | megtudta Krénfy úr, hogy a kellemes mulatságot kik 3944 3, II | számára. Senki sem más, mint a tarnóci tündérke: ez a mindenütt 3945 3, II | mint a tarnóci tündérke: ez a mindenütt útban álló, leskelődő 3946 3, II | angyalkának szárnyaiból a tollakat!~Krénfy úr nem 3947 3, II | sem, amit különben is csak a drámaírók találtak fel; 3948 3, II | amiről beszéljenek mások. A furfangos, tekervényes utakat, 3949 3, II | egyik-másik ismerősét rávitte a kíváncsiság (a közforgalomban 3950 3, II | ismerősét rávitte a kíváncsiság (a közforgalomban részvétnek 3951 3, II | részvétnek nevezik), hogy a megbukott szívkirálynőt 3952 3, II | mutatá, mennyit szenved. A szenvedés azonban még szebbé 3953 3, II | hímzéstelen fehér ruhát, és ez a hanyagság, e rosszul rendezett 3954 3, II | tették őt: egy istennő volt a homéri énekek idejéből.~ 3955 3, II | De sírni sem. Aki látta, a szíve szakadt meg érte.~ 3956 3, II | patakká vált könnyei által. Az a fájás, ahol nem jön a könny; 3957 3, II | Az a fájás, ahol nem jön a könny; ahol nem szabad neki 3958 3, II | jőni!~– Egy asszonyság akar a grófnővel beszélni! – jött 3959 3, II | tudtad neki mondani, mint a többieknek, hogy nem vagyok 3960 3, II | akartam utasítaniszólt a cseléd –, de szavamba vágott, 3961 3, II | mondta: tudom, édesem, hogy a grófnő nincs itthon soha 3962 3, II | E névre rögtön felderül a delnő arca és sietve küldé 3963 3, II | cselédjét, hogy vezesse be a látogatónét.~Nem is várhatta 3964 3, II | Cynthia szobájába értek, s a grófnő elszedett tőle kalapot, 3965 3, II | megdöbbenté e bevezetés.~– A legrosszabbon kezdem, kedves 3966 3, II | okozzak, hogy kegyednek a legkellemetlenebb legyek; 3967 3, II | legyek; azért haragudjék rám a lehető legerősebben, mert 3968 3, II | fogok kegyednek, azok mind a legbántóbb, vérzőbb tárgyak 3969 3, II | reá.~– Kedves grófnő, azon a szomorú híren kell kezdenem, 3970 3, II | idén nagyon sokat kiadott a köznyomor felsegélésére; 3971 3, II | is. De ezt nem vezetjük a számadásokba. A jótékonyságra 3972 3, II | vezetjük a számadásokba. A jótékonyságra kiadott fillérek 3973 3, II | jönnek jegyzőkönyvbe, azokat a mulatságra szántakból kell 3974 3, II | ráncocska sem árulta el a gondot homlokán. Most azonban 3975 3, II | volt azt megvallani, mert a dolog csaknem végét érte. 3976 3, II | kérem.~Cynthia megszorítá a különös hölgy kezét, ígérete 3977 3, II | vannak haza nem jöhetni és a külföldön is eltitkolni 3978 3, II | könnyű mosollyal szorítá meg a hölgy kezét.~– A könnyelmű 3979 3, II | szorítá meg a hölgy kezét.~– A könnyelmű ifjúnak, bátran 3980 3, II | közé tartozott, kik eladják a holnapi túzokot a mai verébért. 3981 3, II | eladják a holnapi túzokot a mai verébért. Igen természetesnek 3982 3, II | kilenc emberen beleveszt, a tizediken mindegyik veszteségét 3983 3, II | tudósítja hollétéről és a pénzmennyiségről, amire 3984 3, II | személyekről, akikről beszélek. Ez a dolog igen egyszerű, legfeljebb 3985 3, II | térve. – Folytassa ön.~– Ez a balgyöngédség azonban nagy 3986 3, II | elítélteti és bezáratja. A szegény gyermek természetesen 3987 3, II | kezdett fel s alá járni a szobában.~– Folytassa, Leonora, 3988 3, II | által Krénfyre forgatva. A váltó értéke szólt 80 ezer 3989 3, II | vehetett fel ő; ekkora összeget a legnagyobb könnyelműséggel 3990 3, II | és hitelű bankár adná a nevét egy olyan váltóra, 3991 3, II | hogy ez lehetetlen: ebben a váltóban valami valószínűtlenség 3992 3, II | tudja, hogy mit tesz ez a szó.~– Én láttamsuttogá 3993 3, II | több mint valószínűtlen, az a váltóhamis.~– Istenem!~– 3994 3, II | elfogadó aláírása valódi; a forgató Vanhagené szinte 3995 3, II | Vanhagené szinte az, hanem a kibocsátóé, az a hamis.~– 3996 3, II | hanem a kibocsátóé, az a hamis.~– Istenem! Istenem! 3997 3, II | azt mondá, hogy nem érti a dolgot, pedig már akkor 3998 3, II | pedig már akkor értette. A tény tehát az: Tarnóczy 3999 3, II | nevét becsülve, beváltott; a váltó Krénfyhez került mint 4000 3, II | hitelezőjéhez, s midőn ez a váltót Buchheimernek bemutatá,


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6438

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2008. Content in this page is licensed under a Creative Commons License