Rész,  fezejet

1     2,  II |         türelmetlenül Krénfy úr.~– Csitt csak! Mást mondok. A brenóci
2     2,  V  | hátrafordulva. – Majd én viszem.~– Csitt! Alszik – monda a hölgy,
3     3,  III|        sokan sírva néznek utána.”~„Csitt, uraim, egy szót se erről”,
4     3,  VII|          ki akart ugrani belőle.~– Csitt, csendesen. Nem látta ön