Rész, fezejet
1 2, I | az úton elmaradt közülük.~Amint egy zilált karaván eltűnt,
2 2, I | száraz, öles férfi, ki amint megáll a tisztáson, ahol
3 2, I | Marina! – szól az öregember, amint onnan a hegyoldalról a világot
4 2, I | jámbor, hová térdelt le; amint a szentképet meglátták szemei,
5 2, I | Két lába csupa seb belül, amint az istrángon keresztül szokott
6 2, I | kieresztve hosszú ostorát, amint sebesen közeledének a térdeplő
7 2, I | tartogatja őket a sors.~Amint odalenn megállapodtak, fenn
8 2, I | karavánnal.~A nyomorult bujdosók, amint e díszes urakat meglátják,
9 2, I | kellett azt másodszor mondani. Amint a kérdés tétetett, a lányka
10 2, I | szidtam az egész cigány fajt, amint lábra tudtam állni, haragomban
11 2, I | az emberek után néztem: amint elhagytak bennünket, hogy
12 2, I | kérdé az anekdotás úr, amint a hegytetőn ismét összejöttek
13 2, I | felén látható a csiszolás, amint a hosszú tengelyek hozzáfenődnek,
14 2, I | segéllyel sietni kellett.~Amint fele útján lehettek a lejtőútnak,
15 2, I | hegyen-völgyön túljárt. Amint a jelenet érzékenyebb része
16 2, I | ügyben tanúnak előállani…~Amint az urak utolérték a Popák
17 2, I | felforgatták még a háztetőket is. Amint meg azt a nagy épületet
18 2, I | tekintetes uraim – szólt Popákné, amint a falu közepén jártak, egy
19 2, I | Éppen negyven esztendeje. Amint a katonaságból hazajöttem,
20 2, I | épület itten szeszgyár. Amint ez felépült, a fűrészmalmok,
21 2, I | kenyeret sütött belőle, s íme amint evett belőle gyermekeivel
22 2, I | nézni jöttek ide.~A delnő, amint odaért, rögtön megállíttatá
23 2, I | de a tapasztalt delnő, amint ránézett, amint üterét megtapintá,
24 2, I | tapasztalt delnő, amint ránézett, amint üterét megtapintá, tudta,
25 2, II | célszerűvé idomítani azt, amint rá nézve leghasznosabbnak
26 2, II | kérlelhetlen nagyságos úrnak.~Amint a zsellér behúzta az ajtót,
27 2, II | az, amennyinek mondják.~Amint a furmányos kilépett, jött
28 2, II | akkor többet tudott, mint ő. Amint Boros uram kihúzta a lábát,
29 2, II | kiesett a pipa a szájából, amint e levelet olvasá és bizony
30 2, III | inasok is árendába vannak, amint a legutolsó vendég után
31 2, III | kanalak is futnak hazafelé, amint az ebédet végezték, s otthon
32 2, III | nem engedték elaludni, s amint elszenderült, álmában legelső
33 2, III | volt Cynthia grófnét látni, amint azt a hírhedett, ölnyi hosszú
34 2, III | hogy: igenis, így megy.~Amint behúzta az ajtót maga után,
35 2, III | segítségével a zongorán dobolni, s amint reá nézett, úgy megzavarodott
36 2, III | úr arra volt készen, hogy amint ezen neveket kimondja, a
37 2, IV | és fényesen kivilágítva; amint Krénfy úr a hosszú sor ajtókon
38 2, IV | hajnali csillag lesz.~És amint hosszú szempilláit megrezzenté,
39 2, IV | végighaladni az ebédlőig.~Amint a két gróf elöl ment, szótlanul,
40 2, IV | szótlanul, változatlan arccal és amint abba az erkélyterembe beléptek,
41 2, IV | büszkeség tetőpontjára helyezé.~Amint így diadallal vezeti elegáns
42 2, IV | majd kékül, majd zöldül, amint Illés gróf észrevételei
43 2, IV | bizonyos Tarnóczy úrtól jön.~Amint ez a név ki volt mondva,
44 2, V | hogy mondogatták egymásnak, amint a kandallókban szították
45 2, V | volt borítva.~Azon percben, amint a földre ért, nagy rohanva
46 2, V | könnyű volt oda kerülni; amint az ebet elhallgattatá, csendesen
47 2, V | szívvel kelt fel onnan. Amint feltekinte, íme a nagy házi
48 2, V | kikísérte egész az útig, és amint kiértek az erdők közé, akkor
49 2, V | sűrű gyalogfenyők közé; amint ott egy beárnyalt odvas
50 2, V | idegen vagyon közé.~És azután amint magára maradt, amint bezárt
51 2, V | azután amint magára maradt, amint bezárt minden ajtót egyenként,
52 2, V | minden ajtót egyenként, amint a kastélybeli zaj, lárma,
53 2, V | minden percben éri arcát, amint háta mögött állva nézi,
54 2, V | visszadöbbenté; úgy tetszék neki, amint véletlenül belepillanta,
55 2, V | ajtó gyanánt befelé nyílt.~Amint Krénfy figyelmesen másolta
56 2, V | kulcsár feleségével, és amint azok elbúcsúztak, odajött
57 2, VI | minden akként teljesedett be. Amint ő meghalt, egyik idézőlevél
58 2, VI | legjámborabb jellem a többi között, amint megpillantják egymást, rögtön
59 2, VI | milyen színűek szemeik.~Amint Fenyéry letette a villát,
60 2, VI | hogy lefeküdjék. Ott pedig, amint letette a fejét, úgy elaludt.
61 2, VIII | főkötő alá simulni, hanem amint a szélnek tetszik, majd
62 2, VIII | felnyittatni? – kérdezé Fenyéry, amint egy előszobába értek.~–
63 2, VIII | asszony a letett vaslapátot, s amint Krénfy úr ott bámult a nyitott
64 2, IX | hogy mi baja lehet. Hanem amint a szép Dobokyné felállt,
65 2, IX | angolkertben találta őt.~A lányka, amint őt megpillantá, hirtelen
66 3, I | kedvesét látogatni ment, amint titkos szállása ajtaján
67 3, I | elcsábított. A gróf szabadkozott, amint lehetett, de utoljára is
68 3, I | rögtön zöld színt váltott, s amint a teáskanálkával felkavargatá,
69 3, I | érvágás után.~Legelső szava, amint felébredt, leánya utáni
70 3, I | a találkán, mint magam. Amint meglátott, rögtön elém jött.
71 3, II | bayonne-i vasút egyik állomásán, amint két szemközt jövő vonat
72 3, III | titkolódzva vonultak félre, s amint őt meglátják, abbahagyják
73 3, III | kedves kis menyasszonyunkat, amint illik, Málcsi és Luiz kedves
74 3, IV | már maradni társai között; amint éjfél felé közeledik az
75 3, IV | kilépve neje hálószobájából, amint az előtermet elhagyá, csendes
76 3, IV | oly csendes volt minden.~Amint Fenyéry a hátulsó házajtót
77 3, IV | rosszat álmodtam felőled. Amint elaludtam, egyszerre úgy
78 3, IV | akkor lépnél ki szobámból, s amint hallgatóztam, úgy hallám,
79 3, IV | oly elevenen hallottam, amint két pisztoly sárkányát felhúzták.
80 3, V | ott nem volna mellette.~Amint Krénfy úr megtudta a gróf
81 3, V | hírnököt.~Az ispán volt az. Amint belépett, egyszerre elkezdte
82 3, V | grófnak, hogy a nagyságos úr, amint hazaérkezett, rögtön görcsöket
83 3, V | hirtelen felszakítá azt is; s amint a kínlódó beteg ajkai átvették
84 3, VI | vezette oda nejét Cynthiához.~Amint Irén odalépett hozzá, amint
85 3, VI | Amint Irén odalépett hozzá, amint megfogta a hölgy kezét,
86 3, VI | amit nem lehet felnyitni. Amint ön átadja őt a hatóságnak,
87 3, VII | Nem vette észre, hogy amint rám nézett, egyszerre a
88 3, VIII | mozdult helyéből, hanem amint Róbertet e végzetes küszöbhöz
89 3, VIII | találkozunk! – mondta Illés gróf, amint meglátta Tarnóczyt, kordialiter
90 3, VIII | márvány.~Irén megdöbbent, amint reá tekinte.~– Cynthia!
91 3, IX | szinte megdermed a hidegtől.~Amint azután a legelső szürkülettel
92 3, IX | a betevő falat kenyeret.~Amint az alispán megmondá, levetkőztetve,
93 3, IX | veszett el egy egész kenyér, amint a folyosóra ki volt téve,
94 3, X | félve takarta el szemeit, amint a villámok cikázva vonaglottak
95 3, X | ereszté le felemelt dorongját, amint látá, hogy csak egy gyermekkel
96 3, X | félelmesen vonított az udvaron, amint elhaladtak előtte.~– Tán
97 3, X | tréfálkozék a kocsis, amint elhaladtak a kapu előtt. –
98 3, XI | gyanítja, hogy kit visz.~Amint a tarnóci erdőbe értek,
99 3, XI | Reszketett minden tagja, amint nyugalmat akart mutatni.~–
100 3, XII | első pillanatban, hanem amint Krénfy rátekintett kétségbeeséstől
101 3, XII | többé vád alatt.~A hölgy, amint nevét hallotta említtetni,
102 3, XIV | Az ő szavára felrezzen, s amint legelső pillanata az asztalon
103 3, XV | Dobokynénak, aki rögtön, amint e szavakat megpillantá,
104 3, XV | a mendemondákhoz; hanem, amint a beszédes asszonyság eltávozott,
105 3, XV | mosolyodjék ez ötletre. Azonban, amint az alispán eltávozott, rögtön
106 3, XVIII| jónak, hol rossznak mondja, amint távolabb vagy közelebb esnek;
107 3, XVIII| magára elősoroltatni. S amint Leonora elvégezte azokat,
|