Rész,  fezejet

 1     1        |            szeretet volt, mint más emberek nyájasságában, kiknek vitatkozásait
 2     1        |       féljen? Tettek volna ezek az emberek még valamit egyebet is,
 3     2,  I    |          érzéketlenek természet és emberek bajai iránt.~Egyik hegy
 4     2,  I    |       elvégződnek, ottan laknak jó emberek, azok majd pártodat fogják.~
 5     2,  I    |            ha kérdeznek emberséges emberek, azoknak okosan felelj.
 6     2,  I    |        hogy apád, anyád becsületes emberek voltak; mondd, hogy volt
 7     2,  I    |           magadat hagytak itten jó emberek oltalmára, jó Isten gondviselésére.
 8     2,  I    |         előtt kell térdepelni, nem emberek előtt. Honnan jöttök, hová
 9     2,  I    |      komolyan vette a dolgot.~– Jó emberek – monda két kezével védve
10     2,  I    |           oly soká?~– Azok után az emberek után néztem: amint elhagytak
11     2,  I    |    törvényszék elé kerül.~A jámbor emberek nem tudták, hogy az égből
12     2,  I    |         ült a börtönben.~– Csendes emberek laktak itt ezelőtt, tekintetes
13     2,  I    | legtehetősebb helységek egyike; az emberek szorgalmasak, gyarapodók
14     2,  I    |           kérésére. Tennék csak az emberek azt, amit én mondok; majd
15     2,  I    |       Birkák, bornyúk, szamarak az emberek, igavonó barmok, akik azt
16     2,  I    |          szekeret. A boldoggá tett emberek futottak a nyalábra fogott
17     2,  II   |           Krímiában nem akarnak az emberek eléggé gyorsan halni, akkor
18     2,  II   |         van.~Boros uram pedig azon emberek közé tartozik, akik ha valami
19     2,  II   |           akárki fiáé, s a szegény emberek között kiosszák.~– Piaci
20     2,  II   |           a vármegye urai hatalmas emberek. Gondoljon ki maga valamit.~–
21     2,  II   |         vágnák az úrnak. Nem olyan emberek azok. Mikor velük találkoztam,
22     2,  II   |           küldözze szét expresszus emberek által, s a rendelkezők parancsára
23     2,  III  |          képvisel, szétnéznének az emberek a levegőbe és nem találnák
24     2,  III  |           férfiak, mind rendkívüli emberek, akiknek arcképeit kőbe,
25     2,  III  |     lételük megszokott volt már az emberek előtt, s jóságukban éppen
26     2,  III  |           hallgatsz, azt hiszik az emberek: tudatlan vagy; ha beszélsz,
27     2,  III  |       szivarozom.~Csupa rendkívüli emberek. Senki sem tudja, mikor
28     2,  IV   |   felitatja. Csupa merő rendkívüli emberek! Mennyire különbözik evésük
29     2,  IV   |       pasziánszjátszó volt. A nagy emberek mind igen szenvedélyes pasziánszjátszók.~
30     2,  IV   |          egymástól többet mint élő emberek.~Cynthia ajkain az iszonyat
31     2,  V    |           ablakaira.~Milyen boldog emberek lakhatnak azokon belül!~
32     2,  V    |          tettem e lépéssel.~Vannak emberek, kiket hasonló bizalmas
33     2,  V    |     csavargóra mer bízni, amelytől emberek élete, halála függ. Milyen
34     2,  V    |            mint ahogy a közönséges emberek szoktak, s inasa után csengetve
35     2,  V    |        Akik már meghaltak, azok jó emberek.~Cynthia semmi túlságos
36     2,  VI   |       mellényeket szabni a szegény emberek számára, egész vég vásznakból
37     2,  VI   |    varrjanak fel, ingeknek rongyos emberek számára. A küldöttség elnöke,
38     2,  VII  |           akkor nem volt sehol. Az emberek csak úgy vesztek el maguktól.~… –
39     2,  VII  |           mily unalmas, rendkívüli emberek ezek a mi uraink! – sóhajta
40     2,  VII  |       akkor rejteni magát, mert az emberek egyenként mind kezet akartak
41     2,  VII  |           Tompa s egyéb érdektelen emberek munkáival töltik meg ezek
42     2,  VII  |      kifáradt ökrökkel befogva. Az emberek nyugtalanul látszottak az
43     2,  VII  |        Igen tetszett neki, hogy az emberek arcai úgy meghosszabbodtak
44     2,  VII  |       ajtaja előtt haljanak meg az emberek éhen ezerszámra?~Krénfy,
45     2,  VII  |       csavargó. – Hallottátok ezt, emberek? Hát van itt miért isteneskedni
46     2,  VIII |         fazekakban történt kár, az emberek bátorságos helyekre húzván
47     2,  IX   | kiszabadított ezer szenvedőt egyes emberek ördögi kénye alól, nem borostyánt
48     2,  IX   |          neki, de én megszoktam az emberek arcaiból olvasni, különösen
49     3,  I    |    szétbontani, most is úrkodik az emberek sorsa felett és tanúbizonyságait
50     3,  I    |         Mire vár még? – mondták az emberek egymás között. – Minő szerencse
51     3,  I    |        fognak róla; máris érzem az emberek gúnyos hidegségét, mellyel
52     3,  I    |       minden nyomon találkozom; az emberek, kik máskor mosolyogva siettek
53     3,  I    |           minden zajtól elvonulva, emberek társaságától távol, és azután
54     3,  I    |            rá erre a gondolatra az emberek, hogy az egyetlen úri szállás,
55     3,  III  |        érző, szerető, gyönge szívű emberek, hogy midőn a kesergő leányka
56     3,  V    |     egyébnek bohóságnál, amivel az emberek önmagukat csalják, egy rendbe
57     3,  VI   |  mutogattak homlokára, ajkaira. Az emberek oly kíváncsiak.~Cynthiának
58     3,  VI   |    lassanként vette észre, hogy az emberek mind oly csodálatosan néznek
59     3,  VI   |       jönnek-mennek hivatalos arcú emberek, akik éppen nem is üdvözlik
60     3,  VIII |           nagyon fogékony idegzetű emberek, erre bizton számíthatott.
61     3,  VIII |         akarná őt testével takarni emberek szemei elől.~– Róbert! –
62     3,  IX   |             azok mind derék munkás emberek voltak: gyárnokok, hajósok,
63     3,  IX   |      Érkeletynek:~– Szegény jámbor emberek. Milyen soványan, milyen
64     3,  IX   |        nélkül, gombok nélkül.~A jó emberek nem értették a magyarul
65     3,  IX   |           a telepítők fogtak. A jó emberek egészen elhitték, hogy ők
66     3,  IX   |           hogy szinte hasította az emberek arcát, a legerősebb fák
67     3,  XIII |           kihirdetés csak közrendű emberek számára létez, urakat föl
68     3,  XIII |  mindenünnen ismerős és ismeretlen emberek jöttek elő, hogy őt kimentsék,
69     3,  XIV  |            mi tartaná össze még az emberek társadalmi hitét; mi gátolná
70     3,  XV   |        borzasztó gondolat, amit az emberek olyan könnyeden mondanak
71     3,  XV   |           templomban, tisztes öreg emberek mellett, de már nem mer
72     3,  XV   |       szavaiból ki ne vehessék; az emberek tudják, megismerték, beszélnek
73     3,  XV   |      paradoxont…~És látják őket az emberek fokról fokra hanyatlani,
74     3,  XVI  |     végiggördült arcán. Közönséges emberek úgy híják azt, hogy „könny”.~
75     3,  XVII |     végiggördült arcán. Közönséges emberek úgy híják azt, hogy „könny”.~
76     3,  XVIII|           tanúskodik, még maguk az emberek is, akiknél pedig ugyan
77     3,  XVIII|           egyetlenegy szó, amit az emberek titkon, susogva szoktak