Rész,  fezejet

 1     1        |         fiatalságunk évei!~Csak még egyszer gyermekek lehetnénk! Pedig
 2     2,  I    |          Most pedig csókolj meg még egyszer.~A gyermek lehajolt szépapjához,
 3     2,  I    |            tele volt anekdotákkal.) Egyszer szolgabíró koromban a járásomban
 4     2,  I    |            azonban a száz forint, s egyszer csak megy az öreg cigány
 5     2,  I    |       tetszett ez a tréfa, hogy még egyszer hozzáfogott az elmondásához,
 6     2,  I    |         rövid úton bánó férfi volt, egyszer a tanúbizonyságnak behívott
 7     2,  I    |            ki közöttünk, mint a hó. Egyszer csak hallottuk azután, hogy
 8     2,  I    |         csak minden sátoros ünnepen egyszer.~Éppen akkor unta meg a
 9     2,  I    |        járatni az urak hintóit, még egyszer, harmadszor is melegen,
10     2,  II   |             hogy ne koptassa el. Ha egyszer eltörött fele.~– Hát az
11     2,  II   |          már együtt, az ifjabb gróf egyszer ki is hívta párviadalra
12     2,  II   |          érzi.”~Krénfy úr pedig még egyszer átolvasá e leveleket, mielőtt
13     2,  III  |      Mahomed megy a hegyhez? Ha már egyszer eljöttek, akkor minden meg
14     2,  III  |        darabig utánaeredt, hogy még egyszer a nyakába kösse legmélyebb
15     2,  III  |      sohasem iszik, s napjában csak egyszer szokott enni. Ezt már mind
16     2,  IV   |            bolond vagy, hagynak még egyszer akkorára nőni.~Krénfy úr
17     2,  IV   |         jelenet támadt elő; Cynthia egyszer majd meggyújtotta a házat
18     2,  IV   |     vendégeit szőnyeges termein át, egyszer csak előtte terem Miska
19     2,  IV   |           már fenyegetett bennünket egyszer ezzel a szóval.~– Azt újra
20     2,  IV   |                Az meg fog történni. Egyszer már találkoztam vele, akkor
21     2,  IV   |            őt a sors velem. Most az egyszer találkozni fogok vele. Igen,
22     2,  V    |         mind azon faluhoz tartozik.~Egyszer az útfélen egy olyan házikót
23     2,  V    |             egy percre meg nem áll.~Egyszer mégis abbahagyja a járkálást,
24     2,  V    |           ifjasszonyt – dörmögé még egyszer, közelebb lépve Cynthiához,
25     2,  V    |          nehéz az a gyerek? – szólt egyszer a csavargó, hátrafordulva. –
26     2,  V    |  szabadulhat; Illés ez emberrel már egyszer vívott párbajt, s akkor
27     2,  V    |        anyám, édesanyám.~Azután még egyszer megcsókolá a sírkövet, és
28     2,  VI   |     elbeszélé a történteket, amiket egyszer meghallani is, úgy hiszem,
29     2,  VI   |          szigorúan követeli adóját. Egyszer huzamosabban kellett valamin
30     2,  VI   |        eszmék jelentek meg agyában, egyszer csak kiesett a toll a kezéből,
31     2,  VII  |      panaszlónak: ezt már hallottam egyszer – ez nem énrám tartozik –
32     2,  VII  |          fiatalembert, akit, ha még egyszer idejönne, szeretne kicsukni
33     2,  IX   |           megismerik a fején, hanem egyszer éjjel kelt fel az ágyból. „
34     2,  IX   |              Ha pedig kieresztenek (egyszer csak rám unnak), akkor majd
35     3,  I    |       személy is ott leend.~Most az egyszer különös kivételképpen ez
36     3,  I    |         annyit?~– Azt majd elmondom egyszer. Istent kísérteni jártam,
37     3,  I    |       valaha. Ön hallotta talán már egyszer azon katasztrófot életében,
38     3,  I    |   ismeretlenül maradni: hanem azért egyszer mégis, midőn éppen kedvesét
39     3,  II   |           mielőtt lepecsételné, még egyszer elolvasá azt.~Óh, milyen
40     3,  II   |         szabad gondolnia többé, még egyszer megnézte bíráló és mégis
41     3,  III  |          delnők táncot járnak, s ha egyszer valamelyik hölgy könyörületből
42     3,  IV   |           csendesen.~Az ajtóban még egyszer megállt Fenyéry, s gyöngéden
43     3,  IV   |         félniük.~A párbaj bírái még egyszer tárgyalás alá vették az
44     3,  IV   |            Minden rendben van.”~Még egyszer megkérdezik azután mindegyik
45     3,  VI   |            Kallósfalván találkozánk egyszer.~Cynthia bámulva kérdezé,
46     3,  VI   |             hátha az a személy majd egyszer megszökik, s helyette Fenyéryt
47     3,  VI   |           én nem lövök; megfogadtam egyszer, hogy pisztolyt nem veszek
48     3,  VII  |           éppen az udvarra, ott még egyszer megállíttatá szekerét Krénfy.~–
49     3,  VIII |        RÓBERT~Illés gróf másnap még egyszer elment Fenyéryhez. Most
50     3,  VIII |       szépen sütött, erdő, mező még egyszer álmodozni kezdett a múló
51     3,  VIII | mindnyájunknak parancsol. Tehát még egyszer bocsánat velünk, áldás önökkel.~
52     3,  IX   |             az alagcsöveket is; sőt egyszer országutat próbáltak e völgyön
53     3,  IX   |      kezdett, a telepítő kilovagolt egyszer a határba s látta, hogy
54     3,  IX   |        szoba többi része sötét.~Még egyszer elolvasta azt a rejtélyes
55     3,  IX   |            a rejtélyes levelet, még egyszer végigtanulmányozza annak
56     3,  IX   |           én önnek azon esetben, ha egyszer véletlenül el találnám hagyni
57     3,  X    |            tapogatózott a sötétben.~Egyszer kicsúszott a halott, s fejével
58     3,  XI   |              mikor ezen jövünk, bár egyszer az ő nyaka törnék.~Krénfy
59     3,  XI   |          megátalkodott ember, akire egyszer megharagudott, annak nem
60     3,  XI   |             én vittem volna az urat egyszer.~Krénfy megrezzent. Majd
61     3,  XIII |          hagyta el erős keblét.~Még egyszer gyöngéden szólt menyasszonyához,
62     3,  XIV  |          azután a jó táblabírák, ha egyszer a vasúton ül.~Lenczné sokat
63     3,  XIV  |  vallomásaikat; megkérdik tőlük még egyszer; ha hitük szerint és igazán
64     3,  XIV  |        tőlem: miért állasz itt? Már egyszer hallottam ezt a kérdést;
65     3,  XIV  |           terembe.~– Ha e nőnek még egyszer meg kell jelennie e helyen,
66     3,  XVI  |           kétkedő segéde, „csakhogy egyszer megszabadulhatott. Együgyűség
67     3,  XVI  |             Mint fájt neki az, hogy egyszer életében vetkőzte le cinikus
68     3,  XVI  |            cinikus embergyűlöletét, egyszer akarta megmutatni szíve
69     3,  XVII |           kétkedő segéde, „csakhogy egyszer megszabadulhatott. Együgyűség
70     3,  XVII |             Mint fájt neki az, hogy egyszer életében vetkőzte le cinikus
71     3,  XVII |            cinikus embergyűlöletét, egyszer akarta megmutatni szíve
72     3,  XVIII|           soha sincs vége.~De mikor egyszer mégis vége van… Mikor apák,
73     3,  XVIII|       befestették. Ahol a tetőzetet egyszer megbontá a vihar, úgy maradt
74     3,  XVIII|        rendelik ezt így vagy amúgy.~Egyszer még Lippay is szaporítá
75     3,  XVIII|    gondolkozni utána!…~A sok között egyszer az is hallik, hogy Maróth