Rész,  fezejet

 1     1       |      tudományok, erények utain?~A jó öreg táblabírák.~És végre kik
 2     2,  I   |             visznek magukkal egy-egy öreg embert, ki nem bírta már
 3     2,  I   |       félretaszította lábai elől, az öreg pedig egyre dünnyögte magában: „
 4     2,  I   |            agg felé.~A gyermek és az öreg ekkor ijedtek fel a zajra,
 5     2,  I   |            hallgatta okosan, amit az öreg beszélt.~– Azután, ha kérdeznek
 6     2,  I   |             a szépapjának jutott, az öreg nem fogyasztotta azt el,
 7     2,  I   |        kenyérkét. Visszadugta azt az öreg táskájába, csendesen, hogy
 8     2,  I   |       mellette jobbfelől egy sápadt, öreg férfi, beesett orcával,
 9     2,  I   |        feljövetelnél az a meggörbült öreg úr látszik beszélni valamiről;
10     2,  I   |      kenyérért!”~Legtöbben a tisztes öreg urat fogták körül; úgy látszik,
11     2,  I   |           jelenet tragikumából. A jó öreg úrnak hárpia felesége volt
12     2,  I   |   tökéletesen felforduljon.~Azért az öreg táblabíró nagyon komolyan
13     2,  I   |            elébb elsietők után.~A jó öreg úr egészen el volt fulladva
14     2,  I   |            pár fiatal csemetéhez?~Az öreg úr kitérő mondással válaszolt.~–
15     2,  I   |               adott száz forintot az öreg cigánynak, s az elhallgatott
16     2,  I   |               s egyszer csak megy az öreg cigány az úrfihoz: „Mikor
17     2,  I   |             nem váltak meg tőlük.~Az öreg úr vállára veregetett az
18     2,  I   |              követték.~Ott feküdt az öreg férfi a hallgató bokrok
19     2,  I   |             úr hogy etet egy rongyos öreg tótot! Nem veszem rossz
20     2,  I   |            őket.~A hajdúk ezalatt az öreg lábait dörzsölték vizes
21     2,  I   |     részvéttel biztatá: „Ne félj, jó öreg, meg fogsz szabadulni.”~
22     2,  I   |           siessünk Kallósfalvára.~Az öreg szlávot felemelte a két
23     2,  I   |             emlékezni.~– Nem kend az öreg Sztropkó Mihály, aki minden
24     2,  I   |             jószágunkra kaszálni?~Az öreg csak fejével intette az
25     2,  I   |       hetvenéves.~Úgy van. A szegény öreg didergett az esteli hűs
26     2,  I   |         nyílását.~– Húzz belőle jót, öreg; ez is olyan vén legény
27     2,  I   |        tehénkéjüket, ne verje meg az öreg Popákot, inkább őket; engedje
28     2,  I   |          ember, hogy ha ő akarja, az öreg Popák nem kap botot, a haszonbérlő
29     2,  I   |            hanem még ő téríti meg az öreg elveszett teheneit. Most
30     2,  I   |              kötelet, s odanyomta az öreg Popák kezébe, akkor kezdtek
31     2,  I   |           pótolva a hang hiányát. Az öreg pór fejcsóválva dörmögé
32     2,  I   |     tekintetes uraim – szólt bele az öreg Popák –, ne hallgassanak
33     2,  I   |    szorongással az alispán.~A jámbor öreg szégyenlette megmondani,
34     2,  I   |              földesura e falunak?~Az öreg nagy jámborul felsóhajtott.~–
35     2,  I   |             is régen történt; sőt az öreg Sztropkó Mihály, aki nálamnál
36     2,  I   |         szólalt:~– Fenn van-e már az öreg Ancsa asszony?~– Fenn van
37     2,  I   |           hallgass! – szólalt meg az öreg Popák valahonnan a sutból. –
38     2,  I   |              alak.~Egy összegörnyedt öreg ember, kinek termetén csak
39     2,  II  |              kápráztató gyorsasággal öreg pénzt, aprópénzt annyiféle
40     2,  II  |          hínak ifjú úrnak.~– No hát, öreg uram. Ez a tízes lyukas.~
41     2,  II  |            piszkoltak meg, amiért az öreg Popákot megverettem szerződés
42     2,  III |             már a kezében volt. – Az öreg gróf éppen nem reggeliz;
43     2,  V   | elérzékenyült hangon.~– Elfáradt, jó öreg, ugye? – viszonza a delnő,
44     2,  V   |          odahívta egészen magához az öreg bujdosót, s bár a komondor
45     2,  V   |            vegye ön ezt jutalmul, jó öreg – szólt Cynthia, lecsatolva,
46     2,  V   |         követi s bevárta.~– Mi kell, öreg?~– Bocsásson meg, kisasszony.
47     2,  VI  |              és nem törődni vele. Az öreg Tarnóczy a leghiggadtabb
48     2,  VI  |         segíteni nem lehet.~Mikor az öreg úr érezte közelgő halálát,
49     2,  VI  |          házi gazdaságot, éspedig az öreg úr teljes elégültségére.~
50     2,  VI  |              haljon meg.”~Ez volt az öreg Mihály úr szava.~És minden
51     2,  VI  |          jegyzőkönyvét.~Lippay és az öreg főjegyző azalatt Dobokynéval
52     2,  VII |            beszédbe eredhessen. – Az öreg úr már rekedtté beszélte
53     2,  VII |           gonosz biztatásai után.~Az öreg Popák jött a többi falvak
54     2,  VIII|          úrnak a lábán találta el az öreg hüvelykujját.~– Zárjátok
55     3,  I   |        megújítják ezt a járást, s az öreg grófnak nem hogy ártana
56     3,  III |              jó partinak nevezik.~Az öreg ügyvédek ugyan, kiknek itt
57     3,  III |        esperes, utána az alispán, az öreg főjegyző és Fenyéry.~Ez
58     3,  III |              húgomasszony – szólt az öreg főjegyző Dobokynéhoz –,
59     3,  V   |     szüntelen atyja mellett volt. Az öreg gróf nem is volt már ember
60     3,  IX  |              volt, monda a nála levő öreg Érkeletynek:~– Szegény jámbor
61     3,  IX  |     telepítők Lippay szobájából, egy öreg kvakker hátramaradt, s kurta
62     3,  IX  |            szívesen visszaszorítá az öreg belga kezét, s azt mondá
63     3,  IX  |         esztendő múlva a pipaszárat, öreg bürgözdi, s a keserű végét
64     3,  IX  |           megmaradjon. Ilyen volt az öreg Popák meg a falu hajdani
65     3,  IX  |              fog átalakulni.~Csak az öreg Popák meg a volt bíró és
66     3,  IX  |              bíró és a száz évet élt öreg földész álltak meg e munkák
67     3,  IX  |              jövök a szépapámtól, az öreg Sztropkó Mihálytól, az küldött
68     3,  IX  |       csavargót találta elcsípni. Az öreg dühösen védte magát, de
69     3,  XV  |          megül a templomban, tisztes öreg emberek mellett, de már
70     3,  XV  |              odakinn, valami nyájas, öreg asszonyság, ki ott látva