Rész,  fezejet

 1     2,  I   |             hurcoltatja magát napokig, míg a kínzott lerogyik alatta,
 2     2,  I   |            legjobb módú falvak egyike, míg a földesuraság haszonbérlője
 3     2,  I   |              maradt, kezeit összetéve; míg a gyermek elmondá az üdvözletet
 4     2,  I   |           embert, s addig rimánkodnak, míg megenged nekik. De hogy
 5     2,  I   |            termékeinket, remélve, hogy míg azokban tart, addig az uraságtól
 6     2,  I   |               fog adni egy szem búzát, míg mind háttal nem állunk az
 7     2,  I   |             fogott holmikkal házaikba, míg az érdemes hölgy egyenként
 8     2,  II  |              Várj odalenn az udvarban, míg lemegyek. Ha igaznak találom,
 9     2,  II  |                 mintegy előkészületül, míg Krénfy úr nagy kénytelen-kelletlen
10     2,  II  |               úr, eldugva görbe kését, míg Krénfy, sajnálva bársonyszékeire
11     2,  III |            remekművet hajítanak tűzbe, míg egyet kiadni bátorságuk
12     2,  III |              elkövetett előzékenysége; míg végre a harmadik hintóból
13     2,  III |       cselédjei három üres hintó elé – míg vendégei azalatt régen lefeküdtek,
14     2,  III |        földabrosz.~Illés gróf azalatt, míg Krénfy úr felöltözött, minden
15     2,  III |             oda neki addig a sipkáját, míg újra meg nem ígérteté, hogy
16     2,  IV  |               minőké az édes epedések; míg Cynthia szemei a legnagyobb
17     2,  IV  |             éjfél utánig, s megvártam, míg az esti csillagból újra
18     2,  IV  |            múlva megint a földön volt; míg az úrnőjét kísérő komorna
19     2,  IV  |              ábrándosan lepittyesztve, míg István gróf arcát kendőjébe
20     2,  IV  |              emberének, Zornyrszkynak, míg végre ennek a leányát, a
21     2,  IV  |              hogy valamit válaszoljon, míg el nem indultam, mert azután
22     2,  V   |                addig nem fog elaludni, míg Cynthia le nem fekszik.
23     2,  V   |                mondta, hogy várni fog, míg a kisasszony visszatér.
24     2,  V   |                addig, azt fogadta fel, míg ismét és ismét nem kényszeríti
25     2,  V   |           tudtára, hogy illanjon tova, míg Illés gróf oda nem érkezik.~
26     2,  V   |         találkozni. Idő kellett hozzá, míg észrevette, hogy az saját
27     2,  V   |                csak a farkát csóválta, míg Cynthia eloldá a fától.~
28     2,  V   |               kuplé danáit dudorászta, míg felöltönyét magára vevé.~–
29     2,  VI  |        regényhősné szenvednének sokat, míg végre a szerző, ha annyi
30     2,  VII |              fel! – sipegett Dobokyné, míg Irén nem várhatta, odafutott
31     2,  VII |                gondol azalatt a hölgy, míg így gyöngyöt gyöngy után
32     2,  VII |             húsa van, de nem adja oda, míg meg nem nyúzzák. Azt gondolod,
33     2,  VII |                hogy ez azalatt támadt, míg a küldöttség körútját végezé.
34     2,  VII |     meghunyászkodva húzódott el onnan, míg a csavargó békével engedé
35     2,  VII |       rikácsolá éles hangon az ügyvéd, míg az ispán a lőfegyvert az
36     2,  VII |               fogom törni a többit is, míg azt meg nem lelem, mely
37     2,  X   |               ássák, hordják a földet, míg benne tart.~A meglepett
38     3,  I   |               hogy e nagy léleknek, ki míg gazdag volt, annyiak jóltevője
39     3,  I   |            kinek az volt a dolga, hogy míg ő az illető országos urak
40     3,  I   |          feleletet sem várt kérdésére, míg ismét szárazba nem öltözteté,
41     3,  I   |              nem engedte szóhoz jönni, míg a kis teás asztalt oda nem
42     3,  I   |              mely olyan sokáig eltart, míg el tud enyészni.~A két hölgy
43     3,  I   |           addig szót sem váltott vele, míg az ajtót be nem zárta mögötte,
44     3,  I   |     felgyógyuland, nem nyugszik addig, míg ellenfelét fel nem találja,
45     3,  I   |                a kis arany kanálkával, míg az egészen lilaszínűre festé
46     3,  I   |           érzékeik felét elveszteniük, míg erre a gondolatra jutnak.~
47     3,  II  |              folytatni a beszélgetést, míg útitársa újra belé nem kötött.~–
48     3,  II  |          állomásig kellett várakoznia, míg beszédét folytathatá.~Óh,
49     3,  III |                az alispán Dobokynéhoz, míg magában szomorúan gondolta: „
50     3,  IV  |               szokás úgy kívánja, hogy míg vendégeit a jókedv ébren
51     3,  IV  |              ami nem is múlt el addig, míg össze nem tette kis kezeit
52     3,  IV  |         Dobokynét, aki nem nyughatott, míg valamennyi ismerősét sorba
53     3,  V   |            testét flanellel dörzsölni, míg a görcsök meg nem szűnnek.
54     3,  V   | keresztül-kasul gázolva a sáros utcán, míg léptei a kastély körül elhangzottak.~
55     3,  VI  |              mihozzánk, férjem lakába, míg az elmúlik.~– Köszönöm.
56     3,  VI  |           szorongóbb hangon Fenyéryné, míg férje is odalépett, s az
57     3,  VIII|              adagokat ismételni fogja, míg azok bevégzik munkájukat.
58     3,  IX  |            magasztalá az ifjú tőzsért, míg az rá hagyta magát venni,
59     3,  IX  |            oszlopostól együtt, úgyhogy míg azelőtt szénásszekér mehetett
60     3,  IX  |                víz és napokig úgy áll, míg egyszerre megint rombolva
61     3,  X   |               Hát azután?~– Én vártam, míg esni nem kezdett, akkor
62     3,  X   |                rólam, sem az ispánról, míg a levelet a fiskálisnak
63     3,  XII |          eddigelé csorbátlan hitelére, míg másfelől elég gondos volt
64     3,  XII |          kegyedet addig letartóztatni, míg Krénfynek azon tudósítása,
65     3,  XII |            rútságait feltörüljék vele, míg maga hét országon túl mentette
66     3,  XII |                oszlatá az ülést addig, míg a vallomások és szembesítések