Rész,  fezejet

 1     2,  I    |                    nézd csak, gyermekem, milyen veres az ég: az egész ég
 2     2,  I    |               egész ég le a föld színéig milyen veres… Még a felhők is mind –
 3     2,  I    |          dünnyögte magában: „És a fák is milyen veresek, és a kövek mind,
 4     2,  I    |           dolgozott az ifjú legényekkel; milyen különös az, hogy most alig
 5     2,  I    |               sebei tomporán tanúsítják, milyen jól gondját szokták viselni;
 6     2,  I    |                Semmirevaló vén csavargó. Milyen korán megtanítja koldulni
 7     2,  I    |              szépsége feltűnik előtte.~– Milyen szép gyermek. Melyiteké
 8     2,  I    |           pocsótálba. El lehet képzelni, milyen szépen szidtam az egész
 9     2,  I    |                 tálat fogta.~Én Istenem, milyen tréfás gondolat az: három
10     2,  I    |               állat ez a Popák tehene, s milyen világi baleset az, hogy
11     2,  I    |                lakik az ifjú Sztropkó.~– Milyen különös – szólt az alispán
12     2,  I    |                 akkor látszott meg, hogy milyen magas lehetett valaha, midőn
13     2,  III  |                patvar! Még az inassal is milyen nehezen megy a beszéd.)
14     2,  III  |                  elgondolá magában, hogy milyen sajátságos úr ez az Illés
15     2,  III  |          sajátságos úr ez az Illés gróf, milyen jó volna ennek hosszas ideig
16     2,  III  |               vigye azt az egy ananászt, milyen tányérra tegye, és mit mondjon,
17     2,  IV   |               nincs fogalmuk arról, hogy milyen lehet a meleg étel? Ugyan
18     2,  IV   |                pedig arról beszélt, hogy milyen nagyon szereti ő a fenyőfák
19     2,  IV   |               illatszernél, s ennélfogva milyen boldogoknak tartja azokat
20     2,  V    |                 házikók sötét ablakaira.~Milyen boldog emberek lakhatnak
21     2,  V    |                ismerte őket ifjabbaknak.~Milyen nagyon örültek mind a ketten,
22     2,  V    |                Hogy megszépült, akkor is milyen szép volt, de akkor mégis
23     2,  V    |             mondani akarná neki: „Látod, milyen szép, erős, fehér fogaim
24     2,  V    |            minden nesz olyan ismeretlen… Milyen jólesik, ha van egy élőlény
25     2,  V    |            zálogba adom önnek. Látja ön, milyen nagy kincseket áldozok fel.
26     2,  V    |           magában:~– Az Isten, az Isten! Milyen nagyon kell bízni annak
27     2,  V    |              emberek élete, halála függ. Milyen különös az, milyen különös!…~      ~
28     2,  V    |                 függ. Milyen különös az, milyen különös!…~      ~Három órát
29     2,  V    |                 és gondolá magában, hogy milyen derék asszony az, aki még
30     2,  VI   |                szépen rendezett birtokát milyen egyszerre dobra fogják ütni,
31     2,  VI   |           kölcsönkért köpönyegben.~Pedig milyen szép, milyen daliás fiú
32     2,  VI   |          köpönyegben.~Pedig milyen szép, milyen daliás fiú volt! Mikor az
33     2,  VI   |                  ismeretes a környékben.~Milyen boldog sorsuk volt a klasszikus
34     2,  VI   |               derék Csejti Gazsiról, aki milyen ügyes, derék fiatalember,
35     2,  VI   |                ügyes, derék fiatalember, milyen kvalifikált ifjú, micsoda
36     2,  VI   |              róla, ha megkérdené valaki: milyen színűek szemeik.~Amint Fenyéry
37     2,  VII  |                vers visszavehető.”~– Óh, milyen szemtelenek, durvák, póriasak
38     2,  VII  |               Jámbor, jámbor táblabírák, milyen bajt csinálnak maguknak
39     2,  X    |                tudták azt, hogy a kenyér milyen nagy szerepet játszik a
40     3,  II   |                egyszer elolvasá azt.~Óh, milyen keserű volt e sorokat olvasnia!
41     3,  II   |                   gondolhatták magukban: milyen jó barátok lehetnek, milyen
42     3,  II   |              milyen jó barátok lehetnek, milyen nyájasan suttognak együtt,
43     3,  III  |               bejut a táncba. Szegényke, milyen rosszul táncol! Semmi kellem,
44     3,  III  |                   hogy Irén nem jött el, milyen jól mulattak. Az a Fenyéry
45     3,  III  |               jól mulattak. Az a Fenyéry milyen nagy bohó, mennyi tréfát
46     3,  IV   |                 mikor arra gondolt, hogy milyen boldog ő most, mivel szereti
47     3,  IV   |             rebeg reszkető szóval:~– Óh, milyen jó, hogy itt vagy.~– Sokáig
48     3,  IV   |         eldördült, s én felébredtem. Óh, milyen jó, hogy te itt vagy…~Fenyéry
49     3,  IV   |                Irén, te szegény asszony, milyen szerencsétlen nő vagy te!~
50     3,  VI   |             emlékezet lesz az reá nézve, milyen szégyen a házára! Még majd
51     3,  VIII |             választja el őket egymástól.~Milyen keveset tud az ember beszélni
52     3,  VIII |               legtöbb mondanivalója van! Milyen furcsa színdarabok jönnének
53     3,  VIII |               előttük, ami azután megint milyen szép vigasztalás lenne azokra
54     3,  IX   |                  Szegény jámbor emberek. Milyen soványan, milyen rongyosan
55     3,  IX   |                emberek. Milyen soványan, milyen rongyosan és milyen szomorúan
56     3,  IX   |            soványan, milyen rongyosan és milyen szomorúan fognak ezek három
57     3,  IX   |                  Szegény jó hollandusok.~Milyen szorgalommal, mily áldozatokkal
58     3,  IX   |                 senki gondolni sem mert. Milyen pusztulás lehet ott most!~
59     3,  X    | meg-megvilágított néha a percnyi villám. Milyen tüzes szegélyük van a felhőknek
60     3,  XII  |                 utat. Ez Cynthia grófnő. Milyen szép és milyen bús.~Az alispán
61     3,  XII  |           Cynthia grófnő. Milyen szép és milyen bús.~Az alispán jön mellette,
62     3,  XIII |                  borzalommal Dobokyné. – Milyen álmai lehetnek annak, ha
63     3,  XIII |            szembesítés alkalmával.~– Ah, milyen prózaian veszi ön fel a
64     3,  XIV  |            egy-kettő a harmadikból; huh! milyen arca volt a halálnak. Én
65     3,  XVIII|                El szokta mondani, hogy ő milyen boldog most, hogy nem is