Rész, fezejet
1 2, I | vállalkozott, magam hágtam fel egyedül. De bocsánat, hogy ismét
2 2, I | halhatlan Hahnemanné, ki egyedül érdemel dicsőítést. Én csak
3 2, IV | kellett órákat tölteniük egyedül, játék és mulatság nélkül,
4 2, IV | leültették maguk közé, midőn egyedül voltak, s ott azt kérdezé
5 2, V | menni ez órában Brenócra – egyedül – gyalog – fel fogja keresni
6 2, V | félj ám semmit, hogy ily egyedül jársz, majd veled megyek
7 2, V | után sötét erdőn keresztül egyedül vezettesse magát vele az
8 2, V | olyan elhagyott, ők oly egyedül az erdőben.~Egyszerre valami
9 2, V | lépett az ember nyomaiba, egyedül a gyermekkel volt elfoglalva,
10 2, V | Uram. Kérem, ne üssön zajt. Egyedül jövök. Egy rövid szóra.~–
11 2, V | éjféli utáni órában önt egyedül felkereste, saját hálótermében,
12 2, V | Valamit mondok. Mikor éjszaka egyedül jár sötét erdőn keresztül,
13 2, V | Nem engedhetem, hogy így egyedül térjen vissza, elkísérem
14 2, V | bízni annak az Istenben, aki egyedül, védtelenül mer járni sötét,
15 2, VII | hátramaradt hölgyek pedig egyedül levén, kölcsönösen megegyeztek
16 2, IX | termekbe átvezesse, s Fenyéry egyedül maradt Leonorával, a derék
17 2, IX | oldalához támaszkodék. Egészen egyedül voltak; a kertben dolgozó
18 3, I | kisebb a sár.~Irén egész nap egyedül volt a vendéglőben, semmi
19 3, I | szobáiba, ott sokáig járkált egyedül, cselédeit elküldé aludni,
20 3, I | akkor vevé gyertyáját, s egyedül átment Cynthia szobáiba.~
21 3, I | ön nevét, és csak rólam egyedül emlékeztek meg fiammal.
22 3, I | tudom, hogy megszökött. Egyedül, gyalog, késő éjjel visszament
23 3, I | hátra vonultak, hogy őt egyedül hagyják leányával. – Egy
24 3, I | csendesebb helyein sétálgatni, egyedül leányától kísérve, annak
25 3, I | kimehetésben, akkor Cynthiának egyedül kell megtenni ez utat. Most
26 3, II | készültek Brenócra, Cynthia egyedül volt magánszobájában. Már
27 3, III | III. CSAK EGYEDÜL?~„Miként lehet meggazdagodni?”~
28 3, III | hamvpepejke az örömtelen házban, egyedül ült Irén, még halványabb,
29 3, III | büszkén kipirult.~– Csak egyedül? – kérdi forró, reszkető
30 3, III | is tudatta vele, hogy azt egyedül neki nem szabad tudni, mert
31 3, IV | választandó e párbajra?”~„Egyedül pisztoly, mert becsület
32 3, IV | alszik mélyen, csendesen – és egyedül.~Valami rosszat álmodik,
33 3, IV | a mezőkön keresztül. Én egyedül maradtam a sötét éjben,
34 3, V | megjelent a brenóci vendéglőben, egyedül leánya által kísérve. Ügynöke
35 3, VI | látni. Az ember úgy szeret egyedül lenni, mikor fájdalma van.
36 3, VI | kínos édesen neki, hogy egyedül e nő az, ki őt vigasztalni,
37 3, VI | A szörnyű tény okozója egyedül a grófné lehet…~…A borzasztó
38 3, VI | sem is védelmezte őt, mint egyedül az, kit a bíróság hivatalos
39 3, VI | lakában. Ennek köszönheté egyedül, ha ama borzasztó napokban
40 3, VIII| összeköttetésbe szerelmes, egyedül a bűbájos hölgyért őrjöng.
41 3, VIII| és azt a két lényt, akit egyedül szeretett a világon: testvérét
42 3, IX | a gonosz látogatóval, s egyedül bírtak dacolni vele.~Az
43 3, IX | Mondja meg, hogy a grófnével egyedül kell beszélnie.~Mikor ott
44 3, X | gyalogutat választott, melyen tán egyedül ő tudta a járást, a sűrű
45 3, X | félénk gyermek jár ott kinn egyedül, gondolják, akik a szobában
46 3, X | oly erősen, hogy ne legyen egyedül. Így ketten vannak: ő és
47 3, XI | senki sem mentheti meg, egyedül ő. A haláltól, a gyalázattóli
48 3, XI | mozdulatlan szekéren ült egyedül. Egyik embert a másik után
49 3, XII | töltött az ő szobájában egyedül; ezen hír miatt az egész
50 3, XII | Kegyed sorsa e percben egyedül az én kezemben van. Mindazon
51 3, XII | vág, és amelynek kulcsát egyedül én bírom. Legyen irántam
52 3, XII | gyilkosság tényezőjéül Krénfy egyedül kegyedet érthette, mert
53 3, XII | gyilkos senki sem más, mint ő egyedül; a mérget ő tette az üvegekbe,
54 3, XIII| Valahányszor Lippayval egyedül maradhat, mindig ráviszi
55 3, XIII| jóléted, nekem csak te kellesz egyedül; s ha azt mondanád: nincs
56 3, XV | ésszel tudott megtérni, egyedül környezetének köszönheti.
57 3, XV | kezével a grófnak; tehát egyedül ő gyilkos.~Haj, sok álmatlan
58 3, XV | gyilkos, hanem én vagyok az, egyedül én. Tulajdon magam adtam
59 3, XVI | dörömbölt és elrobogott. Illés egyedül állt az ajtóban.~Egy percig
60 3, XVII| dörömbölt és elrobogott. Illés egyedül állt az ajtóban.~Egy percig
|