Rész, fezejet
1 2, I | homály jön a jámbor szemei elé; a hetes ínség szomorú hallucinációja
2 2, I | leszorítva. Öt ló van a szekér elé fogva: a két első kisegítő
3 2, I | fösvénység idejekorán szekér elé fogott. Két lába csupa seb
4 2, I | félmeztelen purdé szaladt a kocsim elé, ősi szokás szerint hányva
5 2, I | magyarok vezére azután maga elé viteté, s három embert odarendelt
6 2, I | az ügy majd a törvényszék elé kerül.~A jámbor emberek
7 2, I | fecskék fészkei!~Az udvar elé érve négy vagy öt asszonyt
8 2, I | oda, botját leszúrva maga elé a földre s fél kézzel rátámaszkodva.~–
9 2, I | sietett karját nyújtani elé.~– Kérem! Köszönöm! – szabódék
10 2, I | fehér kastély rácskapuja elé, ott megállt ismét mind
11 2, II | fenyegetőztek, hogy törvényszék elé hozzák a dolgot, s büntetést
12 2, II | uram azalatt odahúzta maga elé a paliszanderfa asztalt,
13 2, II | a pohárba, azután szemei elé tartotta, azután fejet csóvált
14 2, II | sajtot, a bort a gyertya elé tartá, azután szépen a tányérra
15 2, III | el akart menni vendégei elé, hanem azután eszébe jutott,
16 2, III | cselédjei három üres hintó elé – míg vendégei azalatt régen
17 2, III | szivarládikát tolva a gróf úr elé. – Cabanos, valódi Havanna…~–
18 2, V | sötét felhő vonul a hold elé s hosszasan elsötétíti a
19 2, V | nehezkedve.~A szelindek Cynthia elé veté magát, s dühösen ugatott
20 2, V | Krénfy úr odahúzta a grófnő elé íróasztalát, azzal a kis
21 2, V | olvasta azt, hanem maga elé tette, és nyugalommal aláírta
22 2, V | tekintettel vett újra maga elé tiszta papírlapot; biztos,
23 2, V | fehér lappal együtt Krénfy elé helyezve, csendes, de határozott
24 2, V | leült íróasztala mellé, maga elé vette pisztolyait, s eszméletlenül
25 2, VI | megmagyarázza.~Midőn betegágya elé hívatá Tarnóczy Mihály okos
26 2, VII | lelket az áldozat oltára elé, s egy templommá varázsolva
27 2, VII | férfiú lépett a küldöttek elé; a lehető legszárazabb hivatalos
28 2, VII | főjegyző lépett akkor Krénfy elé, s kalapját levette alázatosan,
29 2, VII | három férfi kilépett a kapu elé.~– Megálljatok! – kiálta
30 2, VII | odaállt Krénfy az ajtó elé:~– Én a törvények által
31 2, VIII | felvilágosítással kegyed elé járulhatok, okvetlenül célt
32 2, IX | lépett a megdöbbent ifjú elé s megfogva annak két kezét,
33 3, I | egy karszékre Cynthia ágya elé.~– Cynthia – szólt hozzá
34 3, I | elbámuló tekintetet vetett maga elé, s azzal egy szó nélkül
35 3, III | nem akarhatta, hogy világ elé kerüljön az ügy; el kellett
36 3, III | nem mer a többi gavallérok elé tolakodni.~Az estélyek alkalmával
37 3, III | egyenesen hajtatott a káptalan elé, ahol Fenyéry, a törvény
38 3, IV | Úgy vezetik őt ki a világ elé.~Oly szépen illik fejére
39 3, V | alázattal, ne tessék törvény elé hozni ez ügyet. Nekem anélkül
40 3, V | kívánta, hogy bocsássák elé a hírnököt.~Az ispán volt
41 3, VI | pátoszával lépett ez a ravatal elé, s hosszú száraz ujjával
42 3, VI | hallatott, kezeivel maga elé kapott a levegőbe, s azzal
43 3, VI | oda helyezé azokat Cynthia elé.~– Írja a grófné, amit tollába
44 3, VII | kallósfalvi salva guardia kapuja elé megérkeztek; a nagy fekete
45 3, VII | katlanok izzó világa piroslott elé.~A bennlakók nem ismerték
46 3, VIII | felszökött ültéből, s Róbert elé rohanva, átkarolta azt és
47 3, VIII | maradt állva, és nézett maga elé, és képzelte látni az eltűnt
48 3, VIII | udvariasan lépett a hölgyek elé, s valami kevés hajlamot
49 3, IX | kimerülten leül íróasztala elé, a fedett dolgozólámpa csak
50 3, IX | mégsem bírja az ispánt maga elé idézni.~Az ispán úrnak kellemes
51 3, X | s lesve kémlelődék maga elé. Most is ott állt a vén
52 3, XII | juttatá Krénfy Cynthia grófnő elé, hogy ajánlatai el nem fogadása
53 3, XII | hogy lépjen a feszület elé.~A törvényszék tagjai mind
54 3, XII | megpillantva, kezét nyújtja elé, s őszinte elégült érzéssel
55 3, XIII | azok most Dobokyné hintaja elé vannak fogva. Hát azt a
56 3, XIV | szemei öntudatlanul néznek elé: a hölgy csak lép előre,
57 3, XIV | hoztam! – kiálta az alispán elé tartva pecsétes levelét –
58 3, XIV | kettétörte a pálcát, s maga elé veté az asztalra.~Az ügyvéd
59 3, XVIII| tekintenek szemei vadul maguk elé, s nem látszik ismerni senkit.~
|