Rész, fezejet
1 2, I | félj, kisleány – biztatá a tekintetes úr –, ezután én leszek a
2 2, I | leánykára.~Hát még amidőn a tekintetes úr tárcájába nyúlva egy
3 2, I | arra értették azt, hogy a tekintetes úr megvette a hanák asszonytól
4 2, I | vásárlani jöttünk, hanem a tekintetes vármegye küldöttei vagyunk,
5 2, I | visszatérünk Tobozra, amidőn a tekintetes vármegye rendeleteit foganatba
6 2, I | agyon belőlük vagy ötöt a tekintetes úr!”~– Hasonló anekdotát
7 2, I | veté közbe:~– Nem fog tán a tekintetes úr vitába ereszkedni egy
8 2, I | dolgot.~– Instálom alássan, tekintetes alispán úr! – Csak most
9 2, I | magára a megfelelést.~– Óh, tekintetes uram, nagy sok oka van annak,
10 2, I | vett.~– Olyan asszony ez, tekintetes uram, hogy ha megköti a
11 2, I | asszonyról beszél?~– Óh, tekintetes uraim – szólt bele az öreg
12 2, I | mendemondáznak, ne hallgassanak rá a tekintetes urak.~– Én Istenem, hiszen
13 2, I | ábrázatja, mint ezeknek a tekintetes uraknak itt? Ez idejött
14 2, I | hallgass.~– Ez a bíró háza, tekintetes uraim – szólt Popákné, amint
15 2, I | vagyok az, szolgálatjára a tekintetes úrnak.~– Az ifjú Sztropkó
16 2, I | emberek laktak itt ezelőtt, tekintetes uram.~– Ezelőtt? Hát most
17 2, I | Szomorú lesz azt látni, tekintetes uraim. Nagyon sok szomorú
18 2, I | Ez nagyon fogja bántani a tekintetes urak szívét.~– Nem gyönyörűségből
19 2, I | ember tud magán segíteni, tekintetes uram. Zablisztünk kevés
20 2, I | a történetet.~– Nézzék, tekintetes uraim, nézze kegyelmed,
21 2, I | valahonnan a sutból. – A tekintetes urak csak hatalmasabbak,
22 2, I | szólítá meg a jelenlevőket:~– Tekintetes Lippay Károly alispán úr!
23 2, I | Lippay Károly alispán úr! Tekintetes Érkelety Menyhért főjegyző
24 2, I | Érkelety Menyhért főjegyző úr! Tekintetes Fenyéry Endre főügyész úr!
25 2, I | Jelenleg önökhöz fordulok, tekintetes küldött urak, mert ámbár
26 2, I | megtudva a közveszélyt, mely a tekintetes rendek figyelmét is magára
27 2, III | a kezében.~– Tiszteli a tekintetes urat Illés gróf, azért küldi
28 2, III | igazítsa hozzá a magáét a tekintetes úr, mert ő percre pontos
29 2, III | Tiszteli Illés gróf a tekintetes urat, hogy a hátulsó kaput
30 2, III | Tiszteli Illés gróf a tekintetes urat, küldjön neki egy üveg
31 2, III | vissza kifejezésemet. A tekintetes vármegye, ahelyett, hogy
32 2, VII | elöljáróival, jelentve, hogy a tekintetes küldöttség hintói már az
33 2, VII | bocsáthassa; minélfogva a tekintetes vármegye felszólítást kénytelen
34 2, VII | áldozhatom fel hitelemet tekintetes uraságtok kívánatának. Hogy
35 2, VIII | sodrófa; ki innen az udvarról, tekintetes, nem tekintetes, akár úr,
36 2, VIII | udvarról, tekintetes, nem tekintetes, akár úr, akár paraszt;
37 3, I | egy korhely köznemes, egy tekintetes úr!~– A gyalázatos parasztvér! –
38 3, II | kegyed, nemde, Tarnóczy úr, tekintetes nemes és vitézlő?~– Találva
39 3, III | foglalkozást kérni!~Képzeljék a tekintetes urak, még miben is töri
40 3, III | násznagyot, kedves jó barátomat, tekintetes Lippay alispán urat pedig
41 3, IX | rá. Nem értenek ehhez a tekintetes táblabíró urak, akiknek
42 3, X | Óh, édes Vince bácsi, a tekintetes fiskális úr küldött a nagyságos
43 3, XI | idegennek.~– Gondolja csak el, tekintetes uram, micsoda irtózatos
44 3, XI | szekérből.~– Le akar szállani a tekintetes úr? – monda Popák, szolgálatkészen
45 3, XII | ellen, s egyúttal tudatom a tekintetes törvényszékkel, hogy az
46 3, XII | A nő közbevágott:~– Ah, tekintetes uram, csak nem hiszi ön,
47 3, XVIII| sóhajtunk, mikor egy-egy tekintetes úr, egy-egy méltóságos úr
|