Rész,  fezejet

 1     2,  I    |           Miért? Azért, mert nincs annyi szívük, amennyit egy hangya
 2     2,  II   |         uradalmaiknak alig van már annyi jövedelme, mint amennyire
 3     2,  II   |             úgy sompolyodott be, s annyi jó estét kívánt a nagyságos
 4     2,  II   |          tömött gabonatárunkat. Az annyi, mintha el volna veszve.~
 5     2,  II   |           a rendelkezők parancsára annyi előfogatot tartson készen,
 6     2,  III  |           aztán felébresztették.~Ő annyi költséggel, fáradsággal
 7     2,  III  |     elismerni, nagyon sok pénz. Az annyi, mintha öt évre adna valaki
 8     2,  III  |           a megye uraihoz, ott meg annyi gyűlölettel fogadnak, oly
 9     2,  IV   |           ha Krénfy úron kívül még annyi férfi volna jelen, ahánynál
10     2,  IV   |     büszkesége semmiben sem talált annyi elégtételt, mint midőn méltóságos
11     2,  IV   |           az ő arcképe ott függjön annyi méltóságos és excellenciás
12     2,  IV   |           embereké.~Ebéd előtt még annyi időnek kellett telni, amíg
13     2,  IV   |      kölcsönvett komornyiknak volt annyi találékonysága, hogy nyakon
14     2,  V    |      semmit.~A zongoraterembe, hol annyi elragadtatással kísérte
15     2,  V    |          előtt; csak későre jutott annyi is eszébe, hogy azokat a
16     2,  V    |          tudott vele elkészülni, s annyi minden bohóságot belefirkált,
17     2,  V    |            engedett magával tenni. Annyi volt neki azt a vékony foulard
18     2,  VI   |     adósságát, egy hó múlva megint annyi volt neki, mert az tökéletesen
19     2,  VI   |            Gyimóton és Karádfalván annyi kosarat nem kötöttek, mint
20     2,  VI   |        neki; Irénnek alig volt már annyi helye a kastélyban, mennyin
21     2,  VI   |             míg végre a szerző, ha annyi papirost teleírt, amennyire
22     2,  VII  |             melyben az ifjú szónok annyi tűzzel, annyi érzelemmel
23     2,  VII  |          ifjú szónok annyi tűzzel, annyi érzelemmel rajzolá a köznép
24     2,  VII  |        marok ezüstöt, nem mindegy? Annyi százezer embernek ki adhat
25     2,  VIII |       éppen felesége Krénfy úrnak. Annyi látható, hogy valami erős
26     2,  IX   |       ilyen fiatal gyermek nem bír annyi emberismerettel, hogy megítélhetné,
27     2,  X    |         bíróság rokonszenve csupán annyi jót tehetett irányában,
28     2,  X    |             melyért a brenóci ősök annyi áldozattal, haraggal és
29     2,  X    |          bolygatásához fogni, mert annyi volt már abban az egymással
30     3,  I    |           Istent kísérteni jártam, annyi bizonyos, és aligha sikertelenül.
31     3,  II   |      azonban még szebbé tette azt. Annyi bú és aggodalom nem volt
32     3,  II   |       kedves grófné, hogy ha lenne annyi bizalommal irántam, miszerint
33     3,  II   |       keresett ellenféllel, akivel annyi halaszthatlan suttognivalója
34     3,  III  |             kiknek itt nem szokott annyi dolguk lenni, mint Pesten
35     3,  V    |            ügyet. Nekem anélkül is annyi a rosszakaróm. Azt mondanák,
36     3,  VIII |        nekünk, mint érkeztél haza. Annyi minden mondanivalónk lehet
37     3,  IX   |         háromlépésnyi kenderföldön annyi cérnát termeszt, hogy ha
38     3,  IX   |          falunak, hol két tehénnel annyi csodát tudnak elkövetni,
39     3,  IX   |            tudja, mit cselekedjék, annyi ezer meg ezer mérő repcére
40     3,  IX   |        ravasz krumpli, melynek van annyi esze, hogy a rosszát hagyja
41     3,  IX   |            kifelé.~Krénfy homlokán annyi izzadságcseppek gyöngyöztek,
42     3,  X    |       leemelni arról.~A gyermeknek annyi ereje volt még, hogy kebléből
43     3,  XI   | végigvárhatatlan lassúsággal ment, annyi csomó volt kioldani, madzag
44     3,  XIII |         egy örökkévalóság fekszik. Annyi minden ellenséges baleset
45     3,  XIV  |           miknek tartalmából éppen annyi hiányzott, amennyi Brenóczy
46     3,  XVIII|            mondá neki:~– Ha kegyed annyi szép tulajdont tud a kezemen