Rész, fezejet
1 1 | volna ezek az emberek még valamit egyebet is, mint hogy átaludták
2 2, I | lépten meg kell állania, hogy valamit érthetővé tegyen.~Egy dombemelkedésnél
3 2, I | az uraság telkén, ahová valamit építtessen. A hosszú csizmás
4 2, II | mikor mennek, elvisznek valamit. Mert nem köti őket sem
5 2, II | emberek. Gondoljon ki maga valamit.~– Nem jó volna őket…? –
6 2, II | embernek ingyen adogatni valamit ilyen drága időkben.~– Ha…
7 2, II | Gondolja Boros uram, hogy valamit kellene tennünk?~– Ühüm –
8 2, II | Persze, hogy kell tenni valamit. Hanem az úr éppen úgy tesz
9 2, II | Boros uram arcán, hogy ivott valamit.~– Már most hát beszéljünk –
10 2, II | s minthogy még sejtett valamit az átláthatlan üvegben,
11 2, III | kivilágításnál, hogy a lámpákkal valamit meg ne gyújtsanak és a mozsaraknál,
12 2, III | Jakab azt gondolta, hogy valamit súgnak neki, s odatartá
13 2, III | mikor bántja meg azzal, ha valamit kínál nekik; mert az valódi
14 2, IV | a grófnő szeret mindig valamit húzni maga után. Néha csupa
15 2, IV | néhány szót súgott fülébe. Valamit erősen magyarázni látszott,
16 2, IV | látszik rajta, hogy rág valamit. Egyik kezében a kés, másikban
17 2, IV | kell. Gondolkozzék, hogy valamit válaszoljon, míg el nem
18 2, V | elvezetni?~E bátor felhívásra valamit dörmögött magában az alak,
19 2, V | förmedt rá a gyermekre, valamit kérdezve tőle.~A gyerek
20 2, V | asztalalját, nem vesztett-e el valamit a csodálatos hölgy nála,
21 2, V | Óh, kérem… – Krénfy úr valamit akart hazudni.~– Már ez
22 2, V | azt a ragyogó portékát. Valamit mondok. Mikor éjszaka egyedül
23 2, V | Valóban? Álmodhattam valamit, már nem jut eszembe.~István
24 2, VI | bizonyosan megigazít, s ha valamit nem tudunk, ő tudni foga
25 2, VI | biztatott volna is. Ez jelent valamit. Itt szikra van a hamu alatt.~
26 2, VI | úgy elaludt. Még kérdezett valamit az alispántól, hogy mennyi
27 2, VII | mindent, és ha mondott is valamit, abból nem lehetett kitudni
28 3, I | szaladgálás, informálás változtat valamit a dolgok folyamatán, valóságos
29 3, I | mozdíthatna-e Fenyéry ügyén valamit. Cynthia rögtön rám ismert,
30 3, I | ugyanazon helyen, akkor valamit fog nekem mondani, ami ez
31 3, II | uralkodni.~Még szólni akart valamit Cynthiának, de az leült
32 3, III | egyre kacagott, nevetett, valamit suttogva meséltek egymásnak,
33 3, IV | Dobokyné szótalan most, valamit látszik magában rejtegetni,
34 3, V | keresztülestek már, s végre lelnek valamit, aminek hatását érzik, vagy
35 3, V | úrhoz, hogy ha tud neki valamit azon orvosságokból adni,
36 3, VI | neki köszönheti.~Fenyéry valamit súgott neje fülébe, mire
37 3, VII | nézett ki a gazdasszony, valamit öntött ki éppen az udvarra,
38 3, VIII| kezdve el látszott veszteni valamit lelkéből, ami azontúl mindig
39 3, IX | hogy mivel ők nem tudnak valamit, tehát az lehetetlen. Ő
40 3, IX | szedik fel burgonyáikat.~Valamit értett már akkor a nyelvükön,
41 3, IX | nem bízhatik senkiben; még valamit ír a levélbe; azzal másodszor
42 3, X | keresztül alig lehetett valamit kivenni az éjszakából. Attól
43 3, XII | most is suttogni látszanak valamit.~A férfiak tisztelettel
44 3, XIII| szívében, vagy megtagadni valamit, amit e rózsaszégyenítő
45 3, XIV | szava hangzott, mint aki valamit toll alá mond.~E csendes
|