Rész,  fezejet

 1     1        |     hyperboraeok országa?…~…Óh, az valóban sajátságos világ volt!~Még
 2     2,  I    |          leghamarább feléledne.~És valóban nemsokára elkezdtek a félholt
 3     2,  I    |             s maga bement a házba. Valóban az egész háznép a legirtóztatóbb
 4     2,  III  |          most van rakva, ami pedig valóban értékes tárgy, az nem tulajdona
 5     2,  III  |            mondani Krénfy úrnak.~– Valóban alig ismerek rá e rozzant
 6     2,  IV   |    haszonbérlője szerezte. Óh, itt valóban láthatjátok, hogy jó világ
 7     2,  IV   |           vállaira feladni.~Óh, ez valóban kegyetlenség volt a grófnőtől,
 8     2,  IV   |            a buzogányt, mely pedig valóban tömör ezüst volt, s odaállítá
 9     2,  V    |          majd veled megyek én.”~És valóban jóleshetett e jámbor vadállat
10     2,  V    |            sötétből a holdvilágra.~Valóban nem volt olyan külseje,
11     2,  V    |        odanyújtá, hogy írjon vele.~Valóban nem volt tréfadolog ezeket
12     2,  V    |           sokat zörgött álmában.~– Valóban? Álmodhattam valamit, már
13     2,  V    |           jut eszembe.~István gróf valóban azt hitte, hogy Cynthia
14     2,  V    |            volt írva:~„Cynthia! Ön valóban egy ördögi némber.”~
15     2,  VI   |        hívják szépnek, hanem azért valóban szép ő most is, s nem kis
16     2,  VII  |          mondanivalók között lesz. Valóban, a Honderű galambpostája
17     2,  VII  |       nyelvére, tüzet a házára.~És valóban a vén csavargó kapott valahol
18     2,  VII  |   hajtogatva fejeiket, suttogák:~– Valóban, ez crimen majoris.~Csak
19     2,  VII  |           Krénfy úr finom ember.~– Valóban, Fenyéry úrnak helyén van
20     2,  VIII | tisztelettel könyörögni, hogy azon valóban nyomorultakon segíthessünk,
21     2,  VIII |               Óh, köszönöm. Kegyed valóban igan szíves hozzám. Mennyire
22     2,  IX   |       alakoskodást játszania, mert valóban nem törődött azzal, hogy
23     2,  IX   |  emlékezteté őt saját bátyjára, ki valóban kártyán és könnyelmű pazarlással
24     2,  IX   |   vesztegeté el minden vagyonát.~– Valóban, nagyon ostobául viseltem
25     2,  IX   |          engedett a komoly szónak. Valóban bánta, hogy a kedves kis
26     2,  IX   |            maga sem ugyanaz többé. Valóban egy szívvel több volt keblében:
27     3,  I    |         azért a kérges külső alatt valóban tiszta, nagy lélek lakik;
28     3,  I    |           ön nevére homályt vetne.~Valóban e szavakat mondá István
29     3,  II   |          kezdem, kedves grófnő. Én valóban azért jöttem, hogy kegyednek
30     3,  III  |           van szó, és ügynek, mert valóban ez a legnevezetesebb ügy,
31     3,  III  |     idejében.~– Ahol ön elaludt?~– Valóban azt tettem. És másodszor,
32     3,  III  |            oly udvariatlan volt?~– Valóban az voltam, és már akkor
33     3,  V    |     bántatlanul hagyják az embert.~Valóban Krénfy sem állhatá ki e
34     3,  VI   |        amit nőnek nem jó megtudni.~Valóban, a nők mind elhagyták már
35     3,  VI   | vizsgálatból kiderült, hogy a gróf valóban mérgezés által halt meg.
36     3,  VI   |          hiszem, elég érthetően.~– Valóban érthető volt – szólt Illés
37     3,  IX   |           az ingyen adott földnek; valóban azt a hatlábnyi kis tért
38     3,  X    |         lábai alatt árulta azt el.~Valóban, ez a hely alkalmatos fog
39     3,  XI   |          levelet hagyja nála!…~Óh, valóban bolond volt, őrült volt,
40     3,  XIII |         Hisz ő meg alispánné lesz!~Valóban? Csakugyan elveszi őt Lippay?~
41     3,  XIV  |           és én mérget adtam neki. Valóban én adtam azt neki. Íme,
42     3,  XVI  |           ha arra gondolt, hogy ez valóban meglehet.~Mint fájt neki
43     3,  XVII |           ha arra gondolt, hogy ez valóban meglehet.~Mint fájt neki
44     3,  XVIII|    sorsával kibékülve beszél; hogy valóban boldog. De mikor azután