Rész,  fezejet

 1     2,  I   |        Úri hintók nemigen járnak erre, s azoknak a hosszú, csörömpölő
 2     2,  I   |          én leszek a te apád.~És erre nem sok gondolkozás kellett
 3     2,  I   |        szomorú anekdotát mondott erre a víg adomára.~– Majd ha
 4     2,  I   |        is gondolt ilyesmit, mert erre a szóra elfakadt sírva.~
 5     2,  I   |         késnek is jó?~Az agyaras erre is nevetett, gondolván,
 6     2,  I   |          Az agyaras kiegyenesíté erre a szóra a nyakát, ami abból
 7     2,  I   |     ítéletében meg nem ingadozva erre a mindent jelentő szóra. –
 8     2,  I   |         Popák –, ne hallgassanak erre a bolond asszonyra; a pálinkafőző
 9     2,  II  |         viselem… De nem ütött ám erre tizenöt esztendő alatt senki
10     2,  II  |       van írva. A brenóci grófok erre az ifjoncra nagyon haragusznak,
11     2,  III |         meglepetve csóvált fejet erre a sajátságos üzenetre, s
12     2,  III |     percre összeráncolá homlokát erre a kérdésre, hanem azután
13     2,  IV  |         lovagiasságnak neveznek, erre a kérdésre ilyenformát felelt
14     2,  V   |         annak lenni, ami engemet erre kényszerített. Röviden kell
15     2,  V   |     lépést.~– Tökéletesen értem. Erre nézve nagyon könnyű lesz
16     2,  V   |   termekbe, mint ahogy távozott. Erre nem volt nyugalma, ideje
17     2,  V   |   ékszereket magára.~Óh, Cynthia erre nem is gondolt. Hisz az
18     2,  VI  |           hogy vezeti egyik üzér erre, a másik arra ökreit, lovait
19     2,  VI  | alkalmával kimaradt hivatalából, erre következett az, hogy miután
20     2,  VI  |       nagyokat sóhajtott, hogyha erre gondolt, s midőn ez alkalommal
21     2,  VI  |         jó éjszakát.~Fenyéry még erre sem ébredt fel; a hölgyek
22     2,  VII |         kerül mind ez a dicsőség erre a címeres ajtóra, Fenyéry
23     2,  VIII|        ezt az asszonyt! – ordíta erre mérgében és fájdalmában
24     2,  VIII|   kalapja a sárba repült.~Krénfy erre bőszült méreggel ragadta
25     2,  VIII|          micsodát? – förmedt fel erre Krénfy úr. – Ímhol van az
26     3,  I   | látogatja. Olyan későn jönnek rá erre a gondolatra az emberek,
27     3,  I   |          felét elveszteniük, míg erre a gondolatra jutnak.~Azután
28     3,  I   | családnak. Én vállat vonítottam. Erre ő azt mondá, hogy másnap,
29     3,  II  |       tudósította levél által?~– Erre nem felelek.~– Én esküszöm
30     3,  II  |         az üldözőt leüsse.~– Sőt erre számítok: ön nem lesz az
31     3,  IV  |         végre a férj szekrényéé, erre jól gondot viseljen, mert
32     3,  IV  |          sokáig boldog lehessen.~Erre azután eltávozott a szívnyomás,
33     3,  V   |        bátrabban nézhetett. – És erre legújabb tanúság az, hogy
34     3,  V   |       három cseppje volt töltve.~Erre még rosszabbul lett, arcán
35     3,  VI  |          őseihez küldje pihenni.~Erre voltak is okai a grófnőnek.
36     3,  VII |         akkor gondolta meg, hogy erre felelni is kell. Nagyon
37     3,  VIII|       fogékony idegzetű emberek, erre bizton számíthatott. Gondolhatta,
38     3,  VIII|         az, nem másképpen. Hanem erre csak egy mód van. Szétválasztani
39     3,  X   |       ilyenkor.~Talán mégsem jön erre a zivatar, elhúzódik majd
40     3,  XII |        Kegyed különösen csóválja erre fejét; értem: Krénfynek
41     3,  XII |    térnek egymásba vissza; hanem erre most nincs szükség; én bíró
42     3,  XII |        nagy zúgás, zajgás támadt erre a szóra. Sokan Fenyéryt
43     3,  XIII|    nyújtott iratra.~– Mi szükség erre? Mit kívánok én öntől, vagyonát