Rész, fezejet
1 2, I | tetejében egy messzire virító delnő alakja látszott elhelyezve
2 2, I | azazhogy éppen nem fedé a delnő fejét, csupán hátulsó hímzetével
3 2, I | csak nézni jöttek ide.~A delnő, amint odaért, rögtön megállíttatá
4 2, I | Köszönöm! – szabódék az érdekes delnő. – Én le tudok szállni magam
5 2, I | vezércikk után elfogadá a jeles delnő az ifjú ügyész segélykezét,
6 2, I | földre.~A földre jutott delnő a legtökéletesebb bókkal
7 2, I | rögtönzet után felhajtá a jeles delnő a szekeret takaró ponyvát,
8 2, I | jegyeznünk, hogy ha a tisztelt delnő arca e percben a diadaltól
9 2, I | amihez ő hozzáért.~A tisztelt delnő annyira el hagyta magát
10 2, I | házához visszatérniük.~A delnő e motióra felemelé az égre
11 2, I | osztály felől.~A tisztelt delnő túlságos buzgalmában egészen
12 2, I | köszönettel szorítá meg a jeles delnő kezét.~– Akárkitől jött
13 2, I | jókedvűen mosolyogva.~A delnő ekkor elővett egy darab
14 2, I | meglévén, félretette a szenet a delnő, s krétát vett elő helyette;
15 2, I | Stunde wieder!”5~– Így!~A delnő teljesen meg volt elégedve
16 2, I | lába.~– És most – szólt a delnő, búcsúzólag intve kezével –
17 2, I | mellett újra leszállt a delnő a szekérről, s forma szerinti
18 2, I | szólt nemes pátosszal a delnő. – Pfuj, pfuj, allopátia!
19 2, I | vonaglott, de a tapasztalt delnő, amint ránézett, amint üterét
20 2, I | volt haladásuk, melyen a delnő szekerének; ilyenformán
21 2, I | válaszútnál megállítá a delnő szekerét, s elöl hagyva
22 2, I | haladtak lefelé, amelyen a delnő szekere, ugyanazon hegyes
23 2, I | falu határához közeledve, a delnő egyre nyugtalanabb kezdett
24 2, I | jönni, ahova az ismeretlen delnő, kit e meglepő nyilatkozványra
25 2, IV | kínálni meg Cynthia grófnőt.~A delnő elfogadta karját, ami Krénfy
26 2, V | öreg, ugye? – viszonza a delnő, s maga mellett hagyta a
27 2, V | úgy tetszék neki, hogy a delnő forró lehelete minden percben
28 2, VI | komoly, tiszteletreméltó delnő, akivel okosan kell beszélni
29 2, VI | elmegy. De elaludni ennyi delnő társaságában!~Dobokyné nem
30 2, VIII | meghajtva magát a kétséges rangú delnő előtt, monda:~– Tisztelt
31 2, IX | maradt Leonorával, a derék delnő komolyan szemrehányó szóval
32 2, IX | leszünk.~Fenyéry megragadá a delnő kezét, és csókjaival halmozá
33 3, I | csodálkozom. Egy magas rangú delnő, egy Brenóczy Cynthia grófhölgy,
34 3, II | névre rögtön felderül a delnő arca és sietve küldé vissza
35 3, XIII | Dobokyné részéről, hogy e delnő őt férjül elfogadja, oly
36 3, XIII | mindennapos a szép özvegynél. A delnő igen tudja kedvét keresni.
37 3, XIII | hozta meg a szabó; a szép delnő a felpróbálás nagy életkérdésével
38 3, XIII | ezt mondva, odaszorítá a delnő ajkaihoz és meleg lihegő
39 3, XIII | alispán odahajolt hozzá; a delnő eltaszítá őt magától.~–
40 3, XIII | Távozzék ön! – rebegé a delnő, visszautasítva vőlegénye
41 3, XIV | feleljen a bírák kérdéseire.~A delnő rendbe szedi magát, iparkodik
42 3, XVIII| legfelül a szív király a szív delnő mellé került. Akik ezt a
43 3, XVIII| nézze ki abból a tisztelt delnő jó avagy rossz tulajdonságait.~
|